SZEMPONT
A Rovatból

A hamburgerező, amit az egész ország megismert: hogyan lett a Billog a bántalmazott nők menedéke?

Jártak az ukrán határon a háború kitörése után, kiálltak a kirúgott tanárok mellett, de egyik akciójuk sem keltett akkora visszhangot, mint annak a fiatal lánynak az esete, akinek az itallapon lévő titkos koktéllal kértek segítséget. A Billog társtulajdonosával, Szilágyi Lászlóval beszélgettünk.
Láng Dávid - szmo.hu
2025. október 12.



„Nézd, ezt a pénzt elnyaralhatnám, vagy költhetném hirdetésekre is, de én inkább visszaforgatom, hogy még több társadalmilag fontos ügy mellé állhassunk oda” – nem egy tipikus mondat ez egy üzleti vállalkozás tulajdonosától.

Azonban úgy tűnik, kifizetődő: aligha van olyan étterem, ami nagyobb hírverést kapott a közösségi és a hagyományos médiában egyaránt, mint a Parlamenttől 300 méterre található Billog.

„Nincsen vendéglátós múltam, nemzetközi marketing szakirányon végeztem. A cégcsoportban, ahol dolgozom, kifejezetten marketinggel és kommunikációval foglalkozom” – meséli Szilágyi László, miközben én a két segélyszervezetet is támogató AngelBurgerbe harapok épp, ő pedig egy vegetáriánus tálnak lát neki.

Kiderül az is, hogy utóbbi direkt miatta került rá az étlapra, mivel szinte soha nem eszik húst – az egyetlen kivétel, amikor egy új burgert vezetnek be: abból mindig megkóstol egyetlen falatot, hogy képben legyen, de annál többet akkor sem.

A Billog története Kőbányán kezdődött öt évvel ezelőtt: László cégcsoportja ott épített egy rendezvényközpontot, és a tulajdonostársa ötlete volt, hogy legyen mellette egy vendéglátóhely is.

„Erre azt feleltem, hogy ha szabad kezet kapok, nagyon szívesen indítanék szerelemprojektként egy street food brandet. Ami motivált, az a márkaépítés.”

Vendéglátásban viszont nem volt tapasztalata, ezért internetes hirdetéssel keresett séfet maga mellé. Ő javasolta, hogy bölényhúsból készüljenek a burgerek, mivel ez sokkal ritkább, mint a szinte mindenhol kapható angus marha. Fontos szempont volt az is, hogy bár magyar alapanyag, mégis van egy vadnyugati romantikája.

Addig is, amíg elkészült az étterem, egy food truckkal indították be az üzletet. Annak ellenére, hogy viszonylag magas árakkal dolgoztak, hamar népszerűek lettek, pedig a Covid miatti lezárások is pont erre az időszakra estek. Elvitelre viszont egyre többen rendeltek tőlük.

AngelBurger

A burgerezés miatt feljelentett mentősök

Bár már az első évben is voltak jótékonysági akcióik (például az adventi időszakban ingyen pecsenyezsíros kenyeret osztottak), ekkor még nem dőlt el, hogy ennyire erős lesz a társadalmi felelősségvállalásuk.

Ahhoz, hogy elinduljon a későbbi „lavina”, egy véletlen is kellett: nagy visszhangot kapott annak idején, amikor a Szentendrei úton megállt egy mentő, és valaki levideózta a szemközti panelházból, ahogy hamburgereznek, majd feljelentette őket a Mentőszolgálatnál, hogy miért csinálnak ilyet munkaidőben. Az esetet az OMSZ is megosztotta a Facebook-oldalán, ami után szinte a teljes magyar sajtó beszámolt róla.

„Velem is szembejött a hír, és borzasztóan felbosszantott. Elhatároztam, hogy hamburgerezőként beleállunk ebbe, és létrehoztuk a Mentőburgert, amit abban a hónapban ingyen adtunk a mentősöknek, azóta pedig kedvezménnyel, de a kávé továbbra is ajándék mellé.”

Az erről szóló a posztjuk tízszer annyi reakciót kapott a Facebookon, mint az addigi átlag, és László már akkor érezte, hogy marketingszempontból a konkrét termékeknél sokkal fontosabb az, hogy az emberek szeressék a márkát és kötődni tudjanak hozzá. Ezután kezdtek el célzottan olyan vendégkört építeni, akik érzékenyebbek a közügyekre.

Következő nagy akciójukra az orosz-ukrán háború kitörése után került sor: egy hetet töltöttek az ukrán határon, hogy enni adjanak a menekülőknek. Ezt még nem is nagyon reklámozták, a törzsvevőik egy része mégis megtudta, hogy mennek, és néhány nap alatt több mint 1 millió forintnyi adományt hoztak nekik. A vége az lett, hogy a food truck mellett egy külön teherautót is kellett bérelniük, hogy mindent célba tudjanak juttatni.

„Életem meghatározó élménye volt, brutális lélekpofonokat kaptunk, de nagyon sok szeretetet is. Google fordítóval csináltam ukrán nyelvű feliratokat, hogy ingyen van az étel, nyugodtan egyenek vagy vigyenek belőle magukkal. De nemcsak a menekülteket etettük meg, hanem mindenki mást is, aki éhes volt. És sajnos azt kell mondjam, hogy ott Szabolcsban a helybéli önkéntesek sokszor éhesebbek voltak a menekülőknél.”

Inkább hangosan, mint csendben

A következő nagyobb hirverést elért akció a Palyaburger volt 2022 októberében, amit a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott Palya Tamás ihletett. Ő volt az első tanár, aki a polgári engedetlenségben való részvétel miatt vesztette el az állását, nem sokkal később pedig négy kollégáját is elbocsátották.

„Ezt a példastatuálást rendkívül aránytalannak éreztem és magánemberként mélységesen felháborított, ezért kitaláltam, hogy a kirúgott tanárok ingyen ehetnek a Billogban.”

A felhívás önmagában is nagy sajtóvisszhangot kapott, amit még tovább növelt az, hogy valaki feljelentette őket a fogyasztóvédelemnél, mondván: hátrányos megkülönböztetés, hogy a tanárok ingyen burgert kapnak, ő viszont nem. Neki köszönhetően még nagyobb tömeghez eljutott az akció és egyben a Billog híre.

Lassan kialakult, hogy tudatosan keresik azokat a társadalmilag fontos ügyeket, amelyekbe beleállhatnak, és a reklámköltéseiket inkább erre fordítják. A teljeskörű marketing és kommunikáció László feladata, ebben szabad kezet kapott a tulajdonostársaktól.

„Bár eleinte volt köztünk vita abban, hogy titokban vagy a nyilvánosság előtt segítsünk, én amellett voltam, hogy hangosan csináljuk. Nem azért, hogy jó fejnek mutassuk magunkat, egyszerúen amiatt, mert ha csöndben segítünk, akkor nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy a vendégeink is beszálljanak.”

Ezért az lett a stratégiájuk, hogy mindent hangosan csinálnak, ezzel az adott ügyre terelve a fókuszt.

Az a hír is véletlenül jött szembe Lászlóval idén nyáron, hogy leégett egy hamburgeres-lángosos büfé az agárdi strandon, a tulajdonosnak még a keze is megsérült a tűzben. Elhatározta, hogy neki is segítenek.

„Nem ismertem ezt az embert, csak azt tudtam róla, hogy leégett a büféje, de ez bőven elég volt. Annyit mondtam neki, hogy ha szeretné, holnap lemegyünk hozzá az egyik food truckkal és az egész nyári szezonra kölcsönadjuk neki ingyen és bérmentve. Végül nem fogadta el a felajánlást, mert a sérült keze miatt még hetekig egyébként se tudott volna dolgozni. De megalkottuk a Főnix Burgert, aminek az árából 500 forintot félretettünk neki, és az eladásokból össze is jött egy kézzelfogható összeg.”

Nemrég egy segítőfalat is bevezettek: vendégeik nemcsak maguknak, hanem mások számára is előre kifizethetnek bármilyen terméket, aminek a blokkját kitűzik a vendégtérben elhelyezett táblára. Akinek pedig épp nincs pénze, ezekből a blokkokból válogathat, és a pultban odaadva már készítik is neki a kért ételt vagy italt. Bár a tábla csak néhány tappal ezelőtt került ki, máris teljesen tele van.

Megállapodtam a többiekkel, hogy ha eljárás lesz, én megyek a börtönbe

A Pride melletti kiállás sem volt kérdéses számukra, ráadásul még azelőtt eldöntötték, hogy Orbán Viktor az évértékelőjén először fenyegetőzött a betiltással.

„Olvastam egy hírt a neten, hogy a McDonald’s, a Burger King és a Coca-Cola kiszállnak a Pride mögül. Ez nagyon nem tetszett, bár nem vagyok meleg és korábban soha nem voltam még a Pride-on, elhatároztam, hogy ha ők megfutamodtak politikai okokból, majd a Billog megy helyettük is.”

Végül ők voltak az egyetlen cég, aki a kockázatokat bevállalva ki mert menni a felvonulásra, rajtuk kívül csak pártok és civil szervezetek képviseltették magukat. „Megállapodtam a többiekkel, hogy ha eljárás lesz, én megyek a börtönbe” – meséli László. Természetesen ide is külön Pride burgerrel készültek, de alaposan alábecsülték az érdeklődést: a 300 darab gyakorlatilag percek alatt elfogyott.

A bántalmazott nők melletti kiálláshoz szintén egy újságcikk vezetett el. „Olvastam, hogy egy lány a nemzetközi segélykérő jelet mutatta egy benzinkúton, így menekült meg. Megmondom őszintén, elszégyelltem magam: ha nálunk történt volna ez az eset, azt se tudtuk volna, mit integet. Elkezdtem utánaolvasni, mi ez a jel, majd kitettünk egy tájékoztatót a női vécébe, és elkezdtük hirdetni a vevőink körében.”

Így találtak rá az AngelShot nevű segélykérő koktélra is, ami külföldön sokfelé elterjedt, Magyarországon viszont előttük senki nem használta (vagy legalábbis nem találták nyomát). Rá is került az itallapra 112 forintos árral, ami a segélyhívó telefonszámra utal, és a leírása szintén kikerült a női vécébe. Emellett minden dolgozójuknak oktatást tartottak arról, mi a teendő, ha valaki segítséget kér.

Bár a bevezetése óta többen felfigyeltek már az AngelShotra, László szerint a szituációból azonnal látni lehet, komoly-e a segélykérés.

„Volt olyan például, amikor valaki a burger mellé ki akart kérni öt AngelShotot, mondván hogy ez annyira olcsó. Ha egyértelműen látszik, hogy a jelenlévők közül senki nincs bajban, akkor el szoktuk magyarázni, mi is ez pontosan.”

Orosz Bernadett mellett több másik bántalmazott nő képét is kihelyezték a Billogban (az engedélyükkel)

A fél várost átbuszozták, hogy itt kérjenek segítséget

Éles szituáció eddig egy volt: mint azt mi is megírtuk, egy anyuka egy XV. kerületi buszmegállóban vette észre, hogy bántalmaznak egy fiatal lányt. Szembeszállt a bántalmazóval, felugrott a lánnyal egy éppen érkező buszra, és egészen a Parlament melletti Billog étteremig mentek, ahol kikérte neki az AngelShotot. Ezúttal nem volt kérdés a személyzet számára sem, hogy komolyan gondolják.

László szerint először ők is meglepődtek a történteken, hiszen a koktél eredeti funkciója inkább az lenne, hogy ha valaki a bántalmazójával együtt megy be egy vendéglátóhelyre, feltűnés nélkül segítséget kérhessen. Itt viszont a bántalmazó nem volt jelen, a lánynak a megmentője kérte ki a koktélt, miután fél várost átszelte vele.

„Kiderült, hogy beérett a gyümölcse annak, hogy két hónapja erőteljes kommunikációt folytatunk ezen a területen: a vendégeinkben kialakult egy olyan tudatalatti beidegződés, hogy a Billogban segítenek, ha valakit bántanak. Ez az anyuka is a törzsvevőnk volt, aki mindent tudott rólunk és így szinte magától értetődően mi jutottunk eszébe.”

Emellett közrejátszott még az is, hogy a bántalmazott lány kimondottan arra kérte, vigye őt minél messzebbre. Így annyira már nem is furcsa, miért nem a legközelebbi kávézóba mentek be. Rendőrt pedig szintén a lány kérésére nem hívott, mivel azt mondta neki, hogy múlt hónapban egyszer már próbálkozott ezzel, ki is jöttek a rendőrök, de nem történt semmi. Emiatt már nem bízott bennük.

Az esetről beszámoló Facebook-poszt azóta már közel 75 ezer reakciónál és 11 ezer megosztásnál jár, a összes megtekintése pedig 6 millió körül van. Ekkora visszhangra még László sem számított: azóta szó szerint egymás után adja az interjúkat, gyakorlatilag az összes online portálon és híradóban téma volt a sikeres mentőakció.

A sors iróniája, hogy mindez alig pár nappal azután történt, hogy Répássy Róbert igazságügyi államtitkár beléjük szállt: mint fogalmazott, „ha valaki nem akarja, hogy egy hamburgerező pultosa vagy Szabó Tímea nyújtson neki segítséget, akkor forduljon az áldozatsegítőkhöz, akiknek ez a hivatása.”

Az összetűzés végül happy enddel zárult: Répássy elfogadta a meghívást és az Áldozatsegitő Központokért felelős Király Nórával ellátogatott a Billogba, ahol László szerint építő beszélgetést folytattak. Ez volt egyébként az első eset, hogy egy őket bíráló kormánypárti politikus járt náluk. Azóta az Áldozatsegítő Központok elérhetősége is kikerült a női mosdóba.

Sírva ölelnek meg és mondanak köszönetet

Az AngelShotos eset óta teljesen a feje tetejére állt minden a Billog körül: rengeteg civil szervezet ajánlott fel számukra együttműködést, bántalmazott nők küldözgetik a képeiket és a történeteket arról, hogyan verték meg vagy használták ki őket.

„Nekik sajnos nem tudok mást válaszolni azon kívül, hogy megköszönöm, és megadom a segélyszolgálatok elérhetőségét. Mi egy hamburgerező vagyunk, gyere hozzánk, ha éhes vagy, vagy ha félsz, de kérlek, fordulj szakemberhez. Én nem kezdek el pszichológust játszani, így is eléggé megvisel ez az egész.”

A forgalmuk az elmúlt két hétben a duplájára nőtt, de mivel a legtöbben az AngelBurgert veszik, ezzel arányosan a segélyszervezeteknek elutalt támogatás is növekedett. És minél nagyobb a bevétel, annál többet tudnak visszaforgatni az általuk felkarolt ügyekbe.

Rengeteg tervük van, az sem kizárt, hogy idővel saját alapítványt is létrehoznak. A szűk keresztmetszet inkább László ideje: a Billog mellett több másik projektért is felelős, emellett van négy gyereke.

„A teljesítőképességem határán vagyok, de minden üzenetre és kommentre igyekszem válaszolni, még a kötekedőknek is, hátha abból is ki lehet hozni valami építő párbeszédet a végére.”

Aktuális célja, hogy az AngelShot koktél minél több hazai vendéglátóhely itallapjára kerüljön fel, a segélykérő kézjel leírásával együtt. Szürreális módon az egyik legutóbbi megkeresést a malajziai Borneóról kapták: egy ott élő magyar nő írt nekik, akinek a dzsungel közepén van egy kis büféje, hogy elindítaná a kampányt. De győri és debreceni vendéglátóhely is jelzett már hasonló szándékot, sőt az egyik nagy sportszeráruhaz is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok?” - Tisza-szavazókat bizonytalanított el a Sziget ellehetetlenítése
A Tisza és a Fidesz egyformán tartózkodott, jó eséllyel megpecsételve a Sziget sorsát. Szokatlan módon ezúttal még Magyar Péter hozzászólásai alatt is nagy a vita, és jónéhányan felteszik a kérdést: mit mond el ez a történet a jövő évi választások szempontjából?
kádé - szmo.hu
2025. október 30.



Komoly megosztottságot okozott a Tisza táborán belül az, ahogy a párt budapesti frakciója a Sziget sorsáról szavazott szerda este a Fővárosi Közgyűlésben.

A TISZA Budapest facebook-oldalára kitett poszt alatt elkeseredett kommentek sorát lehet olvasni. „Ugyanolyanok vagytok, mint a Fidesz. -1 szavazat” - írta az egyik hozzászóló. „Most veszítitek el azokat a szavazatokat, amivel meg lehet nyerni a jövő évi választást” - vélte egy másik. „Köszönjük, hogy sikerült a Fidesz szintjére süllyedni, és nem lesz Sziget fesztivál miattatok. Üdv, egy Tisza szavazó” - fogalmazott egy harmadik. „2024 február óta követem Pétert, de ma elbizonytalanodtam, ezek alapján ti sem az embereket képviselitek, hanem a saját politikai csatáitokat helyezitek előtérbe. Érdemes itt kommenteket olvasni és tanulni belőle!” - tette hozzá még valaki.

A szerda esti szavazás során a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz frakciója egyformán szavazott: tartózkodással. És ezzel Karácsony Gergely főpolgármester szerint megpecsételték a Sziget sorsát.

„Akkor hát nem lesz Sziget. Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól és a budapestiek is a kedvezményektől. Ez mind nem lesz, mert a két legnagyobb fővárosi frakció, a Tisza és a Fidesz így döntött!” - írta a szavazás után Karácsony.

„Fontos lesz, hogy levonjuk majd ennek a (nem) döntésnek a tanulságait, hogy legyen szembesülés és szembesítés is, hogy mit mond el mindez a felelősségről, a kormányzóképességről, az alázatról, a szakértelemről, a bizalomról és úgy általában, ennek a városnak és az országnak a jövőjéről” - tette még hozzá a főpolgármester.

Mindez sok hozzászóló szerint is messze túlmutat a Sziget ügyén, és arról is szól, mire számíthat az ország, ha jövő tavasszal a Tisza nyer.

De mi is történt pontosan?

Október 13-án Karácsony Gergely bejelentette, hogy kérdésessé vált a Sziget sorsa, ugyanis a külföldi tulajdonos úgy döntött, kiszáll, „a jövőben már nem kívánja megszervezni a fesztivált”. Ez egy levélből derült ki, amit a fővárosnak küldtek. Ebben azt kezdeményezték, hogy bontsák fel a még jövőre is érvényes területhasználati megállapodást.

A szakmán belül sokakat nem ért teljesen váratlanul, hogy a külföldi tulajdonos kivonul. A Sziget már tavaly is masszívan veszteséges volt, és a trendet idén sem sikerült megfordítani. Ennek sok oka van, például az, hogy a legnagyobb külföldi sztárok szívesebben adnak saját aréna-koncerteket, több lett a külföldi versenytárs, emelkedtek a gázsik, a Covid után megváltoztak a fiatalok bulizásai szokásai, a hatalmas infláció után Magyarország ma már árakban is jóval kevésbé versenyképes a külföldi bulizók szemében, miközben sok magyar számára a Sziget már megfizethetetlenné vált. Az sem segített, hogy ez a fesztivál hat napos maradt, miközben a hasonló nagy rendezvények Európában maximum 3-4 naposak, ami a szervezőknek és a bulizóknak is kisebb kiadásokkal jár.

Rendszerint a következő Sziget szervezése már akkor megkezdődik, amikor az előző véget ér. Idén azonban nem ez történt. A külföldi tulajdonos halogatta a döntéseket, a magyar menedzsment pedig érezve a bajt, megpróbált valamilyen menekülő tervet találni. Logikusnak tűnt, hogy a fesztivál alapítójához, Gerendai Károlyhoz fordulnak, aki még 2017-ben szállt ki, és azóta sikeres gasztronómiai vállalkozásokat működtet, valamint egy nagy strandot fejleszt Budapest határában. Gerendai szívügyének tekinti a Sziget ügyét, amit saját gyerekének tart.

Pénzügyileg ugyanakkor rendkívül kockázatos megkísérelni a fesztivál megmentését, főleg úgy, hogy ekkora csúszásban van a jövő évi szervezés.

A konkurencia már javában köti a szerződéseket a 2026-os fellépőkkel, és megindult a promóció, valamint a jegyértékesítés is. De Gerendainak saját bevallása szerint egyedül pénze sincs elég, hogy belevágjon. Más befektetőket is meg kell győznie. Azt mondta, számít azokra, akiknek komoly érdeke, hogy a fesztivál megmaradjon, például a legnagyobb beszállítókra, és közösen, afféle magyar összefogásként esetleg lenne esélyük.

A Sziget sok milliárdos vállalkozás, és nehezen érthető, miért a jövőre 200 millió forintos kiadást jelentő területhasználati engedélyen úszhat el. Ugyanis a vita ekörül folyt, és a szavazás is konkrétan erről szólt.

A fesztiválnak ugyanis érvényes területhasználati megállapodása van a fővárossal, ami jövőre járna el. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonosnak ezt a 200 millió forintot elvileg mindenképpen ki kell fizetnie, akkor is ha kiszáll, akkor is, ha nem. Az más kérdés, hogy ha nem rendezi meg a fesztivált, nem használja a területet, akkor a bíróságon érvényesíthető lenne-e a főváros követelése, vagy mi történik, ha a cég a milliárdos veszteségekre hivatkozva csődöt jelent. Könnyen lehet, hogy ebben az esetben Budapest egy fillért sem látna ebből a pénzből.

Mégis ez a 200 millió forint volt a legfontosabb érve a vitában mind a Fidesznek, mind a Tiszának.

„Ma is azért harcoltunk Fővárosi Közgyűlésen, hogy a budapestieknek minél több pénz maradhasson a zsebében, és minél élhetőbb legyen a főváros” - közölte a szavazás után Facebook-oldalán Szentkirályi Alexandra. „A fővárosi képviselők nem lehetnek milliárdosok lobbistái” - írta Magyar Péter.

Mindkét párt azt kommunikálja, hogy Karácsony Gergely és Gerendai Károly a kivonuló amerikai tulajdonos érdekében lobbizik a 200 millió forintos területhasználati díj elengedése érdekében, miközben nincs garancia arra, hogy a Szigetet jövőre valaki más valóban megrendezi.

Délelőtti meghallgatásán Gerendai Károly azzal érvelt, csak hosszú távú területhasználati megállapodással lehet esély arra, hogy befektetőket találjon. Igaz, korábban arról is nyilatkozott, hogy az amerikai tulajdonos az eladás feltételéül szabta az érvényes megállapodás felbontását. Az nem teljesen világos, hogyha a külföldi tulajdonos kivonul, és a Szigetet valóban megrendezné valaki más, akkor miért ilyen fontos az amerikai cégnek a 200 millió forint elengedése, hiszen ez a kötelezettség is a vásárlóra szállna. Persze ha az eladás meghiúsul, akkor elvileg ezt is ki kellene fizetnie, de ahogy fentebb írtuk, ez alól találhat más kibúvót.

Gerendaiék szempontjából a 200 milliós kötelezettség komoly kockázat. Mivel még mindig nem világos, hogy milyen konstrukcióban mentenék meg a fesztivált, van esély rá, hogy egy évet kihagynak, és csak a 2027-es Szigetet sikerül összehozni. Ha pedig mégis sikerül megrendezni, az első évben még szinte biztosan veszteségesek lesznek. Viszont a területhasználati díjat jövőre így is be kellene fizetniük.

Megoldásként Karácsony Gergely azt javasolta, hogy bontsák fel a területhasználati szerződést, és új feltételekkel kössenek egy 10 évre szóló újat, ami az első három évben haladékot adna a befizetésre, így segítené az újrakezdést.

Ez a javaslat többször is elbukott a főváros Tulajdonosi Bizottságában, ahol a fideszesek és a tiszások nagyjából ugyanúgy érveltek, ahogy a tegnapi közgyűlésben.

A Tisza szerdán már azt javasolta, hogy a fizettessék ki a kormánnyal azt a pénzt, amiről a főváros így lemond. Ehhez azonban be kellett volna vonni a tárgyalásokba a kormányt is, miközben szorít a idő.

Talán a tiszások is belátták, hogy ennek kevés az esélye, mert az ezután benyújtott módosító indítványukban már a saját nevükben tettek vállalásokat, azt feltételezve, hogy jövőre nyernek. Ennek részleteiről a szavazás után Magyar Péter egy posztban írt. „Vállaltuk, hogy a leendő TISZA-kormány a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül 2026 és 2027 júniusáig a díjkedvezményt átutalja a fővárosnak, ezért cserébe pedig annyit kértünk: az új befektető vállalja, hogy 2027 végéig a kétévi kedvezmény teljes összegét utólagosan visszafizeti a fővárosnak, amely azt visszautalja az MTÜ-nek. Sőt, még azt is felajánlottuk, hogy a díjkedvezménnyel érintett időszakot 2028-ig meghosszabbítjuk – kizárólag azért, hogy a budapestiek ne szenvedjenek kárt.”

Csakhogy Karácsony Gergelyék szerint a Tisza nem vállalhat ilyen kötelezettségeket úgy, hogy még kormányra sem került. Legalábbis az új befektetők aligha vehetnék készpénznek ezeket az ígéreteket. Így a javaslatot a főpolgármester szavazásra sem bocsájtotta.

Karácsony Gergely szerint a tiszások naponta váltogatták a véleményüket, „egy pontban voltak következetesek: ne kelljen felelősséget vállalniuk semmiért, áttolták volna a döntés terhét a mostani kormányra, a következő kormányra, a főpolgármesterre, a befektetőre, bárkire. Miközben Budapest egyik legfontosabb, tízezreket megmozgató kulturális eseményét hagyják kidobni a kukába, percekkel később majdnem négyszázmillió forintot elköltöttek volna a kötényes törökfürdőzés biztosítására. Ez is egy értékválasztás.”

Magyar Péter egész másképp látja. Szerint ami történt, az két dolgot jelenthet: „vagy Gerendai Károlynak nincs valós szándéka a Sziget megmentésére, vagy Karácsony Gergely valamilyen háttéralkun keresztül tudatosan a milliárdos magánbefektetőnek próbál kedvezményeket biztosítani.”

„Megvolt a konkrét kompromisszumos javaslat, ami nem a milliárdos magánbefektető és a kivonuló amerikai cég érdekét védte volna, hanem a budapesti adófizetők érdekét is. Ott volt Karácsony Gergely asztalán a konkrét javaslatunk és nem volt hajlandó szavazásra bocsátani, pedig más frakciók is ezt kérték” - írta a Tisza Párt elnöke, aki szerint „ezzel egyértelműen kiderült, hogy „Karácsony Gergely miatt került veszélybe a Sziget Fesztivál jövője.”

Ezt a magyarázatot azonban a jelek szerint a Tisza saját szavazói közül sem fogadják el sokan. A Tisza Budapest facebook-oldalán a legnépszerűbb hozzászólás így szól:

„Ti teljesen inkompentensek vagytok? Hogy a viharba támogassalak igy titeket, de komolyan?! Melyik üzletember vállal garanciát a következő 2-3 évre egy olyan vállalkozás megmentesekor, ami éppen becsődölt? Hogy lehettek annyira szűklatókörűek, hogy nem számoltok a gazdasági következményekkel? Ok, Sziget kuka. Budapestnek így milyen bevétele lesz ebből? Ki fogja majd a területet akar a mostani ár egyharmadáért kibérelni? Elárulom, senki! És akkor még a gazdasági következményekről nem is beszéltünk. Augusztusban az airbnb-k, hotelek, fürdők, éttermek a Szigetre érkező turistákkal voltak tele. Ez a bevétel nem fog hiányozni? Önös politikai érdekből ilyet csinálni komolyan mondom, elképesztő.”

„Most hogy a p*csaba szavazzak rátok, ha ennyire képtelenek vagytok bármilyen kompromisszumra és zéró gazdasági mindsettel akartok egy országot elvezetni. Szégyen!”

És más is részletesen megindokolta, miért hiba szerinte, ami történt.

„Ezt most mint Tisza szimpatizáns, és a Tiszát rendszeres havi adománnyal is támogató szimpatizáns írom: teljesen felesleges KariGerire mutogatnotok. Ez bizony most egy Fidesz-Tisza koalíció volt a Sziget ellehetetlenítésére. Ami kurva nagy csalódás számomra. Hangsúlyozom, nem a Fidesz miatt, mert azoktól nem vártam semmi jót. És ezt most nem magam miatt írom, mert az elmúlt két évben nem voltam kint, az idei line up 90%-a például semmit nem mondott nekem, ebből látszik, hogy öregszem. Na de ez sok fiatalnál jelenthet red flaget, így fél évvel a választások előtt, és 1-2% lemorzsolódás is rengeteget számíthat a kormány/rendszerváltás kárára. Kurva szar döntés volt. Csak remélni tudom, hogy látva a negatív reakciókat, sürgősen észhez tértek, különben bajok lehetnek...”

Hogy most mi lesz, azt egyelőre nem lehet tudni. Bár Karácsony Gergely gyakorlatilag elköszönt a Szigettől, Gerendai Károly azt mondta, még gondolkodik.

„Rövidesen, napokon belül elérünk ahhoz a ponthoz, ahol már egyértelműen nem lehet megcsinálni a fesztivált. Úgy meg már nyilván nem veszem át a céget sem – hiszen csak azért nincs értelme, hogy aztán én számoljam fel és küldjem el az ott dolgozókat. Szóval elég frusztráló most ez az időprés. Ha ugyanis november elején nem tudunk elkezdeni jegyet árulni, akkor nem lesz Sziget” - nyilatkozta még a szavazás előtt a VálaszOnline-nak.

Mostani állapot szerint csak akkor lehet esély a Sziget megmentésére, ha a Tisza változtat az álláspontján, és egy rendkívüli közgyűlésen újratárgyalják az ügyet. Nem példátlan, hogy a belső reakciókat látva Magyar Péter meggondolja magát egy ügyben, de hogy most is ez történik-e, azt egyelőre lehetetlen megmondani.

FRISSÍTÉS:

Csütörtökön 11 óra után Magyar Péter az alábbi posztot tette közzé:

"Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon.

Az eredetileg javasolt 2035-ös visszafizetési határidő helyett a Fesztivál az alábbi bontásban fizeti vissza a fővárostól kapott díjkedvezményt: 2028-ban 33%, 2029-ben 33%, 2030-ban a fennmaradó részt.

- Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t

ui.: igenis lehetett olyan megoldást találni, hogy a főváros a közpénzek gondos gazdájaként járjon el és a Sziget Fesztivál továbbra is az egyik legsikeresebb magyar kulturális és zenei rendezvény legyen."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
A drogháború fokozódik: Trump válogatás nélkül megöleti azoknak a hajóknak a legénységét, amelyek drogot csempészhetnek
A hajókat légicsapásokkal semmisítik meg, az amerikai elnök szerint a megölt áldozatok ellenséges harcosok. Napokon belül az Egyesült Államok legmodernebb repülőgéphordozó-anyahajója is bekapcsolódik az akcióba.


Egyetlen nap alatt 14 újabb emberrel végzett az amerikai hadsereg olyan hajókon, amelyeket drogcsempészettel gyanúsítanak. Akárcsak korábban, a halálos csapásokról készült videókat most is közzétették, a vádak bizonyítékát viszont egyáltalán nen.

Pete Hegseth védelmi miniszter szerint három csapás során négy hajót találtak el nemzetközi vizeken. Volt egy túlélő is, akit azonban nem az amerikai hadsereg mentett ki, hanem a mexikóiak.

„A négy hajót ismerték a hírszerzőink; ismert kábítószer-csempészési útvonalakon haladtak, és drogot szállítottak” — írta Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Szerinte az első megsemmisített hajón nyolc férfi volt, a második négy, a harmadikon pedig három.

A Dél-Amerika partjainál folytatott akció halálos áldozatainak száma így már 57-re emelkedett.

Kezdetben a Karib-tengeren, Venezuela partjai közelében csaptak le a gyanúsnak ítélt hajókra, de aztán kiterjesztették a hatókört Kolumbia partjaira is. Az akciókban harci helikopterek és MQ-9 Reaper drónok vesznek részt.

A Fox News riportja a legújabb támadásról

Hegseth a közösségi médiában közzétett bejegyzésében a hajókartelek elleni csapásokat az elmúlt 24 év közel-keleti és afganisztáni háborúihoz hasonlította. „Ezek a drog-terroristák több amerikai életet oltottak ki, mint az al-Kaida, és ugyanúgy fogunk velük bánni” — jelentette ki.

Trump pedig a második támadást bejelentő bejegyzésében minden drogfutárt megfenyegetett: „FIGYELMEZTETÉS – HA OLYAN DROGOT SZÁLLÍTASZ, AMELYEK AMERIKAIAKAT MEGHALHATNAK, AKKOR VADÁSZUNK RÁD!” - írta.

Az amerikai katonai akciót azonban sok szakértő illegálisnak tartja, mert katonai erővel nem célozhatnak meg szándékosan olyan civileket, akik nem vesznek részt közvetlenül fegyveres összecsapásokban, még akkor sem, ha bűncselekménnyel gyanúsítják őket.

A Human Rights Watch jogvédő szervezet jogellenes, törvénytelen gyilkosságoknak minősítette a történteket. „Az amerikai tisztviselők nem ölhetik meg azonnal azokat az embereket, akiket kábítószer-csempészettel vádolnak” – mondta Sarah Yager, a Human Rights Watch washingtoni igazgatója. „A kábítószerek Egyesült Államokba jutásának problémája nem fegyveres konfliktus, és az amerikai tisztviselők nem kerülhetik meg emberi jogi kötelezettségeiket azzal, hogy az ellenkezőjét színlelik.”

Van olyan videófelvétel, amin az látszik, hogy két ember a fedélzetén pihent, mielőtt felrobbant a hajójuk. Gustavo Petro kolumbiai elnök pedig azt állítja, a szeptember 15‑én megölt emberek egyike egy kolumbiai halász volt. Kolumbia emiatt az Egyesült Államokat gyilkossággal vádolja.

Korábban Amerika hagyományosan a Parti Őrség és időnként a haditengerészet segítségével lépett fel a tengeri drogcsempészet ellen, elfogva a hajókat. Ha a gyanú beigazolódott, a legénység tagjait letartóztatták, ugyanúgy, ahogyan a rendőrség is letartóztatja az utcai dílereket. Az azonban fel sem merül, hogy az utcán egyszerűen kivégezzék őket.

Trump januári hivatalba lépése óta egy sor latin‑amerikai drogkartellt és bűnbandát – köztük a Tren de Araguát – minősített terroristának. Az a törvény, amely felhatalmazza a kormányzatot, hogy egy csoportot külföldi terrorszervezetnek minősítsen, lehetővé teszi a vagyonuk befagyasztását, és bűncselekménnyé teszi a csoport támogatását. Arra azonban nem jogosít fel, hogy embereket, akiket a csoporthoz tartozónak gyanítanak, minden további ok nélkül megöljenek.

Emiatt a Trump kormányzat még tovább ment, és kijelentették, hogy a drogcsempészeket „ellenséges harcosoknak” tekintik.

Arra hivatkoznak, hogy Trump „megállapította”, a kartellek kábítószer‑kereskedelme fegyveres támadásnak minősül az Egyesült Államok ellen, és hogy az ország formális fegyveres konfliktusban áll a kartellekkel, így a hajók legénysége legálisan célba vehető.

Olyan jogi érvelés azonban sem nyilvánosan, sem a Kongresszus előtt nem hangzott el, amely megmagyarázná, hogyan lehet a kábítószer‑kereskedelmet fegyveres támadásnak tekinteni, és miért lehetnek „ellenséges harcosok” azok, akik illegális fogyasztási cikket szállító hajón tartózkodnak.

Az amerikai elnök jogi érvek helyett azt állítja, hogy minden egyes megsemmisített hajóval 25 ezer amerikai életet mentenek meg.

Csakhogy ez a szám sem stimmel, mivel évente körülbelül 100 ezer amerikai hal meg drogtúladagolás következtében, de ezeknek a halálozásoknak a többsége a fentanilhoz kötődik, amely mexikói laborokból származik, míg Dél-Amerikában, ahonnan a hajók érkeznek, kokaint termelnek.

A nemzetközi tiltakozás ellenére úgy tűnik, a katonai csapásokat fokozzák. A védelmi miniszter a múlt héten elrendelte a Gerald R. Ford repülőgép‑hordozó anyahajó, valamint a hozzá tartozó hadihajók és támadó repülőgépek Latin‑Amerika partjaihoz vezénylését. A flotta eddig Horvátország partjainál állomásozott, és 7-10 nap alatt érhet Dél-Amerikához.

A Gerald R. Ford az amerikai haditengerészet legmodernebb és technológiailag legfejlettebb repülőgép-hordozója.

A fedélzetén nagyjából 5000 tengerész szolgál, és több mint 75 támadó, felderítő és kiszolgáló repülőgépet üzemeltet, köztük F/A‑18‑as vadászgépeket.

Érkezésével látványosan tovább erősítik a térségben állomásozó amerikai erőket. Augusztus vége óta az amerikai hadsereg már 10 ezer katonát telepített a Karib‑térségbe: körülbelül a felük nyolc hadihajón szolgál, a másik felük Puerto Ricóban állomásozik.

A New York Times úgy értesült, hogy a Trump‑kormányzat azt is fontolgatja, hogy szárazföldi csapásokat mér Venezuelában a droglétesítményekre, és erővel eltávoldítja az ország vezetőjét, Nicolás Madurót. A művelet támogatói között van állítólag Marco Rubio külügyminiszter és John Ratcliffe, a CIA igazgatója is.

Az amerikai hadsereg a lap információi szerint már összeállított egy listát a venezuelai drog‑célpontokról, amelyeket meg tudna támadni, és ezt a csomagot bemutatta Trump elnöknek, aki azonban erről egyelőre nem hozott döntést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát
A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.


Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.

A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.

„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”

– kezdte a modell-műsorvezető.

Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”

Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.

„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”

– írja a műsorvezető.

Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.

„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”

– üzente a Beatrice frontemberének.

Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:

„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”

Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.

„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”

– zárta Instasztori-sorozatát a modell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pletser Tamás: Teljesen leállíthatja az orosz olaj vásárlását a MOL, kérdés, mennyi időt ad az USA az átállásra Orbán Viktornak
Ha novemberben életbe lépnek az új amerikai szankciók, a MOL nem tud majd fizetni az orosz olajért - mondja a szakértő. Orbán Viktor még kialkudhat egy kis időt Magyarországnak Trumpnál, de jövőre megtörténhet a teljes átállás.


Orbán Viktor a jövő héten Amerikába utazik, és személyesen próbálja meggyőzni Donald Trumpot, hogy hibát követett el a legújabb Oroszország-elleni szankciókkal - erről a miniszterelnök Rómában, a pápalátogatás után beszélt. Azt Szijjártó Péter sem árulta el, hogy pontosan milyen hatása lehet a Lukoil és a Rosznyeft elleni amerikai szankcióknak a magyar olajellátottságra. Annyit mondott, még semmilyen kiesést nem jelentenek, mert még nem léptek hatályba.

Az mindenesetre nem sok jót jelent, hogy Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak arról beszélt, Amerika elvárja Magyarországtól, Szlovákiától és Törökországtól, hogy kidolgozzanak és végrehajtsanak egy olyan tervet, ami fokozatosan leválasztja őket az orosz energiahordozókról, és magyar kormány szerinte eddig „semmilyen tervet nem készített. Tény, hogy az ország nyersolajimportjának 92 százaléka tavaly is Oroszországból származott. Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük a szankciók utáni helyzetről.

– Milyen eszközei vannak az USA-nak, hogy betartassa a november 21-én életbe lépő új szankciókat a Lukoil és a Rosznyeft ellen?

– A másodlagos szankciók nagyon hatékonyan tudnak ilyenkor működni. Közvetítő cégeket, bankokat, biztosítókat, szállító cégeket szankcionálnak, ezek nagyon fájdalmasan érinthetik azokat az országokat és az energiacégeiket, amelyek nem akarnak majd leválni az orosz olajról és gázról.

– Magyarországot és a MOL-t is tudják ezzel presszionálni?

– Valószínűleg igen, bár nem tudom, a MOL-nak milyen bankokkal és egyéb cégekkel vanak szerződései, hol vezetik a számláikat, de azt mindenki megérezné, ha kizárnák a dollár-rendszerből.

És amíg a világgazdaság elszámolásainak 80%-a dollárban történik, addig nincs miről beszélni. A dolláron keresztül az USA bárkire nyomást tud gyakorolni.

– Nem is igen lehet akkor elkerülni?

– Ha több zsák készpénzzel vagy arannyal fizetnénk, lehetne, de ez nyilván komolytalan kategória, egyszer régebben Irán barterügyletekkel akarta megkerülni a rá kirótt szankciókat, az se működött.

– Mit tehet a MOL? Átáll az adriai olajra? Mennyibe kerül az átállás, és meddig tarthat?

– 500 millió dollár körüli összegről lehet beszélni, és jelen állás szerint 2026 végéig ez az átállás megtörténhet. Ezt előrébb hozni talán lehet pár hónappal. Közben pedig folynak a tárgyalások a horvátokkal is. A Janafnak most mi vagyunk az egyetlen nagy ügyfele, mert a szerbek felé a szankciók óta nem megy olaj, a NIS vezeték nem működik.

– Kinek jobbak az alkupozíciói? A horvátoknak vagy a MOL-nak?

– Egyértelműen a horvátoknak. Főleg, ha a Barátságon keresztül nem jön majd olaj, és teljesen le kell válni róla.

– Van lehetőség máshonnan is olajat venni?

– Igen, vizsgálják is ezt. A MOL-nak évi 11-12 millió tonna nyersolajat importál, ez a hazai és a pozsonyi finomítóba megy.

Az lehetséges például, hogy az azeri vagy kazah olajat „elswapolják”, vagyis egyfajta csereügyletet hajtanak végre, ez azt jelentené, hogy névleg az azeriektől és a kazahoktól vásárolunk olajat, ám az az olaj Oroszországba megy, onnan pedig továbbra is jön ugyanennyi orosz olaj.

A másik csereügylet-lehetőség, hogy Odesszán keresztül jönne a nem orosz olaj, és az Odessza–Brody, illetve a Barátság vezetéken keresztül ide, illetve a pozsonyi finomítóba. Az utóbbi nem tűnik túl biztonságosnak, mert Oroszország többször is lőtte a kikötőt, nehogy Ukrajna azeri finomított terméket vegyen.

– A szerbek ezek szerint még nálunk is kellemetlenebb helyzetbe kerülnek. Ha a NIS nem működik, a MOL tud nekik szállítani? Különös tekintettel a közelmúltban történt tűzesetre a Dunai Finomítóban.

– Nehezebb a helyzetük, ráadásul ha a százhalombattai javítások elhúzódnak, akkor a MOL arra kényszerülhet, hogy hozzányúljon a stratégiai készletekhez. Azokból pedig nem lehet exportálni - vagyis Szerbia felé nem tud szállítani.

– Meddig tarthat a javítás a finomítóban? Mit lehet tudni a károkról?

– Erre a hétre ígértek tájékoztatást a MOL-tól. Az biztos, hogy nem kicsik a károk, nem egy-két hét lesz, mire kijavítják. Én úgy hallottam, hogy a lelke a finomítónak, az atmoszférikus desztilláció nem sérült, és ezért nem kellett leállítani az egészet. Részleges leállások lehetnek, és a károk teljes felmérése után lehet majd megmondani, meddig tart a javítás.

Három torony van, és a harmadikat érte a tűzkár, én azt valószínűsítem, hogy hónapokig eltarthat majd a javítás, nagyon érzékeny rendszerekről van szó.

– Ezalatt megtörténhet az átállás az adriai olajra is? Vagy ez merész feltételezés?

– Szerintem most kisebb bajuk is nagyobb annál, hogy két ilyen nagy projektet egyszerre tudjanak megvalósítani. Mind az eszközök, mind a technológia, mind a javítással foglalkozó cégek kérdése érzékeny dolog, kevesen foglalkoznak ezzel, nagyon komplex rendszerekről van szó. Az biztos, hogy ez a tűzeset púp volt a MOL hátára, senkinek nem hiányzott. Szerintem a baleset intő jel volt arra nézve, hogy mindenre nagyon oda kell figyelni, és semmilyen karbantartást, javítást nem lehet félvállról venni, mert nagyon kis hiba is nagyon komoly balesetekhez és termeléskieséshez vezethet.

– Orbán Viktor bejelentette, hogy jövő héten tárgyalhat Trumppal Washingtonban. Mit tekinthet sikernek a magyar kormányfő ezen a tárgyaláson?

– Nem jósolnék, ismerve Trump elnök pálfordulásait,

de ha így marad minden, ahogy most áll, akkor esetleg kaphat Magyarország egy esélyt a határidő kitolására.

Tehát mondjuk nem januárral kell megkezdeni a leválást az orosz energiahordozókról, hanem áprilisban vagy májusban.


Link másolása
KÖVESS MINKET: