KULT
A Rovatból

A filmtörténet legaljasabb férgei, akiket zseniálisan formáltak meg a színészek

Vannak karakterek, akiket sem nézni, sem hallgatni nem jó - mégis gonoszságukkal hozzáadnak a sztorihoz. Lista a 10 legrohadékabb filmszereplőről.


Rémálmainkban se jöjjenek elő, de a színészi teljesítmények előtt fejet kell hajtanunk.

10. Norman Bates - Anthony Perkins (Psycho, 1960)

A Psycho Alferd Hitchcock leghíresebb filmje, pedig egy televíziós stábbal forgatta kis költségvetésből. A zsenialitáshoz azonban nem mindig kell a megaköltségvetés, ahogy Spielperg Cápájánál is láthattuk: puszta filmnyelvi eszközökkel is óriási félelmet lehet kelteni. Hitchcock pedig a rettegés nagymestere volt, aki ezúttal a

legfélelmetesebb, klasszikus jelenetét egy fürdőszobában forgatta le: összesen egy zuhanyzó nő, egy árnyalak és egy férfikéz egy késsel kellett hozzá.

A jelenetet hét (!) napig forgatták, és minden egyes képet alaposan végiggondolt a rendező. Egy hotelben biztos sokunkban megfordultak már olyan gondolatok, hogy vajon biztonságban vagyunk-e, be tud-e valaki jönni? Erre az emberi alapfélelemre építette fel a mester Norman Bates sorozatgyilkos karakterét, aki nem attól volt iszonyatosan félelmetes, hogy szuperfegyverei, vagy -képességei lettek volna, hanem több komoly mentális betegsége tette szörnyeteggé.

9. Xenomorph - (Alien-filmek 1979-2017)

A féreg szó talán a legjobban az Alien filmek klasszikus Xenomorph elnevezésű szörnyére illik, hiszen a kinézete alapján talán a legundorítóbb gonosz, amit valaha a filmtörténet kitermelt. Hosszúkás, sima, sikamlós feje és visszataszító, cápafogszerű állkapcsa minden nézőbe beleégett, aki valaha látta. A lény az 1979-es Nyolcadik utas: A halálban szerepelt először, és ott még csak egymagában, a későbbi részekhez aztán több fajtáját találták még ki a ragadozónak. Megtervezője egy svájci képzőművész volt: bizonyos H. R. Giger, akinek egyik albumához véletlenül jutott hozzá Ridley Scott, a film rendezője. Az albumban szerepelt egy hasonló szörny, és a rendező akkor úgy érezte, megtalálta a legijesztőbb megoldást a film szörnyére.

8. Voldemort - Ralph Fiennes (Harry Potter-filmek, 2001-2011)

Ebben az esetben a színészi átváltozás a legizgalmasabb, a kilencvenes évek romantikus amorózója, Ralph Fiennes ugyanis mindent kihoz magából, hogy fokozatosan a legundorítóbb és leggonoszabb lénnyé váljék, mint ahogy maga a Harry Potter-univerzum is részről részre egyre sötétül.

7. John Doe - Kevin Spacey (Hetedik, 1995)

Talán egészen a film utolsó jelenetéig nem kerülne be ebbe a válogatásba a film, de az utolsó elhíresült szcéna, ahol térdel Kevin Spacey Brad Pittel szemben, olyan aljasságot közvetít, amit nehéz elfelejteni. És ezt talán csak Kevin Spacey tudta ennyire hatásosan megjeleníteni (persze nyilván Anthony Hopkinsnak sem tört volna bele a bicskája a jelenetbe). Spacey többször játszott alattomos rosszfiút, hiszen a két híresebb szerepe, a Közönséges bűnözőkben alakított Keyser Soze és a Hetedik John Doe-ja ugyanabban az évben került moziba. A színészt később is többször keresték meg agyafúrt gonoszok eljátszásával: jó példa erre a Förtelmes főnökök egyik gonosz főnöke, de persze Frank Underwood se kutya a Kártyavárból. A színész a nehezen összeállt Hetedikbe szívesen csatlakozott, annyira, hogy saját ötleteit is belevitte a szerepbe: például ő találta ki, hogy legyen a karakter kopasz, majd leborotváltatta a fejét.

6. Anton Chigurh - Javier Bardem (Nem vénnek való vidék, 2007)

Mondhatjuk, hogy a Coen-fivérek ezzel a filmmel értek révbe, hiszen négy Oscar-díjat nyertek érte, a legjobb rendező, legjobb forgatókönyv, a legjobb film kategóriájában - és a legjobb mellékszereplő díját is megkapta a velejéig gonosz szociopata gyilkológép megformálásáért Javier Bardem.

Megérdemelt volt a díj, hiszen ettől a szereplőtől annyira felejthetetlen és tökéletes a film.

Több emlékezetes filmben játszott már Bardem az Almodóvar-féle Eleven hústól a Milos Forman-féle Goya kísértetéig, de egyértelműen érezhettük, hogy addigi karrierjének csúcsára ért. Ezután kétszer is felkérték két nagyformátumú gonosz szerepére, ahol szintén vérfagyasztó volt a jelenléte. A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja és a 007-Skyfall filmekben szintén ő volt a nagy ellenség.

5. Freddy Krueger - Robert Englund (Rémálom az Elm utcában, 1984)

Kruegerre konkrétan rossz ránézni, igazi féreg. S mindaz, amit ebben a klasszikusban művel, több, mint aljasság. Tinédzserek rémálmaiba hatolva gyilkolja meg őket. Kultfigura lett a híres csíkos pulcsijával együtt. Robert Englundnak ez a leghíresebb szerepe, mert a neve nem lett különálló brand Hollywoodban és A-kategóriás színész sem lett belőle a film nagy sikere ellenére. Pedig azóta is folyamatosan foglalkoztatott színész maradt, például játszott a Halálosztóban is. Tehát elmondhatjuk, hogy híres főgonosznak lenni nem minden esetben kiváltságos szerep.

4. Hannibal Lecter - Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak, 1991)

A bárányok hallgatnak minden idők egyik pszichológiailag legösszetettebb krimije, melyben egy borzalmas szörnyeteget keresnek, és a nyomozásban egy hírhedt, börtönben ülő pszichopata segít. Anthony Hopkins és Jodie Foster sokszor nem is voltak egy helyszínen, amikor a kamerába nézve felvették a jeleneteiket, mégis olyan zsigerbe hatoló a gyilkos pillantása, hogy ma is megborzongunk tőle. Ráadásul Hopkins úgy játszotta el, hogy nem volt totálisan unszimpatikus a kannibál gyilkológép.

3. Pennywise - Bill Skarsgård (Az, 2017)

Sok vita szól arról, hogy melyik a legjobb Stephen King-adaptáció. Legtöbbször ez a film és a A ragyogás jön ki nyertesként a vitából. Mindehhez a szereplők erőteljes játéka ad hozzá. Itt a Bill Skarsgárd által eljátszott vérszomjas bohóc miatt biztosan sokaknak voltak később rémálmaik. A színész annyira parán jelenítette meg a gyerekevő bohócot, hogy elképzelni sem tudnánk jobb megoldást helyette. A színész a szintén kiváló Stellan Skarsgård fia, de akkora babérokra nem sikerült törnie, mint apjának. Egészen eddig a szerepig, amivel sikerült magának végre komolyabb nevet szereznie a szakmában.

2. Darth Vader (Star Wars-széria 1977-2019)

Darth Vadert nem kell bemutatni a világon senkinek, így nem kérdéses, hogy szerepel a listán. Itt a színészi megformálója talán mindegy is, hiszen maga a karakter, akinek az arcát többnyire nem látjuk, immár 43 éve velünk van, az első Csillagok háborúja-film óta. Az eredeti trilógiában David Prowse angol színész alakította a fújtató gonoszt, de nem a saját hangján szólalt meg, hanem James Earl Jones adta a hangot a szereplőhöz. Épp ezért talán egy kissé kivétel a sorban, hisz nem egy zseniális színész játssza. George Lucas a 198 cm magassága miatt választotta a szerepre a Prowse-t, ami nyilván egy kicsit megalázó lehetett, de mégiscsak ő keltette életre a világ legismertebb filmes férgét.

1. Joker - Heath Ledger (A sötét lovag, 2008)

Jokert már többen életre keltették, de Heath Ledger alakítása az egyik legszuggesztívebb és leghátborzongatóbb jelenlét volt a vásznon, amit valaha láthattunk. A színész talán túlzásba is vitte a szereppel való azonosulást, hiszen sokan véltek felfedezni összefüggést a halála és aközött, ahogy erre ezen utolsó alakítására mániákusan készült. Meg is kapta abban az évben a posztumusz Oscar-díjat, amihez ez a szerep nagyban hozzájárult. Ledger megújította a karaktert, hiszen először láthattuk a figura karikatúramentes megjelenítését, amiben nem egy meseszereplőt vélhettünk felfedezni, hanem egy hiteles, élő embert. Egyértelműen ennek a folytatása - csak emberibb megközelítésben - volt a tavalyi Joaquin Phoenix-féle Joker-ábrázolás, ami szintén Oscart hozott alakítójának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk