A parlamenti képviselő friss posztjában bevallotta, hogy tévedett. Előfordult ez már vele, de ez most talán kicsit más, mint az eddigiek. Korábban posztolt arról, hogy Rogán Antal felesége egy 40 milliós táskát hord, fotót is mutatott róla. Azonban egy influenszer arra hívta fel a figyelmet, hogy a méregdrága táska nem 40, hanem minimum 112,5 millióba került.
"Bevallom, tévedtem: ROGÁN BARBARA GYÉMÁNTOKKAL KIRAKOTT KROKODILBŐR TÁSKÁJA NEM 30 MILLIÓBA, HANEM 120 MILLIÓBA KERÜL.. Egy táska annyiért, amennyiért egy átlagbért kereső magyar ember 20 évet dolgozik…"
- írta Hadházy.
Ha már posztolt erről, akkor bemutat még néhány fotót és némi luxust:
"Szánom-bánom, hogy ilyen csórónak gondoltam Rogánnét. Cserébe mutatok még néhány képet, az egyiken összesen 80 milliónyi (!) ékszer van rajta, mellette a 120 milliós tasi. A másikon pedig egy 5.8 milliós ruha."
A végén még Lázár Jánost is idézi:
"Tegnap amúgy Lázár (aki persze a kormány egyik legcinikusabb és legnagyobb maffiózója) pontosította, hogy kire gondolt, amikor luxizásról és kullancsokról beszélt: akik „az államtól lehetőséget kapnak és a lehetőséget arra használják föl, hogy fölösleges dolgokra költsék a pénzüket, ahelyett, hogy ezt befektetnék a köz, a haza vagy a gazdaság javára. “ Hát, nem lennék most Barbara asszony helyében."
A parlamenti képviselő friss posztjában bevallotta, hogy tévedett. Előfordult ez már vele, de ez most talán kicsit más, mint az eddigiek. Korábban posztolt arról, hogy Rogán Antal felesége egy 40 milliós táskát hord, fotót is mutatott róla. Azonban egy influenszer arra hívta fel a figyelmet, hogy a méregdrága táska nem 40, hanem minimum 112,5 millióba került.
"Bevallom, tévedtem: ROGÁN BARBARA GYÉMÁNTOKKAL KIRAKOTT KROKODILBŐR TÁSKÁJA NEM 30 MILLIÓBA, HANEM 120 MILLIÓBA KERÜL.. Egy táska annyiért, amennyiért egy átlagbért kereső magyar ember 20 évet dolgozik…"
- írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Minden módon próbálták megakadályozni, hogy a gödi gyár botrányáról kérdezzék Orbán Viktort Szentendrén
A miniszterelnököt már az érkezésekor faggatni próbálták az újságírók, de ő nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, a beszéde után pedig cselesen távozott egy másik kijáraton. A független média munkatársait a szervezők és a biztonságiak is próbálták távol tartani a kampányeseménytől.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
„Egy aktivista ülésre jöttem éppen. Most az aktivistákkal fogok foglalkozni, semmi mással nem akarok foglalkozni”
– jelentette ki Orbán.
Már bent, a szentendrei tornacsarnokban is sorozták a kérdésekkel a sajtó munkatársai. A 444.hu riportere ismét arra próbált választ kapni, hogy okozott-e politikai kárt Lázár a romákat sértő kijelentésével, mire a miniszterelnök csak annyit mondott az őt körülrajongó tömegre mutatva: „Látja!”.
A Telex munkatársa is újra megpróbálkozott megtudni, hogy a kormány tárgyalta-e a gödi akkumulátorgyár okozta szennyezés ügyét, de Orbán figyelemre se méltatta.
A kormányfő beszéde után az újságírókat, köztük a kormánypártiakat is az egyik kijárathoz terelték, amiből mindenki azt gondolta, hogy a miniszterelnök ott fog válaszolni a sajtó kérdéseire, ám a Telex riportere szerint közben egy másik kijáraton távozott.
Kedden egy szentendrei kampányeseményen vett részt Orbán Viktor Lázár Jánossal, erről azonban a független sajtót nem értesítették. A Telex egy olvasójától értesült a rendezvényről, amelyre el is ment egy riporterük, de őt többféle módon is igyekeztek távol tartani, miközben a kormánypárti média munkatársait simán beengedték.
A szervezők először arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztrálniuk kellett volna, utána pedig a biztonsági őrök akadályozták meg a bejutást. Végül azután, hogy Orbán Viktor és a kormánypárti sajtó dolgozói is bementek, a Telex riporterét is behívták.
A miniszterelnök a megérkezésekor nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, hiába próbálták faggatni az újságírók a gödi Samsung-gyár botrányáról – amely kapcsán a hétfői Telex cikk megjelenése óta nem szólalt meg nyilvánosan–, vagy például arról, milyen károkat okozott a Fidesznek Lázár János a vécépucolós mondatával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez egy nyílt hadüzenet Magyarországnak” – Orbán Viktor reagált a „Zelenszkij-tervre”
A miniszterelnök a Politico cikkére reagált, amely szerint egy ötlépéses koncepcióról egyeztetnek Brüsszelben Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Orbán szerint már meg is született a döntés, „fittyet hánynak a magyarokra”.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a Politico cikkére, amelyben Brüsszelben egy ötlépéses, „fordított bővítésnek” nevezett koncepcióról egyeztetnek Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Ez az országnak már a tárgyalási folyamat elején részleges jogokat adna, és akár 2027-ben megnyithatná az utat egy fokozatos tagsági modell felé.
A javaslat, amely több uniós és ukrán tisztviselő névtelen információira épül, a beszámolók szerint politikai jelzésértékű lenne, és nem könnyítené a csatlakozási feltételeket. A hírportál által ismertetett öt lépés egyik fókusza a magyar vétó kezelése:
a források szerint számolnak azzal, hogy az április 12-ére kitűzött magyarországi választás kimenetele befolyásolhatja az uniós álláspontot, szélső esetben pedig a 7. cikk szerinti eljárás kiterjesztése is felmerült Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére.
A csatlakozási döntésekhez mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges, így Budapest álláspontja kulcstényező marad.
Orbán Viktor két posztban is reagált a Facebookon a sajtóértesülésre. Azt írta:
„A Zelenszkij-terv egy nyílt hadüzenet Magyarországnak”.
A miniszterelnök a reggeli bejegyzésében „a brüsszeli elit hivatalos lapjaként” hivatkozik a Politicóra, amely szerinte Brüsszel és Kijev legújabb haditervét tette közzé.
„Eldöntötték: Ukrajnát már 2027-ben fel fogják venni az Unióba. Az új terv egy nyílt hadüzenet Magyarországnak. Fittyet hánynak a magyarok döntésére, és bármi áron eltakarítják a magyar kormányt az útból.”
Hozzátette: szerinte „azt akarják, hogy jöjjön a Tisza, mert akkor nincs több vétó, nincs több ellenállás és nincs kimaradás.” A kormányfő szerint az ellenzéki pártot idén áprilisban még meg lehet állítani, és ehhez a Fidesz a biztos választás.
Újabb posztjában Orbán már arról ír, hogy „Brüsszel és Kijev a választásokon való nyílt beavatkozással fenyeget”.
„A terv része ugyanis, hogy eltávolítják a nemzeti érdekeket védő kormányt és helyére brüsszeli bábkormányt ültetnek, amelyik aztán készséggel mond igent Ukrajna gyorsított csatlakozására” – közölte a miniszterelnök. A bejegyzéshez csatolt képeken azt is megmutatta, milyen pontokból áll szerinte a „Zelenszkij-terv”.
Fontos megjegyezni, hogy a Politico egy független, brüsszeli központú hírportál, amely uniós ügyekről tudósít, nem „hivatalos lap”. Az ötlépéses keretről szóló beszámolója egyeztetési anyagokra és diplomaták nyilatkozataira épül, nem pedig formális uniós döntésre.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán reagált a Politico cikkére, amelyben Brüsszelben egy ötlépéses, „fordított bővítésnek” nevezett koncepcióról egyeztetnek Ukrajna EU-tagsága kapcsán. Ez az országnak már a tárgyalási folyamat elején részleges jogokat adna, és akár 2027-ben megnyithatná az utat egy fokozatos tagsági modell felé.
A javaslat, amely több uniós és ukrán tisztviselő névtelen információira épül, a beszámolók szerint politikai jelzésértékű lenne, és nem könnyítené a csatlakozási feltételeket. A hírportál által ismertetett öt lépés egyik fókusza a magyar vétó kezelése:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Itt állunk a győzelem kapujában” – Magyar Péter a kormányzásra készül két évvel azután, hogy belépett a politikába
A TISZA Párt elnöke felidézte, mit érzett az emlékezetes Partizán-interjúja előtt két évvel ezelőtt. Szerinte akkor még elképzelhetetlen volt a siker, mára viszont minden adott.
Magyar Péter egy Facebook-posztban emlékezett meg politikai színrelépésének kétéves évfordulójáról. Ugyanis 2024-ben ezen a napon adott interjút a Partizánnak, ezzel „indult minden”, ahogy ő is fogalmaz.
A TISZA Párt elnöke felidézte azt a pillanatot, amikor a Partizán stúdiója előtt állt. „Hideg volt, szemerkélt az eső. Percekig álltam a lerobbant épület bejáratánál. Vissza akartam fordulni” – írta, hozzátéve, hogy sejtette, mi vár rá, ha bemegy és beszél.
Azt állítja, végül a gyerekei fényképe adott neki erőt, mert úgy volt vele, „bármit is tesznek velem, nem fogom hagyni, hogy a fiaim egy elrabolt országban egy családi maffia uralma alatt éljenek.”
Magyar szerint azóta minden megváltozott, az ő és szerettei élete, valamint a „hazánk sorsa is”. Úgy fogalmazott, sokszor nehéz volt, és a vállalkozás lehetetlennek tűnt, de valami mindig átsegítette őket a nehézségeken.
Két évvel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt, „most pedig itt állunk a győzelem kapujában”.
Hatvan nap van hátra a sorsdöntő választásig, és úgy véli, erősek, felkészültek és elszántak. Mint írta, 50 ezer önkéntesük van, szakértők támogatják a rendszerváltást és a programjuk is ismert.
„Készen állunk a kormányzás felelősségének átvételére és a szeretett közös hazánk építésére”
– jelentette ki.
A posztját azzal zárta, hogy hívei és a hazája is számíthatnak rá, és ott lesz, ahol a legnagyobb a szükség.
„Szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”
Magyar Péter 2024. február 11-án adta az ominózus Partizán-interjúját, nem sokkal a kegyelmi botrány kirobbanása után, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter, Magyar volt feleségének lemondását eredményezte. A következő hónapokban Magyar a Tisztelet és Szabadság (TISZA) Párttal elindult a 2024. június 9-i európai parlamenti választáson, ahol 29,6%-os eredménnyel 7 mandátumot szereztek, ezzel a legnagyobb ellenzéki erővé vált a párt, és csatlakozott az Európai Néppárt frakciójához. Egy évvel az első interjú után, 2025. február 11-én Magyar ismét a Gulyás Márton vezette Partizán vendége volt, ez a második interjú több médiumban is vitát váltott ki.
Magyar Péter egy Facebook-posztban emlékezett meg politikai színrelépésének kétéves évfordulójáról. Ugyanis 2024-ben ezen a napon adott interjút a Partizánnak, ezzel „indult minden”, ahogy ő is fogalmaz.
A TISZA Párt elnöke felidézte azt a pillanatot, amikor a Partizán stúdiója előtt állt. „Hideg volt, szemerkélt az eső. Percekig álltam a lerobbant épület bejáratánál. Vissza akartam fordulni” – írta, hozzátéve, hogy sejtette, mi vár rá, ha bemegy és beszél.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztet a norvég vezérkari főnök: Oroszország megszállhatja Norvégia egy részét
Eirik Kristoffersen szerint Moszkva a Kola-félszigeten lévő nukleáris fegyverei védelmében léphet. A tábornok egy interjúban vázolta a hidegrázós forgatókönyvet, amire már most készülnek.
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
„Ezt nem vesszük le a napirendről, mert Oroszország számára továbbra is lehetőség, hogy lépéseket tegyen nukleáris képességei, a második csapásmérő képességének védelmében. Ez az a forgatókönyv az északi régióban, amelyre készülünk”
– mondta a vezérezredes.
A 2020 óta hivatalban lévő parancsnok szerint Oroszország ukrajnai inváziója óta Norvégia, valamint a NATO-hoz frissen csatlakozott Svédország és Finnország is megerősítette határ menti területeit. A jelenlegi orosz taktika a hagyományos inváziós fenyegetés mellett a hibrid hadviselésre és a szabotázsakciókra is kiterjed. „Ha a legrosszabbra készülsz, semmi sem akadályoz meg abban, hogy a szabotázst és a különféle hibrid fenyegetéseket is vissza tudd verni” – tette hozzá.
A katonai feszültség ellenére a két ország között továbbra is működnek kommunikációs csatornák: közösen koordinálják a Barents-tengeri kutató-mentő missziókat, és a határ mentén rendszeresen találkoznak a két hadsereg képviselői.
Kristoffersen egy katonai forródrót létrehozását is javasolta a félreértések elkerülésére. Elmondása szerint az eddigi légsértések többsége félreértésből adódott, amit az orosz GPS-zavarás és a pilóták tapasztalansága okozhatott. „Amikor beszélünk az oroszokkal, valójában nagyon professzionális és kiszámítható módon válaszolnak.”
A demilitarizált Svalbard szigetcsoport esetében Oroszország tiszteletben tartja az 1920-as szerződést
– mondta Kristoffersen, aki az erről szóló, lopakodó norvég militarizációról szóló orosz vádakat propagandának nevezte.
Kristoffersen „nagyon furcsának” nevezte Trump amerikai elnök azon állítását is, hogy Kínának és Oroszországnak katonai tervei lennének Grönlanddal. A parancsnok szerint a norvég hírszerzés nem lát erre utaló jeleket;
az orosz aktivitás célja szerinte nem Grönland, hanem az Atlanti-óceán elérése.
Végül a parancsnok az ukrajnai háború tanulságaira hívta fel a figyelmet. „Ha Oroszország tanult valamit az ukrajnai háborúból, az az, hogy egy ország megszállása soha nem jó ötlet. Ha az emberek nem akarják, rengeteg pénzbe és erőfeszítésbe kerül, és a végén valójában veszíteni fogsz.” Kiemelte: „Magát a megszállást végrehajtani az elején gyakran nagyon könnyű, de fenntartani a megszállást nagyon-nagyon nehéz. És ezt minden expanzionista hatalom megtapasztalta.”
Norvégia nem zárja ki, hogy Oroszország katonai akcióval próbálja megvédeni a Kola-félszigeten összpontosuló nukleáris arzenálját. Eirik Kristoffersen vezérezredes, Norvégia védelmi főparancsnoka a The Guardiannek adott interjúban beszélt erről.
Bár szerinte Oroszországnak nincsenek Norvégiára vonatkozó hódítási céljai, egy NATO-val való konfliktus esetén Moszkva csapásmérő képességének védelme felülírhat mindent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
