HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: 30 ezer beteg van a várólistákon, egyes műtétekre közel két évet kell várni

Több mint 30 ezer beteg sorakozik a műtéti várólistákon: a betegek száma a koronavírus-járvány óta nem állt vissza a pandémia előtti állapotra. Annak ellenére sem, hogy a kormány évente több milliárd forintot költ a várakozás csökkentésére.


Tavaly egy cikksorozatban mutatta be az Átlátszó, hogy milyen problémákkal szembesülnek azok a betegek, akik az állami egészségügyben várnak operációra. A lap most annak járt utána, hogyan változtak azóta a kórházi várólisták számai. Egyes beavatkozásokra nem ritkán több mint 200 napot kell várni, de a régiók között is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra a páciens, derül ki a cikkből.

Az egészségügyi intézmények által vezetett várólistáknak két típusa létezik. A kötelező várólisták vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja. A kapacitáshiány miatt vezetendő várólisták ezzel szemben nem kötelező érvényűek, csak azokban az intézményekben kell vezetni, ahol a várakozási idő az adott pillanatban meghaladja a 60 napot.

A lap tavaly áprilisi cikkében olvasható adatok szerint akkor negyvenezer beteg volt a várólistákon. A betegek száma 103 százalékkal volt magasabb, mint a pandémia előtt. Egyes műtéteknél pedig nem ritka az sem, hogy a betegeknek több mint fél évet kell várniuk, mire sor kerül a beavatkozásra valamelyik állami kórházban.

Műtétfajtától függően jelentős különbségek lehetnek abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. Akkor a leghosszabb, átlagos várakozási idő a térdprotézis (230 nap), csípőprotézis (130 nap), valamint gerincműtétek (223 nap) esetében volt.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss, 2024. augusztus 9-i adatai szerint jelenleg összesen 30 416-an várnak valamilyen műtéti beavatkozásra, ebből 27 ezren a kötelezően vezetett várólistákon voltak. A betegek közel fele térdprotézis-műtétre vár, őket követik a csípőprotézis-műtétre várakozók. Erre a két műtétre összesen a betegek 60 százaléka vár.

Az elmúlt félévben közel 25 ezer beavatkozást végeztek el állami intézményekben, ebből majdnem 10 ezer szürke hályog műtét volt. Csípőprotézis-műtétből nagyjából 5 ezret, térdprotézisből pedig kevesebb mint 4 ezret végeztek, ami jóval kisebb szám, mint ahányan jelenleg sorban állnak a beavatkozásra várva.

Nemcsak a várakozók száma releváns, ha a kórházi várólistákról van szó. Az is árulkodó, hogyan alakul az átlagos várakozási idő, azaz mennyi idővel érdemes kalkulálnia a betegeknek, hogy sorra kerülhessenek.

2022 februárjától a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) lekerültek a NEAK honlapjáról. Jelenleg csak az látható, hogy az elmúlt fél évben mennyi volt a medián és az átlagos várakozási idő.

A most elérhető adatok alapján elmondható, hogy műtétfajtától függően jelentős különbségek vannak abban, hogy mikor kerül sorra egy beteg. A leghosszabb idővel a térdprotézis műtétnél kell számolni, az elmúlt fél évben az átlagos tényleges várakozási idő a NEAK adatai szerint 324 nap volt, azaz majdnem egy teljes év. Több mint félév várakozással kell számolnia azoknak is, akik jelentős kiterjesztett gerincműtétre, vagy szaruhártya-műtétekre várakoznak.

Tavaly áprilisban a féléves átlag alapján a lista tetején a térdprotézis-műtét volt 230 nappal, mögötte a jelentős kiterjesztett gerincműtét állt 223 nappal, majd a csípőprotézis-műtétek következtek 130 nappal. Vagyis azóta a térdprotézis-operációra 94 nappal (bő 3 hónap), kiterjesztett gerincműtétre 55 nappal (majdnem 2 hónap) többet kell várni, mint tavaly. A csípőprotézis-műtét most ugyan „csak” a lista ötödik helyén áll 159 napos várakozási idővel, de ez is 29 napos (majdnem egy hónapos) növekedést jelent 2023-hoz képest.

Térdprotézis-műtétnél két vidéki kórházban, Kiskunhalason és Kaposváron is 600 nap feletti volt az elmúlt 6 hónapban az átlagos várakozási idő. Ez azt jelenti, hogy jellemzően több mint másfél év alatt kerültek sorra a betegek. Ezzel szemben ugyanezt a műtétet a fővárosban, az Uzsoki utcai kórházban általában 154 napos várakozási idő után végezték el.

Szürkehályog-műtétre legtöbbet, 166 napot a kisvárdai kórházban kellett várni, ezzel szemben a Békés Vármegyei Központi Kórházban 15 nappal a várólistára kerülés után el is végezték a műtétet.

Tavaly tavasszal a lap azt is megnézte, hogy az európai országokban mennyire jellemző a hosszú várakozási idő, és mennyire volt sikeres a járvány után a várólisták rövidítése. 2023. májusi cikkük alapján más európai országokkal összevetve nem olyan tragikus a helyzet nálunk. Ugyanakkor vannak olyan beavatkozások, ahol hazánk a sereghajtók között szerepel a hosszú várakozási idővel – különösen a koronavírus-járvány óta.

A lap megjegyzi, hogy a betegek egy része hónapokig várakozhat titkos nyilvántartásokban, mielőtt felkerülnének a hivatalos kórházi várólistára. Sokan ráadásul nem is tudnak arról, hogy nem a hivatalos listán várakoznak. A nem hivatalos listákról több, az ország különböző pontjain élő beteg számolt be az Átlátszónak, és egy egészségügyi területen dolgozó szakember is megerősítette a létezésüket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„De jó, hogy nincs köztük Mohamed” – Oroszlány polgármesterének tanévnyitó beszéde több szülőt és tanárt is megdöbbentett
Takács Károly egy szülő kifakadására a közösségi oldalon reagált: „akinek nem tetszik a beszédem, az ne hallgassa meg. S nekik ha tetszik a Mohamed név, akkor keressenek egy migrációs országot”.


Hétfő reggel volt a tanévnyitó ünnepség az oroszlányi Hunyadi Mátyás Általános Iskolában is. Ezen a város fideszes polgármestere, Takács Károly is beszédet mondott. A 24.hu információja szerint a köszöntőjében többek között az is elhangzott:

"De jó, hogy nincs köztük Mohamed."

Egy másik forrás szerint az is elhangzott:

"Nagyon örülök, hogy az előttem felsorolt elsősök között nincs ilyen. Ezt meg kell őrizni."

Majd hozzátette, hogy Németországban már a legelterjedtebb név az iskolákban a Mohamed.

A lap úgy tudja, hogy a kijelentések miatt több szülő is felháborodott, és a tantestület egy része is megdöbbent.

Az egyik szülő a közösségi oldalán fakadt ki, melyhez a polgármester is hozzászólt. Azt írta:

"akinek nem tetszik a beszédem, az ne hallgassa meg. S nekik ha tetszik a Mohamed név (azaz ezzel a migrációt akartam kifejezni, azzal szembeni véleményem), akkor keressenek egy migrációs országot."

A lap megkeresésére Takács Károly polgármester megerősítette:

„Igen, mondtam, s örülök, hogy az elmúlt időszakról, a rengeteg munkáról nem, de erről hírt adnak.”

Az ügyben megszólalt Borsos Márton, Tatabánya alpolgármestere is:

"Nem véletlenül alapelv az, hogy az iskolákban nem politizálunk. Szomorú látni, amikor egy ünnepi pillanat, egy új tanév kezdetének örömteli rítusa, valaki számára a kirekesztés alkalma lesz. Szomorú, hogy gyerekek előtt hangzik el egy ilyen mondat. Nálunk minden gyerek, minden család, függetlenül névtől, vallástól vagy származástól fontos, és méltó az üdvözlésre. Minden tanulónak sikert, örömet és megbecsülést kívánunk az új tanévhez. Mert az ő jövőjük a legfontosabb."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc a kötcsei házában lesz-e vasárnap a Fidesz piknikjének idején
A volt politikus korábban gyakran töltötte a hétvégéit a településen. Most Orbán Viktor és Magyar Péter is Kötcsén lesz, ahol politikai rendezvényeket tartanak.


Vasárnap Kötcsén a Dobozy-kúriában tartja meg hagyományos évadnyitó rendezvényét a Fidesz. A kötcsei pikniken Orbán Viktor zárt körű beszédet mond. A rendezvényen várhatóan bemutatkozik a párt új kampánycsapata is. A pikniken évről évre részt vesznek a Fidesz meghatározó politikusai és a párt szellemi holdudvarának tagjai is.

A kormánypárt mellett Magyar Péter is bejelentette, hogy ők is rendezvényt tartanak Kötcsén, a Hősök terén, körülbelül 500 méterre a Dobozy-kúriától. A politikus a Facebookon közölte, hogy itt mutatkoznak be a TISZA Párt új arcai is.

Kötcsén van Gyurcsány Ferenc családi nyaralója is. Korábban a Demokratikus Koalíció sajtóosztálya a Telex kérdésére megírta, hogy a család gyakran tölti hétvégéit a kötcsei házban.

A lap most telefonon elérte Gyurcsány Ferencet, akit arról kérdeztek, hogy ő is ott lesz-e vasárnap Kötcsén, illetve mit gondol a politikai eseményekről. A volt kormányfő elmondta, hogy politikáról nem szeretne nyilatkozni, de annyit hozzátett: vasárnap nem lesz otthon a kötcsei házban.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagy bejelentést tett Donald Trump, több döntést is hoztak
Az amerikai elnök közölte, hogy átköltözteti az űrerők központját Coloradóból Alabamába, Huntsville-be. Szó volt az AI-ról, az aranykupoláról, az orosz-ukrán háborúról és a vámokról is.


Donald Trump újra a figyelem középpontjába került, miután nemrég közölte, hogy nagy bejelentésre készül.

A sajtótájékoztatót kedd estére hirdették meg, de az amerikai elnök csak mintegy 45 perc késéssel lépett a nyilvánosság elé. Már a bejelentés előtt is arról szóltak a hírek, hogy a közlemény az űrparancsnoksággal lehet kapcsolatos. A Biden-adminisztráció korábban úgy döntött, hogy a központ Coloradóban lesz, nem pedig az eredetileg tervezett Alabamában.

Trump most visszavonta ezt a döntést, és közölte:

az űrparancsnokság új helye Huntsville, Alabama legnagyobb városa lesz. Az új bázis neve pedig Rocket City lesz.

Itt már jelenleg is működik katonai bázis és űrkutatási központ, innen kapta a település a „Rakétaváros” becenevet, amit az elnök külön kiemelt.

Az elnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Coloradóval kapcsolatban több problémája is volt. Kifogásolta például, hogy az államban alkalmazzák a levélszavazást, amit Trump rendszeresen kritizál. Úgy fogalmazott: azért hozta el az űrerők központját Coloradóból, mert ott lehet levélben szavazni.

Trump hozzátette: a döntéssel több milliárd dollárnyi beruházást vár és azt reméli, hogy ezáltal az Egyesült Államok megőrzi fölényét az űrben.

A bejelentést azért is sokan várták, mert Trump az elmúlt napokban nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Emiatt a közösségi médiában többen találgatni kezdtek az egészségi állapotáról. Trump erre reagálva azt mondta: „fake newsnak” tartja, hogy bármilyen baja lenne, és hozzátette, hogy az elmúlt napokat „nagyon is aktívan” töltötte. Egy újságíró megkérdezte, mit szól ahhoz, hogy a közösségi média szerint meghalt. Trump azt válaszolta: Biden hónapokig nem tartott sajtótájékoztatót, ő csak két napot hagyott ki. Hangsúlyozta, hogy közben végig blogolt Truth Socialen, és kiment a Potomac folyó melletti klubjába is. „Ez álhír. A médiának ezért nincs hitelessége” – mondta.

A bejelentés után több republikánus vezető is megköszönte Trump döntését. Hangsúlyozták, hogy stratégiai szempontból ez remek lépés volt. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter is kiemelte az elnök szerepét: „Aki az eget irányítja, a hadviselés jövőjét irányítja.” JD Vance szenátor tréfásan megjegyezte, hogy ő inkább Ohióban látta volna a központot, de szerinte az alabamai lobbi túl erős volt.

Trump azt is bejelentette, hogy

az amerikai légvédelmet biztosító „aranykupola” központja is Alabamában lesz.

Az űrparancsnokságot még Trump hozta létre első elnöksége alatt, és az amerikai hadsereg világűrbeli tevékenységét irányítja. Azt is kijelentette: fantasztikus döntés volt az amerikai űrerők létrehozása. Kritizálta Joe Bident, amiért nem Alabamába helyezte az űrerők központját, holott ez volt az eredeti terv.

Beszélt arról is, hogy pár órával korábban sikerült kilőni egy venezuelai drogcsempész hajót. A haditengerészet felvételeket is készített az akcióról, ezeket hamarosan be is mutatják. Hozzátette, hogy Irán ellen is végrehajtottak egy sikeres hadműveletet.

Szóba került Amerika és India kapcsolata is. Trump elmondta: szeretik Indiát, de az ország túl magas vámot vetett ki az USA-val szemben. Példaként említette, hogy a Harley Davidson motorokra 200%-os tarifa volt érvényben. Az elnök arra kérte azokat a cégeket, amelyeket hátrányosan érintenek a vámok, hogy telepítsenek gyárakat Amerikába, mert így 0%-os tarifa lesz érvényben rájuk.

Az AI-ról is szót ejtett. Azt mondta: „Ha valami rossz történik, az AI-t kell vádolni. De egy csomó jó dolgot is csinálnak.” Elmesélte, hogy látott egy videót, amelyen a mesterséges intelligencia babaként ábrázolta őt, és ezt ijesztőnek találta. Szerinte az AI „nagyobb mint az internet és még 4-5 dolog.”

Az orosz–ukrán háborúról is nyilatkozott. Azt mondta:

„pár napon belül” meglátjuk, mi lesz Oroszországgal kapcsolatosan.

Kijelentette, hogy egy hét alatt 7300 katona halt meg, és azt szeretné, ha véget érne az öldöklés.

Egy újságíró az iskolai lövöldözésekről is kérdezte. Trump úgy reagált: valódi problémáról van szó, „valami történik” az iskolákban, ezért fokozni kell a biztonságot.

A gazdaság kapcsán elmondta: szerinte a tőzsde azért zuhant, mert a bíróságok megtámadták a vámintézkedéseit. Azt állította, hogy a bírók politikai alapon döntöttek, és az ilyen ítéletek tönkretehetik az országot. Úgy véli, vámok nélkül Amerika „harmadik világbeli ország lehet.” Hangsúlyozta, hogy intézkedései és az azt követő megállapodások több ezer milliárd dollárt hoztak az Egyesült Államoknak.

VIDEÓ: A bejelentés

Forrás: Economx, Portfolio


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Miskei gyerekgyilkosság: „Az önök rendszere csak várt. És a néma tehetetlenségben egy kislány végül meghalt” – Fekete-Győr András szerint Orbán Viktor és Pintér Sándor azonnali magyarázattal tartozik
A politikus szerint a kormány gyermekvédelminek nevezett rendszere „ismét süketnek és vaknak bizonyult, amikor egy 22 hónapos kislány életét kellett volna megmenteni”.
Fotó: SZMO/Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 03.



„Miniszterelnök úr, remélem, két koktél között méltóztatik arra is szakítani némi időt a horvát napsütésben, hogy megérdeklődje Pintér Sándor kollégájánál, hogyan fordulhatott elő az, hogy a gyermekvédelminek nevezett rendszerük süketnek és vaknak bizonyult, amikor egy 22 hónapos kislány életét kellett volna megmenteni?” - írta Facebook-oldalán Fekete-Győr András a miskei gyerekgyilkosságra reagálva.

Mint azt mi is megírtuk: szeptember 1-jén eltűnt az otthonából egy 22 hónapos kislány Miskén. A kis Hanna a nevelőapjával maradt otthon, ameddig az édesanyja elment dolgozni. A kislányt órákon át keresték rendőrök, polgárőrök, speciális keresők és önkéntesek is. Végül már csak a holttestét találták meg. A gyilkossággal az anya új élettársát gyanúsítják.

„A család nem volt ismeretlen a hatóságok előtt. Tavaly novemberben egy buszon hívták rájuk a rendőrséget, mert a szülők ütötték és rángatták a gyerekeket, a bejelentő szerint a kislány arcán lila folt volt látható. Idén januárban a miskei körzeti megbízott ment ki egy hangos családi veszekedés miatt, ami után a rendőrség hivatalos jelzéssel élt a gyermekjóléti szolgálat felé” - írja posztjában Fekete-Győr, aki Pintér Sándornak is üzent.

„Pintér Sándor belügyminiszter azonnali magyarázattal tartozik: történt-e bármi a hivatalos jelzés után? Volt-e a gyermekjóléti szolgálatnak egyáltalán kapacitása, erőforrása, vagy akár csak szándéka, hogy érdemben foglalkozzon a családdal? Vagy ez az eset is csak egy újabb tragikus bizonyítéka annak, hogy a hangzatos propagandával ellentétben a magyar gyermekvédelmi rendszer valójában romokban hever?”

- fogalmazott a politikus.

„Romokban, mert a jelzőrendszer csak egy üres szólam abban az országban, ahol a szociális munkások és a gyermekvédelmi szakemberek megalázó bérekért próbálnak emberfeletti munkát végezni. Romokban, mert nincs elég ember, aki egyáltalán érdemben tudna foglalkozni a beérkező jelzésekkel, a meglévők pedig beleroskadnak a terhekbe vagy elhagyják a pályát. Romokban, mert milliárdok jutnak gyűlöletkeltő plakátokra „gyermekvédelem” címszóval, de a valódi védelemre, a terepen dolgozókra, a krízisotthonokra már nem marad pénz” - írja Fekete-Győr.

„A rendőrség közleménye szerint a buszos esetnél azért nem történt érdemi intézkedés, mert »a bejelentőn kívül senki nem jelezte, hogy bántalmazták volna bármelyik gyereket«, a szülők pedig azzal magyarázták a helyzetet, hogy csak feszültek voltak, mert a kislánynak »jön a foga«. A januári családi veszekedésről a rendőrség azt mondja, »ekkor sem merült fel, hogy bárki is bántalmazta volna a gyerekeket«, de »ettől függetlenül az eset után a rendőrök jelzéssel éltek a gyermekjóléti szolgálatnak«.

Ez az érvelés azért abszurd és elfogadhatatlan, mert leleplezi a rendszer teljes csődjét. A két bejelentésnek ugyanis egyértelmű jelzésnek kellett volna lennie, hogy a gyermekek veszélyeztetett környezetben élnek. Egy működő gyermekvédelem nem vár passzívan, ölbe tett kézzel a következő segélykiáltásra. Hanem proaktívan cselekszik: a családot szoros felügyelet alá helyezi, a körülményeket pedig érdemben kivizsgálja. Az önök rendszere azonban nem ezt tette. Csak várt. És a néma tehetetlenségben egy kislány végül meghalt”

- fogalmaz a politikus.

„Miniszterelnök úr: ez a tragédia nem a véletlen műve. Ez annak a politikának a borzalmas és egyenes ágú következménye, amely a látszattal és a propagandával törődik, de a valósággal nem. Ön és Pintér Sándor azonnali magyarázattal tartozik, hogy miért hagytak ismét cserben egy gyermeket, miközben a saját rendszerük jelzései alapján pontosan tudniuk kellett volna, hogy a biztonsága veszélyben van”

- zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET: