Az AI-láz futószalagon termeli a dollármilliárdosokat – Példátlan vagyonokat halmoznak fel
A mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok látványos térnyerése az elmúlt néhány évben gyorsult fel igazán. Szakértők szerint a fordulópontot a ChatGPT 2022-es megjelenése jelentette, hiszen a nyelvi modell új lendületet adott az AI-fejlesztéseknek. A befektetők özönlenek az AI-szektorba, aminek az lett az eredménye, hogy rekordütemben szaporodnak az ágazat startupjai.
Az utóbbi időszak felfutása különösen látványos: a közel félezer unikornis közül százat 2023-ban vagy később alapítottak, ami jól példázza, hogy egy-két év leforgása alatt milyen ugrásszerű növekedés indult el. A tőkebefektetések ugyancsak ezt a tendenciát tükrözik – mutat rá az FDi Intelligence, megjegyezve, hogy 2024-ben az összes kockázati tőkebefektetés több mint fele AI-fókuszú vállalatokhoz került, miközben egyéb szektorok visszaesést szenvedtek el, vagy jobb esetben csak stagnáltak, esetleg csak kismértékben növekedtek. A trend elég egyértelmű: az AI a startup-ökoszisztéma megállíthatatlannak tűnő motorja lett.
A legsikeresebb AI-cégek 1-2 év alatt megsokszorozták az értéküket
A mesterséges intelligencia őrület számos startupot szült, de akad köztük néhány igazán figyelemreméltó sikertörténet, ami, ha nem a szemünk előtt zajlik, talán el sem hisszük. A legismertebb és valószínűleg legnagyobb ilyen az OpenAI sztorija. A vállalat a ChatGPT 2022-es kiadásával lényegében berobbantotta az AI-bummot, és ezzel nyilván maga is jól járt: a Reuters szerint 2025 első hat hónapjában megduplázta a bevételeit, és az év végére várhatóan eléri a 20 milliárd dollárt. Ezzel – és az időközben 700 milliósra duzzadt havi aktív felhasználói létszámmal, valamint a Microsoft támogatásával – a cég piaci értékelése az egekbe szökött. Amíg 2023-ban még 30 milliárd dollárt ért, 2025 tavaszán már kb. 300 milliárdot, de vannak olyan elemzők is, akik 500 milliárd dollárról beszélnek.
Ennyire nem kimagasló, de azért elég látványos növekedést produkált az Anthropic is, amit sokan az OpenAI egyik legnagyobb kihívójaként tartanak számon. A cég a Claude nevű nagy nyelvi modell fejlesztésével vált ismertté, és a biztonságos AI-fejlesztés zászlóvivőjeként aposztrofálja magát, amivel vastagon vonzza a tőkebefektetéseket. 2023 márciusában 60 milliárd dollárra értékelték a vállalatot, pár hónappal később viszont már 170 milliárdra – emlékeztet a CNBC. Az értéknövekedés hajtóereje ez esetben az a piaci várakozás, hogy az Anthropic technológiája kulcsszerepet kaphat a jövő AI-fejlesztéseiben, különösen a biztonságos és etikus mesterséges intelligencia területén.
A Safe Superintelligence (SSI) ugyancsak reflektorfénybe került, de ez valamennyire az OpenAI keltette hullámoknak köszönhető, ugyanis a ChatGPT kiadó cég egykori főkutatója, Ilya Sutskever alapította, 2024-ben. Az SSI kifejezett célja, hogy – a vállalat nevéhez hűen – biztonságos szuperintelligenciát fejlesszen. A startup pár hónap alatt hihetetlen mennyiségű tőkét vont be: előbb egy, majd további kétmilliárd dollárt. A TechCrunch azt írja, hogy a cég értékelése már az első tőkebevonások megjelenése nyomán 32 milliárd dollárra ugrott – annak ellenére, hogy egyelőre sem kész terméket, sem bevételt nem tud felmutatni. Az SSI tehát a tipikus esete annak, amikor a befektetők pusztán a csapat kivételes tehetségében bízva nyitják ki a pénztárcájukat.
A leglátványosabb sikerek sorából nem szabad kihagyni a három éve alapított Anysphere-t, ami a Cursor kódíró asszisztenssel lett világhírű. Az egyik legkeresettebb AI-szolgáltatás révén ez a startup a leggyorsabban növekvő vállalat a szektorban: 2025 első néhány hónapjában 9,9 milliárd dollárra nőtt az értéke, és a bevételnövekedés aránya is példa nélküli, hiszen idén várhatóan meghaladja majd az 500 millió dollárt. A cég értéke ennek megfelelően száguld: a júniusi befektetési kör után már 18–20 milliárd dollárra becsülték, azaz hetek alatt közel kétszeresére nőtt.
Ugyancsak említést érdemel az OpenAI volt technológiai igazgatója, Mira Murati (a fenti képen balra) által alapított Thinking Machines Lab. Bár a 2023-ban életre hívott vállalkozás még nem rendelkezik termékkel és bevételt sem termel, történelmet írt: kétmilliárd dolláros indulótőkét sikerült bevonnia, ami minden idők legnagyobb magvető befektetése, így a céget szinte azonnal 12 milliárd dollárra árazta be a piac. A példátlan tőkebevonás hátterében – Murati személyes elismertsége mellett – az a várakozás áll, hogy a Thinking Machines Lab a jövő egyik meghatározó AI-fejlesztőjévé válhat. A befektetők lényegében ezt a reményt finanszírozták meg, példátlanul bőkezűen.
Nemcsak a cégek, a magánvagyonok is duzzadnak
Az AI-startupok valósággal gyártják a milliárdosokat: 2023-ban és 2024-ben több tucat új név jelent meg a toplistákon, kifejezetten a mesterséges intelligencia felívelésének köszönhetően. A Bloomberg becslései szerint az AI-szektor már 2023 márciusáig kitermelt legalább 15 új milliárdost, akiknek az együttes nettó vagyona elérte a 38 milliárd dollárt. A Forbes 2025-ös világranglistáján ugyancsak 15 olyan új név szerepelt, akik kifejezetten az AI-technológiának köszönhetően váltak vagyonossá.
A legújabb AI-milliárdosok közé tartozik az Anthropic társalapító-vezérigazgatója, Dario Amodei, a fentebb írt Mira Murati, a Scale AI-t életre hívó Alexandr Wang, a kínai DeepSeeket vezető Liang Wenfeng, valamint a Love and Deepspace nevű AI-alapú randi-szimulációs játékot alkotó Yao Runhao.
Köztük is rekorder lehet Michael Truell, az Anysphere 25 éves alapító-vezérigazgatója, aki az egyik, ha nem a legfiatalabb technológiai selfmade milliárdos. Mira Murati szintén fiatalon, a 30-as évei elején alapította meg a saját AI-cégét, míg Lucy Guo, a Scale AI társalapítója 1994-ben született, és 30 évesen lett milliárdos. Érdekes, hogy a 37 éves Yao Runhao vagy a 40 éves Liang Wenfeng már idősebb újoncnak számítanak az exkluzív klubban.
Az AI új milliárdos generációja tehát fiatalabb, mint a korábbi tech-óriásoké. Sokuk pályája alig néhány éve indult, de az AI-forradalom kapaszkodósávján gyorsítva hihetetlen tempóban gazdagodnak. Ettől függetlenül persze vannak idősebb, tapasztaltabb szereplők is – például a nagy techcégek élén álló veteránok, akik szintén profitálnak az AI hullámából –, de a hangsúly a fiatal alapítókon van, akik új ötletekkel és kockázatvállalással robognak előre.
Andrew McAfee, az MIT vezető kutatója úgy fogalmazott, „az elmúlt több mint száz év adatait nézve soha nem láttunk ekkora és ilyen gyorsan keletkező vagyont.” Ezt a kijelentést számos konkrét példa támasztja alá. A startupok értékelései néhány hónap leforgása alatt többszöröződnek, aminek az lesz a vége, hogy az AI-cégek némelyike pár éven belül Google- vagy Amazon-méretűre duzzad, holott ezeknek az óriásoknak évtizedekig tartott, mire felépítették a birodalmaikat.
Ez a sikertörténet viszont nemcsak a befektetőket és a tulajdonosokat gazdagítja, hanem a személyes jövedelmeket is. Az AI-szektorban tapasztalható munkaerőpiaci verseny miatt a legkeresettebb mérnökök és szakemberek fizetése rövid idő alatt az egekbe szökött – olyannyira, hogy sokan közülük néhány év alatt multimilliomossá váltak, ami bérből élő emberek esetében több mint szokatlan fejlemény.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezeknek a vagyonoknak a jelentős része nem likvid. Vállalati részvények formájában léteznek csupán, vagyis amíg a cég nem kerül tőzsdére vagy nem ad el részesedést, addig az újdonsült milliárdosok nem feltétlenül férnek hozzá számottevő pénzhez – legfeljebb másodlagos részvényeladások (befektetői vagy alapítói zárt körben értékesített részesedések), részvényfedezetű hitelek (még el nem adott részvények ellenében felvett kölcsönök) vagy fúziók, felvásárlások és más részesedés-eladások révén. A vagyonrobbanásuk üteme ettől függetlenül meghökkentő. A piaci megfigyelők úgy látják, hogy hasonló tempójú gazdagodásokra legfeljebb az 1990-es évek dotkomláza idején volt példa, de az AI-őrületből fakadó vagyongyarapodás valószínűleg azt is felülmúlja majd.
De mégis: hogy kereshetnek ennyi pénzt?
Az AI-vagyonok több forrásból táplálkoznak. Őrületes összegeket hoznak egyrészt a startupértékelések, amelyek növekedésével az alapítók és a korai befektetők részesedése is egyre többet ér, másrészt ott vannak a már tőzsdén jegyzett cégek, amelyek a részvényárfolyam megugrásával duzzasztják a tulajdonosok pénztárcáját. Utóbbi csoport abszolút bajnoka valószínűleg a mesterséges intelligencia műveletekhez szükséges grafikus chipeket gyártó Nvidia. A vállalat összértéke 2023-ban lépte át az egybillió dollárt, de azóta is töretlenül száguld, és jelenleg már 4,43 billió dollárt, vagyis kétszer annyit ér, mint a fent írt 498 unikornis vállalat együttvéve.
Ennek megfelelően az Nvidiát igazgató Jensen Huang mára a világ tíz leggazdagabb embere közé tartozik, 150 milliárd dollár feletti becsült vagyonnal. Tanulságos, hogy ő egyedül 4-5-ször annyi pénz felett rendelkezik, mint a Bloomberg listájára felkerült 15 új AI-milliárdos összesen. Mindebből jól látszik, hogy az AI iránti befektetői lelkesedés a nagyvállalati szektorban is dollár-százmilliárdokat teremt, amiből a cégtulajdonosok és részvényesek óriási összegeket profitálnak.
Congratulations to our CEO, Jensen Huang, for receiving the Yale Legend in Leadership Award at the Yale CEO Summit.
— NVIDIA (@nvidia) June 10, 2025
Summit organizer Professor Jeffrey Sonnenfeld, Senior Associate Dean for Leadership Studies at the @Yale School of Management , commented: "His leadership and… pic.twitter.com/OFDxo9M4mI
De a szektor nemcsak a cégek értéknövekedése nyomán termel ki szupergazdagokat, hiszen létrehozott olyan új vállalkozásokat is, amelyek velük együtt szárnyalnak. Ilyenek például az infrastruktúra-szolgáltatók és a beszállítók, ugyanis az AI-láz életben tartásához hatalmas infrastruktúra-fejlesztésekre: adatközpontokra, felhőszolgáltatásokra, speciális hardverekre van szükség. Ennek megfelelően azok a vállalkozások, amelyek az AI hátterét biztosítják, szintén jól profitálnak. Egyik jeles képviselőjük a CoreWeave startup, amely GPU-alapú számítási felhőkapacitást nyújt AI-modellek futtatásához, vagy ott vannak a nagy felhőszolgáltatók (Amazon AWS, Microsoft Azure, Google Cloud), amelyek szintén az AI-igények miatt hajtanak végre óriási beruházásokat. Az ezekből fakadó bevételek tovább növelik az anyacégek értékét, így az AI-infrastruktúra építői a virágzó ökoszisztéma csendes haszonélvezői közé tartoznak, és az ide áramló pénzek végső soron magánvagyonokba vándorolnak – vezeti le az AInvest.
Ahogy fentebb írtuk: a magasan fizetett AI-szakemberek és mérnökök ugyancsak gazdagodnak, hiszen csillagászati fizetésekkel és részvénycsomagokkal versengenek értük a vállalatok. A szakma krémje az AI-láz nyomán néhány év alatt jelentős vagyonra tehetett szert. Ismert tény, hogy egyes tapasztalt AI-kutatók éves kompenzációja (bér + részvény) az egymillió dollárt is meghaladhatja, sőt, extrémebb esetekben, amikor például az OpenAI vagy a Google egy-egy vezető AI-szakértőjéről beszélünk, a juttatások elérhetik a tízmillió dolláros nagyságrendet.
A példákból kitűnik, hogy az AI a vagyonteremtés számos új csatornájának adott teret, a startupok értéknövekedésétől a tőzsdei árfolyamok emelkedésén át a magas bérekig. Ez a komplex hatásrendszer magyarázza azt, hogy az AI forradalma nyomán hogyan tudott lezajlani ekkora magánvagyon-halmozódás, ennyire rövid idő alatt.
Az AI-megoldások közül egyébként a legtöbb pénz jelenleg a generatív AI-ban és az azt kiszolgáló infrastruktúrában van. A befektetők egyszerre akarnak részesedni a nagy áttörést hozó modellekből és biztosra menni az ezeket támogató technológiákban, illetve nem akarnak lemaradni a gyakorlati AI-alkalmazások következő hullámáról sem. Ez a hármas (alapmodellek – infrastruktúra – alkalmazások) együtt alkotja a mostani AI-pénzáramlás magját.
Befelé forduló piac ez, nem részesednek sokan a nagy összegekből
Érdekes, hogy a legtöbb olyan AI-céget, amely az utóbbi évek során vált ismertté, hiába keressük a világ részvénypiacain, vagyis nem tudunk tőlük értékpapírt vásárolni, hogy akár hétköznapi kisbefektetőként nekünk is leessen pár morzsa az asztalról. De vajon miért nem lépnek tőzsdére ezek a cégek, ahogy a dotkom-lufi idején tették a tech-vállalatok? A válasz az új finanszírozási környezetben rejlik: a magántőke bősége manapság lehetővé teszi, hogy egy sikeres AI-cég hosszabb ideig zártkörű maradjon, anélkül, hogy nyilvános részvénykibocsátásból kellene pénzhez jutnia. Ez valóban ellentétes a 90-es évek technológiai vállalatainak gyakorlatával, hiszen a dotkom-érában sokan már fejlődésük korai szakaszában tőzsdére mentek, hiszen a nyilvános piacokról akartak tőkét bevonni.
Szinte korlátlan mennyiségű magánforrás áll rendelkezésükre: a kockázati és növekedési tőkealapok, a nagyvállalati befektetők, az állami szuverén alapok, valamint a tehetős magánbefektetők is sorban állnak, hogy részesedést vehessenek ígéretes AI-cégekben. A startupok ezáltal megtehetik, hogy magánkézben maradva gyűjtsék be a működésükhöz és terjeszkedésükhöz szükséges százmilliókat vagy milliárdokat, elkerülve a nyilvános piacokkal járó kötelezettségeket és kockázatokat.
Ezen túlmenően az is fontos szempont lehet, hogy a nyilvános tőzsdei jelenlét szabályozási és átláthatósági feladatokkal jár, miközben egy zártkörű cég kevesebb információt köteles megosztani magáról, rugalmasabban hozhat meg döntéseket, és elkerüli a negyedéves profitelvárások nyomását. Mivel sok AI-startup még kísérleti fázisban van – ezért jelentős veszteségekkel vagy bevétel nélkül működik – előnyös lehet számukra a privát környezet, és koncentrálhatnak a hosszabb távú céljaikra, anélkül, hogy a részvényesek árgus szemekkel figyelnék minden lépésüket.
Az AI-cégek tehát azért maradnak tovább magánkézben, mert megtehetik: a befektetők házhoz mennek, öntik befelé a tőkét, így nincs szükség a tőzsdei finanszírozásra, ráadásul a privát státusz megőrzésével az alapítók nagyobb kontrollt gyakorolhatnak a cégük felett, elkerülhetik a korai kiszállást, és kivárhatják, amíg a vállalat valóban megérik egy tőzsdei debütálásra.
Hogyan kezelik a vagyonukat az AI-ból meggazdagodott emberek?
Az új AI-milliárdosok és -multimilliomosok hirtelen jött vagyona felveti a kérdést: mit kezdenek ezek az emberek a pénzükkel, hogyan fektetik be, és mire költik? A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan visszaforgatják a vagyonukat a technológiai szektorba, ahol komfortosan mozognak. Gyakori, hogy angyalbefektetőként vagy kockázati tőkésként szállnak be mások induló projektjeibe – gyakran ugyanabban a körben, ahonnan ők maguk is jöttek.
A mai AI-elit tagjai jellemzően más AI-startupokat finanszíroznak – legyen szó korábbi munkatársaik új ötleteiről vagy a sajátjukhoz hasonló profilú cégekről. Ez részben szolidaritás és érdeklődés kérdése (hisznek az AI jövőjében, és szívesen támogatnak új innovációkat), részben pedig tudatos diverzifikáció: több különböző AI-projektből részesedve csökkentik annak kockázatát, hogy minden vagyonukat egy lapra tegyék fel.
Az NDTV példaként említi azt, hogy több OpenAI-veterán magánbefektetőként támogat új AI-cégeket, míg a Scale AI-val meggazdagodó Lucy Guo új startupot indított ahelyett, hogy passzívan üldögélne a pénzén – pedig 1,25 milliárd dollárból vígan megtehetné. Ez a jelenség, a „vagyon újrateremtése” jellemző az AI-közösségre: a gazdaggá vált alapítók gyakran válnak mentorrá és befektetővé a következő generáció számára, ezzel is tovább pörgetve az iparág fejlődését.
Ha belegondolunk, elég érdekes fordulat ez: az ifjú gazdagokról – pláne Magyarországon – azt feltételeznénk, hogy hivalkodó módon luxuscikkekbe, például ékszerekbe, drága ruhákba és autókba vagy jachtokba ölik a pénzt, de az AI-milliárdosok közül sokan meglepően visszafogott életmódot folytatnak.
Az ingatlanvásárlásnak ugyanakkor sokan nem tudnak ellenállni, de ezt is elsősorban az a gondolat vezérli, hogy az ingatlan stabil, értékálló befektetés. San Franciscóban például tavaly rekordszámú 20 millió dollár feletti luxuslakást adtak el – a Sotheby’s elemzése szerint főként az AI-bummból meggazdagodott vásárlóknak. A Szilícium-völgyben szintén felpörögtek olyan negyedek (pl. Atherton, Palo Alto), amelyek néhány éve még stagnáltak, viszont az AI-hatás miatt újra élénkül a kereslet a csúcskategóriás ingatlanok iránt, míg a Bloomberg riportja szerint Los Angeles, New York, London ingatlanpiacán is felbukkantak vásárlóként az AI-milliárdosok.
A dotkom-érás elődeikhez képest fontos különbség még, hogy a mai fiatal techgazdagok gyakran nemesebb értékrendnek rendelik alá a vagyonukat: sokan és sokat költenek filantróp projektekre, például klímavédelmi vagy oktatási célokra.
