A felvonulás délután 3 órakor indult a Podmaniczky utcából, innen a menet a Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út útvonalon halad, majd a Vajdahunyad vára előtti zöldterületre érkezik meg szombat délután.
Június 22-én, szombaton 29. alkalommal rendezték meg a Budapest Pride felvonulást.
A felvonulás délután 3 órakor indult a Podmaniczky utcából, innen a menet a Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út útvonalon halad, majd a Vajdahunyad vára előtti zöldterületre érkezik meg szombat délután.
Az idei Pride házigazdája Karafiáth Orsolya, író, költő.
Fotóink a menetről.
Június 22-én, szombaton 29. alkalommal rendezték meg a Budapest Pride felvonulást.
A felvonulás délután 3 órakor indult a Podmaniczky utcából, innen a menet a Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út útvonalon halad, majd a Vajdahunyad vára előtti zöldterületre érkezik meg szombat délután.
Az idei Pride házigazdája Karafiáth Orsolya, író, költő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Retteg a kormány a Nemzeti Menettől, ezért rendeltek el Budapest teljes belvárosára katonai légtérzárat
A Tisza Párt vezetője szerint a kormány ezzel akarja megakadályozni, hogy kiderüljön az igazság a tömeg méretéről. A politikus egy korábbi, október 23-i esetet is felidézett.
Magyar Péter egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i eseményekkel kapcsolatban. Szerinte retteg az orbáni hatalom a Nemzeti Menettől, ezért Budapest teljes belvárosára katonai légtérzárat rendeltek el a nemzeti ünnep idejére. A Tisza Párt vezetője azt állítja, a kormány nem csak azt akarja megakadályozni, hogy drónokról mutassák meg a szerinte soha nem látott hömpölygő tömeget, „hanem azt is meg akarják tiltani, hogy az október 23-i leleplező fénykép készülhessen egy utasszállító repülőről.”
A politikus bejegyzésében arra szólított fel, hogy mutassák meg „ennek az aljas, korrupt kormánynak, hogy vége van! Mutassuk meg együtt, hogy a magyar népet nem lehet elhallgattatni, és a valaha volt legnagyobb tömeget nem lehet elhazudni.” Magyar Péter arra kéri a követőit, hogy menjenek el március 15-én 14 órára Budapestre, a Deák Ferenc térre, és hozzák el a családjukat és barátaikat is. Posztját azzal zárta: „Mutassuk meg, hogy mi vagyunk a békés, derűs többség! A drónjaink pedig felszállnak.”
A vita nem újkeletű, 2025. október 23-án a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálya már elrendelt egy ideiglenes légtérzárat Budapest belvárosa felett, „katonai műveletre” hivatkozva. Ez akkor megakadályozta a Tisza Párt rendezvényének drónos felvételezését, a döntés kommunikációja és indoklása pedig vitát váltott ki. Magyar Péter március 9-én állította azt, hogy a honvédelmi miniszter nevében olyan határozatot kaptak, amely megtiltja a drónok felszállását a mostani, március 15-i Nemzeti Menet idején is, amelynek gyülekezőjét a Deák Ferenc térre hirdették meg, célja pedig a Hősök tere.
A magyarországi drónszabályozás eleve szigorúnak számít, a fővárosban az úgynevezett „No Drone Zone” területeken a repülés alaphelyzetben korlátozott. Egyes kiemelt helyszínek, illetve állami vagy védelmi okból elrendelt ideiglenes korlátozások külön engedélyt igényelnek, amelyről a korlátozást elrendelő szerv, például a Honvédelmi Minisztérium dönthet. Aznapra a egyébként a kormányközeli CÖF–CÖKA is Békemenetet jelentett be.
Magyar Péter egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét a március 15-i eseményekkel kapcsolatban. Szerinte retteg az orbáni hatalom a Nemzeti Menettől, ezért Budapest teljes belvárosára katonai légtérzárat rendeltek el a nemzeti ünnep idejére. A Tisza Párt vezetője azt állítja, a kormány nem csak azt akarja megakadályozni, hogy drónokról mutassák meg a szerinte soha nem látott hömpölygő tömeget, „hanem azt is meg akarják tiltani, hogy az október 23-i leleplező fénykép készülhessen egy utasszállító repülőről.”
A politikus bejegyzésében arra szólított fel, hogy mutassák meg „ennek az aljas, korrupt kormánynak, hogy vége van! Mutassuk meg együtt, hogy a magyar népet nem lehet elhallgattatni, és a valaha volt legnagyobb tömeget nem lehet elhazudni.” Magyar Péter arra kéri a követőit, hogy menjenek el március 15-én 14 órára Budapestre, a Deák Ferenc térre, és hozzák el a családjukat és barátaikat is. Posztját azzal zárta: „Mutassuk meg, hogy mi vagyunk a békés, derűs többség! A drónjaink pedig felszállnak.”
A vita nem újkeletű, 2025. október 23-án a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálya már elrendelt egy ideiglenes légtérzárat Budapest belvárosa felett, „katonai műveletre” hivatkozva. Ez akkor megakadályozta a Tisza Párt rendezvényének drónos felvételezését, a döntés kommunikációja és indoklása pedig vitát váltott ki. Magyar Péter március 9-én állította azt, hogy a honvédelmi miniszter nevében olyan határozatot kaptak, amely megtiltja a drónok felszállását a mostani, március 15-i Nemzeti Menet idején is, amelynek gyülekezőjét a Deák Ferenc térre hirdették meg, célja pedig a Hősök tere.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Folyamatban van a Tisza Párt állítólagos ukrán finanszírozásáról szóló jelentés titkosításának feloldása
A Miniszterelnökséget vezető minisztert a csütörtöki kormányinfón kérdezték a titkos jelentésről, amelyről Orbán Viktor beszélt az ATV-interjúban. Gulyás csak annyit árult el, hogy belátható időn belül nyilvánosságra kerülhetnek az ebben szereplő információk.
A titkosítás feloldása folyamatban van – válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy mikor ismerheti meg a nyilvánosság azt jelentést, amelyben állítólag olyan információk vannak, miszerint Ukrajnából érkezhetnek források a Tisza Párthoz.
Orbán Viktor múlt héten az ATV-nek adott interjújában azt állította, hogy a Tisza Párthoz jelentős mennyiségű pénz érkezik Ukrajnából. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összegekről lehet szó. Állítása szerint erről van egy írásos jelentés, amit a Nemzetbiztonsági Bizottság elé terjesztettek, amit szerinte úgy ismerhet meg a nyilvánosság, ha kérik a titkosítás feloldását.
Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, ez már folyamatban van, de nem tudja megmondani, hogy napok vagy hetek múlva kerülhet nyilvánosságra a jelentés tartalma, de „belátható időn belül.” Azt ígérte, hogy ebből az is ki fog derülni, pontosan mekkora összegekről lehet szó.
Hozzátette, hogy Orbán Viktor is annyit mondott csak el az ATV-ben, amennyit államtitoksértés nélkül megfogalmazhatott, ennél többet csak a titkosítás feloldása után tudhat meg a nyilvánosság.
A titkosítás feloldása folyamatban van – válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy mikor ismerheti meg a nyilvánosság azt jelentést, amelyben állítólag olyan információk vannak, miszerint Ukrajnából érkezhetnek források a Tisza Párthoz.
Orbán Viktor múlt héten az ATV-nek adott interjújában azt állította, hogy a Tisza Párthoz jelentős mennyiségű pénz érkezik Ukrajnából. Azt nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összegekről lehet szó. Állítása szerint erről van egy írásos jelentés, amit a Nemzetbiztonsági Bizottság elé terjesztettek, amit szerinte úgy ismerhet meg a nyilvánosság, ha kérik a titkosítás feloldását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás: Ha nem lesz gyanúsítás az ukrán pénzszállítmány ügyében, vissza kell adni a lefoglalt pénzt
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyelőre kérdések vannak az ügyben, a NAV vizsgálata fogja tisztázni ezeket. Gyanúsítás egyelőre nem történt.
A múlt héten lefoglalt ukrán pénzszállítmányról is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtök délelőtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben folyó vizsgálatnak a célja az, hogy tisztázza, mi volt a cél azzal, hogy ilyen mennyiségben szállítottak készpénzt és aranyat azokkal a járművekkel, amelyekben az „ukrán titkosszolgálathoz köthető” emberek ültek. Arra a kérdésre, hogy milyen gyanúval nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha egyáltalán van gyanú,
Gulyás azt válaszolta, hogy gyanúsítás nem történt, ha így lett volna, azt nyilvánosságra hozták volna. Jelenleg „egy, a pénzmosás elleni szabályok szerinti vizsgálat zajlik”.
„Egyet tudunk tényként mondani, hogy ebben a szállítmányban olyan mennyiségű deviza volt, ami mértékét tekintve egyedülálló. A legnagyobb magyar bank egy évben összesen nem szállít ennyi devizát. Emellett jelentős mennyiségű, 9 kilogramm arany is volt a szállítmányban. Azt is tudjuk, hogy ez egy folyamat része, mert 900 millió dollárt, 420 millió eurótés 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem is magyar partnereken keresztül, hanem ukrán szolgálati vagy szolgálathoz kötődő segítséggel. Ezért van folyamatban egy vizsgálat.
Ha ennek az eredménye az, hogy vagy meg lehet fogalmazni konkrét gyanúsítást, vagy ha nem, akkor természetesen a lefoglalást mellőzni kell”
– mondta.
Arra a vádra, hogy a mostani akció egyfajta "bosszú" lehet a Barátság kőolajvezeték "elzárására", a miniszter úgy reagált, hogy a korábbi években a szállítás más formában történt, a NAV és más hatóságok pedig ilyen jellegű politikai tevékenységet nem végeznek.
A múlt héten lefoglalt ukrán pénzszállítmányról is kérdezték Gulyás Gergelyt a csütörtök délelőtti kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ügyben folyó vizsgálatnak a célja az, hogy tisztázza, mi volt a cél azzal, hogy ilyen mennyiségben szállítottak készpénzt és aranyat azokkal a járművekkel, amelyekben az „ukrán titkosszolgálathoz köthető” emberek ültek. Arra a kérdésre, hogy milyen gyanúval nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ha egyáltalán van gyanú,
Gulyás azt válaszolta, hogy gyanúsítás nem történt, ha így lett volna, azt nyilvánosságra hozták volna. Jelenleg „egy, a pénzmosás elleni szabályok szerinti vizsgálat zajlik”.
„Egyet tudunk tényként mondani, hogy ebben a szállítmányban olyan mennyiségű deviza volt, ami mértékét tekintve egyedülálló. A legnagyobb magyar bank egy évben összesen nem szállít ennyi devizát. Emellett jelentős mennyiségű, 9 kilogramm arany is volt a szállítmányban. Azt is tudjuk, hogy ez egy folyamat része, mert 900 millió dollárt, 420 millió eurótés 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem is magyar partnereken keresztül, hanem ukrán szolgálati vagy szolgálathoz kötődő segítséggel. Ezért van folyamatban egy vizsgálat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Titokzatos feljelentés után csapott le a TEK az ukrán pénzszállítóra, azt sem árulták el, ki volt a feljelentő
A NAV pénzmosás gyanúja miatt állította elő az ukrán Oschadbank konvoját és hét alkalmazottját. A kormány 60 napra visszatarthatja az értékeket, miközben Kijev azonnali visszaadást követel.
Egy titokzatos feljelentés indította el azt a láncreakciót, amelynek a végén a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le egy ukrán pénzszállító konvojra március 5-én, csütörtökön Magyarországon. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést továbbküldte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak elbírálásra, de azt nem árulták el, ki volt a feljelentő, és pontosan mivel győzte meg a hatóságokat – írta a Népszava. A Központi Nyomozó Főügyészség és a hozzá tartozó ügyészségek jelezték, náluk nincs folyamatban büntetőeljárás az ügyben. A nyomozás felderítési szakaszban tart, az ügyészség törvényességi felügyelete mellett a nyomozó hatóság önállóan végzi a munkáját.
A TEK bevetését a kormány azzal indokolta, hogy a NAV fegyveres kíséretet feltételezett a szállítmány mellett. Az ukrán külügy szerint viszont a magyar fél pontosan tudta, hogy a pénzszállítóknál nincs fegyver. A fuvar egy évek óta zajló, rutinszerű bankközi ügylet volt a Raiffeisen Bank és az ukrán állami Oschadbank között. A szállítmányra a magyar hatóságoktól előre engedélyt kértek, és az rendőrségi útvonalengedéllyel is rendelkezett. Korábban hasonló szállításokat Garancsi István cége végzett.
A március 5-i akcióban a NAV két páncélozott járművet és hét ukrán állampolgárt állított elő pénzmosás gyanúja miatt. A szállítmányban 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. Az ukrán külügyminiszter az intézkedést „túszejtésnek” minősítette. A hét ukrán állampolgárt március 6-án elengedték, de a készpénzt és az aranyat a magyar hatóságok visszatartották. A kormány március 9-én olyan döntést hozott, amely legfeljebb 60 napig lehetővé teszi a lefoglalt értékek visszatartását a vizsgálat idejére, a parlament pedig napirendre vette az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Farkas Örs titkosszolgálati államtitkár a parlamentben azt mondta, az ügyben „nem a pénz mozgatása, hanem az eredete érdekes”.
A NAV március 11-én közölte, hogy visszaadja az ukrán pénzszállító járműveket, de a lefoglalt értékek továbbra is Magyarországon maradnak. Az eset nyomán ukrán bankok már keresik az alternatív tranzitútvonalakat, hogy elkerüljék Magyarországot. Lázár János miniszter egy nyilatkozatában összefüggést említett a januári Barátság-kőolajvezeték leállása és az ukrán pénzszállító elfogása között.
Egy titokzatos feljelentés indította el azt a láncreakciót, amelynek a végén a Terrorelhárítási Központ kommandósai csaptak le egy ukrán pénzszállító konvojra március 5-én, csütörtökön Magyarországon. A Legfőbb Ügyészség a feljelentést továbbküldte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak elbírálásra, de azt nem árulták el, ki volt a feljelentő, és pontosan mivel győzte meg a hatóságokat – írta a Népszava. A Központi Nyomozó Főügyészség és a hozzá tartozó ügyészségek jelezték, náluk nincs folyamatban büntetőeljárás az ügyben. A nyomozás felderítési szakaszban tart, az ügyészség törvényességi felügyelete mellett a nyomozó hatóság önállóan végzi a munkáját.
A TEK bevetését a kormány azzal indokolta, hogy a NAV fegyveres kíséretet feltételezett a szállítmány mellett. Az ukrán külügy szerint viszont a magyar fél pontosan tudta, hogy a pénzszállítóknál nincs fegyver. A fuvar egy évek óta zajló, rutinszerű bankközi ügylet volt a Raiffeisen Bank és az ukrán állami Oschadbank között. A szállítmányra a magyar hatóságoktól előre engedélyt kértek, és az rendőrségi útvonalengedéllyel is rendelkezett. Korábban hasonló szállításokat Garancsi István cége végzett.
A március 5-i akcióban a NAV két páncélozott járművet és hét ukrán állampolgárt állított elő pénzmosás gyanúja miatt. A szállítmányban 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. Az ukrán külügyminiszter az intézkedést „túszejtésnek” minősítette. A hét ukrán állampolgárt március 6-án elengedték, de a készpénzt és az aranyat a magyar hatóságok visszatartották. A kormány március 9-én olyan döntést hozott, amely legfeljebb 60 napig lehetővé teszi a lefoglalt értékek visszatartását a vizsgálat idejére, a parlament pedig napirendre vette az ehhez kapcsolódó törvényjavaslatot. Farkas Örs titkosszolgálati államtitkár a parlamentben azt mondta, az ügyben „nem a pénz mozgatása, hanem az eredete érdekes”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
