KULT
A Rovatból

A filmtörténet legaljasabb férgei, akiket zseniálisan formáltak meg a színészek

Vannak karakterek, akiket sem nézni, sem hallgatni nem jó - mégis gonoszságukkal hozzáadnak a sztorihoz. Lista a 10 legrohadékabb filmszereplőről.


Rémálmainkban se jöjjenek elő, de a színészi teljesítmények előtt fejet kell hajtanunk.

10. Norman Bates - Anthony Perkins (Psycho, 1960)

A Psycho Alferd Hitchcock leghíresebb filmje, pedig egy televíziós stábbal forgatta kis költségvetésből. A zsenialitáshoz azonban nem mindig kell a megaköltségvetés, ahogy Spielperg Cápájánál is láthattuk: puszta filmnyelvi eszközökkel is óriási félelmet lehet kelteni. Hitchcock pedig a rettegés nagymestere volt, aki ezúttal a

legfélelmetesebb, klasszikus jelenetét egy fürdőszobában forgatta le: összesen egy zuhanyzó nő, egy árnyalak és egy férfikéz egy késsel kellett hozzá.

A jelenetet hét (!) napig forgatták, és minden egyes képet alaposan végiggondolt a rendező. Egy hotelben biztos sokunkban megfordultak már olyan gondolatok, hogy vajon biztonságban vagyunk-e, be tud-e valaki jönni? Erre az emberi alapfélelemre építette fel a mester Norman Bates sorozatgyilkos karakterét, aki nem attól volt iszonyatosan félelmetes, hogy szuperfegyverei, vagy -képességei lettek volna, hanem több komoly mentális betegsége tette szörnyeteggé.

9. Xenomorph - (Alien-filmek 1979-2017)

A féreg szó talán a legjobban az Alien filmek klasszikus Xenomorph elnevezésű szörnyére illik, hiszen a kinézete alapján talán a legundorítóbb gonosz, amit valaha a filmtörténet kitermelt. Hosszúkás, sima, sikamlós feje és visszataszító, cápafogszerű állkapcsa minden nézőbe beleégett, aki valaha látta. A lény az 1979-es Nyolcadik utas: A halálban szerepelt először, és ott még csak egymagában, a későbbi részekhez aztán több fajtáját találták még ki a ragadozónak. Megtervezője egy svájci képzőművész volt: bizonyos H. R. Giger, akinek egyik albumához véletlenül jutott hozzá Ridley Scott, a film rendezője. Az albumban szerepelt egy hasonló szörny, és a rendező akkor úgy érezte, megtalálta a legijesztőbb megoldást a film szörnyére.

8. Voldemort - Ralph Fiennes (Harry Potter-filmek, 2001-2011)

Ebben az esetben a színészi átváltozás a legizgalmasabb, a kilencvenes évek romantikus amorózója, Ralph Fiennes ugyanis mindent kihoz magából, hogy fokozatosan a legundorítóbb és leggonoszabb lénnyé váljék, mint ahogy maga a Harry Potter-univerzum is részről részre egyre sötétül.

7. John Doe - Kevin Spacey (Hetedik, 1995)

Talán egészen a film utolsó jelenetéig nem kerülne be ebbe a válogatásba a film, de az utolsó elhíresült szcéna, ahol térdel Kevin Spacey Brad Pittel szemben, olyan aljasságot közvetít, amit nehéz elfelejteni. És ezt talán csak Kevin Spacey tudta ennyire hatásosan megjeleníteni (persze nyilván Anthony Hopkinsnak sem tört volna bele a bicskája a jelenetbe). Spacey többször játszott alattomos rosszfiút, hiszen a két híresebb szerepe, a Közönséges bűnözőkben alakított Keyser Soze és a Hetedik John Doe-ja ugyanabban az évben került moziba. A színészt később is többször keresték meg agyafúrt gonoszok eljátszásával: jó példa erre a Förtelmes főnökök egyik gonosz főnöke, de persze Frank Underwood se kutya a Kártyavárból. A színész a nehezen összeállt Hetedikbe szívesen csatlakozott, annyira, hogy saját ötleteit is belevitte a szerepbe: például ő találta ki, hogy legyen a karakter kopasz, majd leborotváltatta a fejét.

6. Anton Chigurh - Javier Bardem (Nem vénnek való vidék, 2007)

Mondhatjuk, hogy a Coen-fivérek ezzel a filmmel értek révbe, hiszen négy Oscar-díjat nyertek érte, a legjobb rendező, legjobb forgatókönyv, a legjobb film kategóriájában - és a legjobb mellékszereplő díját is megkapta a velejéig gonosz szociopata gyilkológép megformálásáért Javier Bardem.

Megérdemelt volt a díj, hiszen ettől a szereplőtől annyira felejthetetlen és tökéletes a film.

Több emlékezetes filmben játszott már Bardem az Almodóvar-féle Eleven hústól a Milos Forman-féle Goya kísértetéig, de egyértelműen érezhettük, hogy addigi karrierjének csúcsára ért. Ezután kétszer is felkérték két nagyformátumú gonosz szerepére, ahol szintén vérfagyasztó volt a jelenléte. A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja és a 007-Skyfall filmekben szintén ő volt a nagy ellenség.

5. Freddy Krueger - Robert Englund (Rémálom az Elm utcában, 1984)

Kruegerre konkrétan rossz ránézni, igazi féreg. S mindaz, amit ebben a klasszikusban művel, több, mint aljasság. Tinédzserek rémálmaiba hatolva gyilkolja meg őket. Kultfigura lett a híres csíkos pulcsijával együtt. Robert Englundnak ez a leghíresebb szerepe, mert a neve nem lett különálló brand Hollywoodban és A-kategóriás színész sem lett belőle a film nagy sikere ellenére. Pedig azóta is folyamatosan foglalkoztatott színész maradt, például játszott a Halálosztóban is. Tehát elmondhatjuk, hogy híres főgonosznak lenni nem minden esetben kiváltságos szerep.

4. Hannibal Lecter - Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak, 1991)

A bárányok hallgatnak minden idők egyik pszichológiailag legösszetettebb krimije, melyben egy borzalmas szörnyeteget keresnek, és a nyomozásban egy hírhedt, börtönben ülő pszichopata segít. Anthony Hopkins és Jodie Foster sokszor nem is voltak egy helyszínen, amikor a kamerába nézve felvették a jeleneteiket, mégis olyan zsigerbe hatoló a gyilkos pillantása, hogy ma is megborzongunk tőle. Ráadásul Hopkins úgy játszotta el, hogy nem volt totálisan unszimpatikus a kannibál gyilkológép.

3. Pennywise - Bill Skarsgård (Az, 2017)

Sok vita szól arról, hogy melyik a legjobb Stephen King-adaptáció. Legtöbbször ez a film és a A ragyogás jön ki nyertesként a vitából. Mindehhez a szereplők erőteljes játéka ad hozzá. Itt a Bill Skarsgárd által eljátszott vérszomjas bohóc miatt biztosan sokaknak voltak később rémálmaik. A színész annyira parán jelenítette meg a gyerekevő bohócot, hogy elképzelni sem tudnánk jobb megoldást helyette. A színész a szintén kiváló Stellan Skarsgård fia, de akkora babérokra nem sikerült törnie, mint apjának. Egészen eddig a szerepig, amivel sikerült magának végre komolyabb nevet szereznie a szakmában.

2. Darth Vader (Star Wars-széria 1977-2019)

Darth Vadert nem kell bemutatni a világon senkinek, így nem kérdéses, hogy szerepel a listán. Itt a színészi megformálója talán mindegy is, hiszen maga a karakter, akinek az arcát többnyire nem látjuk, immár 43 éve velünk van, az első Csillagok háborúja-film óta. Az eredeti trilógiában David Prowse angol színész alakította a fújtató gonoszt, de nem a saját hangján szólalt meg, hanem James Earl Jones adta a hangot a szereplőhöz. Épp ezért talán egy kissé kivétel a sorban, hisz nem egy zseniális színész játssza. George Lucas a 198 cm magassága miatt választotta a szerepre a Prowse-t, ami nyilván egy kicsit megalázó lehetett, de mégiscsak ő keltette életre a világ legismertebb filmes férgét.

1. Joker - Heath Ledger (A sötét lovag, 2008)

Jokert már többen életre keltették, de Heath Ledger alakítása az egyik legszuggesztívebb és leghátborzongatóbb jelenlét volt a vásznon, amit valaha láthattunk. A színész talán túlzásba is vitte a szereppel való azonosulást, hiszen sokan véltek felfedezni összefüggést a halála és aközött, ahogy erre ezen utolsó alakítására mániákusan készült. Meg is kapta abban az évben a posztumusz Oscar-díjat, amihez ez a szerep nagyban hozzájárult. Ledger megújította a karaktert, hiszen először láthattuk a figura karikatúramentes megjelenítését, amiben nem egy meseszereplőt vélhettünk felfedezni, hanem egy hiteles, élő embert. Egyértelműen ennek a folytatása - csak emberibb megközelítésben - volt a tavalyi Joaquin Phoenix-féle Joker-ábrázolás, ami szintén Oscart hozott alakítójának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk