Bréking: Angelina Jolie és Brad Pitt megegyezett

Steiner Kristóf a múlt pénteken vehette át a legjobb videopodcastért járó díjat a Creator Awards gálán, ám most kiderült, a siker mögött egy komoly egészségügyi küzdelem áll. A gasztroblogger a lapnak elárulta, a sors kifürkészhetetlen útjai vezettek a díjnyertes műsorhoz, ami egy kiújult egészségügyi problémájának köszönhető – írta meg a Blikk.

„Egy régi, több mint tíz évvel ezelőtti egészségügyi problémám jött újra elő, s egy ajurvéda orvoslási módszerhez folyamodtam, ami miatt sokat kellett átjárnom Ausztriába, mert ott volt az orvos” – mondta Kristóf, aki korábban már beszélt arról, hogy evészavarral küzdött: „A dolgok nem múlnak el nyomtalanul... minden, amit teszünk, annak következménye van. Szerencsére nem olyan tragikus a helyzet, de muszáj volt elmennem erre a beavatkozásra.”

– tette hozzá.

A sorozat, amelyben Kristóf egy ágyban fekve, egy kortárs művész alkotása mellett beszélgetett hírességekkel a világvégéről, befejezett projektnek számít, nem tervezi a folytatását: „Nagyon fontos volt számomra ez a podcast, mert aggódtam amiatt, amilyen irányba tart a világ. Úgy éreztem, a félelmemet szeretném kreativitásba csatornázni.”

A díjátadó időzítése tökéletes volt, ugyanis épp most jelent meg a férjével, Nimrod Dagannal közös szakácskönyvük. „Tiszta szerencse, hogy most van a díjátadó, mert most jelent meg a közös szakácskönyvünk, amelynek a címe: Így is ehetünk – abból ami van, ahogy jól esik. Ebben a két hétben ezzel kapcsolatban járunk eseményekre, aztán visszatérünk a görög falunkba, a nyugodt életünkbe a hat cicánkhoz” – mesélte a két éve alkoholt nem fogyasztó, vegán író.

Kristóf a közéletben is aktív. Nemrég arra biztatta követőit, hogy támogassanak egy fővárosi LMBTQ közösségi ház létrehozását a Fővárosi Közösségi Költségvetés keretében. A szeptemberi szavazás lezárult, de a 120 millió forintos projekt végül nem került be a megvalósuló ötletek közé. Míg a kormányközeli sajtó a terv alacsony támogatottságát hangsúlyozta, más források szerint a magas költségkeret volt a fő oka annak, hogy olcsóbb javaslatokat választottak helyette. Kristóf emellett egy online „tértisztítási kampányt” is indított a bullykultúra ellen.

„Menzás Vénusz” néven, 350 ezer forintért kelt el Till Attila fiatalkori festménye a Kincsvadászok című műsorban. A házigazda, aki ezúttal eladóként lépett a kereskedők elé, eredetileg 150 ezer forintot remélt a képért, így az eladási ár jócskán felülmúlta a várakozásait. A teljes bevételt jótékony célra, terápiás és segítőkutyák képzésére fordítja.

A november 25-i adásban az 1993-as, női aktot ábrázoló festményre a licit 5 ezer forintról indult. A licitharcban Fejes Tamás, a Tankcsapda dobosa egészen Tilla 150 ezer forintos álomáráig elment, Fertőszögi Péter művészettörténész pedig 200 ezernél szállt ki a versenyből. A legmagasabb ajánlatot végül Molnár Viktor műtárgybecsüs, az Amikor Galéria tulajdonosa tette, aki 350 ezer forintnál csapott le a képre. A licit során Molnár Viktor így fogalmazott: „Most az a kérdés, lesz-e nekem egy Till Attila-képem?” - mondta. Az árverés után a meghatott műsorvezető bevallotta:

A jótékonysági árverés azzal vált igazán emlékezetessé, amikor Tilla bejelentette, hogy a teljes összeggel a terápiás és segítőkutyák képzését támogatja. A bejelentés után a stúdióban meg is jelentek a négylábú kedvezményezettek, ami érzelmes pillanatokat hozott.

A terpeszben ülő női aktot ábrázoló festményt a kereskedők nevezték el „Menzás Vénusznak”, az ötletgazda Fejes Tamás volt. Az alkotó kilétére a „TA” szignó alapján Nagyházi Lőrinc gyanakodott először, mielőtt Tilla felfedte volna magát. A műsorvezető az adás előzetesében elárulta, mennyire izgult a szokatlan szerep miatt. Tilla az adásban arról is beszélt, miért nem lett hivatásos festő, bár tanulta a szakmát.

Bár a Házasság első látásra fináléjában elhangzott az igen, sőt, Dani gyűrűvel a kezében térdelt le Kármen elé, a valóság ennél jóval összetettebb. A TV2 műsorának

A műsor záró epizódjában mindketten a folytatás mellett döntöttek. „Pont ezért hallgatok most az eszemre, és a szívemre egyaránt. A válaszom: igen” – mondta Kármen, mire Dani így reagált: „Sajnálom, de ha rajtam múlik, ez igen.” A romantikus pillanatokat egy lánykérés követte, ám a kísérlet során látott heves viták és egy szakértő józan értékelése beárnyékolja a happy endet.

Csehák Hajnalka pszichológus a Blikknek elmondta, a formátum sajátosságai – a folyamatos kamerajelenlét és a mesterséges helyzet – eleve megnehezítik a valódi kötődés kialakulását.

– fogalmazott a szakértő. A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hogy a műsorban összeadott párok csupán elenyésző része marad együtt hosszabb távon.

A pár kapcsolatát a műsor alatt végigkísérte a feszültség. Egy közös vacsorán Kármen a többi pár előtt alázta meg Danit, egy emlékezetes kirohanása során ezt vágta a fejéhez: „Keljél fel előbb, baszd meg! És csináld meg!” Később egy vita hevében a földhöz vágta a gyűrűjét is. „A válást beadhatjuk már most...” – mondta a Blikk tudósítása szerint. Az intimitás szintén állandó konfliktusforrás volt, Kármen szerint Dani túl sok szexet akart, ami érzelmileg megterhelte. Férje pedig egy közösségi médiás bejegyzésében jellemezte a helyzetet: „Van egy feleségem, akinek az állapota instabil.”

A műsor szakértőit közben az a vád érte, hogy a magasabb nézettség érdekében szándékosan nem összeillő párokat válogatnak össze. A produkció pszichológusa, Tóth Melinda ezt azzal hárította, hogy nem „tökéletes” párokat keresnek, hanem olyanokat, akikben van fejlődési lehetőség. Az, hogy Kármen és Dani kapcsolata a valóságban is működőképes lesz-e, már a kamerák lekapcsolása után dől el.

Nyolc évig tartó némaság árnyékolt be egy legendás barátságot – Kern András egy friss interjúban beszélt arról, hogy volt olyan közeli barátja, akivel közel egy évtizeden át egy szót sem váltott.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész a Hot! magazinnak adott interjújában vallott arról, hogy bár nem keresi a konfliktusokat, ha egyszer megsértődik, azt nehezen felejti el. A barát, akiről szó van, pedig nem más, mint Sándor Pál filmrendező.

A művész őszintén beszélt arról, hogy a haragtartás a jellemének része.

– idézte a színészt a Blikk. Hozzátette, hogy baráti köre az évek során jelentősen megfogyatkozott, aminek több oka is van. „Egyrészt már sokan meg is haltak közülük, másrészt összevesztünk vagy eltávolodtunk egymás életéből… Rengeteg jó haverom volt, viszont ma már jó, ha évente egyszer találkozunk.”

A nyolcéves mosolyszünetnek különös súlyt ad a két alkotó közös múltja és szakmai összefonódása. Sándor Pál rendezte az 1981-es kultikus filmet, a Ripacsokat, amelyben Kern András Garas Dezsővel játszotta a két, egymással rivalizáló komikus főszerepét. A film a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő alkotása lett, és a két művész barátságát is szimbolizálta. Együtt dolgoztak a Szabadíts meg a gonosztól című filmben is, kapcsolatuk tehát sok évtizedes múltra tekintett vissza. A hosszú harag azonban nem tartott örökké. Kern András szavaiból kiderül, hogy a barátság Sándor Pállal végül helyreállt

Az interjúban Kern nemcsak a barátságokról, hanem a pálya kezdeti időszakáról is mesélt, amikor az önkifejezés még egészen mást jelentett. „Az önkifejezés nagy divat volt akkoriban is. Jól lehetett vele csajozni is, bár nekem az eleinte nem nagyon sikerült” – idézte fel a színművész.

A színész az idő múlásáról is megrendítő őszinteséggel beszélt. A gondolatoknak különös súlyt ad, hogy a művész tavaly decemberben rosszul lett a Pesti Színházban a Spiró György által írt Az imposztor című előadás közben. A darabot félbe kellett szakítani, Kern Andráshoz mentőt hívtak, de szerencsére később már otthonában lábadozhatott. A történtekről később a TV2 Mokka című műsorában mesélt. „Irtó ijesztő, nagyon kellemetlen volt, és nem lehet tudni, hogy mi történt. Olyan volt, mintha a szívemnek, vagy az agyamnak, vagy az ereimnek, vagy valamelyik fontos szervnek valami nagy baja lenne” – emlékezett vissza.

Ez az élmény is hozzájárulhatott ahhoz, hogy másképp látja az életet és az emberi kapcsolatokat.

– fogalmazott most Kern, aki az elmúlással kapcsolatban is elmondta gondolatait. „Most már azért nem annyira dühöt érzek, mint inkább belenyugvást. Megszokja az ember a gondolatot, azt, hogy ennek egyszer csak lesz, nem is olyan sokára.”