HÍREK
A Rovatból

Orbán: Amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig a Fidesz

A miniszterelnök az Origónak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a kampány kellős közepén változott meg a választás tétje.


Ma már nem az a választás tétje, hogy Magyarország "előre menjen, nem hátra", hanem a béke vagy a háború - erről beszélt Orbán Viktor az Origónak adott interjújában.

A miniszterelnök szerint ez egy furcsa választás, mert menetközben változott meg a választás tétje.

"Ilyet még én sem láttam"

- fogalmazott.

"Mi azt gondoltuk, hogy a kampány témája - függetlenül attól, ki a paravánember - az lesz, hogy rá tudunk-e mutatni a választás tétjére: visszatér-e a bukott múlt vagy nem. Tétnek ez sem volt kevés, főleg, ha emlékszünk arra, hol voltunk 2010 előtt. A kampány kellős közepén azonban a szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre. Az véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt, mérete és súlya nem hasonlítható össze a mostani háborúval. A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta tehát félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa. Nemcsak kampányban, hanem a II. világháború óta egyáltalán nem"

- mondta Orbán.

A miniszterelnök szerint sosem volt könnyű négy évük.

"A Jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi. Lehet, hogy ezen a rejtett módon akarja Magyarországot megsegíteni a Jóisten"

- fogalmazott.

Orbán szerint bár mindegyik korszak nehéz volt, a legnehezebb mind közül mégis a 2018-2022-es.

A járvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy az első napokban azt figyelte, a koronavírus megtámadja-e a gyerekeket, mert olyan vírus is lehetett volna, amely nem a felnőtteket célozza meg elsősorban.

"Ha a gyerekeink kerülnek életveszélybe, akkor az lelkileg egy teljesen más országot eredményezett volna, mint így, amikor nagyjából kiegyensúlyozottan fertőzött, és inkább a felnőtteket támadta meg a vírus. Egy ismeretlen betegséggel szemben védekezni nagyon nehéz. Elveszítettünk 40 ezer életet, nagyon sok ember egészségét rángatta meg a vírus, de egyetlen olyan pillanata sem volt a pandémiának, amikor ne tartottuk volna ellenőrzésünk alatt az eseményeket"

- mondta a miniszterelnök, aki azt is kifejtette, hogy rájött arra, "ha másképpen reagálunk a pandémia okozta gazdasági helyzetre, mint a versenytársaink, akkor a végén még a kanyarban is előzhetünk, így ezt a célt tűztük ki magunknak. A beruházások felpörgetésével válaszoltunk a szociális válságot is okozó pandémiára".

Orbán szerint "ennek eredménye most már jól látható: az egy főre jutó nemzeti össztermék versenyében, ami a fejlettség mutatója, az elmúlt két évben is sikerült növekednünk, és már Portugáliát is megelőztük" - jegyezte meg.

A múlt heti NATO- és EU-csúcsról szólva a kormányfő azt mondta, a mostani találkozón olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással. Láthatóan kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, nem ukrán-orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba.

A másik álláspont a miénk, amely szerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie.

"A mi álláspontunk jelenleg a többségi vélemény, és ezért a NATO azt a döntést hozta, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban: nem küld katonát, nem küld fegyvert"

- közölte a kormányfő.

Ugyanakkor - tette hozzá -, ha a háború elhúzódik, és vannak erre utaló jelek, akkor ez a stratégiai dilemma újra és újra minden egyes NATO-csúcson előkerül. Legközelebb a júniusi madridi csúcson találkoznak, és arra számít, hogy ha a háború addig nem ér véget, vagy nem lesz tartós tűzszünet, akkor ez a kérdés ismét előkerül.

A miniszterelnök azt is közölte, szerinte baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát.

Az interjúban arra is kitért, hogy Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, holott teljesen nyilvánvaló, hogy Németország sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával.

"Sok francia cég nem jött ki Oroszországból a háború ellenére sem. A Magyarországgal szembeni támadások indokolatlanok, politikai célzatúak, és valójában azt akarják elérni, hogy a közép-európai együttműködésben részt vevő államok gyors fejlődése ne jelentsen kihívást Európa nyugati fele számára"

- mondta a kormányfő.

Orbán Viktor a vasárnapi gyermekvédelmi népszavazás tétjét a kormányfő úgy fogalmazta meg: "rókát ne engedjük be a tyúkólba".

"Ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni. A róka is egy olyan kedves állat, ő a kis Vuk, hát csak ott sündörög. A genderkérdések esetében is hasonló a helyzet. Itt nem egy múló divatról van szó, hanem jól megszervezett erők dolgoznak azon, hogy bizonyos életfelfogásokat népszerűsítsenek. Ezek erős nyugat-európai emberi jogi csoportok, az összes Soros-féle szervezet megtalálható közöttük, és végül kialakul mögöttük egy nagyon erős érdekérvényesítő tevékenység. És akkor kiderül, hogy Vuk ugyan aranyos, de megnő, és amikor megnő, bizony megeszi a tyúkot"

- fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette: Magyarország szabad ország, a felnőttek úgy élnek a törvények keretein belül, ahogy akarnak, senki nem akar rájuk tukmálni semmit, de egy védelmi vonalat mindenképpen meg kell húzni, és nem szabad, hogy ezen bárki átlépjen, ez pedig a gyermeknevelés kérdése. Kizárólag a szülők felelőssége az, hogy mikor milyen kérdéssel akarják szembesíteni, hogyan akarják egy boldog életre nevelni a gyereküket - mondta.

Orbán Viktor a korábban nem látott számú választási EBESZ-megfigyelőről azt mondta: mára ezek a nyugati békeintézmények is harci intézményekké váltak, s a választási megfigyelés sem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól, azaz arról, hogy a nekik nem tetsző, de nyerésre álló politikai erőket hogyan lehet már jó előre megvádolni.

"Nekünk minden kérdésre nyugodtan választ kell adnunk, nem szabad félvállról venni ezeket, és miután igazunk van, be is kell ezt mutatni"

- fogalmazott a kormányfő.

A vasárnapi választásokat illetően azt mondta optimista, de "nagyon meg kell nyomni" a hátralévő napokat. A választás nem lefutott, a részvétel fogja eldönteni ezt a voksolást, itt még bármi megtörténhet

- tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sűrű jégeső, óriási villámok – Képeken a szerdai vihar leglátványosabb pillanatai
A zivatarok kiadós esővel, sokfelé jégesővel és mindent megvilágító villámokkal csaptak le szerda este és éjjel. Sokan látványos képeken örökítették meg a vihar különböző fázisait – mutatjuk a legjobbakat.


Szerda este heves zivatarrendszer söpört végig az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt. A Nyírségben és Debrecen környékén annyi csapadék esett egyszerre, hogy az utcán hömpölygött a víz. Vas és Zala megyékben viszont a jég esett olyan sűrűn, hogy volt, ahol mintha havazott volna, fehér lepelként borította be a kerteket. A Balaton sem úszta meg a jégesőt, a térségből is több helyről érkeztek fotók kisebb jégdarabokról az Időképhez.

A vihar félelmetes felhőkkel és óriási, mindent megvilágító villámokkal járta be az országot, sokan ezeket a pillanatokat örökítették meg.

Galériában mutatjuk a legjobb viharfotókat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk