A bekiabálások és számonkérések közben annyit lehetett megtudni, hogy a következő testületi ülésre, „október 18-ára az önkormányzat elő fog terjeszteni egy komplex csomagot az úgynevezett bulinegyed szabályozásával kapcsolatban”.
A Király utcai K11 Művészeti és Kulturális Központ előadótermében gyűlt össze Belső-Erzsébetváros közel száz lakosa, akik lakossági fórumon kérték számon Niedermüller Péter DK-s polgármestert.
A 444.hu beszámolója szerint a főleg idősekből és néhány vendéglátósból álló közönséget Szikszai Sándor kerületi lakos csődítette össze, aki huszonegy kérdéssel bombázta meg a polgármestert.
A lap szerint a feszült hangulatú lakossági fórumon kisebb bekiabálások és fennakadások között a bulinegyed volt a központi téma.
Többek között szó volt arról, hogy miért nem vezették be még mindig a lassan egy évtizede ígért éjféli zárórát; mire jó és egyátalán betartattják-e a kocsmákra vonatkozó kritériumrendszert, és ki a felelős az utcafront tisztításáért és a randalírozó turistákért.
Szikszai feltette a kérdést a polgármesternek, hogy mit ígér a belső-erzsébetvárosi választóknak az elkövetkezendő évekre, ha polgármesteri pozícióját megtartja 2024-ben.
A bekiabálások és számonkérések közben annyit lehetett megtudni, hogy a következő testületi ülésre,
„október 18-ára az önkormányzat elő fog terjeszteni egy komplex csomagot az úgynevezett bulinegyed szabályozásával kapcsolatban”.
Az éjféli záróra kérdése sokszor előkerült, és több jelen lévő dühös lakó szerint is ez az, ami mindent megoldana.
„Ez egy súlyos és alapvető tévedés. Ha lenne egy egységes záróra, akkor sem szűnne meg semmi. A sok anomália, ami van, tizenkét óra előtt bonyolódna le, és nem utána”
– mondta Niedermüller, aki szerint ez egy sokkal összetettebb probléma.
A felszólalók közül többen a randalírozók megbüntetését javasolták. Az is kiderült, hogy bár egy ideje négyszáz euróig büntethetők a szabálysértések, annak a pénznek „sajnos” a jelentős része nem az önkormányzatnál köt ki.
Szóba került az is, hogy volt már egyszer egy terv egy közös budapesti vigalmi koncepcióról, miszerint valahol – feltehetőleg a Hajógyári-szigeten – közösen hozna létre a város egy negyedet, felszabadítva Belső-Erzsébetvárost.
Ennek kapcsán Niedermüller ezt mondta:
„Azt kell mondanom, hogy itt is ugyanaz van, hogy ezt az országot összességében jellemzi, hogy nincsen semmiféle szolidaritás, nincsen közös teherviselés, nincs az, hogy osszuk meg egymást közt a terheket. Amíg ez így lesz, addig nem fogom tudni megszavaztatni a fővárosi közgyűlésben azt, hogy egyátalán elkezdjünk ezen gondolkozni”
A Király utcai K11 Művészeti és Kulturális Központ előadótermében gyűlt össze Belső-Erzsébetváros közel száz lakosa, akik lakossági fórumon kérték számon Niedermüller Péter DK-s polgármestert.
A 444.hu beszámolója szerint a főleg idősekből és néhány vendéglátósból álló közönséget Szikszai Sándor kerületi lakos csődítette össze, aki huszonegy kérdéssel bombázta meg a polgármestert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter levelet kapott Erdélyből: „Remélem nemsokára TISZA-kormány lesz Magyarországon és ti nem árultok el bennünket, ahogy Orbánék”
A Tisza Párt vezetőjének Kárpátaljáról is küldtek egy levelet. Ebben egy fiatal férfi arról ír, hogy egy darabig élt Magyarországon a háború kezdetén, és azt tapasztalta, hogy egészen más a magyar valóság azzal szemben, amit a kormány kommunikál.
Két olyan levelet kapott a külhoni magyaroktól Magyar Péter, amiket megkönnyezett, derül ki a Tisza Párt elnökének szombat esti posztjából. A politikus azt írja, hogy ugyan az elmúlt év történései megkeményítették, ám a sorokat olvasva mégis elérzékenyült.
Az első levelet Kárpátaljáról küldte neki a 28 éves Ferenc:
„Kedves Péter!
Mivel nem ismerjük egymást engedd meg hogy bemutatkozzam. Engem Ferencnek hívnak, 28 éves vagyok, Kárpátalján születtem és élek jelenleg egy kis faluban. A háború kitörése előtt nem sokkal szereztem meg a diplomámat itthon, majd ezután elkezdtem dolgozni. 2022 február elején már éreztük a kollégákkal, hogy valami készül, és ez bizony nem egy átlagos tanév lesz. Aztán azon a bizonyos február 24-i reggelen több ezer honfitársammal együtt, elhagyva szeretett szülőföldemet, én is átmentem Magyarországra a háború elől. Eleinte azt hittük, hogy néhány hét, maximum pár hónap lesz az egész, aztán lassacskán megláttuk, hogy mégsem.
Munkába álltam Magyarországon, új embereket ismertem meg, közben igyekeztünk összetartani, és segíteni egymást a kárpátaljai barátaimmal.
Lassacskán elkezdtük meglátni, hogy mennyivel másabb a magyar valóság attól, mint amit a kormány kommunikál.
Elkerültem két barátommal együtt a Balaton mellé, egy építőipari céghez, amely előszeretettel alkalmazott ukrán állampolgárokat. Itt, mivel közös szálláson voltunk velük, rendszeresen szem-, és fültanúi voltunk, hogyan tekintenek ők a magyarokra. Ezt a helyzetet általában fokozta a kormány ukrajnával szembeni politikája.
Ugyanakkor megjegyzem, hogy az összes anyaországi magyartól, akit ez idő alatt ismertem meg, elfogadást, segítséget, és bíztató szavakat kaptam, amiért nagyon hálás vagyok mindannyiójuknak...
Sajnos nem bírtam sokáig szülőföldem nélkül, és 1 év és 10 hónap után hazatértem Kárpátaljára szüleimhez. Azóta itthon vagyok, a nap 24 órájában, mivel semmilyen felmentéssel nem rendelkezem a katonai szolgálat alól. Nem megyek le az utcára, és nem beszélek senkivel a családomon kívül. Mivel faluban élek, gyorsan terjednek a hírek, így nem kell a szomszédba menni, ha az ember kényszersorozásról, vagy emberrablásról akar hallani. Ebben az esetben is érezhető az hogy ezek az "embervadászok" mennyire lealacsonyítóan állnak a kárpátaljai emberekhez (mivel ők általában nem közülünk származnak).
Mióta hazajöttem, a családdal többször is beszéltünk róla, hogy Magyarországon sem megy minden úgy, mint ahogy azt az M1-en vagy a TV2-ben elmondják, ellenben mióta itthon vagyok egyre jobban látom, hogy a látszatkormányzás amit csinál a rendszer, hiába "kiáll" és "segíti" a határon túli magyarokat, az önös érdekből indított kémprogramjuknak köszönhetően mégis azt érezzük, mintha most tették volna a nyakunkba a kötelet.
Az itt élő stabil Fidesz szavazók nem veszik figyelembe azokat a botrányokat (pedofil botrány, MNB bank, stb), amikbe egy normális kormány már belebukott volna. De nem veszekszem velük, csak csendben várom a szebb jövőt. A mai ATV-s interjúdban említést tettél rólunk, kárpátaljaiakról (ugye nem ok nélkül sajnos) és valahogy ez nyugtatott ma meg az utóbbi napok szorongásai után.
Remélem hogy Te és a Tisza a miniszterelnökkel ellentétben nem fogtok magunkra minket, mert akkor nekünk végünk. Nagyot csalódtam Orbán Viktorban, hadd csalódjanak a családom fidesz szavazói benned pozitívan!
Baráti üdvözlettel a csodálatos Kárpátaljáról”
A második levelet Erdélyből küldték Magyarnak:
„Remélem nemsokára TISZA-kormány lesz Magyarországon és ti nem árultok el bennünket, ahogy Orbánék és nem hagytok minket magunkra.
Az erdélyi fiatalok veled vannak. Barátsággal, Marosvécsről, Wass Albert nyughelye mellől”
Két olyan levelet kapott a külhoni magyaroktól Magyar Péter, amiket megkönnyezett, derül ki a Tisza Párt elnökének szombat esti posztjából. A politikus azt írja, hogy ugyan az elmúlt év történései megkeményítették, ám a sorokat olvasva mégis elérzékenyült.
Az első levelet Kárpátaljáról küldte neki a 28 éves Ferenc:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Putyin egy meglepő, késő esti televíziós beszédben üzent: Elutasítja az európai vezetők által követelt tűzszünetet, de közvetlen tárgyalásokat kezdeményez Ukrajnával
Az orosz elnök szerint már csütörtökön elkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajnával. Putyin úgy fogalmazott: Oroszország célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.
Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy május 15-én, csütörtökön Ukrajna és Oroszország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Isztambulban. Az orosz elnök egy ritka, késő esti televíziós beszédben beszélt erről néhány órával azután, hogy európai vezetők Moszkvát egy 30 napos tűzszünet elfogadására szólították fel.
„Szeretnénk azonnal elkezdeni, már jövő csütörtökön, május 15-én Isztambulban, ahol korábban is voltak ilyen tárgyalások, de megszakadtak”
– mondta Putyin, de hangsúlyozta: a megbeszéléseknek „mindenféle előfeltétel nélkül” kell elindulniuk.
„Komoly tárgyalásokat akarunk Ukrajnával”
– tette hozzá Putyin, aki szerint
a tárgyalások célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.
A javaslat néhány órával azután történt, hogy Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő Kijevbe látogattak, ahol közös nyilatkozatot adtak ki Volodimir Zelenszkij elnökkel.
„Megerősítjük támogatásunkat Donald Trump amerikai elnök felhívása mellett, amely a békemegállapodás megkötésére irányul, és felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítések akadályozásával”
– írták. A dokumentumban arra szólították fel Moszkvát, hogy „egyezzen bele egy teljes és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetbe annak érdekében, hogy teret biztosítsanak az igazságos és tartós békéről szóló tárgyalásoknak.”
A közös közlemény azt is tartalmazta, hogy a négy ország folytatja Ukrajna támogatását: „Amíg Oroszország nem egyezik bele a tartós tűzszünetbe, mi továbbra is növelni fogjuk a nyomást az orosz hadigépezetre.”
A felszólítást az Egyesült Államok is támogatja – ezt Donald Trump amerikai elnök közös telefonbeszélgetése is megerősítette az európai vezetőkkel.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már korábban elutasította az ultimátumot. Úgy fogalmazott: Oroszország „ellenáll mindenféle nyomásgyakorlásnak”.
„Európa most nyíltan szembeszáll velünk” – mondta Peszkov. Hozzátette: Putyin „alapvetően” egyetért a tűzszünet gondolatával, de „sok kérdés van” a legutóbbi javaslattal kapcsolatban, amelyekre még válaszokat kell adni.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, a közösségi médiában reagált: „Macron, Merz, Starmer és Tusk állítólag Kijevben a békéről akartak tárgyalni. Ehelyett fenyegetéseket szórnak Oroszország felé...Szerinted ez okos dolog, mi? Dugjátok fel ezeket a béketerveket a pángender seggetekbe.”
Ukrajna és Oroszország legutóbb 2022-ben, a háború első heteiben ült tárgyalóasztalhoz. Putyin vasárnap közölte, hogy egyeztetni fog Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a kijevi tárgyalások lehetséges megszervezéséről.
Ukrajna már két hónapja sürgeti a 30 napos tűzszünetet – ezt támogatják Kijev fő európai szövetségesei és Donald Trump is. Moszkva eddig nem kötelezte el magát, bár elviekben támogatja az időszakos tűzszünet gondolatát, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy előbb tisztázni kell bizonyos „árnyalatokat”.
Putyin vasárnap tagadta, hogy Oroszország elzárkózna a tárgyalásoktól, és kijelentette: „a döntés most az ukrán vezetők kezében van”.
„Nem zárjuk ki, hogy a tárgyalások során lehetőség nyílik egy újabb fegyverszünetre”
– mondta. A tévébeszéd után Putyin anélkül távozott, hogy bármilyen kérdésre válaszolt volna, pedig az újságírók akár hét órán át is vártak rá.
Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy május 15-én, csütörtökön Ukrajna és Oroszország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Isztambulban. Az orosz elnök egy ritka, késő esti televíziós beszédben beszélt erről néhány órával azután, hogy európai vezetők Moszkvát egy 30 napos tűzszünet elfogadására szólították fel.
„Szeretnénk azonnal elkezdeni, már jövő csütörtökön, május 15-én Isztambulban, ahol korábban is voltak ilyen tárgyalások, de megszakadtak”
– mondta Putyin, de hangsúlyozta: a megbeszéléseknek „mindenféle előfeltétel nélkül” kell elindulniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíboros XIV. Leó megválasztásának körülményeiről, a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról mesélt az RTL Híradónak.
„A pápa, mikor bejött a vacsorára tegnap este, a választás után, senki sem mert az asztalához menni. Hát ez így van, az ember megváltozik, fehérben ott állt szegény, és akkor mi ketten, másik két szerzetessel, egy szalézivel és egy ferencessel, mondtuk, hogy nem lehet itt hagyni szegényt egyedül. És kérdeztük tőle, azonnal válaszolta, hogy gyertek, gyertek, úgyhogy tegnap együtt vacsoráztam a pápával”
- mesélte Német László belgrádi érsek, aki vajdasági magyar családban született, és tavaly Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.
Azt is elárulta az RTL Híradónak, hogy az úgy egyházfő szerinte nem számított a pápaságra, és ahogy sorra jöttek a szavazatok, fejét a kezébe temette, mikor ráébredt, hogy ő lehet a következő.
„Nem voltak olyan kijelentései vagy fellépései, hogy nyomni akarta volna a karriert, meg hasonló dolgok, tehát nem volt része semmilyen ilyen titkos nagy társaságoknak, amelyek megpróbálják megoldani a világ problémáit. Szerintem egyszerűen hagyta, hogy a Jóisten működjön az életében. És ez egy fantasztikus dolog”
Arról is mesélt, hogy Erdő Péterrel bíborossal már négy évtizede szoros baráti viszonyt ápol, és a konklávé ideje alatt is majdnem egymás melletti szobában laktak a Szent Márta-házban.
Az esztergom-budapesti érseknek bíborosként ez volt a harmadik konklávéja XIV. Leó pápával mindketten Rómában tanultak kánonjogot, így a közös téma adott volt a személyes találkozókon.
„Akkor ismertem meg, amikor Ferenc pápa kíséretében Magyarországon járt. Akkor ó a kúriai tisztségében elég új volt, de úgy látszik, hogy ezt az alkalmat megragadta, vagy pedig a pápa külön kérte, hogy jöjjön el Magyarországra”
- mesélte Erdő Péter.
A bíboros szerint XIV. Leó pápa gyors megválasztása az egységet jelenti, és ő maga is ezt az utat szeretné járni az egyházon belül, ami a szimbólumokban is megmutatkozik.
„Fölvette megint a pápai mocétumot és a Szent Pétert és Pált ábrázoló stólát. Ferenc pápa annak idején azt mondta, hogy ez nem kell és kiment fehér reverendában az erkélyre. Ő pedig elfogadta, hogy ez a hagyomány”
- jegyezte meg Erdő Péter.
A bíborosok egy része most már hazautazik, de jövő vasárnap az új egyházfő első ünnepi nyilvános visszatérnek.
Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíboros XIV. Leó megválasztásának körülményeiről, a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról mesélt az RTL Híradónak.
„A pápa, mikor bejött a vacsorára tegnap este, a választás után, senki sem mert az asztalához menni. Hát ez így van, az ember megváltozik, fehérben ott állt szegény, és akkor mi ketten, másik két szerzetessel, egy szalézivel és egy ferencessel, mondtuk, hogy nem lehet itt hagyni szegényt egyedül. És kérdeztük tőle, azonnal válaszolta, hogy gyertek, gyertek, úgyhogy tegnap együtt vacsoráztam a pápával”
- mesélte Német László belgrádi érsek, aki vajdasági magyar családban született, és tavaly Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára szombat este egy újabb fontos bejelentésre hívta fel a figyelmet: vasárnap 13 órakor élő videóban jelentkezik a Facebookon, ahol részletesen beszél majd a baloldal jövőjéről, vette észre a Blikk.
„A magyar baloldal új korszakát nyitjuk. Az új korszakról vasárnap 13 órakor beszélek először. Tarts velem holnap élőben a Facebook-oldalamon! Döntöttünk, változunk, mert a baloldal maga a változás!”
Az elmúlt napokban több jelentős bejelentést is tett: csütörtökön közölte, hogy elválik férjétől, Gyurcsány Ferenctől, aki emellett teljesen visszavonul a hazai politikai életből.
Pénteken úgy fogalmazott, hogy újra készen áll a küzdelemre, és még sosem érezte magát ennyire elszántnak. Bár elismeri, hogy nem lesz könnyű út, úgy érzi, eljött az ő ideje.
Dobrev Klára szombat este egy újabb fontos bejelentésre hívta fel a figyelmet: vasárnap 13 órakor élő videóban jelentkezik a Facebookon, ahol részletesen beszél majd a baloldal jövőjéről, vette észre a Blikk.
„A magyar baloldal új korszakát nyitjuk. Az új korszakról vasárnap 13 órakor beszélek először. Tarts velem holnap élőben a Facebook-oldalamon! Döntöttünk, változunk, mert a baloldal maga a változás!”
