ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Oké, kempingezzünk - de hogyan?

Ha már megszületett a döntés a sátrazásról, a Menőmanó blog szerzőjétől tippeket is kaphattok a gyakorlati megvalósításhoz.
Forrás: Menőmanók blog - szmo.hu
2018. augusztus 07.



Nagy Nikolett két kisgyerek anyukája és saját tapasztalatain keresztül ad hasznos tanácsokat és ötleteket nyaralásról, gyereknevelésről és anyaságról a Menőmanók blogon

Miután sorozatunk előző részében mindenkit meggyőztünk arról, hogy a kempingezés (akár gyerekkel, akár gyerek nélkül) a legtutibb módja a nyaralásnak, most térjünk ki arra, hogy ha már az elhatározás megvan, hogyan is vágjunk bele.

Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk: a kempingezést, mint családi nyaralási típust vizsgáljuk, nem képezi írásunk tárgyát a bivakolás, fesztiválos sátrazás, túrakempingezés, stb. Itt és most csak azzal fogunk foglalkozni, hogy egy vagy több gyerekes családdal hogyan érdemes nekiindulni a Nagy Sátras Kalandnak.

Támogatás megszerzése

Minden komoly projekt alapfeltétele, hogy a résztvevőkkel elfogadtassuk, sőt, ha lehet, vonzóvá tegyük a célt. E nélkül felesleges belevágni. Ha egy, a sátorozással kapcsolatban előítéletekkel bíró Anyát kész tények elé állítva lecipelünk a kempingbe és sátorponyvát borítunk rá, szinte garantált, hogy életünk egyik legrosszabb nyaralására vettünk jegyet. Ezért fontos a puhítás, előkészítés.

A gyerekekkel viszonylag könnyű dolgunk lesz. Fel kell állítani a nappaliban a napozósátrat, eljátszani a kempingeset (belengetve, hogy Anyával és Apával együtt aludhatnak majd), szinte biztos a siker. Ezt még esetleg meg lehet toldani egy késői lefekvéssel, ha szükséges.

A Nővel nehezebb dolgunk lesz, de nem kell megijedni, nem lehetetlen a feladat. Az alábbi érvekkel, ígéretekkel lehet hatni életünk párjára:

* Mivel sátorozunk és így olcsóbban jön ki a szállás, a megspórolt pénzt másra költhetjük, pl. apartmanos főzőcske helyet kajálhatunk étteremben minden nap, esetleg egy-két csini ruha, drágább program is belefér.

* Ha bevállalja a Kedves 1 hétre a sátorozást, utána jöhet 1 hét olyan helyen és ellátással, amilyet ő szeretne. Ez kicsit drágább, de a későbbiekben bőven visszahozza az árát.

Ha a támogatás már megvan, akkor itt az ideje, hogy megszolgáljuk a bizalmat, és beszerezzük azokat a felszereléseket, amik komfortosabbá tehetik a sátorozást.

Sátor

Gondolom nem szükséges részletezni, hogy e nélkül nem is érdemes nekivágni. (Igen, persze lehet lakóautóval is, de most nem erről van szó) A családi kempingezéshez mindenképpen olyan sátrat ajánlanék, amiben egy felnőtt is fel tud állni és rendelkezik egy viszonylag nagy előtérrel, ahová be lehet húzódni, ha elered az eső. Kisgyerekeseknek elég az egy hálóteres, de nagyobb gyerekek esetén már indokolt lehet a több hálóteres sátor. A Decathlon árul olyan sátrat, amiben egy 2 és egy 3 férőhelyes hálófülke is helyet kapott, és ezek összenyithatóak. Ez praktikus, ha hosszú távra tervezünk: amíg kicsik a kölkök egy légtérben alszik a család, majd ahogy cseperednek, a válaszfal felhúzásával szeparálhatjuk őket.

Fontos szerszám a kalapács vagy fejsze! A sátorcöveket be kell verni, nincs mese!

Alvás

Nagyon fontos! Óvakodjunk a „ledobok egy polifoam-ot, 98-ban a Szigeten is elaludtam rajta” típusú megoldásoktól. Ha rosszul alszunk, fáradtak, morcosak leszünk, és ez rányomja a bélyegét az egész nyaralásra.

Manapság nagyon sok fajta fekhelyből lehet választani, a minőség itt is általában az árfekvéssel együtt növekszik, de számunkra nem minden esetben a legdrágább a legjobb: a kemping cuccoknál két faktor határozza meg az árat: a kényelem és a praktikum. Mint családi sátorozók, nekünk a kényelem az igazán fontos: nem kell a matracnak önfelfújónak lennie, és az sem elsődleges szempont, hogy összehajtogatva egy órazsebben elférjen, hiszen nem tervezzük naponta áthelyezni táborhelyünket. Ha bizonytalanok vagyunk, nyugodtan kérjük az eladó segítségét, biztosan tud ajánlani az igényünknek és pénztárcáknak megfelelő darabot.

Ha elő vagy utószezonban sátorozunk, számoljunk azzal, hogy az éjszakák hidegek lehetnek, és a sátor nem a hőszigeteléséről híres. Érdemes vastagabb hálózsákot választani, esetleg hőszigetelő polifoam-ot teríteni a matrac alá.

Bár csábítóak a kétszemélyes felfújható matracok, én mégis inkább azt javasolnám, hogy (legalábbis a felnőttek) külön matracon aludjanak. Ennek oka az, hogy az erőteljesebb forduláskor keletkező energiát a felfújható matrac nagyon jó hatékonysággal továbbítja a másik fél felé (trambulin effektus).

Ha kisebb gyermekkel utazunk, akkor megfontolandó az utazó babaágy használata, kizárandó a lehetőségét annak, hogy alvás helyett a fejünkön mászkáljon át az utód.

Alvós lista:

Matrac (1/fő)

Hálózsák (1/fő)

Párna (1/fő)

Babaágy (opcionális)

Hőszigetelő polifoam (opcionális)

Alvókák

Étkezés

Alapból nem javasolnám, hogy ne rendezkedjünk be rendszeres étkezésre a sátor előtt. Oké, egy-egy reggeli, vagy hangulatos vacsora beleférhet, de kempingben egy családra főzni, mosogatni, az alapanyagokat tárolni tényleg baromi kényelmetlen.

Ha gyerekekkel megyünk, akkor ugyanazok a szempontok érvényesek, mint ha hotelben, apartmanban laknánk: valami gyorsan előkapható, nem romlandó szénhidrátforrás nem árt, ha van nálunk. A kempingek általában rendelkeznek hűtőszekrénnyel, ebben lehet tárolni tejet, kakaót (ez nálunk létszükséglet, a 2 éves is „tatajót” kiáltással ébred). A hűtőbe tett cuccainkat címkézzük fel, nehogy valaki jóhiszeműen megegye!

Tapasztalatok alapján azt javasolnám, hogy gyerekkel olyan kempinget válasszunk, amely rendelkezik saját kisbolttal, illetve büfével vagy étteremmel. Ha ez nincs, akkor legalább a közelben legyen valami könnyen elérhető élelemforrás, hogy ne kelljen betárazni és fejadagokra porciózni az élelmiszert. Bármilyen gyönyörű helyen is alszunk, ha 3 kifliért kilométereket kell gyalogolni, vagy farkasokkal kell megküzdeni, az jelentősen rombolhatja hangulatunkat.

Fotó: Pixaabay

Ha mégis főzni kell, vagy egyszerűen kávéfüggő valamelyik szülő (mint pl. nálunk), akkor két lehetőség van a főzőcskére: vagy a kemping által nyújtott közös főzőhelyiségben kotyvasztunk, vagy viszünk magunkkal kempingfőzőt. Ha az utóbbit választjuk, akkor 6 és 20 ezer Ft között tudunk válogatni a kínálatból, nagyjából mind ugyanazt tudja.

Ha nem is eszünk a táborban, jelentősen javítja komfortérzetünket, ha van szék, amire le tudunk ülni és van asztal, amire le tudjuk tenni a sörünket. A legkisebbeknek vihetjük a szétszedhető etetőszéket, abba bekötve nem csak hogy evés közben, egyáltalán nem mászkál össze-vissza, ha mi nem akarjuk.

Amit tehát vigyünk:

Műanyag tányérok, poharak, evőeszközök

Papírtörlő

Mosogatószer

Mosogatószivacs

Kempingasztal

Kempingszék

Kempingfőző (opcionális)

Edények (opcionális)

Etetőszék (opcionális)

Tisztálkodás, mosás

Nem variálnám túl. Mindenkinek egy törülköző, egy gyerek tusfürdő, meg egy unisex a felnőtteknek. Ha esetleg nagyon gáz a vizesblokk a kempingben, akkor alkalmazhatjuk a lengyel módszert: még a strandon, elindulás előtt lecsutakoljuk kölköket a zuhanyzóban. Azt gondolom nem kell mondani, hogy szigorúan egyenként hordjuk a pulyákat mosdatni...

Sok kempingben van már mosógép, általában csekély összegért lehet őket használni. Csap viszont biztos, hogy van mindenhol, tehát néhány ruhát, ha nagyon kell el lehet lögybölni. Ruhacsipeszt érdemes vinni, hogy ha kiteregetünk a sátorkötélre, ne fújja le a ruhákat a szél.

Játékok, szórakozás

Első kempingezésünk alkalmával 4 napra vittünk egy halom játékot, aminek aztán a felét elhagytuk, a másik felét meg elő se vettük. Tabletet is vittünk, hogy majd ha nem bírunk velük, akkor néznek mesét. Aztán kiderült, hogy felesleges volt. Meg fogsz lepődni, hogy milyen jól elvannak olyan dolgokkal, amiket csak úgy találnak a sátor előtt: bogarak, botok, kövek. Persze, azért szabadtéri játékokat, labdát, biciklit, rollert vigyünk, de a kirakós meg a lego nyugodtan otthon maradhat. Jöhet még pár könyv estére, na meg a strandjátékok, de ennél többel nem érdemes számolni.

Kiegészítők

Áram: Persze, sátor meg természet, de azért nem élünk a középkorban. Ha szeretnénk tölteni mobilt, laptopot, borotvát, stb, akkor vigyünk hosszabbítót (legalább 10 méterest) és elosztót. Ha azt látjuk, hogy az áramforrás csatlakozója valami ipari cucc 3 lyukkal, ne essünk kétségbe: a recepción biztos, hogy tudnak kölcsönözni átalakítót, pár ezer forintos kaució ellenében.

Szúnyogriasztó: Ha már van áram, nosza dugjunk bele egy szúnyogriasztót is. E mellett mindig húzzuk be a hálótér ajtaját, ha szándékunkban áll majd éjjel aludni.

Árnyékoló: Ha szerencsénk van, találunk egy árnyékos helyet a kempingben, ahová sátrat verhetünk. Ha nincs, akkor kell az árnyékoló. Ez egy olyan, jó esetben fényvisszaverő ponyva, amit többféleképpen is ki tudunk feszíteni a sátor elé vagy fölé, így teremtve némi árnyékot. Ne becsüljük alá ennek fontosságát, higgyük el, nem jó a sátor előtt rekkenő hőségben a tűző napon ücsörögni...

Ha szeretnél még többet olvasni - mert esetleg te is hasonló cipőben jársz - egy családról ahol az egyik gyerek kicsi, a másik még kisebb, ne hagyd ki a Menőmanók blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk