HÍREK
A Rovatból

„Nem lehet az egész világot négy-hathavonta újraoltani” – mondja a brit oltásügyi vezető

Sir Andrew Pollard szerint a tél elmúltával Nagy-Britannia túljut a járvány legrosszabb időszakán, és ez nagyrészt az oltásoknak köszönhető.


Nem kell és nem is lehetséges az egész világot félévente újraoltani a koronavírus ellen, a negyedik és az esetleges még további oltási dózisokat a legveszélyeztetettebb lakossági csoportoknak kell fenntartani – mondta kedden megjelent nyilatkozatában a brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) elnöke.

Sir Andrew Pollard – aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította – a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva kijelentette azt is, hogy

Nagy-Britannia egyértelműen maga mögött tudhatja a koronavírus-járvány legrosszabb időszakát, „már csak ezen a télen kell túljutnunk”.

Pollard professzor szerint a brit oltási kampány sikere miatt összehasonlíthatatlan a jelenlegi helyzet az egy évvel ezelőttivel. Kijelentette: ha az ország ugyanabban a helyzetben lenne, mint tavaly januárban, biztos, hogy ismét teljes körű lezárás lenne érvényben Nagy-Britanniában.

Tavaly januárban csaknem 39 ezren szorultak kórházi kezelésre a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt, és abban a hónapban volt olyan nap, amikor meghaladta az 1800-at a halálesetek száma. A brit egészségügyi minisztérium legutóbbi adatai szerint az omikron koronavírus-variáns okozta sokkal magasabb fertőződési számokkal együtt sem éri el a 12 ezret a jelenleg kórházban ápolt koronavírus-betegek száma, és a hétfő este zárult 24 órában 47-en haltak meg a Covid-19 szövődményeiben.

Sir Andrew Pollard szerint ezek a különbségek is mutatják a koronavírus elleni oltások hatalmas hatóerejét.

Kijelentette: az oltási kampány nélkül a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) „már térdre kényszerült volna”. Az oltások megakadályozzák a súlyos megbetegedés kialakulását, és így azt is, hogy a Covid-19-ben megbetegedők elfoglalják a kórházi ágyakat például a daganatos betegségekben szenvedők elől – mondta a kedden megjelent interjúban a brit oltásügyi bizottság vezetője.

Pollard professzor közölte: osztja azt a többségi szakmai véleményt, hogy az omikron vírusvariáns enyhébb tüneteket okoz, mint a korábban dominánssá vált delta.

Hozzátette ugyanakkor:

a legnagyobb kockázatot továbbra is a beoltatlan lakossági csoportok jelentik.

Andrew Pollard szerint a "vehemensen oltásellenes" csoportok által a vakcinákról terjesztett álinformációk emberéleteket sodornak veszélybe, sőt nagyon valószínű, hogy súlyos megbetegedéseket és haláleseteket okoztak. Hangsúlyozta: életmentő eszközről van szó, ezért különösen nagy bajnak tartja, hogy terjednek ezek az álinformációk.

A negyedik, illetve a további oltási dózisok lehetőségéről Pollard professzor ugyanakkor kijelentette: az erről szóló döntéshez több bizonyíték kell arra, hogy az újabb dózisok milyen hatékonyságúak. Úgy fogalmazott:

nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.

A brit egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint a brit felnőttek csaknem 60 százaléka már megkapta a koronavírus elleni dózis harmadik adagját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Még mindig nem értik a maffiózók, hogy a magyaroknak nem jön be, ha az adófizetői pénzeket mások hazug gyalázására költik
A TISZA Párt elnöke nem rejtette véka alá a véleményét, és ismét a kormánynak üzent. Szerinte elképesztő összegekből próbálják őt és a pártját befeketíteni.


Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a „maffiózók” nem értik, hogy a magyaroknak nem tetszik, ha az adófizetők pénzét mások lejáratására költik. A bejegyzés mellé egy olyan képet csatoltak, amelyen a politikus a róla készülő lejárató könyv plakátja előtt áll.

A bejegyzés a kormányzati kommunikációs költések körüli vitára is reflektál.

Sajtóadatok szerint 2015 és 2023 között mintegy 1360 milliárd forint értékben kötöttek állami szerződéseket kommunikációs célokra a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) keretein belül,

ahol a legnagyobb haszonélvezők között Balásy Gyula cégei szerepelnek. Rogán Antal minisztériuma 2025 elejéig külön is több mint 250 milliárd forintot költött kampányokra, majd 2025 júniusában újabb 20 milliárdot csoportosítottak át erre a célra. 2025 őszén egy új, 75 milliárdos NKOH-keretszerződés szintén Balásy cégeihez került.

Ezzel párhuzamosan

2025 nyarán és őszén jelentősen megnőtt a Magyar Pétert hitelteleníteni próbáló közösségi médiás hirdetések száma.

A 24.hu összesítése szerint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, amely Apáti Bence nevéhez köthető, 2025 júliusában közel 93 millió forintot költött ilyen jellegű Facebook-hirdetésekre. Ugyanebben az időszakban a kormányzati narratíva a „Tisza-adó” témája köré épült; Orbán Viktor 2025. augusztus 28-án egy posztban azt állította, hogy a TISZA Párt adót emelne, amit Magyar Péter visszautasított, és adócsökkentést ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ottfelejtette az AI-vízjelet egy krumpliosztós kamuképen a volt fideszes képviselő, aztán levágta, majd fekete háttérre cserélte az egészet
Boldog István egy mesterséges intelligenciával megszerkesztett képpel üzent Magyar Péternek, de a kommentelők lebuktatták. Többször is módosított a posztján, a képet végül törölte is.


Kamu, mesterséges intelligenciával megszerkesztett képpel írt egy volt fideszes országgyűlési képviselő arról, hogy a TISZA Párt egyik aláírásgyűjtő pultjánál "krumplit osztottak". Boldog István a Facebookon osztott meg egy fotót, ami a nagy feliratok alapján a TISZA egyik pultjáról készült, mely előtt több zsák burgonya és alma hever egy halomban. „Aki aláír, kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!” – írta a képhez az expolitikus, egyértelműen Magyar Péternek üzenve.

Csakhogy a kommentelők felhívták a figyelmet egy bakira: a fotó jobb sarkában ottmaradt a Gemini, a Google által kifejlesztett generatív mesterséges intelligencia alapú chatbot logója.

Boldog István órákkal később módosította a posztját, és már úgy tette ki a képet, hogy levágta a kép jobb szélét, így a vízjel is eltűnt róla. A szemfüles facebookozóknak viszont ez is szemet szúrt, így

újabb módosítás következett: Boldog a bejegyzésből törölte a képet, a szövegből csak az első, kérdő mondatot hagyta meg, a hátteret pedig feketére változtatta.

A posztra közel hétezer nevetős reakció és 3400 komment érkezett. Többen jelezték, hogy az embereket nem lehet ilyen könnyen megvezetni.

„Bádog István tudod, hogy AI-kamu. Ketyeg az óra, csomagolj” – írta egy hozzászóló.

„Rakja nyugodtan a hamis AI-képeket!!! Úgyis a Tisza nyer. Egyébként meg a Fidesz szokta így megvenni az emberek szavazatát” – véli egy másik.

„Számomra ezekben a képekben az a legvisszataszítóbb, hogy pontosan azokat akarjátok megvezetni, akik még hisznek nektek/bennetek. Főleg az idősebb korosztályt, mert ők nem feltétlenül tudnak különbséget tenni egy valós és generált kép között. A saját szavazóitokat veszitek hülyére. De legalább csinálnátok jól... (...)” – jegyezte meg egy újabb kommentelő.

Boldog István 2010 és 2022 között volt országgyűlési képviselő, korábban pedig Kétpó polgármestere. 2020 decemberében vádat emeltek ellene és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadása miatt, mert a vád szerint jogellenesen befolyásolták Jász-Nagykun-Szolnok megyei pályázatok eredményét, amiért 2019 májusában 20 millió forint jutott vissza a vállalkozóktól. A perben az egyik vádlott már az előkészítő ülésen beismerő vallomást tett, őt nem jogerősen felfüggesztett börtönre és pénzbírságra ítélték. Boldog tagadja bűnösségét, a koronatanút pedig egy korábbi nyilatkozatában „elítélt bűnözőnek” nevezte, akinek állításai hazugságok. A volt képviselő a per alatt is feltűnik közéleti eseményeken, tavaly október 23-án például a helyszínen hallgatta Orbán Viktor ünnepi beszédét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Riasztást adtak ki több megyére: délután lecsap a hidegfront, zivatar és viharos szél jön
Délelőtt még süthet a nap, délután viszont eső áztatja majd el az ország nagy részét. Az intenzív zivatarokat akár 60-70 km/h-s széllökések is kísérhetik.


Napsütéssel indul a hét, de csak délelőtt élvezhetjük, a nap második felében ugyanis egy hidegfront csap le az országra, ami záporokat, zivatarokat és viharos széllökéseket is hozhat.

Bár északnyugat felől átmenetileg felszakadozik a felhőzet, délutántól újra beborul az ég. A HungaroMet előrejelzése szerint átmeneti csapadékszünet után ismét jöhet eső, zápor, amire a legkisebb esély délnyugaton van. A nyugati, északnyugati szél sokfelé megélénkül, északon meg is erősödik, délután pedig 11 és 16 fokot mérhetünk, bár északkeleten ennél hidegebb is lehet.

A délutántól az éjszakába nyúlóan érkező hidegfront több hullámban hozhat záporokat, de zivatar is kialakulhat. Erre nagyobb esély az ország középső részén egy északnyugati-délkeleti sávban, valamint az északkeleti tájakon mutatkozik. Az intenzívebb cellákat átmeneti, 60-70 kilométer/órás viharos széllökések kísérhetik.

A zivatarveszély miatt a HungaroMet elsőfokú figyelmeztetést adott ki Pest, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegyékre.

Hétfőről keddre virradó éjszaka többnyire erősen felhős vagy borult marad az ég, és szórványosan továbbra is lehet eső, zápor, sőt zivatar is. A szél átmenetileg mérséklődik, majd az éjszaka második felében ismét feltámad. Éjszaka -1 és +6 fok közé hűl le a levegő.

Kedden napközben észak felől egyre nagyobb területen szakadozik a felhőtakaró,

estére a legtöbb helyen kiderül az ég. Szórványosan még lehetnek záporok, a hegyekben pedig havas eső és hózápor is kialakulhat.

Északkeleten, keleten akár az ég is megdörrenhet. A többnyire északnyugati, nyugati szelet sokfelé kísérik élénk, olykor erős lökések. A legmelegebb órákban 7-14 fok várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Négyszeresére gyorsult a tengerszint-emelkedés – Falakkal védekezne a süllyedő Dubrovnik
A horvát város kockázatkezelési terve szerint az évi 3,62 mm-es vízszintemelkedés már a csatornarendszert is terheli. Az ENSZ 2100-ig akár 1,08 méteres növekedést jósol, ami elkerülhetetlenné teheti a beavatkozást.


A korábbi 0,83 milliméterről mostanra 3,62-re ugrott az éves tengerszint-emelkedés üteme Dubrovnik óvárosában, ami több mint négyszeres gyorsulást jelent. Mindez a világörökségi városrész megóvására készült felkészülési és kockázatkezelési tervből derül ki, amelyről az MTI is beszámolt. A dokumentumot hamarosan a városi közgyűlés is tárgyalja, és már komoly partvédelmi beavatkozásokat vázol fel.

Az ENSZ klímaszakértőinek előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig akár 49 centiméter és 1,08 méter közötti vízszintemelkedés is várható, attól függően, hogyan alakul a globális kibocsátás.

Amikor a sós víz elönti, majd visszahúzódik a történelmi épületekről, a száradás során sókristályok képződnek, amelyek szétfeszítik, és hosszú távon tönkreteszik a követ.

A növekvő vízszint már most egyre nagyobb terhet ró az óváros történelmi csatornarendszerére, és rendszeres elöntéseket okoz az alacsonyabban fekvő területeken, például a híres sétálóutcán, a Stradunon.

A terv szerint ha a tengerszint elér egy kritikus pontot, elkerülhetetlen lesz a partvédelem megerősítése. Ez tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi gátak építését jelentené, hogy megakadályozzák a víz betörését.

A helyzetet tovább rontja, hogy a térségben egyre gyakoribbak a heves esőzések, amelyek a magas tengervízzel együtt növelik a városi árvizek kockázatát.

Dubrovnik egyébként is az Adria egyik legviharosabb részének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot jegyeznek fel.

A probléma messze nem csak Dubrovnikot érinti. Szakértők szerint 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége ki lesz téve az árvíz vagy az erózió veszélyének. A Nature Communications tudományos folyóiratban közölt kutatás szerint a 49 vizsgált parti mediterrán kulturális világörökségből 37-et már ma is fenyeget az árvíz, 42-t pedig a part pusztulása.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk