„Magányos voltam, volt, amikor sírva is fakadtam a teher alatt” – Balogh Levente a siker áráról vallott
Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója és az RTL képernyőjéről ismert üzletember egy meglepően őszinte interjúban vallott arról a teherről, ami a döntésekkel jár, és bevallotta, hogy a magánytól volt, amikor sírva is fakadt. A vallomás Kadarkai Endre Hallgatlak – Jótanácsok az élethez című műsorában hangzott el.
A Szentkirályi alapítója arról beszélt, hogy minél magasabbra jutott a szakmai ranglétrán, annál inkább egyedül maradt a felelősséggel. Úgy érzi, az emberek már nem mernek neki tanácsot adni, vagy vitatkozni vele, ami elszigeteltté teszi.
Balogh Levente arról is beszélt, hogy élesen elválik egymástól az üzleti és a magánéleti énje. Míg a munkában kőkemény és racionális döntéseket hoz, a családjában sokkal inkább az érzelmei vezérlik, amit ő maga is gyengeségnek tart. „Mindenki valamiben gyenge. Én például ebbe a családi sztoriba, abba elég gyenge vagyok. Nagyon érzelmi alapon döntök, és ez nem is jó. Édesapám sokkal keményebb volt. Én nem akarok senkit megbántani.” Ezzel szemben az üzleti életben nem ismer megbocsátást.
– tette hozzá, megjegyezve, hogy élete során mindössze két kivételt tett.
A földön maradni és a realitásérzékét megőrizni a családja segíti. A felesége és három lánya jelenti számára azt a kontrollt, ami megakadályozza, hogy elszálljon a sikertől. „Ők a kontroll, hogy ne szálljak el, vagy tudjam, hol a helyem. Sokszor az élet visszadobott a pocsolyába, és az kellett is nekem, hogy rájöjjek arra, hogy nincsenek itt nagy emberek” - idézte a story.hu A barátságban kevésbé hisz, az embereket a csalódásai miatt inkább „polcokra” sorolja be.
A mostani vallomás nem előzmény nélküli, az üzletember egy korábbi, novemberi interjúban már beszélt egy idegösszeomlásáról, amely fizikai tünetekkel is járt.
A Szentkirályi sikertörténete is egy mélypont után indult el: a húszas éveiben egy trauma után évekre bezárkózott. „Három évig nem mozdultam ki a nappaliból. Meditáltam, mondjuk úgy. (…) Utána nagyon beletemetkeztem a munkába, és akkor indult el a Szentkirályi-sztori, lehet, hogy az segített nekem túlélni.”
(via Blikk)