Vona Gábor a kormánynak: „Kapkodás van? Sumákolás? Vagy mindkettő?”
Vona Gábor Facebook-posztban bírálta a kormányt, mert szerinte a közmédia átalakításáról szóló törvényt társadalmi egyeztetés nélkül nyújtanák be. A Második Reformkor Párt elnöke szerint ezzel a kabinet megsértheti a jogszabályokat és egy korábbi miniszteri ígéretet is.
Vona Gábor vasárnap egy Facebook-posztban bírálta a kormányt a közmédia átalakításának tervezett módja miatt. A Második Reformkor Párt elnöke azzal kezdte, hogy „Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy a kormány a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot.”
Vona ezt szembeállította Tarr Zoltán miniszter múlt keddi nyilatkozatával, amely szerint a kabinet két lépésben, egy széles körű társadalmi egyeztetés után alakítaná át a közmédiát. A kormányfő szavaiból viszont úgy tűnik, ez a konzultáció elmarad, ami a pártelnök szerint három okból is fájó lenne.
A politikus elsőként a korábbi rossz kormányzati gyakorlatokhoz való visszatérést említette.
„A Fidesz 16 éves és borzasztó gyakorlata volt, hogy nagy jelentőségű, akár kétharmados törvényeket tolt át nagy sebbel-lobbal, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül. Ezt számtalan civil szervezet szóvá tette anno, remélem, ők most sem hallgatnak majd. Mert igen, nagyon fontos, hogy mielőbb legyen valódi közmédia, de ha 16 éve (vagy 36 éve!?) várunk rá, ezt a pár hét társadalmi egyeztetést talán kibírtuk volna…”
Második problémaként jogi aggályokat fogalmazott meg. Szerinte ha valóban a kormány a javaslat előterjesztője, akkor a társadalmi egyeztetés elmaradása lényegében törvénysértő. Hozzátette, ezt meg lehet kerülni képviselői indítvánnyal, ahogy a Fidesz is tette, de Magyar Péter egyelőre kormányzati benyújtásról írt.
„Akkor viszont hol maradt a jogilag előírt és Tarr Zoltán által beígért széles és előzetes konzultáció? Kapkodás van? Sumákolás? Vagy mindkettő?”
Végül a saját pártja szempontját is felvetette, emlékeztetve egy korábbi ígéretre. „A Második Reformkor Párt visszalépett az áprilisi választás előtt a rendszerváltás érdekében. Azt mondtuk, három törvényről kellene egyeztetés még a választás előtt: az alaptörvény, a választási törvény és a médiaszabályozás. Egyikről sem volt, mert Magyar Péter azt mondta, majd a választások után.”
„Nos, itt vagyunk a választások után, kétharmaddal nyert a Tisza, de hol van a beígért egyeztetés?” – tette fel a kérdést. Vona azzal zárta, hogy bár bízik a kormány előremutató javaslatában, még biztosabb abban, hogy a széles körű konszenzus precedensértékű lenne, míg annak elmaradása egy „fájó módon ismerős” precedenst teremtene.
Magyar Péter miniszterelnök szombaton jelentette be a törvényjavaslat gyors benyújtását, egy nappal azután, hogy Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója pénteken kezdeményezte munkaviszonyának megszüntetését. A kormányfő közleménye éles fordulatot jelentett Tarr Zoltán miniszter múlt keddi nyilatkozatához képest, aki még kétlépcsős reformról és széles társadalmi párbeszédről beszélt.
Vona Gábor vasárnap egy Facebook-posztban bírálta a kormányt a közmédia átalakításának tervezett módja miatt. A Második Reformkor Párt elnöke azzal kezdte, hogy „Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy a kormány a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot.”
Vona ezt szembeállította Tarr Zoltán miniszter múlt keddi nyilatkozatával, amely szerint a kabinet két lépésben, egy széles körű társadalmi egyeztetés után alakítaná át a közmédiát. A kormányfő szavaiból viszont úgy tűnik, ez a konzultáció elmarad, ami a pártelnök szerint három okból is fájó lenne.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezek voltak a Fidesz-tüntetés legkellemetlenebb pillanatai Jámbor András szerint
A Fidesz csütörtöki, „Stop Önkény” címmel tartott tüntetésén elhangzottakat komentálta a volt országgyűlési képviselő. Szerinte a a „Stop Örkény” név tökéletes a tüntetésre, mert az már az „örkényi színvonalat” hozta.
Jámbor András sem hagyta szó nélkül a Fidesz csütörtöki tüntetését – Facebook-oldalán pontokba szedve írt arról, szerinte melyek voltak a demonstráció legkellemetlenebb pillanatai.
„A múltkori tüntetés után nem gondoltam volna, hogy lehet mélyebbre süllyedni. De a Fidesz tégláról téglára, lépésről lépésre dolgozik ezen” – írta, hozzátéve, hogy „sorban gyártják a pecsétes papírokat, hogy rosszabb ellenzék a mostani Fidesz, mint mi voltunk”.
Azt írta, ha gyűjtenie kellene olyan skandálásokat, amelyekkel biztosan nem lehet sikert elérni, akkor azok a „Diktatúra!”,„Nem hagyjuk!”,„Hazaárulók!”, az „Ébresztő!” és a „Mondjon le!” lennének, amelyek mind elhangzottak a tüntetésen. A „Mocskos Tisza!” rigmust a „kreativitás citromdíjának” nevezi.
Jámbor emlékeztet arra, amikor egy éve Sulyok Tamás arra kérte a fiatalokat, ne skandáljanak illetlen rigmusokat, most pedig mellette tüntetnek ezzel. Hozzáteszi, hogy a rigmus fideszes verzióját Magyar Péter mindig letekerte az országjárásain. Idézett egy felszólalót is, aki azt üvöltötte: „Április 12. volt a magyar nemzet Trianonja”. Erre így reagált:
„Kedves fideszesek! A magyar nemzet Trianonja Trianon volt, és full ízléstelen a saját választási vereségeteket az ország szétdarabolásához, családok szétszakításához, a magyar nemzet egyik legnagyobb történelmi gyászpillanatához hasonlítani.”
Felszólította őket arra, hogy ne keltsék azt az érzetet, hogy magyar az, akinek fáj a Fidesz veresége.
Arra is reagált, hogy a tüntetésen az is elhangzott, hogy Áder János házának lefotóztatása „kommunista időkben volt szokás”. Jámbor feltette a kérdést, hogy hány ellenzéki otthonát gyalázta meg a propaganda. Arra pedig, hogy „eljön az idő, amikor már nem lehet uszító jelszavakkal elfedni a valóságot”, így vágott vissza: „Csókolom. Jó reggelt. Eljött. Április 12-én.”
Idézte a demonstráción felszólaló Osztie Zoltán plébánost is, aki a jelenlegi kormányt a „terror kommunista és fasiszta eszközeinek” használatával vádolta, majd két mondattal később azt mondta: „Elítéljük a mások megalázására törekvő durva és gyűlöletkeltő kommunikációt.” „Mintha lenne némi difi” – kommentálta röviden a kommunikációs szakember.
A plébános Szent Ágostontól is idézett, ám Jámbor szerint az valójában nem Magyar Péterről, hanem a tüntetésről és a Fidesz önszembenézéséről szól: „Kétségbeejtő az olyan ember, aki nem annyira saját bűneit nézi, de annál inkább vájkál a másokéban.”
Szerinte az is kellemetlen volt, amikor Áder János a tömeg méretére úgy reagált: „Szerintem a Ferencváros örülne, ha ma este ennyi szurkolója lenne”. Jámbor azt írta erre: „Haver. Az MTK-nak is van ennyi. (Nem, a Felcsútnak nincs.”
Szintén kellemetlen pillatnak tartja azt is, amikor Áder feltette a kérdést, hogy „miért vagyunk itt?”, mire valaki bekiabálta azt, hogy „hogy mondjon le Magyar Péter!”. Miután fél percig zúgott a „Mondjon le!”, kiderült, hogy mégsem ezért vannak ott.
Jámbor kiemelte azt is, hogy Áder véletlenül Bibó István „Ne féljetek!” című gondolatából azt a részt is idézte, miszerint demokratának lenni annyit tesz, mint „nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól…”. „A huszonhetedik migránsozás után talán észrevehette volna, hogy az idézet második sora nem túl kompatibilis a tömeggel” – jegyezte meg a volt képviseő.
Végül azt is megemlítette, hogy nem volt olyan szónok, aki ne hasonlította volna Rákosihoz Magyar Pétert.
„Őszintén észnél vagytok? Recsk, málenkij robot, szovjet-megszállás, fekete autó, körömletépések. Tényleg meggyalázzátok a magyarok emlékét, akik valódi diktatúrákban hunytak el a szabadságért?” – teszi fel a kérdést.
Összegzésképpen annyit írt: szerinte a „Stop Örkény” név tökéletes a tüntetésre, mert az már az „örkényi színvonalat” hozta.
Jámbor András sem hagyta szó nélkül a Fidesz csütörtöki tüntetését – Facebook-oldalán pontokba szedve írt arról, szerinte melyek voltak a demonstráció legkellemetlenebb pillanatai.
„A múltkori tüntetés után nem gondoltam volna, hogy lehet mélyebbre süllyedni. De a Fidesz tégláról téglára, lépésről lépésre dolgozik ezen” – írta, hozzátéve, hogy „sorban gyártják a pecsétes papírokat, hogy rosszabb ellenzék a mostani Fidesz, mint mi voltunk”.
Azt írta, ha gyűjtenie kellene olyan skandálásokat, amelyekkel biztosan nem lehet sikert elérni, akkor azok a „Diktatúra!”,„Nem hagyjuk!”,„Hazaárulók!”, az „Ébresztő!” és a „Mondjon le!” lennének, amelyek mind elhangzottak a tüntetésen. A „Mocskos Tisza!” rigmust a „kreativitás citromdíjának” nevezi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tíz perc alatt ugrott 42 fokra a hőmérséklet – nem a napsütés, hanem egy zivatar kellett az új országos melegrekordhoz
A HungaroMet tanulmánya szerint egy feloszló zivatar leáramlása kellett ahhoz, hogy Szécsényben 42,0 fokot mutasson a hőmérő. A hőhullám magja is szokatlanul, északnyugat felől érte el Magyarországot.
Tíz perc alatt íródott át a magyar meteorológia története: június 30-án délután három órakor az Ipoly menti Szécsényben a hőmérséklet 40,3 fokról 42,0 °C-ra ugrott, amivel 0,1 °C-kal megdőlt a 2007 óta érvényben lévő országos abszolút melegrekord. A HungaroMet friss tanulmánya szerint a hirtelen, drámai melegedés hátterében egy lokális időjárási esemény állhatott.
A süllyedés közben felmelegedő levegő pont elegendő volt ahhoz, hogy a hőmérő higanyszála átlépje a korábbi, Kiskunhalason mért 41,9 fokos csúcsot.
A rekorddöntés körülményei is sajátosak voltak. Az állomáson egy órával korábban már 41,4 °C-ot mértek, azonban egy közeli zivatarfelhő árnyékoló hatása miatt a hőmérséklet átmenetileg csökkent, mielőtt a tízperces ugrás bekövetkezett.
A június végi, egész Európát sújtó hőhullám kialakulása is több tényező szokatlan együttállásának eredménye. A folyamat június közepén indult, amikor a Nyugat-Szaharában, illetve az Arab-félsziget és Irán térségében kialakult forró zónákból a levegő nyugat felé indult. Az arábiai légtömeg gyorsabb mozgása miatt utolérte a szaharait, és Nyugat-Afrika fölött egy különösen erős meleg mag jött létre. Ezt követően egy Marokkó térségében kialakult sekély ciklon a forró légtömeg egy részét június 16-án Európa felé térítette. A szaharai levegő markáns hulláma június 18-án érte el Spanyolországot, majd északabbra sodródva felerősítette a Franciaország feletti anticiklont. A folyamatok és az erős napsütés eredményeként egy úgynevezett hőkupola alakult ki, ami csapdába ejtette és tovább melegítette a forró levegőt.
A hőkupola lassan terjedt keleti irányba, így fordulhatott elő, hogy Magyarországra június 27-én a megszokott délnyugati helyett északnyugati irányból érkezett meg az afrikai eredetű hőhullám magja.
A tetőzés napján, június 30-án az ország időjárása kettészakadt: miközben a Bécsi-medence irányából beáramló hűvösebb levegő miatt a Dunántúl nyugati részén a hőmérséklet már nem emelkedett 40 °C fölé, a Dunától keletre a zivatarok ellenére is kitartott az extrém forróság, megteremtve a feltételeket a szécsényi rekordhoz.
Június 29-én már látszott, hogy a forróság nem egyszerű kánikula lesz: délelőtt 11 óra előtt már megdőlt a napi melegrekord. A hegyvidékek sem adtak menedéket: Kékestetőn 31 °C-ot regisztráltak. A tetőzés végül június 30-án jött el, amikor a szécsényi 42,0 °C-os méréssel megszületett a mindenkori magyar abszolút csúcs.
Tíz perc alatt íródott át a magyar meteorológia története: június 30-án délután három órakor az Ipoly menti Szécsényben a hőmérséklet 40,3 fokról 42,0 °C-ra ugrott, amivel 0,1 °C-kal megdőlt a 2007 óta érvényben lévő országos abszolút melegrekord. A HungaroMet friss tanulmánya szerint a hirtelen, drámai melegedés hátterében egy lokális időjárási esemény állhatott.
A süllyedés közben felmelegedő levegő pont elegendő volt ahhoz, hogy a hőmérő higanyszála átlépje a korábbi, Kiskunhalason mért 41,9 fokos csúcsot.
A rekorddöntés körülményei is sajátosak voltak. Az állomáson egy órával korábban már 41,4 °C-ot mértek, azonban egy közeli zivatarfelhő árnyékoló hatása miatt a hőmérséklet átmenetileg csökkent, mielőtt a tízperces ugrás bekövetkezett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vidéki prókátor: Vége az ügyészi vádmonopóliumnak, négy szereplő is vádat emelhet majd Magyarországon
A Vidéki Prókátor blog szerint a Tisza Párt Alaptörvény-módosítása megszünteti az ügyészség kizárólagos vádképviseleti jogát. A jövőben az ügyészségen kívül a sértett, az új NVVH és az Európai Ügyészség is felléphet vádlóként.
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként ismertté vált ügyvéd egy friss bejegyzésben elemzi az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely szerinte megszünteti az ügyészi vádmonopóliumot. A szerző szerint jogtörténeti jelentőségű változás zajlik, amely „méltánytalanul kevés” figyelmet kap.
A poszt úgy fogalmaz,
„a Tisza Párt alkotmánymódosítása révén a szemünk előtt hullik darabjaira és válik a múlt részévé egy régi alkotmányos jogintézmény: az ügyészi vádmonopólium.”
A bejegyzés azzal a tézissel indít, hogy egy „maffiaállam” felépítésének kulcsa az ügyészség feletti kontroll és a vádmonopólium alkotmányos védelme, ami büntetőjogi védelmet biztosít a hatalomnak.
„Az ügyészség vádmonopóliumát az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése mondta ki annak rögzítésével, hogy az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ez a rendelkezés azért bírt alapvető jelentőséggel, mert az összes állami szervet kizárta a pótmagánvád lehetőségéből.”
Mivel a közvagyont sértő bűncselekmények sértettje csak az állam vagy egy állami szerv, például egy önkormányzat lehet, a szabályozás azt eredményezte, hogy csak az ügyészség által preferált korrupciós ügyek kerülhettek bíróság elé. A szerző példaként említi az ELIOS- és a Volvogate-ügyet.
A poszt szerint a tizenhetedik módosítás lényege, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozására tekintettel megváltoztatja ezt a helyzetet. A bejegyzés szerint a szövegből kiveszik a „kizárólagos” szót, az állami büntetőigény érvényesítésének szabályait pedig törvényi szintre utalják. A Vidéki prókátor úgy látja, ezzel megszűnik az alkotmányos alapja az állami szervek pótmagánvádlóként való fellépésének tilalmára. Bár a büntetőeljárási törvény ezt még kizárja, a szerző szerint ez a rendelkezés „bármikor megváltoztatható, vagy hatályon kívül helyezhető”.
A vádmonopóliumot tovább gyengíti az NVVH felállítása és Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez. Az NVVH ugyanis közvádlói jogkört kap, az Európai Ügyészség delegált ügyészei pedig szintén jogosultak lesznek vádat emelni magyar bíróság előtt.
A nem túl távoli jövőben így a poszt szerint négy szereplő is felléphet vádlóként:
az ügyész,
a sértett (pótmagánvádlóként),
az NVVH és
a delegált európai ügyész.
A szerző úgy zárja a bejegyzést, hogy
az ügyészi vádmonopólium, amely „az orbáni maffiaállam egyik fundamentuma volt, szép lassan a jogtörténet ködébe fog veszni”.
Úgy véli, az Orbán-rendszer idején az ügyészség visszaélt ezzel a jogintézménnyel, ezért azt mielőbb fel kell számolni. „Az ügyészi vádmonopóliumnak Orbán Viktor és hű harcostársa, Polt Péter ásta meg a sírját, Magyar Péter pedig most eltemeti. Nyugodjék békében!”
Fülöp Botond, a Vidéki prókátorként ismertté vált ügyvéd egy friss bejegyzésben elemzi az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely szerinte megszünteti az ügyészi vádmonopóliumot. A szerző szerint jogtörténeti jelentőségű változás zajlik, amely „méltánytalanul kevés” figyelmet kap.
A poszt úgy fogalmaz,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai lap: Tanulságos az, ami a magyar közmédiában történik, nem szabad figyelmen kívül hagyni
A Las Vegas Sun nevű lap szerint a magyarországi közmédia átalakítása intő jel az Egyesült Államoknak. Cikkükben bemutatják, hogyan alkalmazza a Trump-kormány azokat a taktikákat, amelyeket korábban Orbán Viktor kormányzása alatt Magyarországon lehetett tapasztalni.
Miközben a magyar közmédia ezen a héten fekete képernyőn kért bocsánatot az éveken át tartó propagandájáért, egy amerikai lap már arra figyelmeztet: az Egyesült Államok épp ennek az ellenkező irányába tart. A magyarországi politikai fordulat olyan tanulság, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni – olvasható a Las Vegas Sun cikkében.
A lap szerint Donald Trump elnök második ciklusában felerősítette a szabad sajtó elleni hadjáratát, és a kormányzati gépezetet egyre inkább arra használja, hogy a baráti médiát jutalmazza, a kritikus hangokat pedig büntesse.
A cikk konkrét amerikai példákat is sorol. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke, Brendan Carr több alkalommal is nyilvánosan utalt arra, hogy a műsorszolgáltatók engedélyeit vizsgálhatják a hírtartalmak miatt. Eközben az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyott egy olyan nagy médiatranzakciót, amelynek nyomán az Ellison család befolyása tovább növekszik a piacon. Az adminisztráció emellett korlátozta a hozzáférést a közérdekű információkhoz, a Fehér Ház például egy névhasználati vita miatt szankcionálta a The Associated Press hírügynökséget.
Az amerikai lap elemzésének apropóját az adta, hogy kedden a közmédia új, átmeneti vezetése felfüggesztette a politikai műsorokat az állami műsorszolgáltatóknál, és nyilvános bocsánatkérést adott ki. A nézőket fekete képernyő fogadta azzal az üzenettel, hogy a közmédia nem hazudhat, és az országnak független hírszolgáltatás jár. Az új vezetés a szerkesztői függetlenség megteremtését és egy olyan háromoldalú felügyelet létrehozását ígérte, amelyben a kormány és az ellenzék mellett újságírók is helyet kapnak. Az átalakítás részeként azonnali kirúgások is történtek, amelyek a politikai újságírás kulcsfiguráit érintették. Az elbocsátottak között voltak a választás utáni Magyar Péter-interjúk és a korábbi Orbán-beszélgetések készítői is.
A Las Vegas Sun cikke Ronald Reagan egykori amerikai elnököt idézve zárul, aki szerint a szabad és erős sajtó a sikeres önkormányzás elengedhetetlen feltétele. „Nincs fontosabb összetevője folyamatos sikerünknek abban, amit az Alapító Atyák önkormányzásunk »nemes kísérletének« neveztek, mint a szabad, erős és független sajtó” – mondta Reagan 1983-ban.
Miközben a magyar közmédia ezen a héten fekete képernyőn kért bocsánatot az éveken át tartó propagandájáért, egy amerikai lap már arra figyelmeztet: az Egyesült Államok épp ennek az ellenkező irányába tart. A magyarországi politikai fordulat olyan tanulság, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni – olvasható a Las Vegas Sun cikkében.
A lap szerint Donald Trump elnök második ciklusában felerősítette a szabad sajtó elleni hadjáratát, és a kormányzati gépezetet egyre inkább arra használja, hogy a baráti médiát jutalmazza, a kritikus hangokat pedig büntesse.
A cikk konkrét amerikai példákat is sorol. A Szövetségi Kommunikációs Bizottság elnöke, Brendan Carr több alkalommal is nyilvánosan utalt arra, hogy a műsorszolgáltatók engedélyeit vizsgálhatják a hírtartalmak miatt. Eközben az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyott egy olyan nagy médiatranzakciót, amelynek nyomán az Ellison család befolyása tovább növekszik a piacon. Az adminisztráció emellett korlátozta a hozzáférést a közérdekű információkhoz, a Fehér Ház például egy névhasználati vita miatt szankcionálta a The Associated Press hírügynökséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
