Évtizedekig volt bűnöző, dílerkedésért többször is lecsukták, ám a rács mögött festeni kezdett egy angol férfi. Kevin Devonport művei ma már országos kiállításokon szerepelnek - írja a Yorkshire Post.
A 49 éves férfit összesen 24 évre ítélték számos bűncselekmény elkövetéséért, ám egy évtizede úgy határozott, megváltoztatja az életét.
Már 13 és fél éve ült heroinkereskedelemért, amikor elkezdett művészeti órákra járni. Az első ilyen alkalommal teljesen lenyűgözte egy másik elítélt festménye:
“Annyira király volt, hogy eldöntöttem, én is legalább ilyen jó szeretnék lenni. Megfogalmaztam magamnak a célt, hogy én is eljussak erre a szintre” - meséli Kevin, aki azóta már saját, Leeds-i stúdiójában dolgozik, és több versenyen is részt vett: főleg csendéleteket fest, hétköznapi, de figyelemfelkeltően színes tárgyakkal.
A férfi elmondása szerint már bűnözőként is szeretett galériákba járni: megvolt benne az érdeklődés, de még nem érezte képesnek magát arra, hogy ő maga is alkosson.
Kevint először 15 éves korában kapták el bolti lopásért. 17 évesen bevonult a hadseregbe, ahol rászokott a fűre, ecstasy-ra, majd végül a heroinra is. Ekkor már saját függőségét is azzal tartotta fenn, hogy árulta a szert, amiért 2003-ban és 2008-ban is hosszú börtönbüntetésre ítélték.
A börtönben szociológiát tanult, amiből kitűnő minősítésű diplomát szerzett. Emellett kezdett festeni: az első műveit elárverezte, majd az így szerzett többezer fontot egy veteránokat segítő szervezetnek adományozta. Mióta újra otthonában él, rengeteg kiállítási lehetőséget kap.
“Új életcélom lett, úgyhogy ennél nem is lehetnék boldogabb. Szerintem a sors vezetett erre az útra, és ha nem jön a pandémia, ez sem következett volna be. Ha találsz valamit, amit élvezettel csinálsz, az olyan, mintha megfejtetted volna az életet!”
- mondta.
Évtizedekig volt bűnöző, dílerkedésért többször is lecsukták, ám a rács mögött festeni kezdett egy angol férfi. Kevin Devonport művei ma már országos kiállításokon szerepelnek - írja a Yorkshire Post.
A 49 éves férfit összesen 24 évre ítélték számos bűncselekmény elkövetéséért, ám egy évtizede úgy határozott, megváltoztatja az életét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.
A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.
A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.
VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál
A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.
A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy
a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.
A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.
A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.
„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”
– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.
A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.
„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”
– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”
Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.
Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy
a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.
A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Téli olimpia: Először darabokra tört, majd elvesztette olimpiai ezüstérmét a svéd sífutó percekkel a díjátadó után
A sportoló honfitársa, Frida Karlsson mögött lett második a női 10+10 kilométeres tömegrajtos versenyen. A darabok keresését feladták, de a NOB-nak van eljárása a sérült érmek pótlására.
Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.
Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.
„Frida után futottam, és a sietség közben az érmem három darabra törve a hóba esett”
– mondta a sífutó, aki bízik a szervezők megoldásában.
„Remélem, a szervezőknek van tervük arra az esetre, ha ilyesmi történik a medálokkal. Az én törött érmem még mindig valahol a hóban hever, hiába kerestük a darabjait, nem találtuk meg, és végül feladtuk.”
A mostani ezüst egyébként Andersson első egyéni olimpiai érme. Korábban kétszer állhatott dobogón, de mindkétszer a női 4x5 kilométeres váltóval: Phjongcshangban ezüst-, négy éve Pekingben pedig bronzérmet szerzett. Mindezek mellett hatszoros világbajnoknak is mondhatja magát. A svéd sajtó úgy tudja, Andersson a sérült érem maradványait átadta a szervezőknek. Vélhetően egyeztetnek a javításról vagy a cseréről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak ugyanis van bevett eljárása az elveszett vagy megrongálódott medálok pótlására.
Alighogy a nyakába akasztották, máris darabokra tört és elveszett a svéd sífutó, Ebba Andersson olimpiai ezüstérme, miután szombaton a női sífutók tíz plusz tíz kilométeres tömegrajtos versenyében másodikként ért célba honfitársa, Frida Karlsson mögött, számolt be róla az MTI. A baj akkor történt, amikor az eredményhirdetés után sietve követte a győztest, és a medál a hóba esett.
Az esetről maga Andersson számolt be a svéd SVT tévécsatornának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
nagyszabású toborzást indított antarktiszi kutatóállomásaira, ahová most nem tudósokat, hanem a mindennapi működést biztosító szakembereket várják.
A bázisok gyakorlatilag önellátó mini települések extrém körülmények között. A legnagyobb brit állomás, a Rothera nyáron akár száz embernek is otthont ad. A síléceken mozgatható Halley VI bázison a téli hőmérséklet mínusz 55 fokig is süllyedhet, és a dolgozóknak 105 napnyi folyamatos sötétséggel kell megbirkózniuk.
A szervezet asztalosokat, szakácsokat, víz- és gázszerelőket, gépkezelőket, dízelenergetikai technikusokat, hajózási tiszteket, búvárkoordinátorokat, meteorológiai megfigyelőket és rádiókezelőket is keres.
A következő hónapokban további állásokat is meghirdetnek, például állomásvezetőket.
A szerződések a cikk szerint 6–18 hónapra szólnak, a kezdő fizetés pedig juttatásokkal együtt évi 30 244 fonttól, azaz átszámítva nagyjából 14 millió forinttól indul.
Állítólag munkáltató a szállást, az étkezést, az utazást, a speciális ruházatot és a szükséges képzést is biztosítja.
Mike Brian, a Rothera állomás operatív vezetője szerint a logika egyszerű: „Ha végiggondoljuk, mi kell egy közösség fenntartásához – szerelők, ácsok, mérnökök, szakácsok –, arra itt mind van munka.” Hasonló utat járt be Dan McKenzie is, aki vízvezeték-szerelőként kezdett, ma pedig már a Halley VI állomás vezetője.
Szerinte a lehetőség bárki előtt nyitva áll, aki hajlandó keményen dolgozni.
Phill Coolman asztalos hat éve tér vissza minden évben. „Az antarktiszi munka alkalmazkodóképességet és csapatmunkát igényel” – mondja, hozzátéve, hogy a tapasztalatokat a „való világban” is kamatoztatni tudja.
A jelentkezési határidők pozíciónként eltérnek: egyes gépkezelői állásokra már február 22-ig, míg a legtöbb szakmai és támogatói szerepkörre március 29-ig vagy április 26-ig lehet pályázni. A kiválasztott jelölteknek kötelező felkészítő tréningen kell részt venniük, mielőtt május és szeptember között megkezdik a munkát.
Eleged van a munkádból? Abból, hogy semmi kihívást nem találsz?
Nos, a világ végén most fizikai munkásokat keresnek, ahol a kaland garantált, a megélhetésért pedig nem kell külön fizetni.