HÍREK
A Rovatból

Egyre kevesebbet fűtünk az elmúlt 121 évben, az egész országban csökkent a fűtési igény

A klímaváltozás összességében nem jó, de környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése.


A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.

A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek.

Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett "fűtési foknapok" alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra.

A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse - ismertették.

Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve - írták.

Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig.

A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját - a szeptembert és a májust - alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel.

Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.

Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén.

Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein.

Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.

Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken

- írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter valódi helyreigazítást vár az Indextől: A legnagyobb hazugságuk a kamu TISZA-adócsomag kapcsán folytatott orosz típusú dezinformációs kampányuk volt
A TISZA Párt elnöke szerint az Index nem tett eleget megfelelően a bírósági kötelezésnek a TISZA-adócsomag ügyében. Azt kifogásolja, hogy a helyreigazítás rejtve jelent meg, miközben a „hazugságkampány” napokig a címlapon szerepelt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Magyar Péter egy friss bejegyzésben fejtette ki véleményét az Index hírportál kampány alatti tevékenységéről. A TISZA Párt elnöke szerint

„A Mészáros Lőrinc (vagyis Orbán Viktor) féle Index végighazudta a választási kampányt.”

A politikus a legsúlyosabb valótlanságnak a TISZA-adócsomaggal kapcsolatos híradásokat nevezte.

Úgy fogalmazott: „A legnagyobb hazugságuk a kamu TISZA-adócsomag kapcsán folytatott orosz típusú dezinformációs kampányuk volt.”

Magyar Péter azt állítja, egy bírósági döntés kötelezte az Indexet annak beismerésére, hogy a történet nem volt igaz. A TISZA Párt vezetője ugyanakkor

kifogásolta a helyreigazítás módját, mondván, a lap ezt alig láthatóan, a weboldal alján tette meg, ellentétben a napokig címlapon tartott eredeti cikkekkel.

A politikus ezért egy arányosabb elégtételt sürget. „Várom a valódi helyreigazítást. A valódi helyen: a címlapon. Napokig.” – zárta bejegyzését.

A bíróság egy elsőfokú, nem jogerős ítéletben már kimondta, hogy az Index által bemutatott adócsomag nem köthető a TISZA Párthoz. Magyar Péter akkor azt közölte, a döntéssel a kormányoldal kampánya összeomlott, mert a dokumentum „minden betűje hazugság”. Egy másik, szintén elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék ismét a TISZA Pártnak adott igazat, és megerősítette, hogy a portál valótlanul állította a párt kapcsolatát a tervezettel.

Ezt követően sajtóhírek jelentek meg arról, hogy az egyik döntés jogerőre emelkedett, bár ezt az Index akkoriban eljárásjogi okokra hivatkozva vitatta.

A portál 2026. május 3-án végül közzétette a helyreigazítást.

Ebben elismerték, hogy a vitatott dokumentum nem a TISZA Párt gazdasági tervezete, és abból nem lehet következtetni a párt hivatalos programjára vagy adózási terveire.

A TISZA-adócsomag körüli vita azért is kapott nagy figyelmet, mert a témára épült a kormány nemzeti konzultációja is. A Miniszterelnöki Kabinetiroda adatai szerint a kampány reklámköltségei bruttó 8,29 milliárd forintot tettek ki, ami egy nagyobb, 12,3 milliárdos teljes keret része volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A főváros már mindenkinek megfelelő megoldást keres, miután Magyar Péter bírálta Karácsony Gergelyék koncertjét
Karácsony Gergely a NER-t búcsúztató koncertet hirdetett a pesti rakpartra, amit a Tisza Párt elnöke élesen bírált. A Főpolgármesteri Hivatal a vita után jelezte, kompromisszumot keresnek a szombati Tisza-rendezvény miatt.


Két nagyszabású politikai ünnep készül Budapesten: a főváros pénteki NER-búcsúja és a Tisza Párt szombati rendszerváltó népünnepélye. A vita nyomán a Főpolgármesteri Hivatal közölte, mindenkinek megfelelő megoldást keresnek.

Karácsony Gergely főpolgármester péntek estére hirdetett „rendszerzáró örömkoncertet” a pesti rakpartra, hogy az új Országgyűlés másnapi alakuló ülése előtt elbúcsúztassák a NER-t.

Az ötletet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bírálta, amiért szerinte a főpolgármester rászervezett a pártja szombati eseményére.

A leendő miniszterelnök egy kommentben úgy fogalmazott: „Szerintem kifejezetten káros és udvariatlan dolog bulit szervezni a május 9-i országos rendszerváltó ünnep elé egy nappal, szinte ugyanoda”.

A Főpolgármesteri Hivatal a Telexnek reagált a felvetésre, jelezve, hogy

a kritikákat megfontolva „keressük a mindenkinek megfelelő megoldást, amiről időben adunk tájékoztatást”.

A tervek szerint a főváros „Hála nektek!” címmel péntek este tartana koncertet a pesti rakparton, a Lánchíd lábánál. Másnap, szombaton 10 órakor kezdődik az új Országgyűlés alakuló ülése, amellyel párhuzamosan a Tisza Párt egész napos rendszerváltó népünnepélyt szervez a Kossuth téren és a Parlament előtti rakparton.

A főváros azzal indokolta a pénteki időpontot, hogy a rendezvény ne zavarja a szombati parlamenti eseményeket. A koncert célja szerintük a NER-korszak lezárásának és az új időszak kezdetének közösségi megünneplése, valamint köszönetnyilvánítás a „mindennapi hősöknek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Akkora a szárazság, hogy teljesen eltűnt egy tó vize, a Dunában pedig előbukkant az Inség-szikla
A Békés vármegyei Kakasszéki-tó teljesen kiszáradt, a Duna vízállása pedig Budapesten is rendkívül alacsony. A szakemberek szerint a helyzet a nyár közepére jellemző.


Nem kell megvárni a nyári kánikulát, a hírhedt Ínség-szikla már most, kora tavasszal előbukkant a Dunából Budapesten. Vasárnapra a vízállás mindössze 87 centiméterre csökkent, ami normálisan csak a legforróbb hónapokra jellemző. A helyzet drámai: Békés vármegyében a Kakasszéki-tó medre teljesen kiszáradt – számolt be róla az RTL Híradó.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint most, a tavaszi feltöltődési időszak végén a vízfolyások mederteltsége mindössze 10–20 százalékos, ami példátlanul alacsony.

„Ilyen helyzet inkább augusztusra jellemző, de sajnos az idei tél sem bővelkedett csapadékban”

– mondta Szegi Attila, a főigazgatóság szóvivője.

A helyzet olyannyira súlyos, hogy a Duna csepeli szakaszán már mesterségesen kell beavatkozni a vízszint fenntartásáért. Szegi Attila szerint enélkül „ide a Duna mostani vízállása mellett egyáltalán nem jutna víz, tehát lecsökkenne, akár ki is száradna a meder.”

A szakemberek szerint az elmúlt öt év csapadékhiánya miatt országosan nagyjából egy teljes évnyi víz hiányzik a talajból és a folyókból, az Alföldön pedig még ennél is rosszabb a helyzet.

Egy szegedi férfi a Tiszáról azt mondta, sosem látta még ennyire alacsonynak a folyót.

„Itt nőttem fel. Soha nem volt ilyen alacsony. Most már több év tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy lefogyott a víz”

– nyilatkozta az RTL-nek egy szegedi férfi, Gránitz Zoltán.

A szárazság a nagy tavakat sem kíméli. Bár a Balaton vize még csak 13-15 fokos, a hosszú hétvégén sokan fürödtek Keszthelynél. A sekély víz miatt azonban több száz métert kell begyalogolniuk azoknak, akik úszni szeretnének. Egy fürdőző szerint a vízszint „elég kicsi”, ezért ők inkább az északi parton strandolnak, mert ott mélyebb a víz.

A Velencei-tónál is annyira alacsony a vízállás, hogy több bója már a homokban hever, bár kenuzni és horgászni még lehet.

A meteorológusok az éghajlatváltozással magyarázzák a jelenséget. Mráz Anna szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a hosszú, száraz periódusok, amikor pedig esik, akkor rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék hullik.

„Egyre inkább jellemző, hogy hosszabbak a száraz periódusok, és rövid idő alatt, de nagyobb mennyiségű csapadék esik”

- mondta Mráz Anna meteorológus.

A szakember hozzátette, hogy bár a következő napokban várható némi eső, ez az országos aszály problémáját nem fogja megoldani.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
28 fokos meleg jön, de viharos széllel és záporokkal érkezik a fordulat
A hét elején 28 fokig is melegedhet a levegő, miközben száraz, napos időre számíthatunk. Keddtől azonban a Dunántúlon már viharos szél és záporok zavarhatják meg az idillt.


A vasárnapi remek idő után hétfőn tovább melegszik a levegő, a csúcshőmérséklet már 23 és 28 fok között alakul, miközben folytatódik a száraz, napos idő – írja az Időkép. A Dunántúlon legfeljebb kevés fátyolfelhő szűrheti a napsütést. Hétfőn hajnali fagyok már nem valószínűek, a minimumok 1 és 10 fok között várhatók. A délies szél azonban többfelé élénk, északnyugaton már erős lesz, előre jelezve a hét közepén érkező változást.

A mostani melegedés közvetlen előzménye a hétvégi fordulat volt, amikor a fagyos reggeleket követően száraz, napos idő érkezett, és a hőmérséklet vasárnapra már 25 fok közelébe emelkedett.

Kedden már gyakrabban zavarják majd fátyol- és gomolyfelhők a napsütést, és a késő délutáni, esti órákban a Dunántúlon néhol záporokra is van esély.

A délies szél sokfelé élénk marad, de nyugaton és északnyugaton már erős, helyenként viharos széllökésekre is számítani kell.

A hőmérséklet továbbra is magas, 22 és 28 fok között alakul.

Szerdán a többórás napsütés mellett erősebben megnövekedhet a gomolyfelhőzet. Délután már több helyen záporok, zivatarok is kialakulhatnak.

Az élénk, erős délnyugati szelet zivatarok környezetében viharos lökések kísérhetik. A változás azonban nem hoz jelentős lehűlést, ellentétben a korábban tapasztalt, drasztikus hőmérséklet-zuhanással járó hidegfrontokkal.

Szerdán is 21 és 28 fok közötti maximumok valószínűek, vagyis a hét első fele a fokozódó szél és a helyi záporok ellenére is kora nyárias melegben telik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk