Vadász Iván a vállalkozók újabb tehernövekedéséről: Nem nagyon tudnak mást csinálni, minthogy lenyelik
Egy új, közel 190 oldalas törvénytervezet szerint a jövőben a főállású egyéni vállalkozók mellett már a mellékfoglalkozásként vállalkozó, úgynevezett többes jogviszonyban dolgozóknak is kötelező lenne a havonta fizetendő fix járulék, vette észre a Magyar Narancs. A lap azt írja, a járulékterheket, vagyis a tb-t és a szochot a minimálbér 30%-a után kellene megfizetni, akkor is, ha valakinek egy fillér bevétele sincs az adott hónapban. Az idei minimálbérrel számolva ez a Magyar Narancs szerint
A változás különösen rosszul érintheti a lap szerint a volt katásokat, akik jellemzően átalányadózók. Ők ugyanis - ha mellékfoglalkozású vállalkozók lettek - eddig csak akkor fizettek adót és járulékot, ha a bevételük meghaladta az éves minimálbér felét, ami idén nagyjából 2,3 millió forint. Ezután viszont a minimálisan elvárt járulékterhet mindenképp be kellene fizetniük havonta.
Vadász Iván adószakértő szerint azonban egyelőre nehéz a törvénymódosítás konkrét hatásaival számolni, mert nem az előttünk álló évtől, hanem csak 2025 januárjától vezetnék be a változtatásokat. Addig pedig sok olyan dolog történhet, ami befolyásolhatja a fizetendő járulékok mértékét.
– Mi a most tervezett változások lényege?
– Ha ebben a formában elfogadják, akkor az országgyűlés elé került módosító-törvénycsomag átalakíthatja az egyéni vállalkozók adóterheit. A lényeg az lenne, hogy akár főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, akár mellékesben vállalkozik, vagy legyen akár tételes költségelszámoló, esetleg átalányadózó, mindenképpen újra kell gondolnia az elszámolásokat. Szerencsére erre bőven lesz idő, mert a változások a javaslat szerint csak 2025 januárjától lépnek hatályba.
– Milyen változásokra készülhetnek az egyéni vállalkozók, ha átmegy a törvény a jelenlegi formájában?
– Az tény, hogy tehernövekedés várható, de ennek a mértékét még nem tudjuk pontosan megmondani. A törvényjavaslathoz ugyanis nem készült nyilvános hatástanulmány, és azok az adatok is csak a Pénzügyminisztériumban elérhetők egyelőre, melyek alapján ki lehetne számolni a többletterhelést.
– Kiket érinthet pontosan a bő egy év múlva esedékes módosítás?
– A szóban forgó rész a mellékfoglalkozású egyéni vállalkozókat érintené, akiknek most csak akkor kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót, vagyis tb-t és szochót fizetni, ha tényleges bevételük van. Mellékfoglalkozásúnak számít, aki legalább 36 órás munkaviszonyban van és/vagy egyetemi tanulmányokat folytat, és mellette egyéni vállalkozó. A tervezet szerint azonban
A járulékok mértéke pedig a mindenkori minimálbérhez van kötve, ami jelenleg 232 ezer forint, és a nemrég beharangozott 15 százalékos emelést követően 267 ezer forintra emelkedhet hamarosan. De az említett törvénymódosítás esetében még ez sem lehet irányadó, hiszen azt most még a jósok sem tudják, hogyan alakulhat a minimálbér 2025-től.
– Nagyjából hány embert érinthet ez a törvénymódosítás?
– A NAV és a KSH adatai szerint is majdnem 600 ezer egyéni vállalkozó van Magyarországon. De olyan bontásokat nem közöl az állam, hogy közülük hányan katások, átalányadósok, tételes költségelszámolók, főfoglalkozásúak vagy éppen mellékfoglalkozásúak.
– Mi indokolhatja a most a parlament elé kerülő törvénymódosítást?
– Nincs indoklás a törvényjavaslatban. De azt gondolom, hogy ez nem végleges változat, és még alakulni fog, mert vannak homályos megfogalmazások a tervezetben. Az szja-törvényt például 43 oldalnyi gépelt szöveg módosítja, amit ember legyen a talpán, aki követni tud. Feltehetően megvannak az eszközfeltételek arra a Pénzügyminisztériumban, hogy mindezt számítógépes verzióban is elérhetővé tegyék, ami alapján a képviselők is értenék, amit megszavaznak és a hozzám hasonló szakemberek is gyorsabban értelmezhetnék, de valamiért nem akarják ezt ilyen formában rendelkezésre bocsátani.
– Véleménye szerint milyen hatással lenne a törvényjavaslat a mellékfoglalkozású vállalkozókra, ha változtatás nélkül, a jelenleg ismert formájában megszavaznák?
– Feltételezésem szerint nem nagyon tudnak mást csinálni, minthogy lenyelik, és halad a karaván tovább. De azért tegyük hozzá, hogy a katát 2020-ban módosították alapvetően, ami akkor 400 ezer embert érintett. Majd tavaly júliusban ugyancsak a katások körében egy nagy irtás következett be, és az átalányadót is átalakították. Egy évvel később pedig azt látjuk, hogy megint újraszabályozzák az egyéni vállalkozókat.
Végig kellene gondolni, hogy mi az ésszerű ahelyett, hogy 2022-ben majd rá egy évre is felforgatnak mindent. Persze nem tudhatjuk, hogy mi a célja az újabb változtatásoknak.
