HÍREK
A Rovatból

Újabb 150 kórházban hagyott csecsemőre számít a kormány decemberben

A kormány a civilektől is segítséget kért, hogy a babák minél előbb családra leljenek. A civilek szerint viszont a tűzoltás helyett a megelőzésre és a nehéz helyzetbe került családok támogatására kellene a hangsúlyt helyezni.


Miközben a kormány decemberre mintegy 150 újabb, kórházban hagyott babára számít, a civil szervezetek már most arra figyelmeztetnek: az örökbefogadó szülőket is vadászni kell, mert a rendszer elérte a teljesítőképessége határát. A HVG megkeresésére Kardosné Gyurkó Katalin azt írta, hogy bár a jelenség 1–2 éve tart, idén különösen felerősödött;

„csak decemberben 150 újabb babára számíthatunk, és ez a szám a következő hónapokban is hasonló lehet”.

A kórházakban rekedt csecsemők száma 2024 elején 50–100 körül mozgott, 2024 őszére 280–300-ra nőtt, november végén pedig már 353 ilyen gyerekről gondoskodtak körülbelül tíz intézményben. A gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és az örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztos szerint „bár a jelenség valóban ennyi ideje tart, ez nem jelenti azt, hogy nem reagált a gyermekvédelmi rendszer”.

„Eleve az első év adatainak ismeretében volt lehetséges átgondolni a teendőket. Ezt az érintett tárcák meg is tették, s történtek intézkedések is. Azonban azt is látni kell, hogy a rendszer elérte teljesítőképességének határait, még pontosabban a társadalom érte el azt”

– jelentette ki.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter közlése szerint a körülbelül 350 gyermekből 120-ról már lemondott a vér szerinti szülő, ők örökbe fogadhatók. Rajtuk kívül 120 olyan baba van, akikről nem mondott le az édesanyjuk, ők nevelőszülőkhöz kerülhetnek. A többi, nagyjából 100 csecsemő státusza jogilag még nem tisztázott, számukra jelenleg a csecsemőotthon a megoldás.

A növekvő számokra reagálva a kormány megduplázta a nevelőszülők alapdíját, és Kardosné Gyurkó Katalin személyében miniszterelnöki biztost nevezett ki a terület koordinálására, aki azonnal egyeztetéseket kezdeményezett a civilekkel. Célja, hogy minél több kórházban hagyott gyermek „már a karácsonyt szerető otthonban tölthesse”.

„Nem az a feladat, hogy minél nagyobb számokat tudjunk közölni a nyilvánossággal, hanem az, hogy minél több gyermek sorsa oldódjon meg az ő érdekeinek legmegfelelőbben. Óriási a felelősség, itt konkrét gyermeki életekről van szó”

– hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos.

A kormány emellett Miskolcon két csecsemőotthont nyitott meg, összesen 72 férőhellyel, és továbbiakat tervez Karcagon és Mátészalkán. A gyorsított eljárásokat és az intézményi megoldásokat a szakma egy része kritikusan fogadja.

„A csecsemőotthonok olyanok, mintha mennénk vissza az időben” – fogalmazott egy szakember a HVG-nek. A karácsony előtti kapkodást is megkérdőjelezik. „Ők nem kiscicák, akik bekerülhetnek a karácsonyfa alá, hanem gyerekek. Az örökbefogadás egy folyamat, szigorú feltételekkel” – mondta egy másik szakember.

A civilek szerint a tűzoltás helyett a megelőzésre és a nehéz helyzetbe került családok támogatására kellene a hangsúlyt helyezni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy miközben az elmúlt években meggyorsultak az örökbefogadások, az örökbefogadási hajlandóság nem nőtt arányosan. Míg 2022 decemberében 3000 várakozó volt jogerős határozattal, ez 2024 végére 1900 körülire csökkent.

„Gyakorlatilag vadászunk az örökbefogadó szülőkre. A helyzetet tovább nehezíti, hogy mi nehéz életkörülmények között élő anyákkal foglalkozunk, a gyermekre várók 90 százaléka azonban a mai napig származási kikötéssel él. Mivel azonban a gyerekek nagy része roma származású, az elképzelés és a realitás nem találkozik”

– mondta Lukács Réka, a Várva Várt Alapítvány prevenciós vezetője. Sokan az egészségügyi kockázatokat sem vállalják.

A csecsemők közül sokan nem azért ragadnak a kórházban, mert a szüleik otthagyták őket, hanem mert a gyámügy nem engedi haza őket, gyakran a család anyagi helyzetére hivatkozva. Jogvédő szervezetek szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hatóságok anyagi okokból választják el a gyermekeket szüleiktől.

Egy két évvel ezelőtti kormányrendelet szerint ha hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik. Kardosné Gyurkó Katalin szerint ott lehetséges az örökbefogadás, ahol a kötelező hathetes várakozási idő letelik az ünnepekig. Ahol ez nem történik meg, ott a csecsemők nevelőszülőkhöz kerülhetnek.

A kormány januárban országos kampányt indít nevelő- és örökbefogadó szülők toborzására. A szakemberek szerint azonban a hosszú távú megoldáshoz több kell.

„Ez egy sok sebből vérző történet, és nem fog rövid időn belül megoldódni. A tűzoltásnál itt több kell. Sorsok rendezéséről van szó, nem pedig arról, hogy valaki hirtelen fellángolásból befogadjon egy gyermeket, ami már önmagában hatalmas kihívás”

– véli Lukács Réka.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Titkos magyar-román gázalkuról írt a román sajtó, Magyar Péter neve is felmerült – az RMDSZ elnöke kiakadt a vádakon
Kelemen Hunor pártelnök a józan logikával is szembemenőnek nevezte a román sajtó vádjait. A pletykák szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy titkos, Magyar Péter nevével fémjelzett gázalku miatt nem szavazza meg az új román kormányt.


Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.

A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.

Az egyik szerint Ilie Bolojan még miniszterelnökként kötött titkos megállapodást Magyar Péterrel a gázról, cserébe pedig a magyar miniszterelnöknek kellett volna rávennie az RMDSZ-t a Veștea-kormány elutasítására. A másik, bonyolultabb változatban Siegfried Mureșan EP-képviselő kérte volna meg Manfred Webert, hogy vegye rá Magyar Pétert a Kelemen Hunornál való közbenjárásra.

Az RMDSZ elnöke csütörtökön reagált a történetre, amit „kitalációnak és légből kapott mesének” nevezett.

Logikátlannak nevezte a feltételezést, miszerint Magyarország egy távozó miniszterelnökkel kötött volna alkut a Fekete-tengeren kitermelendő földgázról. Érvelése szerint, ha valóban lett volna ilyen szándék, akkor a magyar félnek Nicușor Dan államfővel és a leendő kormányfővel kellett volna tárgyalnia.

Kelemen Hunor konkrétan cáfolta, hogy a döntés előtt egyeztetett volna a magyar miniszterelnökkel, állítása szerint április 23. óta nem beszéltek Magyar Péterrel.

Azt is hozzátette, hogy Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével sem folytatott megbeszélést, sőt, Weber előző heti bukaresti látogatásáról is csak a televízióból értesült.

Az RMDSZ döntési autonómiáját hangsúlyozva kijelentette: „Képesek vagyunk a saját fejünkkel gondolkodni”.

Kelemen Hunor szerint a szövetség a döntéseit a romániai magyar közösség és Románia érdekei alapján hozza meg, és ezeket sem Budapestről, sem máshonnan nem befolyásolják.

A romániai kormányválság, hetek óta tart, miután az első kormányfőjelölt nem tudta maga mögé állítani a parlamenti pártok többségét. Adrian Veștea jelölésével újabb tárgyalási forduló kezdődött, de a liberális oldalon belüli megosztottság és a kisebb pártok feltételei miatt a kormányalakítás folyamata elakadt. Az RMDSZ már korábban jelezte, hogy a bizonytalan parlamenti háttér miatt nem ad biankó csekket egy új kabinetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A kormány döntött: vége a fix 3 százalékos kamatnak, drágul a vállalkozói hitel
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntött egyes Széchenyi Kártya hitelek kamatfeltételeinek módosításáról. Július 15-től a korábbi fix 3 százalék helyett a jóval magasabb, 3 havi BUBOR-hoz kötik az új szerződések kamatát.
Fotó: Freepik - szmo.hu
2026. június 18.



Durván fölemeli a kormány az államilag támogatott hitelek kamatát a cégek számára, véget vetve a rendkívül kedvező, fix 3 százalékos korszaknak. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntése alapján július 15-től egyes Széchenyi-hitelkonstrukciók kamatozása a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, ami a jelenlegi szinteken jóval drágább finanszírozást jelent.

A változás a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékeket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi, teljes futamidőre rögzített 3 százalékos nettó kamat helyett a vállalkozásoknak egy változó, a 3 havi BUBOR aktuális mértékével megegyező kamatot kell fizetniük – írta a hvg.hu.

A gazdasági minisztérium a közleményében azzal indokolta a szigorítást, hogy a vállalkozások egy része nem az eredeti célnak megfelelően használta fel a forrásokat, sokan a rendkívül alacsony kamatozású hitelből magasabb hozamú állampapírokat vásároltak, vagyis a támogatott hitelből lényegében az államot hitelezték vissza magasabb kamat mellett, kockázatmentes nyereséget zsebre téve.

A referenciamutató értéke jelenleg 5,89 százalék, ami jelentős drágulást vetít előre a korábbi fix 3 százalékhoz képest.

Aki még a régi, kedvezőbb feltételekkel szeretne szerződni, annak sietnie kell. A csütörtökig befogadott kérelmekre a finanszírozók július 14-ig még megköthetik a szerződést a fix 3 százalékos kamattal. Az ezt követően beérkező új igényléseket viszont már csak az új, BUBOR-hoz kötött rendszer szerint lehet július 15-től leszerződni.

Fontos, hogy a már futó ügyletek futamidő alatti felülvizsgálatai nem érintettek a kamatváltozásban.

A piaci várakozások szerint a jegybanki alapkamat csökkenhet, de az új rendszer így is drágulást hoz: „– az alapkamat mértéke jelenleg 6,25 százalék, de a jegybank monetáris tanácsa vélhetően mérsékelni fogja a következő hónapokban. Ezzel együtt az új, változó kamatozású, 3 havi BUBOR-hoz kötött konstrukciók jóval drágábbak lesznek a fix 3 százalékos kamatú megoldásnál.”

A programot kezelő KAVOSZ szerint a módosítás mellett az érintett konstrukciók továbbra is kedvező kamatozású és versenyképes finanszírozási lehetőségeket nyújtanak a vállalkozások számára.

Az államilag támogatott hitelek fenntartása jelentős terhet ró a költségvetésre, a Széchenyi-program kamattámogatása évi mintegy 150 milliárd forintot visz el.

2022 őszén jelentették be, hogy a kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszik a fix 3 százalékos hitelt a Széchenyi Kártya Program keretében, ami hatalmas keresletet indított el a piacon. A lépés célja a drága piaci források kiváltása és a vállalkozások működőképességének megőrzése volt.

A program mögötti filozófiáról korábban Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója is beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a cél a magyar vállalkozások támogatása, akik a gazdaság motorját adják. Úgy fogalmazott, a nehézségek ellenére is boldogulni próbáló cégek megérdemlik a segítséget, és a programmal a bizalmat és a támogatást fejezik ki a vállalkozói szféra iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
9 milliárd forint landolt Demeter Szilárd alapítványánál pár hónap alatt, a kormány már vizsgálódik
A Kulturális és Innovációs Minisztérium több tételben utalt át 9 milliárd forintot a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítványnak. A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán teljes átvilágítást ígért.


A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium a választások előtti hónapokban, 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben összesen 9 milliárd forint átutalásáról döntött a Magyar Kultúráért Alapítvány részére – írja a Magyar Hang.

A legnagyobb, 8 milliárd forintos összeget március 30-án fizették ki „a kultúra és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásként”. Ezen felül 2025 decemberében 330 millió forintot kapott a Bem rakparti Andrássy-palotában épülő „könnyűzenei központ”, idén pedig további 750 millió forinttal finanszírozták a Karátson Gábor Archívum és a Forum Hungaricum Kft. működését. A támogatás mértéke kiugró, mivel az alapítvány korábban évente jellemzően 400-600 millió forint központi forrást kapott.

Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd szerint a forrásokat egy kormányhatározat delegálta, de őt is meglepte, hogy a pénz jelentős részét már 2026 tavaszán megkapták. Azt állítja, a pénz házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt.

„Április 12-én éjszaka, pontosabban 13-án hajnalban annyit írtam a kollégáknak, hogy kezdjék el előkészíteni az átadás-átvételi dokumentációt, ennyi volt, köszönöm a munkájukat. Ugyanakkor kuratóriumi elnökként azt javasoltam, hogy minden olyan kifizetést, támogatást, ami nem a napi működéshez szükséges, vagy nem volt rá kötelezettség vállalva, állítsunk le, vagy ne indítsunk újakat”

– mondta a Magyar Hang megkeresésére.

Hangsúlyozta, hogy az alapítványukhoz került értékek nemzeti vagyonnak számítanak, és ha az új kormány úgy dönt, hogy mindent visszavesz, átadják, amire eddig csak „jó gazdaként” vigyáztak, és mindennel el tudnak számolni.

A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán ezzel szemben teljes átvilágítást ígért a Magyar Kultúráért Alapítványnál.

A kultúráért felelős miniszter szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítvány működése és döntéshozatala homályos, és kérdéses, hogy a rábízott közpénztömegből jutott-e forrás független alkotókhoz.

A Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. mögött álló felügyelő szerv, amely számos céget, kulturális folyóiratot működtet, valamint könnyűzenei és irodalmi pályázatokat finanszíroz.

Az új kormány május végétől bejelentette: átfogó jogszabálycsomagot nyújt be a közélet átláthatóságának növelésére, amelynek egyik sarokköve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVÁ-k rendszerének felszámolása és az állami vagyon visszavétele, amiről a parlament hétfőn kétharmados többséggel döntött is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videókon a Moszkvát ért eddigi legnagyobb ukrán csapás: Lángokban egy finomító, legalább kétszáz drón hatolt be a főváros légterébe
Bár az orosz fél csaknem 200 drón sikeres lelövéséről számolt be, az ukrán támadás így is komoly károkat okozott a fővárosban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a teljes műveletben mintegy ezer drón vett részt több orosz régió ellen.


Csütörtök pirkadatkor sűrű, fekete füstoszlop emelkedett Moszkva egére, miután az orosz fővárost a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte.

A kapotnyjai olajfinomítóban nagy robbanás rázta meg a komplexumot, miközben a város repülőtereit ideiglenesen lezárták, és a peremkerületekben is károk keletkeztek.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem csaknem 200 drónt semmisített meg, ami a korábbi, Moszkva ellen indított támadások során jelentett, jellemzően 100 alatti számoknál jóval magasabb – írja a Meduza.

A támadási hullámban 17 ember sérült meg, halálos áldozatról egyelőre nem érkezett jelentés. Azonban a csapásokban súlyosan megrongálódtak a Moszkva délkeleti részén található, kulcsfontosságú olajfinomító egységek.

A robbanásokról több, nemzetközi szerkesztőségek által is ellenőrzött videó terjedt el az interneten. Az egyiken jól látható, amint sűrű, fekete füst gomolyog a létesítmény egyik részéből, majd egy újabb robbanás rázza meg a komplexumot, amely a levegőbe repíti egy nagy méretű üzemanyagtartály tetejét.

A főváros környékén máshol is keletkeztek károk. Andrej Vorobjov, a Moszkvai terület kormányzója a TASZSZ állami hírügynökségnek elmondta, hogy a Moszkva melletti Zsukovszkijban egy lakóházat is dróntalálat ért. A támadás megrongálta az épület szerkezetét és több erkélyt, de a helyi hatóságok közlése szerint személyi sérülés itt nem történt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben reagált az eseményekre. Állítása szerint a támadások egy mintegy 1000 drónt felvonultató, összehangolt művelet részét képezték, amelynek célpontjai között Rosztov régió és az oroszok által megszállt donbászi területek is szerepeltek.

Az ukrán elnök szerint az akció indokolt volt. „Ez egy teljesen jogos válasz azokra az orosz támadásokra, amelyek városainkat és közösségeinket érték” – írta.

Zelenszkij hozzáfűzte: „Az elmúlt napokban minden szövetségesünk méltatta csapásaink pontosságát és hatékonyságát, valamint az Oroszország elleni szankciókat.

Ideje véget vetni a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket”

- írta Zelenszkij, aki maga is posztolt videókat:

Ukrajna az utóbbi időben mindinkább azt a taktikát folytatja, hogy a háború közvetlenül is elérje az orosz polgárok mindennapjait, akiknek a Kreml propagandán keresztül azt kommunikálja, hogy ez egy országtól távol eső művelet. Kijev ezért támadta a múltban is a hatalmas kelet-európai ország energia-infrastruktúráját, most pedig a fővárost vette célba, demoralizáló céllal.

Az elmúlt hetekben több, nagyszabású akció is érte az orosz fővárost és környékét. Egy korábbi, szintén jelentős, halálos áldozatokat is követelő támadás során az ukrán erők közel 600 drónt vetettek be Oroszország 14 régiója ellen, válaszul a Kijev szerint napokon át tartó orosz légicsapásokra.

Egy másik alkalommal több mint 120 drónnal célozták a fővárost, és bár az orosz légvédelem a legtöbbet megsemmisítette, a lehulló roncsok miatt több lakóház is megsérült, és a támadásnak a főváros környéki településeken áldozatai is voltak.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk