Gryllus Dorka és Geszti Péter 20 év után a kamerák előtt beszélgettek házasságukról
Geszti vendége volt a kétgyermekes édesanya, színésznő, Gryllus Dorka, aki 2001-től öt évig a felesége volt.
A Blikk foglalkozott a Geszti Péter Adom a napom című műsorával, ami minden szempontból különleges volt. A szerda esti adásban nem más volt a vendége, mint a kétgyermekes édesanya, színésznő, Gryllus Dorka, aki 2001-től öt évig Geszt felesége volt.
Így érthető, hogy nem első szóra mondott igent a felkérésre a művésznő.
Geszti maga így vezette fel beszélgetőtársát: „Húsz év távlatából is úgy érzem, hogy nekünk akkor találkoznunk kellett, és jó, hogy így történt. Hosszabb távon mindketten más mellett találtunk társra, és így vagyunk most mindketten boldogok, de a személye a mai napig fontos nekem. Igazán szeretem és tisztelem őt, mégis, bár régen persze, másképp volt, ma nagyon keveset tudok arról, hogyan él feleségként, anyaként, színésznőként, hogyan telik egy napja.”
Gryllus Dorka az adás elején még láthatóan szorongott, de ezt a műsorvezető sikerrel oldotta fel. Elmondta azt is, hogy amikor 2006-ban elváltak, Dorka egy fontos mondatát bele is építette az egyik slágerébe. „Mondják, kik a szívükön hordják, nem nagy csomag, ami boldogság, csak egy foltos zsák! Belepakol az ember kacatot, tucatot, meg olyat, ami tenger” – idézte fel Geszti a Télen-nyáron nyár című dalát, amit utána értelmezett is:
„Magyarul azt mondtad nekem, hogy »figyelj, Peti, ez így alakult.
Volt ahogy volt, de ami jó volt benne, az olyan, mintha bele lehetne rakni egy zsákba, és az mindig a miénk marad«.
Emlékszel erre a mondatodra?” – kérdezte Geszti. Bár Gryllus nem emlékezett, de egyetértett volt férjével.
A volt feleség egykori férjének végül így vallott: „Az ember nem tagadja meg, ami jó volt.
Vannak az életben találkozások és elválások, és ez nem csak a házasságokra igaz. Szakmai kapcsolatokban és barátságokban is van, hogy az ember találkozik valakivel, aztán elmúlik.
Vannak olyan barátságaim, amik szétmentek, de azért, ha találkozunk, van mégiscsak valami közös.”
Geszti kérdésére, hogy megszépíti-e az egykori pillanatokat a húsz évnyi eltelt idő, vagy még mindig akadnak tüskék, Gryllus Dorka ezt mondta:
„Nehezet kérdeztél, mert nyilván ami szép volt, az szép volt, ami nem volt szép, az nem volt szép. Tehát most nem mondhatom azt, hogy á, tök jól csináltad. Ezen nem tudok változtatni, ne haragudj.”
Végül egyetértettek abban, hogy nem hagyták volna ki életükből az együtt töltött öt évet.
