HÍREK
A Rovatból

Meghalt Fekete György, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke

A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
MTI - szmo.hu
2020. április 15.



Életének 88. évében meghalt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke - tudatta az MMA szerdán.

Fekete Györgyöt szerdán érte a halál. A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti - közölték.

Fekete György több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette "a magyar kultúra csúcsintézményét", az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.

Az összegzés felidézi, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztje átadásán, 2017-ben Fekete Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kultúra elszánt és kipróbált harcosaként, művészként, kultúrpolitikusként, az MMA kiépítőjeként és őreként köszöntötte. Kiemelte: Fekete György nem is egy, de legalább két életműnyi munkát végzett el: 1994-ben egy teljes művészi és kultúrpolitikai életpálya után nyugdíjba vonult, mégis előbb országgyűlési képviselő lett, a KDNP alelnöke, majd felépítette "Magyarország legjelentősebb kulturális intézményét", a Magyar Művészeti Akadémiát. A kormányfő akkor hangsúlyozta, a kultúra nemzeti identitásunk megtartásának küzdőtere, és ennek az arénának Fekete György "igazi veteránja" volt.

Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként. Abban az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt. 1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei készültek. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy 30 országban170 kiállítási terve valósult meg. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.

1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt a Nemzeti Kulturális Alapnak. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.

Fekete György újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a magyar örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei 18 kötetes könyvsorozatban jelentek meg.

Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. 2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén 85. születésnapjára jelent meg Dvorszky Hedvig könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé - Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011 novemberétől a köztestületté vált intézmény első, majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től az MMA tiszteletbeli elnöke volt.

Fekete György 1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben érdemes művész lett, 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét, 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át, 2018-tól a nemzet művésze volt. Több település díszpolgára, a professor emeritus cím birtokosa volt, valamint tagja egyebek mellett a Szent Korona Testületnek és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

Fotó forrása: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tíz évvel lőtt mellé Rogán Antal csapata – Orbán Viktor honlapján a 2016-os évértékelő jelent meg
A miniszterelnok.hu-n a Várkert Bazárban elhangzott friss beszéd helyett tévedésből a tíz évvel korábbi szöveg volt olvasható. A hibát a Kabinetiroda is elismerte, azóta javították az oldalt.


Egy adminisztratív hiba miatt órákra összecsúszott a múlt és a jelen Orbán Viktor miniszterelnök honlapján: a február 14-i évértékelő beszédének szövege helyett sokáig a tíz évvel korábbié szerepelt.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda jelezte, hogy a 2016. február 28-án elmondott beszéd szövegét tették közzé 2026-osként

– írta a 24.hu.

A hibát azóta javították, így már a Várkert Bazárban tartott 27. évértékelő írott változata is megerősíti, hogy a miniszterelnök arra számít, 2026 a győzelem éve lesz a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és Magyarországnak. Beszédében azt is kiemelte, hogy az egész évszázad Európa megaláztatásáról fog szólni, ha pedig a „Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció” kormányra kerül, az kizsebeli a magyar családokat. Idén a közvetlen veszélyforrást már Brüsszelben nevezte meg. „A putyinozás primitív és komolytalan. Brüsszel azonban kézzel fogható valóság és közvetlen veszélyforrás” – hangzott el a beszédben.

A lap egy képet is közölt a bakiról!

Mint írják, tíz éve, 2016. február 28-án a kiemelt téma még a migrációs veszély és az uniós vezetők bírálata volt, mondván, nem néznek szembe a valósággal. Akkor a miniszterelnök a veszélyt a népvándorlással azonosította, és jelezte, hogy veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, a gazdasági felzárkózást, a nemzeti külpolitikát, a közrendet és a nemzeti kultúrát is. Úgy fogalmazott:

„Ideje különválogatni azt, ami van, és azt, ami szeretnénk, ha lenne. Ideje elengedni az illúziókat, a mégoly emelkedett elméleteket, az ideológiákat és a délibábos álmokat.”

A miniszterelnöki évértékelőre egy nappal később, február 15-én reagált Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki szintén évértékelőt tartott. Beszédében európai irányt hangsúlyozott, nyilvános miniszterelnök-jelölti vitát sürgetett, és bejelentette, hogy a választásig hátralévő időben országjárásra indul. „56 nap van hátra, itt állunk a győzelem kapujában, lépjünk be rajta” – mondta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: tripla rezsit és ezer forintos benzint fizetnénk Orbán-Trump-barátság nélkül
Szijjártó Péter Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti látogatása után értékelte a magyar-amerikai kapcsolatokat. A miniszter szerint a jó viszony garantálja az olcsó orosz energiaimportot és a rezsicsökkentés megvédését.


Szijjártó Péter szerint ha Donald Trump és Orbán Viktor nem lennének barátok, a magyaroknak ma triplaannyi rezsit kellene fizetniük. A külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatója után beszélt erről – írta a 24.hu.

A sajtótájékoztatón Marco Rubio is arról beszélt, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok új aranykorukat élik, és kijelentette, Magyarország nem elszigetelt. Az amerikai diplomata szerint Donald Trump elkötelezett Orbán Viktor sikere mellett, mert az az amerikai sikereket is jelenti.

Rubio elmondta, hogy ha Magyarországot bármilyen baj érné, az Egyesült Államok segítene, a pénzügyek területén is, hozzátéve, amíg Orbán a miniszterelnök, az Egyesült Államok érdekelt Magyarország sikerében. Azt azonban nem tudta megmondani, hogy Donald Trump ellátogat-e az április 12-i választás előtt Magyarországra, hogy Orbán mellett kampányoljon.

A találkozót követően Szijjártó Péter már arról beszélt, hogy a magyar–amerikai stratégiai együttműködés nem létezne ilyen szinten, ha nem állna fenn személyes barátság Orbán és Donald Trump között. „Az amerikai külügyminiszter világossá tette, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat és az elnök is abban érdekelt, hogy a stratégiai együttműködés Magyarország és az Egyesült Államok között fennmaradjon” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, Rubio látogatása bizonyítja, hogy Trump az Orbán Viktorral fennálló barátsága okán egyezett bele abba, hogy Magyarország továbbra is olcsó orosz kőolajat és földgázt vásárolhasson, „s így garantálható legyen a rezsicsökkentés megóvása”.

Szijjártó ebből azt a következtetést vonta le, hogy ha a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök nem lennének barátok, akkor mára a magyar embereknek a rezsiköltségek háromszorosát kellene fizetniük, és a benzinár is ezer forintra kúszott volna fel.

A külügyminiszter szerint a két ország folytatja azokat a megbeszéléseket is, amelyek a pénzügyi együttműködés új formáinak konkrét kidolgozásáról szólnak, utalva egy lehetséges amerikai pénzügyi védőpajzsra.

Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy a két ország fontos megállapodást írt alá az atomenergetikai együttműködésről. Leszögezte, Magyarországnak „abszolút nemzeti érdeke a nukleáris kapacitások bővítése”, mert csak így lehet biztonságosan és olcsón fedezni a növekvő áramigényt.

„Erre most az amerikaiakkal szövetséget kötöttünk. A nukleáris energia terén új technológiák kerülnek kidolgozásra, eddig ismeretlen, eddig nem is remélt újabb technológiák. És hogy ezen technológiákból Magyarország is a lehető leggyorsabban profitálhasson, most az amerikaiakkal kötöttünk egy fontos megállapodást, hiszen ezen technológiáknak egy részét éppen Amerikában dolgozzák ki”

– fejtette ki.

A miniszter szavait azzal zárta, hogy a nap világossá tette, a magyar-amerikai együttműködés egy személyes kapcsolaton álló stratégiai együttműködés, amelynek fenntartása Magyarországnak abszolút érdeke.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A kormányhivatal törvénytelenül titkolja, mit találtak a gödi akkugyárban egy tavalyi ellenőrzés során, a NAIH a jegyzőkönyv kiadására kötelezte őket
Tordai Bence a gödi gyár tetején lévő fekete por miatt kérte ki a 2025-ös ellenőrzés jegyzőkönyvét, amit nem adtak ki. A kormányhivatalnak 30 napja van teljesíteni a NAIH felszólítását, különben per jöhet.


Törvénytelenül titkolja a Pest Vármegyei Kormányhivatal, hogy mit találtak a hatóságok a gödi Samsung-gyárban egy tavalyi ellenőrzés során – mondta ki Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A hatóság szerint a kormányhivatal megsértette Tordai Bence közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, amikor nem adta ki a 2025. március 4-én tartott hatósági ellenőrzés jegyzőkönyvét – írja a Telex.

A hivatalnak haladéktalanul el kell küldenie a dokumentumot a képviselőnek, és 30 napon belül igazolnia is kell, hogy ezt megtette. A felszólító határozatot február 9-én vette át a kormányhivatal, ha nem teljesítik, Tordai a bírósághoz fordulhat.

Szintén ez a lap írt arról korábban, hogy a gyár tetején fekete elszíneződés jelent meg.

Erről azt állította korábban a kormány, hogy nem mérgező grafit okozta, a részletes vizsgálati dokumentumokat azonban nem hozták nyilvánosságra. Tordai Bence független országgyűlési képviselő ezért kikérte a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét, ám a kormányhivatal ezt megtagadta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a válaszában azt is kiemelte, hogy 2025 májusa óta hivatalból külön monitoringeljárásban is vizsgálja a kormányhivatal környezeti információkra vonatkozó adatmegtagadási gyakorlatát, de ez az ellenőrzés még tart.

A kormányhivatal egy korábbi, az MTI-nek küldött közleményében azt állította: „a Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”, és hivatkozott egy február 3-i kúriai döntésre, amely alapján a gyár visszakapta egységes környezethasználati engedélyét.

A gödi gyár ügye azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy a Telex tényfeltáró cikke szerint a gyár több pontján 2021 és 2023 között a határértéket esetenként 275-szörösen, illetve 510-szeresen meghaladó mértékben mutattak ki rákkeltő porokat. A cikk szerint a témáról titkosszolgálati jelentés is készült, amely kormányülés elé került. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a cikket álhírnek nevezte és jogi lépéseket helyezett kilátásba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
135 km/órás orkán csapott le a Balatonra, de a viharos, cudar napoknak nincs vége, mediterrán ciklon érkezik hóval, széllel
A sarkvidéki levegőt hozott szél Öskü térségében fújt a legerősebben. A folytatásban is újabb frontok és egy bizonytalan pályájú ciklon alakítja az időjárást.


Orkán erejű széllel és sarkvidéki hideggel csapott le a hétvégén egy hidegfront Magyarországra, de a viharos napok sora ezzel nem ért véget:

a héten újabb frontok és egy mediterrán ciklon is alakítja az időjárást.

Vasárnap egy hidegfront haladt át az országon, amely a HungaroMet tájékoztatása szerint sokfelé viharos, a Bakonyban és a Balatonnál pedig orkán erejű szelet hozott. Öskü térségében 135,7 km/órás széllökést is mértek, a vihar pedig fakidőlések és felsővezetéki hibák miatt a dunántúli közlekedésben is fennakadásokat okozott. A front hatására nagyjából tíz fokkal esett vissza a hőmérséklet, és miután a szél éjszakára veszített erejéből, hétfő reggelre mindenütt fagypont alá hűlt a levegő.

Hétfőn egy front miatt növekszik meg a felhőzet, délutántól pedig nyugat felől vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. Az előrejelzés szerint északabbra havazás, míg délebbre eső valószínű.

Kedden az ország időjárását egy kettős ciklonális hatás alakítja: egy új ciklon tőlünk délre, egy elöregedő pedig északabbra helyezkedik el. A két rendszer közé ékelődve az áramlás ismét északiasra fordul, a csapadékhajlam pedig napközben csökken.

Szerdán átmenetileg nyugodtabb időre számíthatunk, a légkör kissé stabilizálódik.

A hét második felében azonban ismét változás jön, csütörtökön egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, ami többfelé kiadós mennyiségű csapadékot hozhat.

Ez vár ránk a következő napokban:

Bizonytalan az időjárási helyzet, de jókora hőmérsékleti kontraszt, eső mellett hó érkezése körvönalazódik csütörtökre és péntekre - írja az Időkép.

Mivel újra mediterrán ciklon alakítja majd időjárásunkat, így nehéz megmondani, mi vár ránk. A ciklon általában kiszámíthatóan vonul át rajtunk, a mediterrán társaik olyanok, mint (általában) a művészlelkek: hirtelen bukkannak fel, hatalmas energiákat mozgatnak meg és az utolsó pillanatban is képesek váltani. Utóbbi a ciklonok esetében természetesen a mozgásirányra vonatkozik - írják. Most újra egy ilyen közelít felénk. A magasabb légrétegekben délnyugat felől először az enyhébb légtömegek érkeznek csütörtökön, majd péntekre virradóra északnyugat felől léphet be a hideg, ami kiszorítja a meleget a társágből. Emiatt várható, hogy a hőmérsékleti értéket tekintve jókora kontraszt alakulhat ki az ország északi-északkeleti és déli, délnyugati fele között. Az északi határszélen fagypont közelében maradhat, míg délen akár 10 fokot meghaladó hőmérséklet is elképzelhető.

Csütörtökön és pénteken többször is várható csapadék, eleinte eső, majd a hideggel egyre többfelé hó jöhet. Megmaradó hóra az ország északi, északkeleti felén számítunk, itt akár 5-10-15 centit meghaladó hó is hullhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: