KULT
A Rovatból

Gosling félisten, Emily Blunt csodás és még humoros is, de mégis valami hiányzik – A kaszkadőr

Lehet, hogy velem van a hiba. A héten meglepődtem a heti új akciófilmen (Maga a pokol), hogy milyen szórakoztató lett, erre most megijedtem, hogy a várva-várt A kaszkadőr mennyire feledhető. Pedig minden mutatónak a pozitív oldalon kellene lennie, mégis valami hiányzik. De mi?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. április 30.



Nagyon vegyes érzéseim vannak A kaszkadőrrel kapcsolatban. Egyrészt sokkal viccesebb filmre számítottam, másrészt jóval látványosabb kaszkadőrmutatványokat vártam.

Egész végig azon gondolkodtam, hogy mennyivel jobb lett volna, ha tényleg megcsinálják a filmben lévő trükköket, majd jött a vége-főcím, és megmutatták, hogy márpedig valóban megcsinálták őket.

Ekkor egészen más irányba kezdtem elmélkedni. Kár érte, hogy nem volt sokkal viccesebb film, és még nagyobb kár, hogy a kaszkadőrmutatványokat „túltisztították”. Minden túl steril és CGI-hatású volt.

Mire gondolok? Amikor számítógéppel annyira átdolgozzák az amúgy felvett mutatványokat, hogy már szinte nem is az eredeti produkciót látjuk, csupán a bájtok és a bitek esnek le a vászonról.

Pedig ott volt a hatalmas potenciál: szerethető színészek, profi kaszkadőrök, akik láthatóan imádják a szakmájukat, és a humor is szórakoztató.

Mert A kaszkadőr tényleg egy "romantikus" film, csak nem Emily Blunt a szerelem tárgya, hanem a hollywoodi kaszkadőrszakma. Érződik, hogy mennyire figyeltek erre a filmre, minden tizedik percben van valami látványos akciójelenet. Sokkal jobban kellene szeretnem ezt a mozit, de valahogy túl tiszta.

Mintha egy mesevilágban játszódna. Történetünk szerint Colt Seavers (a félisten Ryan Gosling) egy jólmenő kaszkadőr, karrierjének csúcsán, amikor úgy gondolja, nem tud hibázni. Csapja a szelet az éppen aktuális forgatáson az operatőrnek, Jodynak (Emily Blunt), aki viszonozza Colt érzéseit. Ám a kaszkadőr hibázik, és egy komoly baleset miatt kiesik a munkából 18 hónapra. Ez idő alatt teljesen magába fordul, és elmar magától mindenkit. Az unalmas mindennapokba ekkor érkezik egy hívás Sydney-ből.

Egy régi barátja, Gail (a Ted Lassóból ismerős Hannah Waddingham), a jólmenő producer hívja, hogy szükség van rá, és Jody kimondottan őt akarta.

Természetesen ez utóbbi nem igaz, Jody még mindig haragszik főhősünkre, de karizmájának köszönhetően Gosling maradhat a produkcióban, mert a címszereplő sztár Tom Ryder (Aaron Taylor-Johnson) eltűnik. Gail elküldi a „feláldozható” Coltot, hogy megtalálja a film sztárját, természetesen össze-vissza bonyolódik a történet, még a karakterek is felhívják rá a figyelmet, amolyan „deadpoolosan”, hogy ez milyen túlbonyolított történet.

Miközben Colt nyomoz, természetesen kaszkadőrmutatványok hadával színesíti a kalandját. Például ne gondoljuk, hogy Tom Ryder otthonába Colt az ajtón át fog besétálni. Felmászik hátulról a garázs felett, felhúzódzkodva egy magas peremen, majd megtámadja Ryder barátnője (Teresa Palmer) egy katanával. Mintha egy véletlen-generátor dobott volna Gosling elé egy nindzsát. Ebből is adódik a furcsa „mesefilmes” hangulat, nem reális és logikus az egész. Colt tízpercenként szerez látszólag szörnyűbbnél-szörnyűbb sérüléseket buta mutatványok közben. Sokkal durvábbakat esik, mint ami miatt az elején 18 hónapra kidőlt, de most csak feláll, és csak leporolja magát. Nem használják ki a gerincproblémáit sem, igazából Colt egy tökéletes kaszkadőr, aki mindent túlél, szinte halhatatlan.

Itt is érezni, hogy az igazi szerelmi szál a rendező és a veszélyes kaszkadőrmutatványok között van.

Több filmes rekordot is megdöntöttek az alkotók a forgatás alatt: egy kocsit nyolc és félszer megpörgettek, valamint az utolsó nagyjelenetben egy hatalmasat ugrattak egy kocsival, amely szintén rekordot jelentett. David Leitch kaszkadőrkoordinátorból lett rendező, és ez a mozi az ő szerelmes levele, ódája, hősi balladája eredeti szakmája iránt. Egy szerencséje van a rendezőnek, hogy Ryan Gosling játssza a főszerepet, aki elviszi a hátán az amúgy elég kétes forgatókönyvet és a véletlenszerű, meseszerű cselekményt.

Bevallom, picit elfogult vagyok, Gosling a kedvenc színészeim egyike, akit minden szerepében imádok. Még az Ifjú Herkules összes részét is láttam, pedig az elég celluloid-szemét, vagy a szörnyen vontatott Csak Isten bocsáthat meg-et is többször láttam miatta. Emily Blunt pedig gyönyörű és működik a kémia Gosling és közte.

Aaron Taylor-Johnson nagyon vicces a nagyképű filmsztár szerepében. Itt is visszaköszön a „nem komolyan vehetőség”:

Taylor-Johnson olyan ripacsot játszik, mint Robert Downey Jr. a Trópusi viharban és róla is mindenki elhiszi, hogy mennyire zseniális színész.

Pedig egy igazi pojáca, akit bármikor hülyére lehet venni. Kiemelném még Hannah Waddinghamet mint a negédes producert, aki mindenkinek nyalizik, de első számú célja csupán pénzszerzés bármi áron. Teresa Palmernek, aki Tom Ryder barátnőjét alakítja, van a már említett nagyon humoros és mutatványokban gazdag harcjelenete Goslinggal. Winston Duke pedig egy nemzeti kincs. A Fekete párduc M’Bakuja itt is megvillantja humorista vénáját, impresszív fizikai méretei mellett.

A kaszkadőr egy feldolgozás. Az idehaza kevésbé ismert, Amerikában viszont klasszikus, 1974-es The Six Million Dollar Man sorozat főszereplőjének Lee Majorsnak, egy kevésbé ismert 1981-es azonos című (The Fall Guy) sorozata ihlette A kaszkadőrt.

Drew Pearce írón kívül az eredeti tévésorozat íróját Glen A. Larsont is megnevezik írói kreditek között.

Mondjuk sok köze nincs ahhoz a történethez, maximum témájában. Ott ugyanis a kaszkadőr esténként lecserélte a szakmáját, és fejvadászként kereste kenyerét, alkalmazva trükkjeit, mert a mozikarrierje lassan indult be. Lee Majorsnak van egy nyúlfarknyi cameója is az új filmben. Az operatőri székben Jonathan Sela ül, ő David Leitch állandó alkotópartnere, A gyilkos járatot, a Deadpool 2-t és a John Wicket is együtt forgatták.

A látványvilág, mint említettem, rajzfilmes, minden letisztult, kicsit steril, a zene főleg klasszikus rockszámokból áll, az akció működik, látványos, még ha Colt többször meg is halt volna a film folyamán. A humor is abszolút működik a film felétől. Kicsit lassan indult ugyan be, de kaszkadőrmutatvány ott is volt bőséggel, csak hiányzott kicsit a későbbi kegyetlen komédia.

Ami még nagyon tetszett, hogy mennyire pontosan megmutatták, mekkora káosz egy filmforgatás.

Hogy milyen nyomás van a fiatal elsőfilmes rendezőnőn, hogy néha a producerek orruknál fogva irányítják, és igazából csak ezért veszik fel őket, mert könnyen befolyásolhatók. Milyen az, amikor egy tapasztalatlanabb rendezőt odatesznek egy több százmilliós produkció élére, és vagy sikerre viszi, mint A vasember első részét Jon Favreau, vagy hatalmasat bukik, mint Chloé Zhao az Örökkévalókkal.

Nagyon pontos A kaszkadőr a filmes hierarchia és belső kapcsolatok bemutatásával, azzal, hogy mennyire nem értékelik az amúgy életüket is kockáztató szakembereket – még kaszkadőr-Oscar sincs. Tehát sokkal jobban kellene szeretnem A kaszkadőrt, mint amennyire sikerült.

Gosling nagyon jó, a film a második felétől kimondottan vicces a film, és a mutatványok néha tényleg lélegzetelállítóak.

Valahogy mégis úgy átfolyik az emberen, hogy mire hazaértünk, komolyan el kellett gondolkodnom, hogy pontosan mi is volt a cselekmény. A gyilkos járat is hasonló cipőben volt 2022-ben, de az a David Leitch-produkció szerintem sokkal egyedibbre és maradandóbbra sikerült, mint A kaszkadőr. Ami nagy kár, mert az sem volt egy klasszikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot
Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.


November 4-én Budapesten koncertezik a Roxette, ennek apropóján beszélgetett a HVG a zenekaralapító Per Gessle-vel. Elmondta, hogy miután 2019-ben Marie Fredriksson rákban meghalt, miért Lena Philipssont választották énekesnőnek. Mint kiderült, az ismeretségük a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a svéd énekesnő befutott, ugyanis Gessle írta az első slágerének a szövegét.

„Tavaly készítettem egy svéd nyelvű duettalbumot, sok-sok énekessel. Lena is köztük volt. A stúdióban voltunk, és ahogy énekelni kezdett, a fejemhez kaptam, hogy te jó ég, Lenában megvan, minden, ami alkalmassá teszi, hogy a Roxette-dalokat énekelje. Meg se fordult a fejemben, hogy találhatok valakit, aki úgy tud énekelni mint Marie.

Persze Lena egészen más személyiség, mint Marie, a stílusuk sem ugyanaz, de a hangjában, az előadói attitűdjében van valami, ami passzol a Roxette-dalokhoz. És ezek nem könnyen énekelhető dalok. Ott van a Queen of Rain, az It Must Have Been Love vagy a Listen to Your Heart – ezeket nehéz rendesen előadni” – mondta a Roxette alapítója.

Azt is hozzáfűzte, hogy a koncertjükön tartanak egy kis megemlékezést Marie Fredriksson emlékére. Mint mondta: „Nem kevés kiadatlan anyagunk van, amit Marie és én együtt készítettünk, ezek majd biztosan fel fognak bukkanni alkalomadtán”.

Ha már szóba került egyik, ha nem a leghíresebb számuk, azt is elárulta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a zenekar engedélye nélkül kampánydalnak használta a Listen to Your Heartot.

„Ha valaki az engedélyünk nélkül használja valamelyik dalunkat, nem vagyunk urai a helyzetnek, nem tudjuk, mi történik a számmal. Ezt én nem szeretem. És senki más sem szereti. Igen, hallottam az esetről. Ezek mindig komplikált ügyek.”

Hozzátette, hogy ez egyedi eset volt, nem tud más hasonlóról. „Ha valami jogilag nincs rendben, akkor azt leállítjuk. De ez nagyon ritka” – mondta Gessle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét
Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.


Néhány napja debütált a magyar mozikban Nemes Jeles László legújabb nagyjátékfilmje, az Árva. A sajtóbemutató után beszélgettem a rendezővel.

– A három nagyjátékfilmje, a Saul fia, a Napszállta és az Árva nekem kicsit olyan, mint Kieslowski Három szín-filmjei. Többször elhangzott már a bemutató óta, hogy az Ön filmjei esetében is trilógiáról beszélhetünk. De ha trilógiának is tekinthetjük őket, csakis valami elvont, intellektuális, kulturális kapcsolat mentén.

– Ez megtisztelő. Az mindenképp fontos különbség, hogy esetemben utólag merült fel a trilógia gondolata, nem volt tudatos. De valóban van létjogosultsága az összehasonlításnak. "Az én XX. századom".

– Ami még eszembe jutott filmes előzményként az Tóth Barnától az Akik maradtak, ami a túlélők sorsán keresztül reflektál a holokausztra. De ön emelte a tétet, hiszen az Árva egyszerre posztholokauszt és poszt 56'.

– Igen, ebben van valami melankolikus, hogy már megtörténtek az események, a senki földjén maradtunk, és kezdenünk kell magunkkal valamit. Ez fontos elem ebben a filmben. Főleg, hogy egy gyerek próbálja feldolgozni a saját sorsában megjelenő történelmi traumát.

– Többször nyilatkozta, hogy az Árva a saját családja története. Mi volt a fontosabb, a történet vagy a kor bemutatása?

– Ez alapvetően családi történet, de írás közben egyre evidensebbé vált, hogy a kort is hordozza magában. A gyerek forradalma ebben a történetben valamennyire az ország forradalma is.

Ez a gyerek nem is létezett volna a nagy totalitárius rendszerek nélkül. Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.

Ez a film kicsit leképezi azt a paradoxont, hogy a pusztítás is tud életeket generálni.

– Mit jelent a film Önnek, mint a családi történet hatása alatt élő magánembernek, és mit jelent a családjának? Hoz valamiféle megnyugvást?

– Nagyon remélem. Éreztem, hogy ennek a történetnek nagyon nagy a súlya. Tudtam, hogy tizenkét éves korában apám nevét megváltoztatták, ez egy súlyos beavatkozás, ezért egy idő után számomra nem volt kérdés, hogy ez túlmutat a családi történeten, érdemes vele foglalkozni.

Ez egy emberi alaptörténet, amit érdemes megmutatni az embereknek, mert talán saját magukat is meglátják benne.

– Beszélgettek az édesapjával arról, hogy ő mit hogyan képzelt el filmes szempontból?

– Igen, sokat. De nem csináltuk volna ugyanazt. Neki ötven éve volt filmre vinni, de nem tette.

Pedig szerintem ezzel kellett volna kezdenie a karrierjét, hiszen egy több generáción átívelő, nem helyhez kötött emberi történet.

Apám mégis eltartotta magától, és úgy éreztem, rám hárult ez a feladat. Sokat konzultáltam vele, segített több dialógus, jelenet megírásában.

– Volt a filmben olyan rész, ahol próbálta hommage-szerűen megidézni kicsit az ő filmes világát?

– Tudatosan biztos, hogy nem. Egyébként jó kérdés. Most hogy mondja, lehet, hogy kellett volna. De egészen más a filmes stílusunk. Ami nem baj.

– Mennyire kellett másképp dolgozni a filmen amiatt, mert a főszereplő gyerek?

– Először is kevesebb munkaóránk volt egy napban. Arról nem is beszélve, hogy meg kellett tanítani neki az egész szakmát. Koreografált jelenetek vannak, nemcsak annyi a dolga, hogy gyere be, állj meg, mondd el a szövegedet, hanem sok-sok pontot kell érintenie egy-egy jelenetben, a kamerát elfelejteni, szóval elég összetett volt a feladat. Szerencsére Barabás Bojtorján született tehetség.

– A magyar filmipart mindig is átpolitizálták, de az elmúlt években szintet lépett. Sok ember ma már pártszimpátia alapján viszonyul filmekhez. Ha egy film állami támogatást kap, már gyanús, ha pedig közpénz nélkül is összejön és sikeres lesz, azt forradalmi tettnek tekintik.

– Mi kaptunk állami támogatást. Szerencsém van, mert szabad kezet kapok. Külön büszkeség számomra, hogy négy ország koprodukciójaként valósulhatott meg a film.

Nekem az a legfontosabb, hogy megmutassam, lehet így is filmet csinálni. Remélem, ez segít abban, hogy a filmekről filmekként lehessen beszélni és ne más kontextusban. Ez annál inkább is fontos, mert sajnos külföldön is egyre inkább politikai üzenőfalként tekintenek a filmekre. A fesztiválokon és a stúdió rendszerekben egyre kisebb a szabadság.

Paradox módon sokkal nagyobb szabadságom volt itt Magyarországon ebben a filmben, mint amekkorát mondjuk Amerikában kaptam volna.

– Azért abban, hogy a filmben szerepel Iványi Gábor, érzek egy kis bajuszhúzogatást a rendszer irányába. Hiszen ő most nagyon célkeresztben van.

Iványi Gábort gyerekkorom óta ismerem. Nem tudom másként látni, mint egy szent embert. Kevés olyan emberrel találkoztam, akinek olyan kisugárzása, fantasztikus tudása van, mint neki. Ráadásul jó volt a filmben, van hozzá tehetsége. Nekem egyedül az volt a fontos, hogy egy különleges embert találjak a nagypapa figurájára, és nem találtam jobbat, mint Iványi Gábor.

– Rengeteg interjút kell adnia, nyilván én is kérdezek olyat, amit már többször meg kellett válaszolnia. Van valami olyan az Árvával kapcsolatban, amit nagyon szeretne elmondani, de soha senki nem kérdezi meg?

– Hogy a VIII. kerületi önkormányzat miért tett meg mindent azért, hogy ez a film ne készülhessen el.

– Akkor megkérdezem: miért?

– Fogalmam sincs, de jó lenne megtudni tőlük, miért gáncsoltak. Ahelyett, hogy örülnének, amiért idehozunk egy filmet. Még sehol nem láttam ilyet.

– Több tervéről is lehetett olvasni. Ezek közül számomra a legizgalmasabb az Utas és holdvilág megfilmesítése. Ez mikor kerülhet filmvászonra?

– Szeretném akár másfél éven belül leforgatni, de jelen pillanatban még egy francia filmet forgatok az ellenállásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Gerendai Károly: Néhány hetünk maradt a Sziget megmentésére
A Sziget alapítója szerint két fő feladatuk van, az első és legfontosabb a biztos finanszírozást előteremteni.


Hétfőn érkezett a hír, hogy veszélyben lehet a Sziget Fesztivál jövője: Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy

kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás, pontosabban a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben. Éppen ezért a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését.

Gerendai Károly nyolc év után térhet vissza a fesztivál élére. Az Indexnek elmondta, hogy most nagyon új neki ez a helyzet, hiszen nyolc évig kimaradt a fesztiválszervező világból. Amikor kiszállt, úgy érezte, nem ért már eléggé ehhez, nem ismeri eléggé a mai fiatalok gondolkodását, ízlését. Erre viszont nincs sok ideje, hiszen gyorsan kell cselekedni, hogy megmentsék a jövő évi fesztivált. Mint mondta, sok embert megkeresett már a környezetében, sokan pedig őt találták meg a hírek hatására, hogy felajánlják segítségüket.

Első lépésként a nemzetközi trendeket és a hazai piac állapotát nézi át. Felméri, voltak-e stratégiailag hibás döntések az elmúlt években, és ha kell, korrigálna. Azt is vizsgálja, mennyire lehet a régi Sziget hagyományaira építeni, mi maradt értékes, és mit kell újragondolni. Kérdés számára az is, mire van igénye a mai fiataloknak, érdemes-e kizárólag rájuk építeni, vagy vissza kell-e hozni a korábbi közönséget is.

„Még csak keresem az ezzel kapcsolatos válaszokat, de nagyon rövid időn belül döntéseket kell hozni, hiszen az, hogy még mindig nincsenek árusítva a jegyek, nincsenek lekötve fellépők, nem zajlanak azok a folyamatok, amelyeknek ilyenkor már rég zajlania kéne, olyan probléma, amit nem lehet sokáig fenntartani. Mert ha még sokáig gondolkodunk, akkor hiába az a szándékom, hogy folytassuk, egyszerűen kicsúszunk az időből. Erre most néhány hetünk van maximum”

– mondta a Sziget alapítója.

Azt is elmondta, melyek most a legfőbb feladatai: „Az egyik, összerakni azt a finanszírozást, ami biztosítja azt, hogy folytatható legyen a Sziget a következő időszakban, hiszen sajnos komoly veszteségek képződtek az elmúlt években, és ahhoz, hogy ezt egyáltalán legyen esély megvalósítani, kell egy kockázatvállaló befektetői háttér. Másrészt pedig kell egy olyan vízió, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lesz, hiszen az a cél, hogy ne legyenek a későbbiekben már ilyen veszteségek.

Tehát ez a két fő feladat van, egyrészt a jelenlegi biztos finanszírozást előteremteni, a másik pedig megtalálni a megoldást arra, hogy hosszú távon ne kelljen finanszírozni.”

Gerendai úgy látja, a hosszabb kihagyás miatt frissebb szemmel néz a folyamatokra. „Akik benne vannak egy adott szakmában, azok sokszor már nem látják a fától az erdőt, kevésbé érzékelik a nagy képet vagy a tágabb összefüggéseket” – mondta. Az elmúlt napokban szakmai anyagokat olvasott és sokakkal egyeztetett.

„Tegnap is szinte egész nap kint voltam a Sziget-irodában, és a volt kollégáimmal azt próbáltuk elemezgetni, hogy miket látunk hibának az elmúlt időszakban, és miket látunk jó iránynak. Miben kéne erősíteni, mit kéne megváltoztatni, miben kellene visszatérni inkább az alapokhoz, miben kellene kifejezetten megújulni.

Most egyszerre kell megteremtenünk egy stabil hátteret, miközben ez esély arra, hogy jó irányba mozduljanak el a dolgok, mert ez a számok alapján egyértelműen szükségesnek látszik”

– fogalmazott.

Az ötletelés mellett már tárgyal a lehetséges befektetőkkel is. Alapvetően magyar partnerekről beszélt, részleteket azonban nem árult el. Azt is mondta, úgy érzi,

a fesztivál az édes gyermeke, és mindent meg kell tennie azért, hogy megmentse.

Gerendai szerint ez a főváros és az ország érdeke is, ezért arra számít, hogy ebben pozitív lesz mindenkinek a hozzáállása. „Ez egy komoly szakmai kihívás, ami engem még inspirál is, hogy meg tudjuk-e találni a választ” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Mi lesz a Szigettel? Nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését egy bizottság a fővárosban
Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül. Karácsony Gergely új ülést kezdeményez.


:

Felborult a Sziget-mentőterv Budapesten: a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága első körben nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését a Sziget Zrt.-vel. A Fidesz nemmel voksolt, a Tisza Párt tartózkodott.

A fesztivál 2026-os megrendezése így kérdésessé vált, miközben a Sziget vezérigazgatója maga kezdeményezte a szerződés felmondását, mert a külföldi tulajdonos a jelenlegi struktúrában nem vállal több kockázatot.

A mostani fővárosi megállapodás szerint jövőre akkor is fizetnie kellene a cégnek, ha végül nem lenne fesztivál, ezért inkább felmondanák az egyezséget, és új konstrukcióban folytatnák.

„A dolog viszonylag egyszerű: új hatósági szerződést nem lehet kötni addig, sőt, kérelmet sem lehet jogszerűen benyújtani addig, amíg a régi hatósági szerződés hatályban van.

Tudjuk, hogy a régi hatósági szerződés alapján a Szigetet a sokmilliárdos veszteséget felhalmozott külföldi tulajdonos jövőre már nem szervezi meg. Ha tehát akarunk jövőre új, magyar tulajdonosokkal Sziget Fesztivált, akkor a régi szerződést meg kell szüntetni, majd utána újat kell kötni.” — írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében.

Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül.

Karácsony új ülést kezdeményez, és azt kéri, vegyék ismét napirendre az ügyet.

„Hívjanak szakértőket, kérjenek segítséget, tegyenek bármit, csak ne kövessék el azt a hibát, hogy megfosztanak sok ezer embert a szabadság élményétől, Budapestet pedig egy kulturális értéktől.” — üzente a főpolgármester.

A Sziget–főváros megállapodás felmondását azért indítványozták, hogy elkerüljék a fizetési kötelezettséget akkor is, ha 2026-ban mégsem lenne rendezvény.

A fesztivál alapítója, Gerendai Károly jelezte: akár vissza is venné a Szigetet, hogy megmaradjon. Reméli, októberben sikerül megállapodni az új tulajdonosi struktúráról; az elmúlt években milliárdos mínuszok gyűltek fel.

Via: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk