Döntött a Kúria: Nem minden devizahiteles szerződés érvényteleníthető
A Kúria hétfőn közzétette a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozatát, írja a Portfolio. A döntés az Európai Unió Bíróságának április 30-án meghozott C-630/23. számú ítéletéhez kapcsolódik.
A határozat szerint a nagy médiavisszhangot kiváltó ítélet nem terjed ki minden devizaalapú kölcsönszerződésre. Csak azokat érinti, amelyeknél az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem volt megfelelő, és ezt az adós bizonyítani tudja.
A Kúria a honlapján azt írta:
„A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria P.VI. tanácsának egyesített előzetes döntéshozatali indítványai alapján meghozta a következő jogegységi határozatot: Amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdése alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.”
A Kúria döntése lehetővé teszi, hogy a P.VI. ítélkező tanács eltérjen a korábbi határozatoktól. Ilyen például a Gfv.30.205/2023/2., Gfv.30.206/2023/2., Gfv.30.313/2022/9., Gfv.30.405/2023/5., Pfv.20.955/2020/19. és Gfv.30.212/2018/15. számú határozat. Ezek a továbbiakban nem kötelező érvényűek.
A Portfolio értelmezése szerint
Az Európai Bíróság áprilisi ítélete alapján meghozott döntés értelmében ilyen esetekben egy adott szerződés teljes egészében érvénytelen lehet. Az érvényessé nyilvánítás csak akkor történhet meg, ha ezt az adós – megfelelő tájékoztatás után – kéri.
Ha egy szerződés érvénytelen, a felek szolgáltatásainak értékegyensúlyát utólag lehet vizsgálni. Más esetekre azonban a döntés nem vonatkozik, és a 2014-es devizahiteles törvényeket sem írja felül.
A magyar bírósági gyakorlatban mostantól az adósoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Ez nehéz lehet, mert a bankok az elmúlt években több száz perben mutatták fel a kockázatfeltáró nyilatkozatokat, amivel igazolták, hogy teljesítették a tájékoztatási kötelezettségüket.
Az OTP Bank közleményben reagált a Kúria döntésére. Azt írták: „A Kúria a 2025. július 14-én közzétette jogegységi döntését az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-i, devizahitelek elszámolását érintő iránymutatása alapján.” Hozzátették:
Az OTP szerint a döntés csak azokat az eseteket érinti, amikor nem volt megfelelő az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás, és emiatt a bíróság érvénytelennek nyilváníthatja a szerződést.
A bank hozzátette: „Az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel szerződéseiben az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.”
