Tegnap a Transtelex hosszú és részletes cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy 30 év börtönre ítéltek Romániában egy nevelőt, aki Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványának gyermekotthonában éveken át módszeresen zaklatta és bántalmazta a rá bízott fiatalokat. A hírre reagálva az ismert szerzetes azt nyilatkozta, hogy a történteknek „semmi jele nem volt”.
Az eset kapcsán megszólalt Perintfalvi Rita is, aki az elmúlt időben az egyházon belüli zaklatási ügyek kutatásával vált híressé. Mint fogalmazott, vérlázítónak és égbe kiáltó bűnnek tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett a Böjte atya által létrehozott alapítvány intézményében.
A teológusnak konkrét kérdései is vannak Böjte Csabához. Mint mondja, szeretne választ kapni arra, hogy mi volt az oka annak, hogy a K. Sz. monogrammal emlegetett nevelőt egyik helyről a másikra áthelyezték. Ezt azért firtatja, mert szerinte az egyházon belül elkövetett szexuális visszaélések éppen azért folytatódhatnak sokszor éveken, sőt évtizedeken keresztül, mert a katolikus egyház sokáig az elhallgatás és az eltussolás stratégiáját választotta megoldásként.
„Mivel K. Sz. egy szadista típusú, sorozatos elkövető, ezért az teljes bizonyosággal állítható, hogy őt egy sima áthelyezéssel nem lehet megváltoztatni, esetleg jobb útra téríteni.
Tehát, ha áthelyezésének oka az volt, hogy valakinek tudomására jutott, hogy mit művel és ezért helyezte át, akkor az összes azóta elkövetett bűncselekményben tettestársnak tekinthetjük”
– írja Perintfalvi.
A botrányok kutatója arra is szeretné tudni a választ, hogy ha a nevelő elleni tárgyalás már két éve tart, akkor a közvélemény miért most hallott először az esetről, Böjte Csaba miért nem állt korábban a nyilvánosság elé?
Arról is szeretne többet tudni, hogy a tíz év alatt miért nem vett észre egyetlen nevelő sem semmit azokból a traumákból, amelyeket a bántalmazás áldozatai elszenvedtek. Szerinte ugyanis ez megkérdőjelezi az intézményben dolgozók szakmai kompetenciáját, ami a felelős vezető felelőssége.
Perintfalvi arra is kíváncsi, hogy
maga Böjte Csaba mióta tudott az ügyről, és mit próbált meg tenni ellene.
A teológus megemlítette Böjte atya interjúját, amit a cikkek megjelenése után a Magyar Hangnak adott. Ebben az atya azt mondta, megdöbbentette mindaz, ami kiderült, és maga sem tudja rá a magyarázatot. Azt is hozzátette, hogy amint tudomást szerzett arról, hogy visszaélések történhettek, egyből a hatóságokhoz fordult. Ugyanakkor Perintfalvi szeretné tudni, hogy miért nem fordult soha a nyilvánossághoz.
Szerinte kevés az, hogy a pap terápiát ajánl fel az áldozatoknak, szerinte a fiataloknak komoly kártérítést is kellene kapniuk az egyháztól.
Tegnap a Transtelex hosszú és részletes cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy 30 év börtönre ítéltek Romániában egy nevelőt, aki Böjte Csaba atya Dévai Szent Ferenc Alapítványának gyermekotthonában éveken át módszeresen zaklatta és bántalmazta a rá bízott fiatalokat. A hírre reagálva az ismert szerzetes azt nyilatkozta, hogy a történteknek „semmi jele nem volt”.
Az eset kapcsán megszólalt Perintfalvi Rita is, aki az elmúlt időben az egyházon belüli zaklatási ügyek kutatásával vált híressé. Mint fogalmazott, vérlázítónak és égbe kiáltó bűnnek tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett a Böjte atya által létrehozott alapítvány intézményében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy az amerikai torpedó a levegőbe repíti az iráni hadihajót – 80 halottja van a támadásnak
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter jelentette be az Irisz Dena iráni fregatt elsüllyesztését Srí Lanka mellett. A hatóságok 32 túlélőt mentettek ki, a Pentagon pedig videót tett közzé a torpedótalálatról.
Egy amerikai tengeralattjáró megtorpedózta az Irisz Dena nevű iráni fregattot Srí Lanka partjainál. A támadásról közzétett felvételen az látszik, ahogy
a hajó tatjába csapódó torpedó akkora robbanást okoz, hogy a detonáció szó szerint kiemeli a vízből az 1500 tonnás hadihajót.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán jelentette be, hogy egy amerikai tengeralattjáró süllyesztette el a hajót. Hegseth azt mondta, az iráni hadihajó „azt hitte, hogy biztonságban van a nemzetközi vizeken”.
„Ehelyett kapott egy torpedót” – tette hozzá.
Az amerikai álláspont szerint a második világháború óta nem süllyesztett el amerikai tengeralattjáró ellenséges hajót.
A Srí Lanka-i hatóságok közlése szerint 32 tengerészt mentettek ki a tengerből, és több holttestet is kiemeltek. A Sky News szerint legalább 80 ember halt meg a támadásban.
Egy amerikai tengeralattjáró megtorpedózta az Irisz Dena nevű iráni fregattot Srí Lanka partjainál. A támadásról közzétett felvételen az látszik, ahogy
a hajó tatjába csapódó torpedó akkora robbanást okoz, hogy a detonáció szó szerint kiemeli a vízből az 1500 tonnás hadihajót.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán jelentette be, hogy egy amerikai tengeralattjáró süllyesztette el a hajót. Hegseth azt mondta, az iráni hadihajó „azt hitte, hogy biztonságban van a nemzetközi vizeken”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.
A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.
A kormányfő beszélt arról is, hogy miért nem segítettek az amerikaiaknak a spanyolok vagy az angolok. Álláspontja szerint ennek oka, hogy a migrációval a közel-keleti konfliktus „beköltözött Nyugat-Európába”, és egy brit miniszterelnök a belföldön élő muszlim tömegek miatt már nem engedheti meg magának, hogy egyértelműen Izrael oldalára álljon egy arab-izraeli konfliktusban.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről elmondta, megkérdezte, hogy megvan-e a Magyarországnak szánt olaj, amire igenlő választ kapott. Az olaj eljuttatása azonban már nem az oroszok dolga, azt „Zelenszkijjel kell megbeszélni”.
Orbán szerint a háború befejezéséről többször is tárgyalt Putyinnal, aki közölte vele, hogy amíg a hadicéljait nem éri el, nem hagyja abba a harcot. A miniszterelnök a tűzszünetet is felvetette, de az orosz elnök ezt elutasította, mondván, a másik oldal csak a pozíciói megerősítésére használná.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére, miszerint a Barátság kőolajvezeték „halott”, Orbán Viktor úgy reagált, hogy az ukránok politikai okokból nem adják az olajat, mert kormányváltást akarnak Magyarországon. „Na most ebből fakadóan nekem ezt az olajblokádot le kell törnöm” – jelentette ki. Szerinte ezt minden eszközzel, az Uniót is beleértve, el fogja érni. Azt is mondta, hogy nem hajlandó az olajblokádot bevonni a tárgyalási témák közé. „Ezt az ukrán követelést erőből vissza kell utasítani, le kell verni az olajblokádot és érvényt kell szerezni a magyar érdekeknek, mert ez jogkérdés, ez nekünk jár” – fogalmazott, a lépést arcátlan és pimasz zsarolásnak nevezve.
A miniszterelnök szerint az EU-ban a tagállamok vezetői már nem is tanácsüléseken, hanem „haditanácsüléseken” vesznek részt, ahol a háborúról úgy beszélnek, mint a sajátjukról. „Magyarország vezetője, nem európai tanácsülésen vesz részt, hanem haditanácsülésen, ahol a többiek kivétel nélkül szinte úgy beszélnek egy háborúról, hogy ez a mi háborunk, nem veszíthetjük el, ezt nekünk meg kell nyerni. Nem az ukránoknak, hanem nekünk, érti?” – mondta. Állítása szerint a következő négy év kulcsszava a „kimaradni” lesz. Úgy véli, magán kívül nem lát más olyan politikust, akinek nagyobb esélye lenne kívül tartani az országot a háborúból.
A Magyar Honvédség 75 helyszínen történő megjelenését azzal indokolta, hogy az ukránok felrobbantották az Északi Áramlatot, és ha a németekkel ezt meg merték tenni, velünk miért ne tennék meg. Hozzátette: „az ukránokat ismerve, visszafogottan, nem bántva őket, azt kell mondani, hogy az ukránok mindenre képesek”. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy katonák jelenjenek meg a városok utcáin, de ezt nem az ukrán helyzet, hanem a közel-keleti konfliktus miatti terrorveszély növekedése indokolhatja.
A kormányfő megerősítette korábbi állítását, miszerint a Tisza Pártot az ukránok finanszírozzák. Azt mondta: „ezt nem föltételezzük, nem sejtjük, nem gyanítjuk, hanem a Nemzetbiztonsági Bizottság elé beterjesztett írásos jelentésben le van írva”.
A finanszírozás módjáról annyit árult el, hogy informatikai és mozgósítási rendszerek kiépítésére fordítják a pénzt. Felszólította a sajtót, hogy kérjék a jelentés titkosításának feloldását. Arra a kérdésre, hogy látott-e bizonyítékot, azt válaszolta, hogy ismeri a jelentést, ami tényeket tartalmaz.
A nyugat-európai életszínvonalról szólva a miniszterelnök egy hasonlattal élt. Szerinte a Nyugat olyan, mint a vágott virág. „Színes, nem, most még színes, pompázatos, mindene van. De a vágott virág az halott virág. Csak épp elvágták attól a talajtól, ahonnan egyébként nyerte a szépséghez szükséges, a vonzerőhöz szükséges energiát, erőt” – fejtette ki.
A Fidesz alacsonyabb támogatottságát a magasan képzett emberek körében egy általános nyugati jelenségnek tartja, ahol a „józan ész talaján álló” emberek és a progresszív elveket valló értelmiség között távolság alakul ki. A felvetett elvarratlan ügyekről – mint a Völner-Schadl ügy – azt mondta, az ügyészség a kormánytól független, így nem az ő felelőssége. A gödi gyárral kapcsolatban kijelentette, hogy a gyáron kívül semmilyen probléma nem lépett fel, a gyáron belül pedig a hatóságok minden bejelentést kivizsgálnak.
Magyar Péter üzemanyagár-sapkára vonatkozó követelését „szamárságnak” nevezte, mondván, a magas árakat a háború és az ukránok okozzák, akiknek politikáját Magyar Péter támogatja. Ugyanakkor elismerte, hogy van egy szint, ahol a kormánynak be kell avatkoznia, és erre létezik egy kész akciótervük.
A miniszterelnök-jelölti vitáról azt mondta, nem fog vitázni Magyar Péterrel.
„A tisza pártelnöke nem szuverén ember, az ukránok és a brüsszeliek tartják a markukba, és ilyen emberrel nem vitázom.” Kijelentette, hogy ő a „gazdáival” vitatkozik minden héten Brüsszelben.
A választási esélyekről úgy nyilatkozott: „győzelemre állunk”. A Mi Hazánkkal való esetleges koalíció kérdését elhárította. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a felelős egy esetleges vereségért, egyértelműen válaszolt: „De hát én leszek. A sikernek annak mindig sok apja van, vagy anyja. A kudarc meg mindig árva.”
A gyermekszegénység témájában saját statisztikával készült, amely szerint a magyar adat (23%) jobb az uniós átlagnál (24,2%). Elismerte, hogy a helyzet nem jó, de a megoldást a bérek növelésében és a munkaalapú társadalomban látja. Stratégiájuk lényege, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen életszínvonal-csökkenést. „Azt szeretnénk, hogy ha te vállalsz gyermeket, akár többet is, akkor a te személyes életszínvonalad ne legyen alacsonyabb, mint azoké, akik nem vállaltak gyereket” – mondta.
Végül leszögezte, hogy a választásokat nem fogják elhalasztani, mert Magyarország számára a stabilitás egzisztenciális kérdés. Arra a felvetésre, hogy győzelme esetén együttműködne-e Magyar Péterrel, azt válaszolta, hogy a haza érdekében mindenkivel együttműködik. „Mert én mindig mondom, a haza sosem lehet ellenzékben. A haza fölöttünk áll.”
Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.
A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin megállapodott Orbánnal: Szijjártó két hadifoglyot hozhat haza Moszkvából
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette, hogy elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot. A döntés Orbán Viktor telefonos kérése után született.
Szijjártó Péter abban reménykedett, hogy a moszkvai tárgyalásai után „többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerdán megerősítette ezt a reményt: bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot.
A volt foglyokat a magyar külügyminiszter a saját gépével viheti haza.
Putyin elmondása szerint a döntés a kedden Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése nyomán született meg. Szijjártó Péter szerdán az energiabiztonság miatt utazott Moszkvába, ahol jelezte, hogy segítséget nyújtanak azoknak az orosz hadifogságban lévő, kárpátaljai magyarnak tekintett katonáknak, akik a magyar államhoz fordultak – írta a hvg.hu. Az orosz elnök a két szabadon engedett foglyot úgy jellemezte: „akiket erőszakkal soroztak be az ukrán hadseregbe”.
Az egyik hadifogoly a Román Albert nevű férfi lehet, akinek elfogásáról február végén az orosz Védelmi Minisztérium egy videóban számolt be. A felvételen a férfi azt mondta, 2020 óta Magyarországon élt, de amikor átlépte az ukrán határt, elfogták és egy ungvári hadkiegészítő parancsnokságra vitték. A fogoly szerint az orvosi vizsgálat annak ellenére is alkalmasnak találta, hogy agyhártyagyulladása, több törése és tizenegy agyrázkódása volt. Ukrán állampolgárságát átoknak nevezte, majd elmondta, hogy a Cservona Kalina dandárba osztották be, ahol megadta magát, miután sebesülése után sem vonták vissza.
A magyar kormány a kárpátaljai magyarok mozgósítását kényszersorozásnak tekinti. Szijjártó Péter a helyzetet úgy értékelte, hogy „az ukrán kényszersorozások nyomán számos magyar embert vittek el a frontra”, akik közül sokan meghaltak, eltűntek vagy fogságba estek. A külügyminiszter emiatt hétfőn be is kérette az ukrán nagykövetet. Kijev visszautasítja a kényszersorozásról szóló vádak általánosítását, és a háborús helyzetre, valamint a mozgósítás jogi kereteire hivatkozik.
Szijjártó Péter abban reménykedett, hogy a moszkvai tárgyalásai után „többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerdán megerősítette ezt a reményt: bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot.
A volt foglyokat a magyar külügyminiszter a saját gépével viheti haza.
Putyin elmondása szerint a döntés a kedden Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése nyomán született meg. Szijjártó Péter szerdán az energiabiztonság miatt utazott Moszkvába, ahol jelezte, hogy segítséget nyújtanak azoknak az orosz hadifogságban lévő, kárpátaljai magyarnak tekintett katonáknak, akik a magyar államhoz fordultak – írta a hvg.hu. Az orosz elnök a két szabadon engedett foglyot úgy jellemezte: „akiket erőszakkal soroztak be az ukrán hadseregbe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Publicus: Részvételi rekordot hozhat az idei választás, tízből nyolcan biztosan elmennének most szavazni
A Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint továbbra is magas a részvételi hajlandóság. A pártok versenyében a teljes népesség körében 35-30, a biztos zavazók között 47-39 százalékos arányban mértek TISZA-előnyt a Fidesszel szemben.
Különös kettősség jellemzi a politikai közhangulatot a választási kampány közepén: bár a Tisza Párt vezet a Fidesz előtt a biztos szavazók körében, a többség mégis a kormánypártok győzelmére számít áprilisban. Mindeközben három év után először fordult elő, hogy 60 százalék alá csökkent az ország helyzetével elégedetlenek aránya.
A Publicus Intézet Népszava megbízásából, február 24. és 27. között készített felmérése szerint
tízből közel hat válaszadó (57 százalék) inkább elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Az elégedetlenség a Tisza Párt szavazói között szinte teljes (97 százalék), de a bizonytalanoknál is többségben vannak (61 százalék), míg a Fidesz támogatóinak csupán 21 százaléka látja borúsan a helyzetet.
A részvételi hajlandóság továbbra is magas: tízből nyolc megkérdezett (79 százalék) biztosan, 84 százalék pedig vélhetően elmenne szavazni, ha most vasárnap tartanák a választásokat. Ez a szám a korábbi felmérésekhez képest némileg csökkent, és inkább a magas politikai érdeklődést jelzi, mint a tényleges részvétel pontos előrejelzését. A Népszava értékelése szerint azonban még így is részvételi csúcsot hozhat az idei választás.
A pártok támogatottságát tekintve a teljes népesség körében a Tisza Párt 35, a Fidesz pedig 30 százalékon áll, a bizonytalanok aránya 25 százalék.
A biztos szavazók között azonban nagyobb a különbség: itt a Tisza Párt 47, a Fidesz pedig 39 százalékos támogatottságot élvez. A Tisza előnye február elejéhez képest egy százalékponttal csökkent.
A mérés szerint a parlamenti küszöböt a Mi Hazánk Mozgalom 6 százalékkal biztosan átlépné, a Demokratikus Koalíciónak és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak pedig 4-4 százalékkal van esélye a bejutásra.
A felmérés alapján a gödi Samsung-gyár körüli botrány, amelynek során kiderült, hogy a dolgozók a határértéket meghaladó szennyezésnek lehettek kitéve, nem billentette el érdemben a pártok támogatottságát.
Hasonlóképpen, az ajánlásgyűjtés körüli „aláírásgyűjtő verseny” és az azt követő „számháború” során is mindkét politikai oldal szavazói inkább a saját politikusaiknak hittek.
A kutatás rávilágított a választói vágyak és várakozások közötti szakadékra is. Bár a válaszadók relatív többsége (49 százalék 37 százalék ellenében) kormányváltásnak örülne jobban, ezzel szemben a relatív többség (40 százalék 36 százalék ellenében) mégis arra számít, hogy a Fidesz fog nyerni, és folytathatja a kormányzást.
A részvételüket ígérők 70 százaléka már biztosan tudja, kire fog szavazni. 8 százalék az utolsó hetekben, 10 százalék az utolsó napokban, 6 százalék pedig a szavazófülkében dönti el véglegesen, kire adja a voksát. Azok körében, akik kormányváltást szeretnének, háromnegyedes többség (72 százalék) szerint helyi, választókerületi szinten szükség volna együttműködésre, koordinációra, esetleg visszalépésekre az ellenzéki egyéni jelöltek esetén.
A Publicus még tavaly decemberben azt mérte, hogy az emberek 42 százaléka számít Fidesz-győzelemre, 35 százaléka Tisza kormányalakításra. Vagyis a Fidesz-győzelemre számítók csoportjának létszáma minimálisan csökkent, a Tiszái pedig még egy annál is kisebb hangyalábnyival nőtt az utóbbi 3 hónapban.
Különös kettősség jellemzi a politikai közhangulatot a választási kampány közepén: bár a Tisza Párt vezet a Fidesz előtt a biztos szavazók körében, a többség mégis a kormánypártok győzelmére számít áprilisban. Mindeközben három év után először fordult elő, hogy 60 százalék alá csökkent az ország helyzetével elégedetlenek aránya.
A Publicus Intézet Népszava megbízásából, február 24. és 27. között készített felmérése szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
