HÍREK
A Rovatból

Kissé összehajtott a brit és a kínai miniszterelnök egy kémügyön a G20 csúcson

A britek kínai kémeket fogtak még tavasszal. Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Kína beavatkozik a brit demokrácia működésébe. Sunak közölte Li Csianggal, hogy London ezt elfogadhatatlannak tartja.


A londoni kormányfői hivatal vasárnapi tájékoztatása szerint Sunak személyesen vetette fel ezzel kapcsolatos aggályait Li Csiang kínai miniszterelnöknek a legnagyobb fejlett és feltörekvő országok alkotta G20-csoport csúcstalálkozóján.

Az ügy előzményeként vasárnap kiderült, hogy a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya még márciusban őrizetbe vett két embert az államtitkok védelméről intézkedő törvény megsértésének gyanújával.

A londoni rendőrség vasárnapi közleményében hivatalosan megerősítette a két fiatal férfi őrizetbe vételét, és közölte azt is, hogy a nyomozók a vizsgálat részeként több helyszínen házkutatásokat tartottak.

A Scotland Yard terrorellenes parancsnokságának feladatkörébe tartozik a kémkedési esetek kivizsgálása is, és kormányforrásokból származó hivatalos vasárnapi értesülések szerint a rendőrség azt gyanítja, hogy az őrizete vett - eddig meg nem nevezett - két ember közül legalább az egyik Kína javára végzett kémtevékenységet.

Az illető a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozó kormányzati illetékesek szerint kapcsolatban állt a kormányzó Konzervatív Párt több olyan magas beosztású képviselőjével, akik munkájuk révén titkosított vagy "rendkívül kényes" információk birtokában vannak.

Közéjük tartozik Tom Tugendhat, a brit belügyminisztérium nemzetbiztonsági ügyekért felelős államtitkára és Alicia Kearns, a londoni alsóház külügyi bizottságának elnöke.

A Downing Street szóvivője vasárnapi tájékoztatásában közölte: a G20-csoport Új-Delhiben tartott csúcstalálkozóján Rishi Sunak miniszterelnök tárgyalt Li Csiang kínai kormányfővel és "hangot adott mélységes aggodalmának amiatt, hogy Kína beavatkozik a brit demokrácia működésébe".

Sunak közölte Li Csianggal, hogy London ezt elfogadhatatlannak tartja.

Rishi Sunak a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva felidézte, hogy Nagy-Britanniában már törvény teszi lehetővé a brit kormány által "nem megfelelőnek ítélt" beruházások megakadályozását a brit gazdaság "érzékeny" ágazataiban, és készül az a jogszabály is, amely előírja "bizonyos tevékenységi köröket végző külföldiek" regisztrálását.

A londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának legutóbbi átfogó helyzetértékelése szerint a kínai hírszerzés "kiterjedt és agresszív érdeklődést" tanúsít Nagy-Britannia és a külföldi brit érdekeltségek iránt, és - tekintettel a rendelkezésére álló hatalmas erőforrásokra - válogatás nélkül gyűjti a titkosított és szabadon hozzáférhető információkat.

A 222 oldalas szakbizottsági jelentés egyik fő megállapítása szerint Kína olyan gazdasági és technológiai szuperhatalommá akar válni, amelytől más országok is függnek, és Nagy-Britannia nemzetbiztonságára ez a globális kiterjedésű kínai törekvés jelenti a legnagyobb fenyegetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Magyar Péter: Orbán Viktor közvetlen családjában is vannak, akik a hatalom végét akarják
A Tisza Párt elnöke szerint már a kormány köreiből is szivárogtatnak bizalmas információkat. Azt mondja, Polt Péter és a honvédelmi miniszter is célkeresztbe került.


Magyar Péter szerint a kormányhoz közeli körök szivárogtatnak, mert a Karmelitában sokan már nem ennek a kormánynak szurkolnak. A politikus az Egyenes Beszédben azt mondta, nagyon sokan drukkolnak, a miniszterelnök közvetlen családjában is, hogy ez a hatalom megszűnjön, és hogy egy normális Magyarországot tudjunk építeni.

A Tisza elnöke úgy véli, az alsóbb szinteken dolgozó kormánytisztviselők nagyot csalódtak a Fideszben és drukkolnak a kormányváltásnak. Arra a kérdésre, hogy honnan kapta meg azt a hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszél, hogy a kormány szakít az eddigi béketevékenységeivel, azt válaszolta:

a kormányhoz közeliek szivárogtatták ki.

Magyar arról is beszélt, hogy önmagában a haderőfejlesztéssel nincs gond, főleg ilyen időkben, de nem csak vasból áll egy hadsereg. Szükség van személyi fejlesztésekre is, és a Tisza-kormány erre fog majd törekedni.

Az interjúban szóba került az a nemrégiben hozott európai uniós bírósági ítélet is, amely kimondta, hogy az adósok csak a kapott összeggel tartoznak, az árfolyamkülönbözet összes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Magyar kijelentette, hogy választási győzelme esetén a Tisza elő fogja venni ezt a kérdést, és részben ennek az ítéletnek alapján rendezni fogja a devizahiteles-kérdést, a bankok és a Bankszövetség közreműködésével.

A politikus hozzátette, hogy Polt Péter sem ebben az ügyben, sem más politikai bűnök miatt nem vetetett őrizetbe senkit. Azt is mondta, hogy a párt készen áll egy olyan választási törvény-reform előkészítésére, amely a kisebb pártoknak is kedvezni fog.

Arra a kérdésre, hogy honnan tudta, hogy a Polt Péter távozik az ügyészség éléről, azt válaszolta: „Onnan tudtam, ahonnan ez a beszéd is jött, az az igazság, hogy a Karmelitában nagyon sokan már nem ennek a kormánynak szurkolnak. Nagyon sok olyan ember dolgozik még ott, nem a legmagasabb szinteken, akiknek a gyereküknek ugyanúgy enni kell adni, de ugyanúgy látják, hogy mit csinál ez a kormány és hogy mennyit változott ez a hatalom”

(via ATV)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Erdő Péter elmondta, mit gondol XIV. Leó pápa megválasztásáról
Beszélt a megválasztás menetéről, a pápa névválasztásáról és arról is, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása során többször személyesen beszélt a most megválasztott egyházfővel.


Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztás másnapján.

Megjegyezte, ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént.

Az esélyesek között számon tartott magyar bíboros kifejtette, a konklávén „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”. A bíboros a piaristák egykori általános rendfőnöke, Tomek Vince mondását idézte, miszerint a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van.

Megjegyezte: a világsajtó sok mindenkit esélyesnek tartott, köztük Prevostot is, de nem szerepelt az elsők között.

„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm”

– hangoztatta a pápaválasztó bíboros.

Erdő Péter elmondta, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása alkalmával ő maga elég sokszor beszélgetett Prevost bíborossal, aki nem sokkal korábban került a vatikáni kúriára, és mindjárt felelősségteljes megbízatást kapott a püspöki dikasztérium prefektusaként.

A világ püspöki kinevezése több mint felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel – emelte ki Erdő Péter.

Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között, mivel mindkét térségben jól ismerik, amiként Rómában is, ahol tanulmányokat folytatott, ledoktorált egyházjogból. Az Ágoston-rend általános főnökeként szintén széles nemzetközi elismertségre tett szert.

„Nem az állampolgársága, nemzetiségi hovatartozása, hanem inkább tapasztalati és emberi kapcsolati köre játszott szerepet”

– nyilatkozta a bíboros.

A XIV. Leó név választásával kapcsolatban, Erdő Péter kifejtette, hogy Prevost bíboros belső beszélgetésekben részletesen indokolta, miért így döntött.

Hangsúlyozta: az egyház társadalmi tanítását először nagy ívben XIII. Leó fogalmazta meg, és választ képviselt a kor legégetőbb problémáira, amelyek az ipari forradalomból, a munkások helyzetéből fakadtak. Mindennek a mély keresztény problematikáját az igazságosság kérdése képezte, és most XIV. Leó a mai világban is ezt érzi aktuálisnak.

A pápa úgy érzi, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet.

„További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, tevékenységére, így rá sincsen szükség (..) pedig Isten üres embert nem alkot” – mondta Erdő Péter.

XIV. Leó pápa első beszédének első szava a béke volt: „Krisztus békéjének a gondolatával lépett fel, ami krisztocentrikus szemléletre utal, amely legitimitást ad a társadalomra és a nemzetközi közösségre vonatkozó szavainak”.

Erdő Péter emlékeztetett, hogy a béke szorgalmazása folytonosságot képvisel: nemcsak Ferenc pápa, hanem már XXIII. János Békét a földön kezdetű, 1963-as enciklikája is békét sürgetett.

Erdő Péter az MTI-nek elmondta, hogy a pápa május 18-i miséjén ismét a Vatikánban lesz.

(MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Előzetesbe került Ukrajnában a kémbotrányban érintett két személy – még óvadék ellenében sem szabadulhatnak
Őket vádolják azzal, hogy a magyar titkosszolgálatoknak kémkedtek Ukrajna területén. Személyazonosságukról azóta sem árultak el semmit.


Két hónapra előzetes letartóztatásba helyezték azt a két személyt Ukrajnában, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a magyar titkosszolgálat szervezte be őket – írja a TSZN nevű ukrán tévétársaság a Telegram-csatornáján.

A jelentés szerint a két embert hazaárulással is vádolják, és egyikük sem kerülhet szabadlábra óvadék ellenében.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) korábban közölte: Nyugat-Ukrajnában sikerült leleplezniük egy magyar katonai kémhálózatként emlegetett szervezetet. A részletekről nem árultak el többet, és az ukrán külügyminisztérium sem kommentálta az ügyet.

A bejelentésre Szijjártó Péter azzal reagált, hogy bejelentette: kiutasítottak Magyarországról két, kémkedéssel vádolt ukránt. Erre pedig Ukrajna is kiutasított országa területéről két magyar diplomatát – hangsúlyozva, hogy a lépés a magyar reakcióra adott válasz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ukrajna kiutasított két magyar diplomatát, válaszul a magyar lépésre
Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindez csak azért történt, mert korábban Magyarország is kiutasított két állítólagos ukrán kémet.


Válaszul Budapest intézkedésére Ukrajna kiutasított két magyar diplomatát – írja az Ukrajinszka Pravda portál. A diplomatáknak 48 órán belül el kell hagyniuk az országot.

„Most hívtuk meg a magyar nagykövetet az ukrán külügyminisztériumba, és átadtuk neki a megfelelő jegyzéket” – jelentette ki közleményében Andrij Szibiha.

Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna válaszul cselekszik Magyarország intézkedéseire, a viszonosság elve és a nemzeti érdekek alapján.

Az ügy előzménye, hogy péntek reggel a ukrán elhárítás arról számolt be, hogy elfogott két magyar hírszerzőt, akik kémtevékenységet folytattak Ukrajnában. A gyanú szerint a két személy a magyar katonai hírszerzés hivatásos tisztje volt.

Délután Szijjártó Péter jelentette be, hogy hogy két kémet utasított ki Magyarország, akik diplomáciai fedésben dolgoztak a budapesti ukrán nagykövetségen. A külügyminiszter hozzátette, hogy Ukrajna folyamatosan lejárató akciókat indít Magyarország ellen.

Orbán Viktor a botrányra szűkszavúan csak annyit reagált: „A magyarok most döntenek Ukrajna uniós tagságáról. Ez nem tetszik sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Ezért indulnak lejárató akciók Magyarország ellen. A lejárató akciókat nem hagyjuk szó nélkül. Magyarország megvédi magát. A szükséges lépéseket megtesszük. Erről a külügyminiszter tájékoztatta a nyilvánosságot.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: