Csak azok a pártok indulhatnak jelölőszervezetként az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, amelyek már a voksolás kiírásakor bejegyzett pártok voltak. Sulyok Tamás köztársasági elnök március 12-én tűzte ki hivatalosan a referendum időpontját, ekkor pedig az Országos Bírósági Hivatal szerint 185 bejegyzett szervezet volt.
Magyar Péter március 15-én jelentette be, hogy Talpra, magyarok néven közösséget indít, és rövidesen egy pártot is létrehoz. Az ünnepi zászlóbontás után a Partizánnak adott interjújában a jogász azt is elmondta, hogy mind az EP, mind az önkormányzati választáson szeretnének elindulni.
Magyar új pártjának a bejegyzése azonban már nem tud végigmenni a jelöltállítási határidőig, így az indulásról több párttal is tárgyaltak.
A bírósági hivatal most közzétett adataiból az is látszik, hogy 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.
A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, és 68-at töröltek a nyilvántartásból. Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 264 párt indulhatott.
Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
A Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989-ben alakult meg, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított FKGP és MDF (mai nevén Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) jelenleg felszámolás alatt áll.
Az 1993-ban bejegyzett MIÉP megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Csak azok a pártok indulhatnak jelölőszervezetként az Európai Parlament magyar tagjainak választásán, amelyek már a voksolás kiírásakor bejegyzett pártok voltak. Sulyok Tamás köztársasági elnök március 12-én tűzte ki hivatalosan a referendum időpontját, ekkor pedig az Országos Bírósági Hivatal szerint 185 bejegyzett szervezet volt.
Magyar Péter március 15-én jelentette be, hogy Talpra, magyarok néven közösséget indít, és rövidesen egy pártot is létrehoz. Az ünnepi zászlóbontás után a Partizánnak adott interjújában a jogász azt is elmondta, hogy mind az EP, mind az önkormányzati választáson szeretnének elindulni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy dolog egészen biztos: ma éjjel Orbán Viktor és a NER főbűnösei hatványozottan rosszabbul fognak aludni”
– ezzel a mondattal reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalánRuff Bálint miniszteri jelölésére.
A Momentum alapítója, volt pártelnök ezzel arra a szerdai bejelentésre reagált, miszerint Magyar Péter a megalakuló TISZA-kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterének a Partizán Vétó című műsorából ismert jogászt, Ruff Bálintot kérte fel.
Fekete-Győr a posztjában azt írta, a döntés sokak számára hordozza a reményt, hogy „a régóta áhított rendszerváltás és a NER bűnöseinek kíméletlen felelősségre vonása ezúttal remélhetőleg nem silányul olcsó kampányígéretté”.
Fekete-Győr szerint: "Reménykeltő látni, hogy egy olyan ember tölti majd be az új kormány egyik legfontosabb kulcspozícióját, aki a Vétó adásaiban hosszú időn át, megalkuvás nélkül képviselte a politikai kultúraváltás és az elszámoltathatóság gondolatát. Aki még az utolsó adásban is kérlelhetetlenül érvelt amellett, hogy a felelősségre vonás soha nem képezheti politikai alku tárgyát, valódi rendszerváltás ugyanis csakis kőkemény igazságtételre épülhet!"
A leendő miniszter első intézkedései között említette az ügynökakták mielőbbi megnyitását, a lehető legkevesebb kitakarással, valamint egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását.
Fekete-Győr András ehhez kívánt a leendő miniszternek „rendíthetetlenséget, a rendszerváltó reformokhoz és egy új, tisztességes választási rendszer megalkotásához államférfiúi bölcsességet, az elmúlt tizenhat év romjainak és mocskának eltakarításához pedig fáradhatatlan kitartást!”
„Egy dolog egészen biztos: ma éjjel Orbán Viktor és a NER főbűnösei hatványozottan rosszabbul fognak aludni”
– ezzel a mondattal reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalánRuff Bálint miniszteri jelölésére.
A Momentum alapítója, volt pártelnök ezzel arra a szerdai bejelentésre reagált, miszerint Magyar Péter a megalakuló TISZA-kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterének a Partizán Vétó című műsorából ismert jogászt, Ruff Bálintot kérte fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.
Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.
Arra a kérdésre, hogy tart-e saját fiainak besorozásától, úgy felelt, „ez nem egy végletekig a valóságtól elrugaszkodott megközelítés. Egy háborús világkorszak közeledik, a világ számos pontján reális háborús veszély van. Nemcsak a saját családom miatt, hanem az egész ország miatt tartok attól, hogy a béke nem lesz mindig adott”
A kampány fő üzenetei között szerepelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. A Fidesz a kampányban végig azzal érvelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy „az Európai Néppárt durván háborúpárti, a Tisza pedig ennek a frakciónak a tagja”.
„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.
Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Behívták egy ablaktalan szobába és megzsarolták az Erste vezetőjét a jegybankban - állítja Simor András volt MNB-elnök
Simor András szerint az egyik jegybanki alelnök így kényszerítette őt arra, hogy távozzon az Erste Group felügyelőbizottságából 2023-ban. Eddig hallgatott, de most mindent elmondott az ATV Egyenes adás című műsorában. Szerinte ami történt, bűncselekmény.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.
A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.
A beszélgetésen a jegybanki alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.
„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.
A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”
Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.
Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.
„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.
Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”
Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.
„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.
Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Simor András: Zsarolással kényszerítette ki a lemondásomat a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke
Simor András volt jegybankelnök az ATV-ben beszélt az Erste Group felügyelőbizottságából való távozásának valódi okáról. Állítása szerint az egyik MNB alelnök megfenyegette az Erste magyarországi vezetőjét, hogy megnehezíti a bank működését, ha ő a posztján marad.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a bankvezető elmondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.
A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.
A beszélgetésen az alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.
„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.
A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”
Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.
Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.
„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.
Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”
Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.
„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.
Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
