„Mi nem akarjuk, hogy hazátlan, szülőföldjüktől elszakadt migránsok népesítsék be a világot” – mondta Orbán az egyiptomi diktátornak

Hidvéghi Balázs szerint Magyar Péter vicceskedve kérdőjelezte meg, miért kellett lezárni a repülőteret a vihar miatt, miközben ő Brüsszelbe sietett. „Na ez már nem vicces!” – írta a Facebookon a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy „ez a pojáca, a like-okért csak nyomja a sódert. Még jó, hogy nem neki kell döntenie mások biztonságáról. A repülőn utazó gyerekek, családok, idősek életéről!”

Az államtitkár emlékeztetett: hatalmas vihar vonult át az országon, ezért kellett lezárni a budapesti repteret, és a döntést az utasok biztonsága érdekében hozták meg. Mint írta, „ennél kisebb vihar is nagy bajt tud okozni. Nem még olyan, mint a mai, amikor 120 km/h sebességű, orkánerejű szélben kellett volna szállni, landolni a gépeknek.”

Hangsúlyozta: a kifutókról törmeléket kellett eltakarítani, és a repülőtér épületeiben is jelentős károk keletkeztek, de az intézkedéseknek köszönhetően nem történt nagyobb baj vagy baleset. A bejegyzését azzal zárta: „A ripacs pedig repülhet a brüsszeli csicskáztatásra!”

A Tiszántúli Református Egyházkerület tájékoztatása szerint az 1892-ben épült templom toronysisakját a szél „tőből kitépte”. A toronydarab egyik része a templom tetejére zuhant, és beszakította azt, a másik része viszont az utcára esett. Az egyházkerület képei alapján óriási a pusztítás:

A helyszínt még hétfő késő délután megtekintette Fekete Károly püspök, Kis Dávid egyházmegyei főjegyző és Vári Attila egyházkerületi főépítész, akiket Papp Tibor lelkipásztor és Végh Imre József polgármester kísért el a megrongálódott templomhoz.

Az egyházkerület arra kér mindenkit, hogy imádsággal támogassa a sápi gyülekezetet és azokat, akiket érintett a vihar.

A magyar kormány új rendeletet hozott, amely szigorúbb intézkedéseket tesz lehetővé, ha fontos nemzetközi vendégek látogatnak hazánkba. A kabinet célja elvileg a védett személyek biztonságának fokozása, akár olyan mértékben, hogy bizonyos embereket távol tartsanak tőlük. Erre akkor adnak lehetőséget, ha az illető „a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy magyarországi programja zavartalan lebonyolításának a veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.

Ha a köztársasági elnök vagy a kormány meghívására jön hozzánk egy védett személy, akkor a rendőrség sokkal nagyobb körben zárhatja le a környéket azok elől, akik korábban már „veszélyesnek” ítélt viselkedést tanúsítottak. A rendelet legmegdöbbentőbb pontja az, hogy ha valaki egy éven belül kétszer is megsérti a rendőrség távoltartó intézkedését, akkor az illetőt akár helyhez köthetik – vagyis kijelölhetnek neki egy területet, amit nem hagyhat el.

Az intézkedés a mozgásában korlátozott személyek esetében csak addig marad hatályban, amíg a védett személy programja zajlik, vagy amíg el nem hagyja az országot. Utána az intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni – áll a szövegben.

Az új szabályok öt nappal a kihirdetés után lépnek hatályba – vagyis aki mostanában készül demonstrálni, illetve külső helyszínen véleményt nyilvánítani egy nemzetközi VIP-vendéggel kapcsolatban, annak érdemes odafigyelni, hogy a megnyilvánulása a hatóságok megítélése szerint ne tűnjön fenyegetőnek.

Július 7-én az ország keleti felén maradt meg legtovább a hőség – számolt be honlapján a HungaroMet. A meteorológiai szolgáltató adatai szerint Dévaványán 38,9 Celsius-fokot mértek, ami új országos napi maximum-hőmérsékleti rekordnak számít. A korábbi csúcsot 2015-ben Békéssámsonon rögzítették, akkor 38,7 fokot mutattak a hőmérők.

A forróságot ugyebár egy markáns hidegfront váltotta fel, amely záporokat, zivatarokat, jégesőt és viharos szelet hozott magával. A Budapest János-hegy állomáson 38,1 m/s-os, vagyis 137 km/h-s széllökést mértek. Ezzel új rekord született.

A korábbi országos szélsebességrekordot Edelény tartotta: itt 2008. július 7-én 33 m/s-os (119 km/h-s) széllökést rögzítettek. A fővárosi csúcs szintén János-hegyhez kötődik: 2020-ban 28,2 m/s-os (102 km/h-s) lökéseket produkált a szélsőséges időjárás.

A HungaroMet megjegyzi: az értékek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, de elképzelhető, hogy az adatok között maradtak szélsőségesebb vagy hibás értékek, különösen a 20. század első feléből, amikor még főként kéziratos feljegyzések álltak rendelkezésre.

Az abszolút rekordok – vagyis a valaha mért legnagyobb vagy legkisebb értékek – általában egy-egy földrajzi helyhez és rövid időszakhoz kötődnek. Az elfogadásuk részletes vizsgálatot igényel, mivel gyakran több meteorológiai tényező egyidejű fennállásából, valamint helyi hatások felerősödéséből adódhatnak. Az is előfordulhat, hogy egy adott mérés nem valós rekord, csak a mérési körülmények megváltozása miatt tűnik annak.