Lakbérre és ételre se marad pénze sok zeneipari dolgozónak, ha hónapokig nem lesznek koncertek
Kólya Dániel, a Budapest Park igazgatója
„Április 23-a a tervezett nyitásunk, egyelőre mindent abban bizakodva csinálunk, hogy tartani tudjuk ezt a dátumot. Ha szükséges lesz, keresni fogunk későbbi időpontokat a programoknak, de jelenleg még az eredeti forgatókönyv az irányadó, ennek az előkészítése folyik. Arról még nem tudok biztosat mondani, mi a legkésőbbi időpont, amíg dönteni kell a halasztásról, de naponta egyeztetünk.
A cégen belül semmiképp nincs sokk vagy pánik, inkább igyekszünk minél naprakészebbek lenni az aktuális fejleményekről. Sokat beszélgetünk online csatornákon, a meetingeket is távolról tartjuk meg.
Mindenki pozitívan áll a helyzethez, szerintem jelenleg nem is lehet másképp.
Nem tudjuk, hogy a mostani helyzet meddig tart, ideig-óráig talpon tudunk maradni, de ha huzamosabb ideig erre kell berendezkednünk, akkor elképzelhető, hogy mi is még nehezebb helyzetbe kerülünk. Mindenesetre ha végül átütemezésre lenne szükség, abszolút elképzelhetőnek tartom, hogy kitoljuk a szezont.”
Süli András, a Campus Fesztivál, a Nagyerdei Víztorony és a Sofar Sounds Debrecen programszervezője
„Mi már az első rendezvény-korlátozások bejelentésekor elkezdtük átütemezni azokat a programjainkat is, amiket az akkori 100 fős létszámkorlát még nem érintett, egyáltalán nem gondolkodtunk abban, hogy ezeket azért megtartjuk. Igazán nehézzé az teszi a helyzetet, hogy senki nem látja, mikorra lehet vége, optimista és pesszimista forgatókönyvek vetekednek egymással mindenhol. Az élet viszont nem állhat meg, dolgozunk tovább, és hiszünk benne, hogy előbb-utóbb visszatér a világ a régi kerékvágásba.
Az eseményeink nagyobb részét igyekszünk őszi időpontra áttenni, ez igaz a Nagyerdei Víztorony programjaira, valamint a Sofar Sounds-ra is, ahol egyébként globálisan minden eseményt lefújtak. Jelenleg április végéig vagyunk teljesen biztosak benne, hogy semmi nem lesz megtartva, a továbbiakat pedig majd meglátjuk a helyzet alakulásától függően. Addig is mindenki igyekszik túllendülni a sokkon, belevetni magát a munkába és közben bizakodni.
A Campus Fesztivállal kapcsolatban ugyanezt tudom mondani: nekünk lelkileg semmiképp nem tenne jót, ha leállnánk az előkészületekkel, ezért jelenleg úgy állunk hozzá, hogy addigra már minden rendben lesz.
Természetesen az elsődleges szempont az egészség és a biztonság lesz, ha döntéshelyzetbe kerülünk majd.
Fotó: Kerékgyártó Tibi
Én abból a szempontból szerencsés helyzetben vagyok, hogy anyagilag több lábon állok, vannak olyan munkáim is, amik nem kötődnek szorosan a rendezvényszakmához. Ami a céget illeti, inkább nem bocsátkoznék találgatásokba arról, milyen hosszan lenne képes fenntartani magát úgy, hogy a bevételei jelentős része kiesik. Próbálunk pozitívak maradni, de vészforgatókönyvet is készíteni kell, adott esetben azzal kalkulálva, hogy akár fél évre is leállhat minden.”
Torma Béla, szabadúszó hangtechnikus
„Adagokban kaptuk a megszorításokat, első körben (amikor csak a 100 illetve 500 fő feletti rendezvényekről volt szó) még egész jónak láttam a helyzetet, a hétfői fejlemények után viszont teljesen kiürült a naptáram. Nekem ez abból a szempontból is sokk volt, hogy épp a múlt héten indítottam el a saját egyéni vállalkozásomat, ami letisztázta az eddigi, sokszor bonyolult munkaviszonyokat. Tehát most fizetnem kell a havi fix 50 ezer forintot, miközben jó ideig nem számíthatok bevételre.
Eddig egy átlagos hónapban körülbelül 20 megbízásom volt, hétköznap állandó helyeken, hétvégenként pedig össze-vissza mindenfelé. Ezeket mind teljesítményalapon fizették ki. Persze a mostani helyzet hatalmas érvágás, de így sem én leszek a legnagyobb bajban: vannak tartalékaim, a feleségem továbbra is kap fizetést, és családi kölcsönökre is számíthatok, ha szükséges.
Igazán súlyosan azokat fogja érinteni a helyzet, akiknek nagyobb vállalkozása van alkalmazottakkal. Különösen akkor, ha a közelmúltban vettek fel hitelt eszközbeszerzés miatt: ha ezt többé nem tudják fizetni, a bank elviszi az eszközeiket, így akkor se fognak tudni rendesen dolgozni, ha a korlátozások már el lesznek törölve.
Őket tehát hosszú távon, sőt akár végleg is elvághatja a mostani helyzet a megélhetésüktől.
Arra is számítani kell, hogy ha majd újraindulnak a rendezvények, hatalmas dömping várható, hiszen mindenki egyszerre próbál majd minél több megbízáshoz jutni.
Valószínűleg egymás alá fognak licitálni az emberek, ezt megakadályozandó alakul most egyfajta szakszervezet, ami már korábban is létezett (Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság a neve), de eddig a háttérben működött. Ezután azonban sokkal nagyobb szükség lesz rá, nagyon fontos lenne például egy fix általános árszabásban megegyezni.”