Zelenszkij az iráni támadásról: „Mi nagyon jól ismerjük a hasonló támadások szörnyűségét, ugyanazokat a Sahid drónokat és orosz rakétákat”
Az ukrán elnök közölte: „Meg kell erősíteni a biztonságot, és határozottan szembe kell szállnunk mindazokkal, akik a terrort akarják új normává tenni. Ezeknek a drónoknak a hangja ébresztő kell legyen a szabad világ számára”.
Elítélte az Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadásokat vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki párhuzamba helyezte azokat az Ukrajnát érő orosz csapásokkal.
"Mi Ukrajnában nagyon jól ismerjük az Oroszországból érkező hasonló támadások szörnyűségét, ugyanazokat a Sahid drónokat és orosz rakétákat, ugyanazt a taktikát, amely nagyszabású légicsapásokból áll" - írta az államfő az X portálon.
Véleménye szerint mindent meg kell tenni a feszültség további növekedésének megelőzése érdekében a Közel-Keleten.
"Irán lépései az egész régiót és a világot fenyegetik, ahogy Oroszország cselekedetei magukban hordozzák a háború kiszélesedésének kockázatát. A két rezsim nyilvánvaló együttműködésére a terror terjesztésében határozott és egységes választ kell adnia a világnak.
A Sahid drónok a terror eszközei ugyanúgy a Közel-Kelet, mint Európa egén" - mondta. Hozzátette:
"ezeknek a drónoknak a hangja ébresztő kell legyen a szabad világ számára, hogy csakis az egység és az elszántság menthet életeket és akadályozhatja meg a terror terjedését".
Zelenszkij cselekvést sürgetett, és arra figyelmeztetett, hogy "a szavak nem állítják meg a drónokat és nem lőnek le rakétákat". "Meg kell erősíteni a biztonságot, és határozottan szembe kell szállnunk mindazokkal, akik a terrort akarják új normává tenni. Elengedhetetlen, hogy az Egyesült Államok kongresszusa megtegye a szükséges lépéseket Amerika szövetségeseinek megerősítésére ebben a kritikus időszakban" - sürgette az ukrán elnök.
Az ukrán külügyminisztérium honlapján kiadott közleményében ítélte el a támadást, kiemelve, hogy ez példátlan mértékben növelheti a feszültséget a régióban. "Az ilyen cselekedetek teljesen elfogadhatatlanok, felelőtlenek, és a közel-keleti feszültség példátlan növekedésének kockázatát hordozzák magukban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a konfrontáció ne fajuljon nagyobb regionális konfliktussá! Ez a támadás ismét bizonyítja annak fontosságát, hogy a szabad világ összes erejét mozgósítani kell a demokrácia globális határainak védelmében" - írta a külügyi tárca.
Elítélte az Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadásokat vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki párhuzamba helyezte azokat az Ukrajnát érő orosz csapásokkal.
"Mi Ukrajnában nagyon jól ismerjük az Oroszországból érkező hasonló támadások szörnyűségét, ugyanazokat a Sahid drónokat és orosz rakétákat, ugyanazt a taktikát, amely nagyszabású légicsapásokból áll" - írta az államfő az X portálon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Térképre tették az azbeszttel szennyezett turistautakat: a Kéktúra több szakasza is érintett
Az első adatok szerint körülbelül 5 kilométernyi Kéktúra-szakasz és 30 kilométernyi egyéb út érintett. A természetjárókat arra kérik, dokumentálják, ha szennyezést észlelnek.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.
A térképen narancssárgával jelölik az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett útvonalakat. Az eddig beérkezett hivatalos adatok szerint a Szombathelyi Erdészet és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén vannak problémás részek.
Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.
A szövetség kéri a természetjárókat, hogy ha új, még nem jelölt érintettséget észlelnek, fotóval és pontos helyszínmegjelöléssel jelezzék azt.
A Greenpeace szerint egyetlen átsétálás egy szennyezett szakaszon valószínűleg nem jelent számottevő egészségügyi kockázatot. A veszélyt a felkavart por belélegzése jelenti, ami tartós vagy ismétlődő kitettség esetén okozhat megbetegedést.
A szakértők azt tanácsolják, hogy aki ilyen területen járt, a poros ruháit és cipőjét a lakáson kívül tisztítsa meg, szükség esetén FFP2-es vagy FFP3-as maszk viselése mellett. A maszk használata különösen ajánlott szeles, száraz időben vagy járműforgalom mellett.
Mivel a nehéz azbesztrostok a talajszint közelében halmozódnak fel, a gyerekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek.
Az érintett területek kezelői figyelmeztető táblákkal, sebességkorlátozással és az utak nedvesen tartásával igyekeznek csökkenteni a porzást. Az MTSZ pedig, mivel a területeknek nem tulajdonosa, a figyelemfelhívás mellett szükség esetén az útvonalak módosítását fontolgatja.
Tavasszal sorra igazolták a szennyezést nyugat-magyarországi helyszíneken. Kiderült, hogy a probléma sokkal kiterjedtebb, mint azt előzetesen gondolták. A kormányüléseken napirendre került az ügy, és osztrák–magyar vegyesbizottság is megkezdte a munkát a helyzet feltárására. A kormány a „szennyező fizet” elvét hangsúlyozza, leállította a további importot, a miniszterelnök pedig Bécsben is tárgyalt az ügyről.
A Magyar Természetjáró Szövetség egy online turistatérképen tette közzé azokat a nyugat-magyarországi szakaszokat, amelyek az egészségre veszélyes, ausztriai bányákból származó kőzúzalékkal szennyezettek lehetnek – írja a szövetség a honlapján.
A térképen narancssárgával jelölik az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett útvonalakat. Az eddig beérkezett hivatalos adatok szerint a Szombathelyi Erdészet és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén vannak problémás részek.
Ezek érintik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakaszát is, összesen körülbelül 5 kilométer hosszúságban, valamint további mintegy 30 kilométert más turistautakon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új vízdíjrendszer jöhet Budapesten, sávos rendszer bevezetését javasolja a városvezetés
Budapest vezetése egy sávos vízdíjrendszer bevezetését javasolja, amelynek része egy ingyenes alapmennyiség. A cél a fenntartható működés biztosítása, a változás egy átlagos háztartásnak havi pár száz forint emelkedést jelentene.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
A díjstruktúra átalakítása mellett a főváros a szociális védőhálót is megerősítené: a már működő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.
A főváros közlése szerint egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig ezt az összeget csupán néhány száz forinttal növelné.
A reformcsomag intézményi oldalon is változást sürget: visszaadnák a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát. A főváros a szubszidiaritás elvére hivatkozva azzal érvel, hogy annak a szereplőnek kell döntenie, amely a szolgáltatásért felel. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani.
A javaslat politikai hátterét Karácsony Gergely főpolgármester úgy vázolta fel, hogy a vízmegtartás fontosságában részleges egyetértés látszik az új, Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, ugyanakkor a jelenlegi, 2013-ban befagyasztott díjrendszer számos ponton korrekcióra szorul. A vita lényege, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal, és nem áldozza-e fel a vízkérdést a politikai populizmus oltárán.
A főváros érvelését konkrét számokkal is alátámasztja: egy köbméter víz Budapesten jelenleg 219 forintba kerül, miközben állításuk szerint Varsóban ennek nagyjából a duplája, Pozsonyban a háromszorosa, Bécsben a négyszerese, Prágában pedig az ötszöröse.
Bár a fővárosban a közlésük szerint 10–12 százalékos hálózati vízveszteség országos szinten viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez, amire a jelenlegi díjszinten nincs fedezet. A Duna vízállásának jövőbeli bizonytalansága pedig további ellátásbiztonsági kockázatot jelent.
Az év elejétől országosan egységesítették a nem lakossági, azaz a vállalkozók vízdíja rendszerét, és bevezettek egy átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. A lépés sok cégnél sokkszerű áremelkedést okozott, és rávilágított a rendszer finanszírozási anomáliáira. A vita ekkor fordult rá élesen a díjszámítások átláthatóságára, miután egy bírósági döntés a számítások kiadására kötelezte a hatóságot, amire válaszul felmerült, hogy a kormány titkosítaná a vízdíjadatokat.
A fővárosban az utóbbi időben megszaporodtak a csőtörések, ami ismét ráirányította a figyelmet a siralmas állapotban lévő vízhálózat problémájára, a Fővárosi Vízműveknél pedig több tízmilliárdos hiány keletkezett.
Az új környezetvédelmi tárca felállásával a vízmegtartás kormányzati prioritássá vált, a főváros pedig erre is hivatkozva terjesztette elő a sávos díjmodell javaslatát. A vita azóta sem csitult, június közepén egy újabb, a nem lakossági díjakat érintő, nagyjából 4,4 százalékos emelési tervezet is napirendre került.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Matolcsy Ádám egy dubaji céggel szerzett meg egy milliárdos Vörösmarty téri irodát
Matolcsy Ádámhoz köthető Minelley FZCO vásárolta meg a Vörösmarty téri ingatlant birtokló Danube Hotel Invest Kft.-t. A tranzakció május 28-án, bő egy évvel a jegybanki alapítványos botrány kirobbanása után történt.
Négy év, öt tulajdonos, egy luxuscím: Matolcsy Ádám dubaji cége, a Minelley FZCO május 28-án megszerezte a Danube Hotel Invest Kft.-t, így a Vörösmarty tér 3. alatti, a sajtóban milliárdosra becsült iroda a volt jegybankelnök fiának érdekkörébe került. A tranzakció két és fél héttel a kormányváltás után és bő egy évvel az MNB-alapítványok körüli botrány kirobbanása után zajlott le – írta a 444.hu.
Az ügylet főszereplője a Danube Hotel Invest Kft., amelynek leányvállalata, a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja a Vörösmarty téri ingatlant. A Danube Hotel Investet eddig a Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealap tulajdonolta, május végén azonban a céget a lap szerint megvásárolta a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji székhelyű Minelley FZCO. A 444.hu megkereste az ügyben Száraz Istvánt, a Danube Hotel Investet és a Minelley kézbesítési megbízottját is, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
A nyilvánosan ismert tranzakciók között ez az első, amelynek egy, a sajtóban milliárdosra becsült értékű ingatlan is a része.
Az ingatlan útja Matolcsy Ádámhoz meglehetősen kacifántos volt. A történet 2021 tavaszán kezdődött, amikor Száraz István egyik érdekeltsége egy új cégbe, a G-Alpha VRSMRT Kft.-be apportálta a Vörösmarty téri lakásokat és irodákat, 1,2 milliárd forintos értéken. Ezt a céget 2023 júniusában a jegybanki alapítványokhoz tartozó lengyel GTC vásárolta fel 3,5 millió euróért.
A csavar 2025 februárjában jött, amikor a céget visszavásárolta a GTC-től a szintén Száraz-körbe tartozó Danube Hotel Invest Kft. és egy ingatlanfejlesztő, az Urban Estate Zrt. Ennek a cégnek a tulajdonosa az a Pregitzer György, aki korábban Matolcsy Ádám másik barátja, Somlai Bálint egyik cégénél állt alkalmazásban. Végül a kört a mostani, május végi ügylet zárta le, amellyel a Danube Hotel Invest a dubaji Minelley FZCO-hoz került.
A cégbírósági adatok szerint nem ez az első közvetlen tranzakció a két üzletember között.
A Minelley kézbesítési megbízottjaként megjelölt Dry Real Estate Zrt.-ben már tavaly augusztusban jelentős változás történt. Az addigi többségi tulajdonost, Száraz Istvánt törölték a részvényesek közül, és a helyére Matolcsy Ádám cégei, a Minelley FZCO és a Magyar Stratégiai Zrt. léptek, összesen több mint 64 százalékos részesedést szerezve.
A megvásárolt Danube Hotel Invest 2024-es beszámolójában 4,7 milliárd forintos részesedés szerepel, de ez az adat félrevezető lehet a Vörösmarty téri ingatlan értékét illetően. A cég ugyanis 2025 elején a jegybanki alapítványos lengyel GTC-vel elcserélt más, nagy értékű ingatlanokat birtokló cégeket. A mostani tranzakció pontos vételára nem ismert.
Az ügyletet az MNB-alapítványok körüli botrány övezi, amelyben az Állami Számvevőszék feljelentést tett, a rendőrség pedig nyomozást folytat. A Fidesz vezető politikusai az elmúlt hónapokban látványosan kihátráltak Matolcsy Ádám mögül, Kocsis Máté egyértelművé tette a párt álláspontját.
„Ha ez igaz, ennek az embernek börtönben van a helye.”
Ezzel párhuzamosan merült fel a vagyonkimentés vádja és a dubaji szál, miután hírek jelentek meg arról, hogy Matolcsy Ádám konténerekben szállíttatja vagyontárgyait az Egyesült Arab Emírségekbe.
Négy év, öt tulajdonos, egy luxuscím: Matolcsy Ádám dubaji cége, a Minelley FZCO május 28-án megszerezte a Danube Hotel Invest Kft.-t, így a Vörösmarty tér 3. alatti, a sajtóban milliárdosra becsült iroda a volt jegybankelnök fiának érdekkörébe került. A tranzakció két és fél héttel a kormányváltás után és bő egy évvel az MNB-alapítványok körüli botrány kirobbanása után zajlott le – írta a 444.hu.
Az ügylet főszereplője a Danube Hotel Invest Kft., amelynek leányvállalata, a Danube VRSMRT Projekt Kft. birtokolja a Vörösmarty téri ingatlant. A Danube Hotel Investet eddig a Száraz Istvánhoz köthető Felis Magántőkealap tulajdonolta, május végén azonban a céget a lap szerint megvásárolta a Matolcsy Ádámhoz kötődő, dubaji székhelyű Minelley FZCO. A 444.hu megkereste az ügyben Száraz Istvánt, a Danube Hotel Investet és a Minelley kézbesítési megbízottját is, de a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fideszes háttéremberek felügyelték volna, mire költi Krausz Ferenc alapítványa a közpénz százmilliárdokat
Sajtóértesülések szerint a Nobel-díjas fizikus Élvonal Alapítványának felügyelőbizottságát a Fideszhez köthető személyekkel töltötték fel. A testület feladata a több százmilliárd forintos közpénz felhasználásának ellenőrzése lett volna.
Több százmilliárd forintos állami támogatás elköltését ellenőrizhették volna a Fideszhez szorosan kötődő háttéremberek a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványnál - erről ír a Telex.
Az alapítvány hat évre 261 milliárd forintot és egy további 25 évre szóló, akár ezermilliárdos keretet is kaphatott volna.
A lap megszerezte a szervezet alapító okiratát és a hozzá kapcsolódó cégdokumentumokat, melyekből most először derült ki név szerint, kik ültek a pénzügyeket felügyelő testületekben.
Bár egy alapítvány szakmai irányítását a kuratórium látja el – amelyben az Élvonal esetében világhírű tudósok ülnek –, a gazdálkodás és a működés feletti tényleges kontrollt a felügyelőbizottság gyakorolja. Ez a testület betekinthet az iratokba, vizsgálhatja a vezetők döntéseit, és jeleznie kell, ha jogsértést tapasztal.
Az általuk megismert dokumentumok szerint a felügyelőbizottságban Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója és a Mandiner című fideszes lap főszerkesztője; Kovács Zoltán, az MCC egyik vezetője és az MNB monetáris tanácsának tagja; valamint, egy a Fidesz által is gyakran foglalkoztatott ügyvédi iroda partnere ült.
A kép az alapítványhoz rendelt Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központnál is hasonló. Ennek a cégnek a felügyelőbizottságában Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója és volt innovációért felelős helyettes államtitkár; György László korábbi gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, aki nem mellesleg Hankó Balázs felnőttképzésért felelős állambiztosa volt, valamint Müller Veronika, a Pulmonológiai Klinika igazgatója kapott helyet.
Az alapítvány a kinevezésekkel kapcsolatos kérdésekre azt a választ adta, hogy a kiválasztás a jogszabályok alapján, a szükséges kompetenciák figyelembevételével történt.
A szervezet közleménye szerint: „A felügyelőbizottsági tagokat az alapító nevezi ki a hatályos jogszabályok alapján, a szükséges szakmai, vezetői, pénzügyi és jogi kompetenciák figyelembevételével.”
Az egész konstrukciót az a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi, vagyis kekva-modell tette lehetővé, amelyet az Európai Unió is élesen kritizált, amiért az állami vagyont magánjogi formába szervezte ki, miközben a felügyelő testületekbe beültetett szereplők egy egyszerű többségű kormányváltás esetén is a helyükön maradtak volna.
Azonban a Tisza Párt kétharmados választási győzelme ezt felülírta. Az új kormány már bejelentette a szerződés felbontását Krausz alapítványával és a már átutalt 22,4 milliárd forintot is visszakérik. Tanács Zoltán miniszter a lépést azzal indokolta, hogy a konstrukció korlátozza a közpénzek feletti demokratikus kontrollt.
A Tisza Párt vezette Országgyűlés hétfőn már meg is szavazta azt az Alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi a kekvák felszámolását.
Több százmilliárd forintos állami támogatás elköltését ellenőrizhették volna a Fideszhez szorosan kötődő háttéremberek a Nobel-díjas Krausz Ferenc vezette Élvonal Alapítványnál - erről ír a Telex.
Az alapítvány hat évre 261 milliárd forintot és egy további 25 évre szóló, akár ezermilliárdos keretet is kaphatott volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
