prcikk: Most elmondjuk neked, hogyan láss világot szinte ingyen | szmo.hu
UTAZZ
A Rovatból

Most elmondjuk neked, hogyan láss világot szinte ingyen

Szeretnéd kipróbálni, milyen külföldön élni, megismerni egy idegen ország kultúráját, idegen nyelveket beszélni, barátokat szerezni a világ minden pontjáról - ráadásul mindezt szinte fillérekből?
Nagy Kátya - szmo.hu
2017. március 01.



Gondoltál már arra, milyen lehet egy másik országban egyetemen tanulni? Szeretnél utazni, de szívesen tennél valamit a környezetedért is? Vagy éppen a tengerentúlra vágysz? Szerencsére ma már viszonylag egyszerűen gyűjthetsz külföldi tapasztalatot fiatalon, anélkül, hogy hosszasan el kellene köteleződnöd egy idegen ország vagy munka mellett, és attól sem kell félned, hogy addig itthon mindenből kimaradsz.

Nemcsak a kaland miatt hasznos, ha egy kis időt tanulással vagy önkéntes munkával töltesz külföldön, de később az önéletrajzodban is hatalmas plusz pont lesz. Nem is beszélve a kint megszerzett nyelvtudásról és egyéb tapasztalatokról.

Ma már nagyon sok szervezet és ösztöndíj érhető el, amivel kipróbálhatod magad egy másik országban is. Mi most a három legközismertebb lehetőséget jártuk körbe: az EVS-t, azaz az európai önkéntes szolgálatot, az Erasmus ösztöndíjat, amivel külföldön tanulhatsz és a nyári munkát amerikai táborokban.

Persze a felsorolt három lehetőségen kívül még számos diákszervezet és ösztöndíj keretében tanulhatsz, szerezhetsz tapasztalatot külföldön rövidebb-hosszabb projektek, képzések során.

EVS – önként és dalolva

Az EVS – azaz Európai Önkéntes Szolgálat – keretében a legkülönbözőbb rövid és hosszú távú projektekre jelentkezhetsz. A művészetek, a szociális munka, ifjúságsegítés vagy éppen környezetvédelem érdekel? A projektek között böngészve biztos, hogy megtalálod azt, ami a legjobban érdekel. EVS felhívások között szinte egész évben böngészhetsz, viszont azt fontos tudni, hogy EVS önkéntesként összesen egy évet tölthetsz külföldön. Ez takarhat egy hosszú távú vagy több rövidebb projektet is, ami 2 hét és 2 hónap közötti időtartamot ölel fel. A hosszú távú 2 hónap és 12 hónap közötti időszakra vonatkozik.

16923555_1576516592378431_1008574595_n16880701_1576516599045097_1897175873_o

Hogyan láss neki?

Legelőször keress egy küldő szervezetet, hiszen rajtuk keresztül tudsz majd jelentkezni a kiválasztott projektre. A küldő szervezet feladata a toborzás, a jelentkezők tájékoztatása és segítése. A legjobb, ha körülnézel, a környékeden milyen EVS küldő szervezetek vannak és ellátogatsz ismertető napjukra, ahol minden információnak a birtokosa lehetsz. A hazai küldő szervezetek listáját itt találod meg.

Fontos tudni, hogy a résztvevők kiválasztása a fogadó oldalon, a fogadó szervezet által történik, akik az önéletrajzod, pályázati űrlapod és a motivációs leveled alapján döntenek. A fogadó szervezet szállást és étkezést biztosít, emellett állják a helyi közlekedést, nyelvtanfolyamot, illetve egy kis zsebpénzt is kapsz.

Kiből lehet önkéntes?

Az Erasmus+ program szabályai szerint minden 17 és 30 év közötti fiatal lehet EVS önkéntes. Magyarországi küldő szervezet által az utazhat ki EVS projektre, aki magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik.

A programban az a fiatal vehet részt, aki a kiutazás napján betöltötte a 17. életévét, illetve a pályázat benyújtásához rendelt pályázati határidő napján még nem töltötte be a 31. életévét, de az önkéntes szolgálat megkezdésekor már lehet 31 éves.

Teknősmentés Törökorszában

Barbi két hónapot töltött el Törökországban egy kis faluban, Szíriától körülbelül 300 km-re. A tengerpartnál lakott és a tojásból éppen kikelt kisteknősöket mentett egész nyáron.

„A mi feladatunk az volt, hogy a kikelt teknősöket a tenger felé terelgessük, hogy ne a hotelek vagy az utak irányába induljanak el, hanem a Hold fénye felé”– Barbi és társai így volt, hogy reggel hatig is kint voltak egy-egy kisteknős útját egyengetve, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy az megtalálja a tengert. A teknősöknél azért fontos az ilyen segítség, mert az újszülötteket megzavarják a mesterséges fények és gyakran afelé indulnak el a tenger helyett, ami viszont a pusztulásukhoz vezet. A teknősmentés miatt a csapat este tíztől, általában hajnal négyig járta a partot, délután pedig a vízből és a partról gyűjtötték össze a szétdobált szemetet.

Barbi korábban már élt másfél évet Hollandiában, hazatértekor pedig úgy érezte még szívesen utazna máshova is. Ekkor kezdett el önkéntes helyeket nézegetni. „Úgy gondoltam egyszerűbb úgy, ha lesz mögöttem egy biztos háttér és szervezet és nem turistaként költök el egy csomó pénzt, hanem biztosítanak nekem repjegyet és szállást. Mindenképp állatokkal szerettem volna foglalkozni, így találtam meg ezt a teknősökkel foglalkozó projektet, aminek nagyon örültem, mert ők a kedvenc állataim” - meséli.

16901611_1576516589045098_1033626516_n

Álmaimban Amerika

Amerika olyan, mintha a filmekből már ismernénk – éppen ezért annyira vonzó sokunk számára. Viszont a nagy almába beleharapni, átkelni az óceánon bizony súlyos összegekbe kerül, így sokak számára álom marad vagy nagyon hosszú spórolást igényel. Diákként azonban egész nyarakat tölthetünk az Államokban, minimális önrésszel. Hogyan?

Biztos ismerősek – igen, megint a filmekből – azok a nyári táborok, amik egy erdő közepén vannak, rengeteg gyerekkel és közös programmal. Jó hír, hogy ezek a táborok a valóságban is léteznek és még jobb hír, hogy az alkalmazottak egy része külföldről toborzott diákokból áll.

16933885_10206522246253939_2069526772_n16997004_10206522248173987_1012167756_n

Magyarországon is vannak olyan szervezetek, amik azzal foglalkoznak, hogy ezekbe a táborokba közvetítsenek hallgatókat, egyénileg ugyanis nem tudsz táborba jelentkezni. A jelentkezéshez ki kell töltened egy profilt, amit egy interjú követ a közvetítőirodában, ahol felmérik az angoltudásodat és egy kicsit jobban megismernek téged is. Ha ezen is túl vagy, bekerülsz egy adatbázisba, innentől már a táborok válogatnak. Ha kiválasztottak még hátra van egy Skype-os (de néha személyesen Budapestre szerveznek interjú napokat) interjú, ha pedig ezt is sikerrel vetted, irány Amerika.

Nem árt tudni, hogy a jelentkezésnek egy kb. 100-125 ezer forintos költsége is van,

valahol ebben benne van a retúr repülőjegy, a biztosítás, a táborba jutás költsége és garancia arra, hogy biztosan találnak számodra tábort, de a jelentkezési költség küldő szervezetenként eltérő lehet. Amit ezen felül fizetned kell az a vízum és a vízumfotó lesz. Ezen felül viszont nincs több költséged, hiszen a táborban végig biztosítva lesz számodra a szállás és az étkezés, valamint fizetést is kapsz az ottani munkádért.

A tábori munka során különböző feladatkörökben próbálhatod ki magad, lehetsz a kisegítő személyzet tagja, de gyerekfelügyelő is.

Három nyár alatt bejárni Amerikát

Ági három nyáron keresztül táboroztatott:

"

Nagy álmom volt eljutni Amerikába, és kipipálni egy két várost a bakancslistámról. Egy-egy körútnak elég borsos lehet az ára, viszont egyetemistaként remek lehetőséget nyújtanak például a CCUSA, Campleaders programjai. Én utóbbival utaztam ki. Amerikai táborokba lehet menni 9-12 hétre dolgozni, majd te szabod meg mennyit és hova utazol a munka után, persze a vízum lejártáig. Tulajdonképpen a nyár alatt megkeresed a nyaralásra valót és még nyelvet is tudsz tanulni.

– Meséli Ági, aki három nyáron át dolgozott egy cserkészlányoknak szóló táborban, Wisconsin és Minnesota államban. A harmadik nyár végére már anyanyelvi szinten beszélte az angolt, a táborokban megkeresett pénzen bejárta a nyugati és a keleti partot is, az ottani kollégáival pedig a mai napig tartja a kapcsolatot.

16934212_10206522246653949_274216431_n16934205_10206522248453994_1388701148_n

„A tábori munkáknál többféle lehetőség közül lehet választani’- meséli. „Ez nagyban függ attól, mennyire erős a nyelvtudásod, illetve van-e valamilyen speciális tudásod, például lovas oktatást csinálsz otthon. itthon… Én a konyhai munkát választottam. Első nyáron nem éreztem elég erősnek a nyelvtudásom ahhoz, hogy gyerekekkel foglalkozzak közvetlenül, de nem bántam meg, szeretek főzni, és jó volt a társaság is. Az amerikai táborokat nem úgy kell elképzelni, mint a Balatont, hogy ott van a SZOT üdülő és egy hétig van nyitva… Itt van egy erdő és egy tó és körülbelül ez a tábor, ami egész nyáron, májustól augusztus végéig nyitva van.”

A munkaidejük szerint a konyhában fél 7-7-kor kezdtek, délután volt egy 2 órás szünetük, majd este 7-8-ig dolgoztak még, heti 1-2 nap pedig szabadnap volt.

Erasmus

Az Erasmusnak köszönhetően kipróbálhatod milyen hallgatónak lenni egy másik országban. Az ösztöndíj egy tanulmányi félévre szól, de ha őszi félévre mész, alkalmanként meghosszabbítható egy évre. Az Erasmus ösztöndíjjal egy külföldi iskolában tanulhatsz díjmentesen, a költéseidet (szállás, étkezés, közlekedés, kiutazás stb.) pedig egy havi szinten meghatározott összegből fedezheted, amit országonként határoznak meg. Sőt, ha ügyes vagy, akár háromszor is pályázhatsz Erasmus+ ösztöndíjra: alapszakon, gyakorlaton és mesterszakon is. Emellett az Erasmus+ ösztöndíjra a hallgatókon túl oktatók is pályázhatnak.

A felvételi eljárás intézményektől függően eltérő, a közös pontok az önéletrajz, motivációs levél, jelentkezési lap kitöltése. Ha Erasmus-ösztöndíjra jelentkeznél érdemes rágyúrnod a vizsgaidőszakra, a jelentkezésnél ugyanis előnyben van az, akinek jobb az átlaga.

erasmus2

Persze a követelmények iskolánként eltérők lehetnek – valahol itthon is le kell vizsgáznod -,

de a legtöbb helyen a tantárgyaid egy részét hazaérve el tudod ismertetni. A szerződés megkötésekor egyébként mindig megadnak egy minimális kreditösszeget, amit teljesítened kell, különben vissza kell térítened a kapott ösztöndíjat. Velünk nem volt „kivételezés”, ha vizsgáról volt szó, ugyanazt kérték tőlünk számon, mint a helyi diákoktól.

Észtországban tanulni

Jómagam Észtországban tanultam fél évig egy filmes iskolában, ahol volt német, norvég, olasz, amerikai, kanadai és egyetlen egy észt tanárom is, tanultam hangot felvenni és vágni és betűkkel osztályoztak számok helyett. Amellett, hogy egy teljesen más környezetben tanulhattam, a padokon túl rengeteget fejlődött az angolom és hazatérve egy tucat nyelven tudtam koccintani is. Erasmus alatt rengeteg különböző kultúrából érkező embert ismertem meg, a helyi szokásokon túl.

Emellett jó, hogy ennek ellenére nem maradtam le az itthoni tanulmányaimmal sem, a tantárgyaim nagy részét ugyanis el tudtam ismertetni, így csak egy-két tantárggyal kellett többet felvennem hazaérve.

erasmus3

Mert bár az Erasmus alatt rengeteget lehet bulizni – sőt, kötelező – nem szabad elfelejteni, hogy ez is ugyanolyan egyetemi félév, mintha otthon lennél, csak éppen a tanuláson túl ezerféle impulzus ér egyszerre, egy tucat új barátot ismersz meg, együtt buliztok és általában az utazás sem marad ki egy-egy ilyen félévből.

Nekünk a helyi ESN (Erasmus Student Network) szinte minden héten szervezett valami programot, de velük jutottam el Szentpétervárra, egy diákokkal zsúfolt buli hajóval Stockholmba és játszottunk el egy tradicionális esküvőt egy észt farmon.

Bővebben az Erasmus programról itt tájékozódhatsz.

Ha érdekes volt a cikk, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk