Ekler Luca címét megvédve aranyérmet szerzett csütörtökön a T38-as kategória távolugró számában a párizsi paralimpián.
Az atlétákat rendkívül zord körülmények fogadták, mindössze 17 fok volt és szakadt az eső délelőtt a Stade de France-ban, ahol a program elején rendezték a magyar érdekeltségű finálét, amelyben Ekler tokiói győztesként, világbajnokként és világcsúcstartóként, azaz abszolút favoritként állt rajthoz.
A TFSE 25 éves atlétája végig vezetett az esőben rendezett versenyben,
és végül 5,56 méteres eredménnyel diadalmaskodott a Stade de France-ban. Fölényét jól mutatja, hogy a második helyezett német Nele Moos 5,13-mal szerezte meg az ezüstérmet.
A folytatásban négy centit javított, és mivel a második sorozatban sem tudta senki áttörni az ötméteres határt, egyértelművé vált, hogy már csak önmagával, idei legjobbjával (5,63), illetve a két éve, ugyancsak Párizsban elért világcsúcsával (5,82) versenyez.
Ekler 2009-ben stroke-ot kapott, ennek következtében lebénult a bal oldala, fizioterápiás és gyógytornás kezelés hatására azonban mostanra már csak a bal kézfején maradtak látható tünetek.
Az atléta a párizsi magyar küldöttség negyedik érmét szerezte: a mérleg két arany, egy ezüst, egy bronz.
via MTI
Ekler Luca címét megvédve aranyérmet szerzett csütörtökön a T38-as kategória távolugró számában a párizsi paralimpián.
Az atlétákat rendkívül zord körülmények fogadták, mindössze 17 fok volt és szakadt az eső délelőtt a Stade de France-ban, ahol a program elején rendezték a magyar érdekeltségű finálét, amelyben Ekler tokiói győztesként, világbajnokként és világcsúcstartóként, azaz abszolút favoritként állt rajthoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megcsalta a barátnőjét, a dobogón kezdett zokogni a norvég biatlonos, miután bronzérmet nyert a téli olimpián
Sturla Holm Lægreid a 20 km-es egyéni biatlonverseny után az NRK-nak adott interjúban beszélt magánéleti válságáról. A vallomás beárnyékolta a norvég sikert és vitát indított a sportolói őszinteség helyéről.
A sportolóknál ritkán látott őszinteséggel tört ki ma a norvég biatlonos, Sturla Holm Lægreid, miután bronzérmet nyert a férfi 20 kilométeres egyéni versenyszámban. Ahelyett, hogy a sikerét ünnepelte volna, az élő tévéinterjúban, a könnyeivel küszködve ismerte be, hogy megcsalta a barátnőjét, és ezzel élete legnagyobb hibáját követte el, írja a The Guardian.
A dél-tiroli Antholz-Anterselva pályáján a norvégok uralták a versenyt. Az aranyérmet a hibátlanul lövő Johan-Olav Botn szerezte meg, az ezüst a francia Éric Perrot nyakába került, míg a dobogó harmadik fokára egyetlen lövőhibával Lægreid állhatott fel. A norvég sportoló a közszolgálati televízió, az NRK kamerái előtt vallott színt.
„Hat hónappal ezelőtt találkoztam életem szerelmével, a világ legszebb és legkedvesebb emberével… Három hónapja elkövettem életem legnagyobb hibáját: megcsaltam őt. Egy hete mondtam el neki, és ez volt életem legrosszabb hete”
– mondta az NRK élő adásában. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban a sport teljesen háttérbe szorult számára. „Az életemben volt egy aranyérmem, és biztosan sokan néznek most rám más szemmel, de nekem csak ő számít.”
A sportoló szavai azonnali reakciókat váltottak ki a norvég sportközösségben. „Rossz cselekedet volt, sajnos időben és helyszínben is teljesen rossz” – nyilatkozta az NRK szakértőjeként Johannes Thingnes Bø, ötszörös olimpiai bajnok. Lægreid később a sajtótájékoztatón bocsánatot kért aranyérmes csapattársától, amiért elvonta róla a figyelmet.
Lægreid vallomása mellett az aranyérmes Johan-Olav Botn győzelme is rendkívül érzelmes pillanat volt: a célba érkezés után az égre mutatva üzent néhány hete elhunyt barátjának és korábbi csapattársának, Sivert Guttorm Bakkennek.
Lægreidnek a mostani az első egyéni olimpiai érme, a következő versenye a pénteki 10 kilométeres sprint lesz.
A sportolóknál ritkán látott őszinteséggel tört ki ma a norvég biatlonos, Sturla Holm Lægreid, miután bronzérmet nyert a férfi 20 kilométeres egyéni versenyszámban. Ahelyett, hogy a sikerét ünnepelte volna, az élő tévéinterjúban, a könnyeivel küszködve ismerte be, hogy megcsalta a barátnőjét, és ezzel élete legnagyobb hibáját követte el, írja a The Guardian.
A dél-tiroli Antholz-Anterselva pályáján a norvégok uralták a versenyt. Az aranyérmet a hibátlanul lövő Johan-Olav Botn szerezte meg, az ezüst a francia Éric Perrot nyakába került, míg a dobogó harmadik fokára egyetlen lövőhibával Lægreid állhatott fel. A norvég sportoló a közszolgálati televízió, az NRK kamerái előtt vallott színt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zokogva védte a döntést a NOB elnöke, miután kizárták az ukrán szkeletonost a sisakja miatt
Kirsty Coventry személyesen egyeztetett Vladiszlav Heraskeviccsel a vitatott sisakról. Mivel a kompromisszum elmaradt, az ukrán sportoló az Olimpiai Charta 50. szabálya miatt nem versenyezhet.
Elcsukló hangon, könnyeivel küszködve magyarázta a döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, miközben az olimpia egyik legdrámaibb jelenete zajlott a milánói szkeletonpályán: percekkel a rajt előtt kizárták a versenyből az éremesélyes ukrán Vladiszlav Heraskevicset, mert nem volt hajlandó lecserélni a sisakját, amely a háborúban elhunyt ukrán sportolók és gyerekek arcképeivel állít emléket. Az ügy azonnal az olimpiai eszmék és a valóság ütközésének szimbólumává vált.
A dráma csütörtökön, a férfi szkeleton első futama előtt csúcsosodott ki, amikor a Nemzetközi Bob- és Szkeleton Szövetség versenyzsűrije a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályaira hivatkozva közölte, Heraskevics nem állhat rajthoz a megemlékező sisakban. Az indoklás szerint az Olimpiai Charta 50. szabálya tilt mindenféle demonstrációt vagy politikai, vallási, faji propagandát a versenyek helyszínén.
Bár a bizottság felajánlott alternatívákat, például fekete karszalag viselését vagy a sisak bemutatását a pályán kívül, a sportoló ragaszkodott az eredeti fejvédőhöz.
A döntést megelőző utolsó egyeztetés után Kirsty Coventry, a NOB elnöke láthatóan megrendülten nyilatkozott. „Senki sem — különösen én nem — vitatja az üzenetet. Ez egy erős, emlékező üzenet. A kihívás a pálya területére vonatkozó szabály” – mondta az AP News-nak. A sportoló és edző-édesapja szerint azonban az intézkedés elfogadhatatlan. „Ez a helyzet az orosz propagandát szolgálja, és szörnyű tévedés” – fogalmazott Vladiszlav Heraskevics, aki a döntés utáni első érzését egyetlen szóval írta le: „Üresség.”
A vita középpontjában az áll, hogy a több mint húsz elhunyt sportoló és gyermek arcképét ábrázoló sisak politikai üzenetnek minősül-e, vagy a tiszteletadás egy formájának. Az ukrán fél – köztük Volodimir Zelenszkij elnök is – az utóbbi mellett érvel, szerintük a NOB határozata érzéketlen és az agresszor narratíváját erősíti. A NOB ezzel szemben a sportterek semlegességének megőrzését hangsúlyozza, mondván, ha minden konfliktus megjelenne a pályákon, az szétfeszítené az olimpia kereteit.
Heraskevics fellebbezést tervez a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, de a mostani versenyen már biztosan nem vehet részt. Akkreditációját megtarthatja, így az olimpiai faluban maradhat. A sportoló a 2022-es pekingi téli olimpián egy „No war in Ukraine” feliratú táblát mutatott fel, amiért akkor a NOB nem büntette meg, azt békeüzenetnek minősítve.
Elcsukló hangon, könnyeivel küszködve magyarázta a döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, miközben az olimpia egyik legdrámaibb jelenete zajlott a milánói szkeletonpályán: percekkel a rajt előtt kizárták a versenyből az éremesélyes ukrán Vladiszlav Heraskevicset, mert nem volt hajlandó lecserélni a sisakját, amely a háborúban elhunyt ukrán sportolók és gyerekek arcképeivel állít emléket. Az ügy azonnal az olimpiai eszmék és a valóság ütközésének szimbólumává vált.
A dráma csütörtökön, a férfi szkeleton első futama előtt csúcsosodott ki, amikor a Nemzetközi Bob- és Szkeleton Szövetség versenyzsűrije a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabályaira hivatkozva közölte, Heraskevics nem állhat rajthoz a megemlékező sisakban. Az indoklás szerint az Olimpiai Charta 50. szabálya tilt mindenféle demonstrációt vagy politikai, vallási, faji propagandát a versenyek helyszínén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két nappal a rajt előtt törte el a nyakát az ausztrál hódeszkás
A snowboardkrossz-versenyző a hétfői edzésen bukott, de csak másnap kért orvosi segítséget. A diagnózis után biztossá vált, hogy nem indulhat, helyét az újonc James Johnstone veszi át.
Eltörte a nyakcsigolyáját edzés közben a 35 éves ausztrál hódeszkás, Cam Bolton, mindössze két nappal azelőtt, hogy rajthoz állt volna az olimpián. A snowboardkrossz szakágban versenyző sportoló a hétfői tréningjén bukott a Livigno Snow Parkban.
Bár a bukás után fájdalmat érzett, csak másnap fordult orvoshoz, a röntgenfelvételek pedig töréseket állapítottak meg a nyakán.
A diagnózis után Boltont helikopterrel szállították egy milánói kórházba további kivizsgálásra és kezelésre - írja az MTI.
A későbbi CT-vizsgálatok két stabil törést mutattak ki a nyakcsigolyáin. Geoff Lipshut, az ausztrál olimpiai csapat vezetője szerint a sportoló a körülményekhez képest jól van.
„Cam lelkileg jó állapotban van, és az ausztrál csapat orvosi stábja kiválóan gondoskodik róla” – közölte Lipshut, hozzátéve, hogy a sportoló felesége is vele van. A sérülés miatt biztossá vált, hogy Bolton nem tud elindulni a csütörtöki versenyen; a
helyét az olimpiai újonc James Johnstone veszi át a férfi snowboardkrossz mezőnyében.
Boltonnak az olaszországi lett volna a negyedik olimpiája, miután a 2014-es, 2018-as és 2022-es téli játékokon is részt vett. Legjobb olimpiai eredményét Pekingben érte el, ahol a 13. helyen végzett. Pályafutása eddigi csúcsa a 2025-ben szerzett világkupa-aranyérme és a snowboardkrossz vegyes csapatban elért világbajnoki ezüstérme.
Bolton kiesésével tovább nőtt az ausztrál csapat sérültjeinek listája a milánói olimpián. Korábban a hódeszkás Misaki Vaughan szenvedett fejsérülést, míg a síakrobaták közül Laura Peel és Daisy Thomas is térdsérüléssel küzd.
Eltörte a nyakcsigolyáját edzés közben a 35 éves ausztrál hódeszkás, Cam Bolton, mindössze két nappal azelőtt, hogy rajthoz állt volna az olimpián. A snowboardkrossz szakágban versenyző sportoló a hétfői tréningjén bukott a Livigno Snow Parkban.
Bár a bukás után fájdalmat érzett, csak másnap fordult orvoshoz, a röntgenfelvételek pedig töréseket állapítottak meg a nyakán.
A diagnózis után Boltont helikopterrel szállították egy milánói kórházba további kivizsgálásra és kezelésre - írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olimpiai bajnokok is kampányolnak a fideszes hátterű petíció mellett, amely a Tisza sportprogramját támadja
A Deutsch Tamás vezette sportszövetség a Nemzeti Sporton indított petíciót a jelenlegi finanszírozási rendszerért. A felhívás szerint a tao-támogatás megszüntetése az utánpótlás-nevelés végét jelentené.
Ismert magyar sportolók és sportvezetők sora állt be egy február 15-én indított petíció mögé, amely a jelenlegi sporttámogatási rendszer megvédését sürgeti.
A kezdeményezés közvetve a Tisza Párt sportfinanszírozási terveivel szemben foglal állást, attól tartva, hogy egy esetleges kormányváltás utáni forrásmegvonás sportegyesületek ezreit sodorná veszélybe.
A kampányt a Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége indította, a petíciónak pedig a Nemzeti Sport ad helyt.
A felhívás szerint a támogatások csökkentése vagy megszüntetése lerombolná a magyar sport teljes utánpótlási rendszerét.
A kezdeményezés arca Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok lett, aki korábban egy Fidesz-kampányt támogató gyűlésen is részt vett. Egy videóban úgy fogalmazott, „a sport nem luxus, hanem olyan lehetőség, amely gyerekek ezreinek ad közösséget, fejlődést és jövőt”, és szerinte a tao megszüntetése edzési lehetőségek, egyesületek és fiatal sportolók esélyeinek tömeges eltűnését okozná. A felhíváshoz csatlakozott többek között Böde Dániel válogatott labdarúgó, Vereckei Zsolt paralimpikon, Lőrincz Tamás olimpiai bajnok, Gergely István, a Honvéd Sportegyesület ügyvezető igazgatója, Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke és Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője is.
A petícióban megfogalmazott félelmekkel szemben a Tisza Párt programja nem a források csökkentését, hanem a rendszer átalakítását ígéri.
Programjuk szerint „a jelenlegi társasági adón (tao) keresztül érkező finanszírozási összegeket nem csökkentjük, azokat teljes egészében a sportra fordítjuk, de költségvetési tényezővé tesszük, és biztosítjuk a hatékony felhasználást”.
Magyar Péter pártelnök korábban arról beszélt, hogy egy átláthatóbb és igazságosabb rendszer jönne létre, amelyben a közpénzek valóban a sportolókat és az utánpótlást szolgálják.
A vita középpontjában álló tao-rendszeren keresztül 2011 óta hatalmas összegek áramlottak a sportba, egy összesítés szerint csak a labdarúgásba több mint 500 milliárd forintnyi támogatás érkezett. A rendszer hatékonyságáról ugyanakkor évek óta folyik a szakmai vita, korábban a Magyar Labdarúgó Szövetség is fogalmazott meg kritikákat az utánpótlás-képzés eredményességével kapcsolatban. A petíciónak platformot adó Nemzeti Sport állami tulajdonosi joggyakorlás alatt áll, miután a magyar állam 3,5 milliárd forintért vásárolta meg.
Ismert magyar sportolók és sportvezetők sora állt be egy február 15-én indított petíció mögé, amely a jelenlegi sporttámogatási rendszer megvédését sürgeti.
A kezdeményezés közvetve a Tisza Párt sportfinanszírozási terveivel szemben foglal állást, attól tartva, hogy egy esetleges kormányváltás utáni forrásmegvonás sportegyesületek ezreit sodorná veszélybe.
A kampányt a Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége indította, a petíciónak pedig a Nemzeti Sport ad helyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
