Mandiner a német-magyar meccsről: Hiába a vereség, a mi mezünk legalább nem rózsaszín
A lap szerzője szerint a fontosabb csatát, ami többet ér bármilyen 3 pontnál, valójában mi nyertük: a magyar válogatottnak nincsen rózsaszín meze, és bevándorló hátterű játékosok sincsenek a keretünkben.
„Most talán sokan irigylik a házigazdát, de aki a 2-0-t talán elcserélné velük, gondoljon arra, hogy vannak fontosabb csaták és másfajta győzelmek is az életben. Én nem bánom, hogy nem vagyok a rózsaszín mezes németek honfitársa, akik Ilkay Gündogan és Jamal Musiala góljaival nyertek”
– írta cikkében Ungváry Zsolt, a Mandiner szerzője.
Szerinte a fontosabb csatát, ami többet ér bármilyen 3 pontnál, valójában mi nyertük: a magyar válogatottnak nincsen rózsaszín meze, és bevándorló hátterű játékosok sincsenek a keretünkben.
Pedig vannak: ott van például a francia származású Loïc Nego, akinek a gólja nélkül egészen biztosan nem jutotta volna ki a válogatott az előző Európa-bajnokságra, de említhetjük a szerbiai születésű Kerkez Milost is, aki több évtizedes hiányposztot töltött be a magyar válogatottban.
A Telex emlékeztet rá, hogy van egy kis olasz focicsapat, a Palermo, amelyik több mint száz éve rózsaszínben játszik, és már Sallai Roland vagy Balogh Norbert viselte a mezüket.
„Most talán sokan irigylik a házigazdát, de aki a 2-0-t talán elcserélné velük, gondoljon arra, hogy vannak fontosabb csaták és másfajta győzelmek is az életben. Én nem bánom, hogy nem vagyok a rózsaszín mezes németek honfitársa, akik Ilkay Gündogan és Jamal Musiala góljaival nyertek”
– írta cikkében Ungváry Zsolt, a Mandiner szerzője.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a friss hótérkép: az ország fele fehérbe borul szombatra, néhol akár 20 centi is eshet
Egy mediterrán ciklon csapadékrendszere éri el az országot, ami csütörtök éjjel havazásba vált át. A legtöbb hó északon és nyugaton várható, de ónos esőre és hófúvásra is készülni kell.
Csütörtök este országos csapadék érkezik, péntekre pedig télies fordulat jön: a mediterrán ciklon hátoldalán betörő hideg miatt északon és nyugaton akár 10-20 centiméter friss hó hullhat, de délebbre is havazni kezd.
Egy mediterrán ciklon csapadékrendszere már csütörtök reggel elérte az országot, a középső részeken esőt, az északi területeken havazást hozott. A második, jelentős mennyiségű csapadékkal érkező hullám késő délután, este éri el az országot nyugat, délnyugat felől – írta az Időkép. Eleinte az ország nagy részén intenzív eső várható, havazás vagy havas eső leginkább az Északi-középhegységben és az Alpokalján fordulhat elő.
Az éjszaka második felében észak, északnyugat felől hideg, fagyos levegő áramlik be, így az esőt egyre többfelé havas eső, majd havazás váltja fel. A halmazállapot-váltás legkésőbb a délkeleti országrészben, péntek este vagy éjjel következik be. A hőmérséklet jelentősen visszaesik, és sokfelé behavazódik a táj.
A legtöbb hó az ország északi és nyugati vidékein hullhat, ahol 10, néhol 20 centiméternél is vastagabb hótakaró alakulhat ki.
A csapadékzóna a jelenlegi számítások szerint keleten és délkeleten még szombat reggel is okozhat kisebb havazást vagy havas esőt.
A friss hótérkép (Fotó: Időkép)
A mediterrán ciklonok pályája miatt az előrejelzés bizonytalan, a meteorológiai modellek a lehetséges hóvastagságra széles skálán mutatnak különböző forgatókönyveket, akár ugyanazon a térségen belül is. A HungaroMet már elsőfokú figyelmeztetéseket adott ki ónos eső és havazás miatt. Pénteken a megerősödő északi szél az északi és nyugati országrészben hófúvást is okozhat. Szombatra virradó éjjel a frissen hullott hó felett országosan kemény mínuszok várhatók.
Csütörtök este országos csapadék érkezik, péntekre pedig télies fordulat jön: a mediterrán ciklon hátoldalán betörő hideg miatt északon és nyugaton akár 10-20 centiméter friss hó hullhat, de délebbre is havazni kezd.
Egy mediterrán ciklon csapadékrendszere már csütörtök reggel elérte az országot, a középső részeken esőt, az északi területeken havazást hozott. A második, jelentős mennyiségű csapadékkal érkező hullám késő délután, este éri el az országot nyugat, délnyugat felől – írta az Időkép. Eleinte az ország nagy részén intenzív eső várható, havazás vagy havas eső leginkább az Északi-középhegységben és az Alpokalján fordulhat elő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban arról írt, hogy az Orbán-kormány terveket dolgozott ki a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére az április 12-i választásokat megelőző hetekben. Állítása szerint erről két, az előkészületekről értesült forrás osztott meg vele részleteket.
A VSquare újságírója azt írja, az erőfeszítéseket Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM) koordinálja, „amely utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban szabaduljanak meg a főváros négy főpályaudvara – a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld – körüli kihasználatlan, elhanyagolt és fejlesztetlen telkektől és jórészt elhagyott, nem használt épületektől.” Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy az értékesítést szervező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már elkezdte házon belül köröztetni a pályázati kiírás tervezetét.
a kormány eladná például Kelenföldön az Indóházat és környékét, a Volánbusz-pályaudvar körüli részt, a Déli mindkét oldalán lévő állami területeket, a Nyugatinál pedig a Podmaniczky utca menti sáv nagy részét, de a lista nem teljes.
„Az ingatlanok együttesen sok tízmilliárd forintot érhetnek, de akár százmilliárd forint feletti is lehet a piaci érték. Olyan központi területekről van szó, melyekkel az elmúlt évtizedekben még hatalmas tervei voltak a kormánynak (pl. kormányzati negyed) – ezek szerint viszont már nincsenek” – állítja az újságíró.
Panyi megjegyzi, hogy a budapesti állami ingatlanok értékesítése nem újkeletű, és évek óta zajlik. Példaként említi a meghiúsult mini-Dubaj projektet és a Belügyminisztérium belvárosi épületének eladását. Ami a jelenlegi tervet szerinte megkülönbözteti a korábbiaktól, az az időzítés.
„Forrásaim szerint a kormány a jelenlegi tervek szerint április 10-ig – ez ugyebár két nappal a parlamenti választás előtt van – kíván szerződést kötni a leendő vevőkkel, akik a hírek szerint a hatalomhoz közel álló cégek és üzletemberek lehetnek. A siettségre nincs igazán hivatalos indoklás.”
A sietős időzítés egyik lehetséges magyarázatának azt tartja, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások és egy általa ismertetett nem nyilvános belső felmérés szerint a kormány vesztésre áll az ellenzékkel szemben. Az újságíró leírja, hogy több kérdést is elküldött az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, többek között az időzítés indokairól, az érintett ingatlanok pontos listájáról, Lázár János személyes szerepéről, valamint arról, hogy egyeztettek-e előzetesen potenciális vevőkkel.
A minisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésére.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban arról írt, hogy az Orbán-kormány terveket dolgozott ki a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére az április 12-i választásokat megelőző hetekben. Állítása szerint erről két, az előkészületekről értesült forrás osztott meg vele részleteket.
A VSquare újságírója azt írja, az erőfeszítéseket Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM) koordinálja, „amely utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban szabaduljanak meg a főváros négy főpályaudvara – a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld – körüli kihasználatlan, elhanyagolt és fejlesztetlen telkektől és jórészt elhagyott, nem használt épületektől.” Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy az értékesítést szervező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már elkezdte házon belül köröztetni a pályázati kiírás tervezetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Áder János: A gödi Samsung-gyárat be kell zárni, ha kiderül, hogy veszélyes a dolgozókra vagy a lakosságra
A környezetvédelmi aktivizmusáról ismert korábbi államfő végre megszólalt, és teljes bizalmát fejezte ki a hatóságok működésében, valamint az akkugyárak betelepítése mellett is kiállt, ahogy azt gyakran teszi.
„Ha kiderül, hogy a működés veszélyes a dolgozókra vagy a környéken élőkre, akkor be kell zárni” – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök a gödi Samsung-gyár körüli botrányról egy csütörtöki interjúban. A környezetvédelmi aktivizmusáról is ismert korábbi államfő szerint nem számít, mekkora cégről van szó, vagy honnan jött, a biztonság az elsődleges, amit állampolgárként is elvár a hatóságoktól – írja az Economx.
Áder János az akkugyárakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a biztonság mindennél fontosabb. „Állampolgárként számomra is a biztonság a legfontosabb. Ahogy az atomerőműveknél, itt is az első, a második és a harmadik legfontosabb dolog a biztonság. Ez igaz minden vegyi üzemre” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy
a szigorú magyar környezetvédelmi határértékeket mindenkinek be kell tartania. „Aki nem tartja be, azt meg kell büntetni. Ha ezután sem tartja be, be kell zárni”
– szögezte le.
A volt elnök szerint a hatóságoknak megvannak az eszközeik a szabályok betartatására: „Furcsa lenne, ha nem lenne.” Ugyanakkor elismerte, hogy a gödi ügy több mint négyéves történet, és a gyár ezalatt már nem kevés bírságot kapott.
„A bezárásig nem jutottak el, de a szankciókig igen. A kép árnyaltabb az azonnali bezárás követelésénél” – mondta, de megerősítette korábbi álláspontját: ha a működés bizonyítottan veszélyes, a bezárás elkerülhetetlen.
A volt köztársasági elnök az akkumulátorgyárak építése mellett is kiállt, emlékeztetve, hogy 2035-től az Európai Unióban többnyire csak elektromos autókat gyárthatnak, amihez akkumulátorokra van szükség. Hangsúlyozta, hogy a beruházókat szívesen látják, de csak szigorú feltételekkel. Ádert már érte a múltban olyan vád, hogy környezetvédelmi köntösbe bújtatva kampányol az akkugyárak mellett, miközben ez a technológia is járhat környezetszennyezéssel.
„Aki idejön beruházni, vegye tudomásul ezeket a szabályokat. Ha be tudja tartani őket, és így is nyereségesen termel: Isten hozta! Ha viszont azt mondja, hogy ezek túl szigorúak, és így nem éri meg neki: viszontlátásra!”
Áder arról is beszélt, hogy az ügyben nem kampánybemondásokra, hanem korrekt vizsgálatokra van szükség. Elképzelhetetlennek tartja, hogy kormánytagok tudtak a Samsung problémáiról, mégsem akarták bezáratni a gyárat.
Megemlítette azt a felmerült vádat is, miszerint valakik „táskányi pénzekkel korrumpáltak kormánytagokat”, de szerinte bizonyíték nélkül senkit nem szabad ilyennel vádolni. A cikket szintén szemléző Telex megjegyezte, hogy ők egyetlen írásukban sem állítottak ilyet.
A zöld ügyeket szívén viselő korábbi államfő először szólalt meg a gödi Samsung-gyárban a Telex szerint történt mérgezésről. Ahogy korábban írtuk, a kormányoldalról már többen megszólaltak: Orbán Viktor kamuügynek nevezte az egészet, Szijjártó Péter perrel fenyegeti a lapot, Navracsics Tibor viszont elismerte, már 2024 óta tudott arról, hogy nincs minden rendben a gyár körül.
A lap szerint a kormány már minimum 3 éve tudott a mérgezésről, ugyanis maga Rogán Antal küldte rá a titkosszolgálatot a Samsungra, miután azt gyanították, hogy a cég eltitkolja a hatóság és a kormány elől a szennyezés valódi mértékét.
„Ha kiderül, hogy a működés veszélyes a dolgozókra vagy a környéken élőkre, akkor be kell zárni” – jelentette ki Áder János volt köztársasági elnök a gödi Samsung-gyár körüli botrányról egy csütörtöki interjúban. A környezetvédelmi aktivizmusáról is ismert korábbi államfő szerint nem számít, mekkora cégről van szó, vagy honnan jött, a biztonság az elsődleges, amit állampolgárként is elvár a hatóságoktól – írja az Economx.
Áder János az akkugyárakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a biztonság mindennél fontosabb. „Állampolgárként számomra is a biztonság a legfontosabb. Ahogy az atomerőműveknél, itt is az első, a második és a harmadik legfontosabb dolog a biztonság. Ez igaz minden vegyi üzemre” – fogalmazott. Majd hozzátette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
