HÍREK
A Rovatból

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.


A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Takács Péter szerint önként hagyta ott a kórházat nyílt állkapocstöréssel a beteg, az érintett szerint ez nettó hazugság
A sérült férfi szerint a zárójelentése is bizonyítja, hogy a kórház küldte el. Egy szakértő szerint ha önként megy el, arról papírt kellett volna aláírnia.


„Nettó hazugság” – így reagált az a férfi, akiről Takács Péter egészségügyi államtitkár azt állította, hogy önként hagyta el a veszprémi kórházat nyílt állkapocstöréssel. Az államtitkár szerint egyszerű orvosi döntésről volt szó, a beteg papírjai azonban egészen mást mutatnak: azokon az szerepel, hogy a műtétet nem tartották szükségesnek, ezért otthonába bocsátották – számolt be róla szombat este az RTL Híradó.

Az eset Szenteste kezdődött, amikor egy családi vita verekedésig fajult. A Kutyapárt aktivistájaként is ismert férfi súlyos arccsontsérülésekkel és nyílt állkapocstöréssel került a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházba. Elmondása szerint az ügyeletes orvos közölte vele, hogy a műtét elkerülhetetlen. „Éjszakára a traumatológiára helyeztek, és azt mondták, mivel a szájsebészeten nem volt ügyelet, reggel átvisznek, amikor megérkezik az ügyeletes orvos” – mesélte a férfi.

Másnap reggel azonban orvosi vizit helyett egy ápoló közölte vele, hogy menjen haza. Ezt követően a férfi Ausztriába utazott, ahol dolgozik. Először a bécsújhelyi kórházba ment, ahonnan azonnal egy másik intézménybe küldték, és állapota súlyossága miatt másnap reggel megműtötték.

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint az ügyet nem kell túlbonyolítani.

„Egyszerű orvosi döntés volt, ezt nem kell túlbonyolítani, nem kell túlragozni”

– jelentette ki. Hozzátette: „A szájsebész kolléga ellátta, a beteg kapott antibiotikum-profilaxist, és tervezett műtétben operálták volna meg, ami szerintem helyes döntés. A beteg úgy döntött, hogy elmegy a kórházból, és Ausztriában láttatta el magát. Ehhez joga van, a kockázatokkal pedig tisztában volt. Ennyi.”

Az érintett férfi telefonon reagált az államtitkár szavaira.

„Amit Takács Péter mondott, az nettó hazugság. Semmi ilyen nem történt, amit ő állít. Az igaz, hogy a sebeimet tamponálták és összevarrták, illetve egy adag antibiotikumot valóban kaptam. A zárójelentésemen tisztán, világosan ott van, hogy a műtétet nem tartották szükségesnek, ezért otthonomba bocsátottak”

– szögezte le. A férfi december 29-én kelt zárójelentésén valóban az szerepel, hogy „műtétet nem tartottak szükségesnek” és „Otthonába bocsátjuk”.

Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő szerint ha egy beteg saját akaratából megy el, annak nyoma kell, hogy legyen. „Ha tényleg el akart menni, a beteggel alá kellett volna íratni, hogy saját felelősségére távozik” – magyarázta. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ápolónak nincs joga hazaküldeni a betegeket.

A Csolnoky Ferenc Kórház az ügyben belső vizsgálatot indított, amely kiterjed a betegdokumentáció teljes körű ellenőrzésére és az ellátásban résztvevők meghallgatására is.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hazatért Szolnokra a brutálisan meggyilkolt Baunok-házaspár lánya, kiderült, hogy mit csinál
A 2011-ben brutálisan meggyilkolt szolnoki házaspár lánya Angliából tért haza. Átvette édesanyja gyermekorvosi praxisát, miközben a tettesek tényleges életfogytiglani büntetésüket töltik.


Több mint tizennégy évvel a brutális gyilkosság után visszaköltözött Magyarországra és édesanyja egykori gyermekorvosi praxisát viszi tovább Szolnokon a Baunok házaspár lánya, Ágnes.

Szülei három gyilkosa a börtönben mintarabként viselkedik – írta a Blikk. A két testvér tényleges életfogytiglani büntetését tölti, soha nem szabadulhatnak, harmadik társuk pedig 25 év letöltése után bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.

A bűncselekmény elkövetői, egy újszászi testvérpár és egy korábbi NB I-es focista, ismerték az áldozatokat, ezért a szomszédok semmilyen zajt nem hallottak, amikor 2011. november 17-én éjjel rájuk törtek. A támadók egy műfüves focipálya építése során jutottak arra a következtetésre, hogy a vállalkozóként dolgozó Baunok Istvánnak és orvos feleségének sok pénze lehet. Az M. testvérek egykori szomszédja szerint a focistának voltak érdekeltségei a műfüves üzletágban.

„Tibor és Béla igazi balek volt. Szabolcsnak voltak érdekeltségei a műfüves bizniszben, amiből viszont Baunok úr, aki értett is hozzá, jól keresett. Ezt a pénzt akarták megszerezni”

– mondta a szomszéd, aki szerint a testvérek nem voltak balhésak. „Pénzszagot éreztek, mentek a hülyeség után, tönkretették két család életét, Baunokékét és a sajátjukat is.”

A rablók hatvanmillió forintot akartak megszerezni, amit az egyikük feleségének a számlájára próbáltak átutaltatni. A tranzakcióhoz azonban szükség lett volna a házaspár akkor Angliában szakorvosnak tanuló lányának a jóváhagyására is. Ágnes, miután a gyanús pénzmozgás miatt a rendőrséghez fordult, többé nem tudta elérni a szüleit. A bank időközben letiltotta az utalást, a tettesek pedig elrabolták a házaspárt.

A hatvanéves Baunok István és hatvanegy éves feleségének holttestét napokkal később, december 6-án találták meg egy elhagyott kútban, Újszász határában. A nyomok alapján a nőt megkínozták, hogy a férjét rábírják a pénz átadására, halálát végül vérbelélegzés okozta. A férfit a kútba dobták, ahol megfulladt. Az elkövetők az áldozatok két autóját, egy Skodát és egy Peugeot-t is ellopták, végül ezeken buktak le. A kocsikat eladták egy orgazdának, aki már darabokra szedte őket, de amikor meghallotta a rendőrségi körözést, feladta magát, és vele együtt a három gyilkost is.

A Szegedi Ítélőtábla 2015 áprilisában hozott jogerős ítéletet az ügyben. A testvérpár büntetését tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította, míg Herczku Szabolcs életfogytiglant kapott, azzal a lehetőséggel, hogy 25 év után feltételesen szabadulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A Rákóczi úton még semmi sem történt, a Jászberényi úton már tömik a kátyúkat – Karácsony Gergely elárulta, mi a prioritás
A főpolgármester a buszos utak javítását ígérte első körben. Kőbányán már dolgoznak, a belvárosban viszont még mindig kerülgetni kell a gödröket.


A főpolgármester a kátyúzás kapcsán a közösségi közlekedéssel terhelt főutak elsőbbségéről beszélt. Ugyanakkor például a forgalmas Rákóczi úton még nyoma sincs a munkának. Kőbányán viszont már gőzerővel tömik a lyukakat – számolt be róla szombat esti riportjában az RTL Híradó. A fővárosban az elmúlt hetekben elszabadult a kátyúpokol, miután január 27. és február 2. között 6020 új úthibát rögzítettek, február 2-án pedig egyetlen nap alatt 1966 bejelentés érkezett, ami abszolút rekord.

Az RTL Híradó stábja azt tapasztalta, hogy míg a tucatnyi buszjárat által használt Rákóczi úton az autósok és a buszok továbbra is a gödröket kerülgetik, addig Kőbányán, a Jászberényi úton már talicskával hordták a gőzölgő aszfaltot. A munkások negyed óra alatt nagyjából 4-5 kátyúval végeztek. A Budapest Közút a híradó kérdésére közölte: idén már több mint 11 ezer úthibát javítottak ki.

Karácsony Gergely főpolgármester a kialakult helyzetre reagálva

„megfeszített munkát” és napi ezer kátyú betömését ígérte a jövő héttől, nagyjából egy hónapon keresztül. Azt is bejelentette, hogy mivel már nincs fagy, a tartósabb, melegaszfaltos technológiára állnak át, a munkálatokat pedig hétvégén és éjszaka is folytatják.

A bejelentés vegyes fogadtatásra talált az autósok körében.

„Az ezer az soknak tűnik, de reménykedjünk, hogy minél gyorsabban kész lesz” – mondta az RTL-nek egy autós. Egy másik sofőr ennél borúlátóbb volt: „Nagyon várom, hogy megvalósuljon. Egyszerűen nem értem. Napok óta rengeteget közlekedek a városban, és nagyon veszélyes.” Volt, aki egyenesen bizonyítékot vár a városvezetéstől. „Azt mondják, hogy ezret kátyúznak, akkor bizonyítsák!” – jelentette ki.

Vitézy Dávid fővárosi képviselő szerint ő kérte a főpolgármestert a kátyú-vészhelyzet kezelésére, de a jelenlegi módszereket elavultnak tartja.

„Azt gondolom, hogy ennél hosszabb távú tanulságokat is le kell vonni. Technológiailag Budapest egy száz évvel ezelőtti szinten van: az, hogy hideg aszfaltot zsákból beleszórnak egy kátyúba, lábbal beletapossák, és az első teherautó kiszedi onnan – még ha fagy is van –, ez nem megoldás” – fogalmazott Vitézy.

Karácsony Gergely a prioritásokról is beszélt, hangsúlyozva, hogy a közösségi közlekedés által érintett útvonalak élveznek elsőbbséget.

„Kiemelt prioritása van azoknak az utaknak, ahol közösségi közlekedés is jár – és ilyen a fővárosi utak nagyon jelentős része. A kollégáknak azt is meg kell nézniük, mely útszakaszok annyira rosszak, hogy tulajdonképpen újra kell szőnyegezni a teljes utat, és hol elegendő a kátyúzás. Nagyjából a forgalommal arányosan haladunk” – magyarázta a főpolgármester.

A Budapest Közút korábbi becslése szerint az első negyedévben 10–12 ezer úthibát kell majd kijavítaniuk. A helyzetet a rendkívüli téli időjárás, a gyakori fagyás-olvadás ciklusok okozták, a tartós javításhoz pedig legalább 5 Celsius-fok feletti hőmérsékletre van szükség.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Radikális agrárfordulat a TISZA Párttól: olcsóbb élelmiszer és a családi gazdaságok megmentése a cél
A párt a gazdatársadalom elöregedését a birtokátadási támogatások erősítésével orvosolná. Emellett visszaállítanák a szakhatóságok függetlenségét és csökkentenék a gazdák adminisztratív terheit.


„Az egészséges élelmiszerhez való hozzájutás nem luxus, hanem alapjog” – ezzel a kijelentéssel vázolta fel agrárprogramját a TISZA Párt. Szerintük a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar válságról válságra bukdácsol. A párt helyzetértékelése szerint a termelékenység alacsony, a gazdatársadalom elöregszik, a fiatalok pedig nehezen jutnak földhöz, miközben a piacot elárasztják a rossz minőségű külföldi termékek és az Unión kívülről beáramló, ellenőrizetlen termények. Bóna Szabolcs, a párt szakértője ismertette az elképzeléseiket.

A TISZA Párt egy minőségre, fenntarthatóságra és tudásra épülő agráriumot képzel el, ahol a föld nem kizsákmányolás tárgya, hanem a megújuló élet alapja. A jövő agrárpolitikája szerintük az önálló, tudásalapú gazdálkodásról szól, ahol a természeti erőforrásokra nem politikai zsákmányként, hanem közös nemzeti értékként tekintenek – írják a párt hivatalos programjában. Ennek egyik legfontosabb eszközének az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését tartják, amivel szerintük a termelők versenyképesebbé válnak, a magyar családok pedig könnyebben juthatnak hozzá a hazai termékekhez.

A program

kiemelten támogatná a családi gazdálkodókat, a fiatal gazdákat és a kis- és középvállalkozásokat, miközben „életet lehelnének” a zöldség-gyümölcs termesztésbe és a kertészeti ágazatba. Ösztönöznék a környezetkímélő állattartást, a magasabb hozzáadott értékű termelést és a biotermékek arányának növelését is.

Támogatnák a rövid helyi ellátási láncok kialakítását és egyszerűsítenék a házi feldolgozás engedélyezését. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terheket, de szigorú minőségi ellenőrzést biztosítanának.

Az intézményrendszert is átalakítanák:

visszaállítanák a növény-, állat- és élelmiszer-egészségügyi szakhatóságok függetlenségét, és garantálnák a hatóságok szemléletváltását. A céljuk, hogy a hatóságok „a gazdálkodókat nem büntetni, zaklatni fogják, hanem segíteni és szolgálni”.

Felülvizsgálnák a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését és a kamarai tagdíjak rendszerét is. A generációváltás érdekében felerősítenék a birtok- és gazdaságátadási támogatások szerepét. A finanszírozást a szaktanácsadási rendszer megerősítésével, az állami hitelgarancia mellett a nem állami hitelezés fokozásával, valamint a természeti károkra és járványhelyzetekre köthető, kedvezményes biztosítási konstrukciókkal javítanák.

A kormány ezzel szemben azt kommunikálja, hogy a magyar élelmiszeripar a válságok ellenére is növekedési pályán tudott maradni és „átment a stresszteszten”. A TISZA Párt adópolitikai csomagjában szereplő élelmiszeráfa-csökkentést a kormányoldal jelentős költségvetési kockázatnak tartja. Politikai vita bontakozott ki az uniós agrártámogatások kérdésében is: Magyar Péter az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában októberben az aránytalan támogatáselosztást bírálta, jelezve, hogy a területalapú támogatást meg kell tartani, de a túlzott birtokkoncentrációt kezelni kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET: