Üstökben főzik a levest, hordóknál melegszenek a vonatra váró emberek Lvivben – helyszíni tudósításunk
Megduplázódott a -3 fokban vonatra várók tömege az állomáson, de több lett a vonat is. Van, aki menekül, van, aki frontra indul. A légvédelmi szirénát csak a harkoviak veszik komolyan.
Hétfő estétől már csak egy úgynevezett kapszulában alszom. Ez a legolcsóbb szállás Lvivben, csak egy ágy egy nagy dobozban, ablak nincs. Fürdőszoba kint a szomszédban.
A vasútállomáson kezdtem a napot. Elképesztő, milyen mennyiségben látják el étellel-itallal az embereket. Standoknál álló önkéntesek, civilek kínálnak mindenkit, főtt tojás és házi sütemény is jut a várakozóknak. Forró teát osztanak és
mobil katonai főzőkön, üstben főzik a levest. Ehhez folyamatosan hozzák a közelben vágott fát.
Egy brit és egy török fiúval beszélgettem, amikor összeesett mellettünk egy epilepsziás fiatal.
Azonnal a segítségére siettünk. Egyikük a hátára fordította a görcsösen remegő, habzó szájú fiút, de gondozóként is tanultam, hogy az nem jó, oldalfekvés kell. A társam be akart nyúlni a szájába, de figyelmeztettem, hogy azt soha, mert le is haraphatja az ujját. Valóban figyelni kell, hogy a nyelve ne akadályozza a légzést, de tudni kell, hogy elképesztő erő van ebben a görcsben, se kezet, se eszközt nem szabad betenni a szájba. Hamar megjött az egészségügyi csapat, és átvették a fiú ápolását.
Megmosakodtunk és kifújtuk magunkat, majd kiderült, hogy elhagytam a fényképezőm töltőjét. Pár száz kilométerre az ilyesmi nem gond, házhoz rendelhető, megvehető bármilyen műszaki boltban. Itt viszont háború van.
A városban alapvetően nyugalom van, csak a menekülők és a harcba indulók tömege mutatja, hogy itt most semmi sem úgy működik, mint egy hete.
Sorra jártam a műszaki boltokat, de töltőt persze sehol sem lehetett kapni, végül a Facebookon kértem segítséget, és így sikerült kölcsönkapnom egyet.
Már kedden is elég sokan voltak az állomáson, de szerdára duplájára nőtt a tömeg. Úgy tűnik, folyamatosan nő a menekültek száma. Láttam még ismerős arcokat az előző napról, szóval sokat kell várni.
Az emberek hosszú sorokban állnak a pénztártól a peronig. Nem csak az utazni akarók, a vonatok száma is emelkedik, mégis nehéz a nyugatra tartó járatokra feljutni. Igyekeznek az anyákat, gyerekeket előbbre venni.
Sokan búcsúzkodnak. Férfiak hozzák ki családjukat, felteszik őket a vonatra, majd indulnak is a frontra. Tudják, hogy talán soha többé nem látják egymást.
Sok fiatal férfi is ül a csomagja mellett. Valószínűleg ők is arra várnak, hogy elindulhassanak harcolni. Dühösen, elkeseredetten ülnek.
Találkoztam egy cseh zászlós fiúval. Azt mondta, önkéntes, az ukránokért megy harcolni. A hírekben láttam, hogy horvát önkéntesek is jönnek. Azt mondják, vissza akarják fizetni, hogy az ukránok támogatták függetlenségi harcukat az 1990-es években.
Egy nénit sírni láttam. Elmondta, hogy Harkivból jöttek a nővérével, miután a férje rájuk parancsolt, menjenek el, ott maradni már túl veszélyes. Ő mégis maradt.
Feltűntek a belső területek mélyszegénységéből érkező romák is. Pénzük nincs, igy nem engedik fel őket a vonatra, sokan koldulnak, nem sok sikerrel.
Egy külföldi egyetemista fiú kórházból jött ki, feltehetően idő előtt, még karjában voltak a kanülök, és láthatóan nem érezte jól magát.
Sok a gyerek, sokszor hallani sírást, de a többségük még nem érti, mitől is félnek ennyire a szüleik. Próbálják játékkal elütni az időt.
Az állomáson nagyon hideg van, tegnap mínusz 3 fok volt. Több helyen tűz ég, emiatt nagy a füst, de legalább a hordóknál fel lehet melegedni egy kicsit.
A füst egyébként még elviselhetőbb, mint a vécéből áradó bűz. De megint csak ne legyünk telhetetlenek, legalább van vécé és nincs sorban állás sem.
Tegnap nem szólalt meg a légvédelmi sziréna, de tegnapelőtt is úgy tűnt, már senki sem veszi komolyan.
Azok, akik a folyamatosan tüzérségi tűz alatt álló Harkovból érkeztek, elkezdtek futni az óvóhely felé, de a többiek nyugalma megállította őket is.
A látszólagos nyugalom ellenére tapintható a feszültség, mindenki arra számít, hogy Kijev után ez a város közvetkezik.
Este tíztől reggelig kijárási tilalom van, elvileg a villanyt is le kell kapcsolni. De ezzel nekem nincs gondom, mert nincs ablakom, nem szűrődik ki fény.
Hétfő estétől már csak egy úgynevezett kapszulában alszom. Ez a legolcsóbb szállás Lvivben, csak egy ágy egy nagy dobozban, ablak nincs. Fürdőszoba kint a szomszédban.
A vasútállomáson kezdtem a napot. Elképesztő, milyen mennyiségben látják el étellel-itallal az embereket. Standoknál álló önkéntesek, civilek kínálnak mindenkit, főtt tojás és házi sütemény is jut a várakozóknak. Forró teát osztanak és
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az adóhatóság nyakig benne volt” - így kebelezte be a NER a kiszemelt cégeket egy ismert ügyvéd szerint
A mérlegbenyújtások közeledtével tömeges osztalékkifizetések várhatók a kormányközeli cégeknél, állítja Horváth Lóránt. A jogász szerint a pénzt strómanokon keresztül próbálhatják eltüntetni.
Ha a kormányváltás után perek indulnak, akár több tízezer milliárd forint is visszaszerezhető lehet az államtól, de ehhez azonnali és széles körű vagyonzárolásokra lenne szükség – állítja Horváth Lóránt ügyvéd.
Szerinte a mérlegbenyújtások közeledtével a kormányközeli cégekből most tömegesen vehetik ki az osztalékot, hogy a pénzt gyorsan eltüntessék, akár külföldre vigyék. Az Ügyvédkör elnökeként is ismert jogász szerint az elmúlt években vállalkozók és magánszemélyek tízezreit érhette százmilliárdos nagyságrendű kár politikailag motivált hatósági vizsgálatok, cégek ellehetetlenítése és a piac állami pénzekkel való torzítása miatt – írta a 444.
Horváth szerint ezek nem feltétlenül lenyomozhatatlan ügyek: a digitális adatbázisok és a mesterséges intelligencia segítségével a céghálók és a pénzmozgások felrajzolhatók, így el lehet jutni a valódi haszonélvezőkhöz, akiket gyakran strómanok és magántőkealapok fedeznek.
„Vannak esetek, ahol biztosan kimutatható, hogy hivatali visszaélés tett tönkre céget” – mondta Horváth.
„Az adóhatóság nyakig benne volt” – állította az ügyvéd.
A cégek megszerzésére kifinomult módszereket is alkalmaztak. Az ügyvéd egy konkrét példát is említett, ahol egy kormányközeli céget fővállalkozóként beiktattak egy tapasztalt nemzetközi vállalat és az állami megrendelés közé. A NER-cég megkapta a pénzt az államtól, de nem fizette ki az alvállalkozóját, aki így a saját beszállítóinak sem tudott fizetni. Végül a kormányközeli cég felvásárolta ezeket a kisebb követeléseket, hogy rátehesse a kezét az értékes eszközökkel rendelkező, eredeti alvállalkozóra.
A jogi elégtétel azonban nem egyszerű, a sikeres per feltétele a bizonyíték. Ki kell tudni mutatni az okozati összefüggést a hatósági zaklatás vagy piaci zsarolás és a cég bevételkiesése között. Ehhez hangfelvételek, e-mailek vagy dokumentumok kellenének. „Naponta legalább tíz megkeresést kapunk, de sajnos nagyon gyakran nincs semmiféle bizonyíték” – ismerte el Horváth Lóránt.
Ha a kormányváltás után perek indulnak, akár több tízezer milliárd forint is visszaszerezhető lehet az államtól, de ehhez azonnali és széles körű vagyonzárolásokra lenne szükség – állítja Horváth Lóránt ügyvéd.
Szerinte a mérlegbenyújtások közeledtével a kormányközeli cégekből most tömegesen vehetik ki az osztalékot, hogy a pénzt gyorsan eltüntessék, akár külföldre vigyék. Az Ügyvédkör elnökeként is ismert jogász szerint az elmúlt években vállalkozók és magánszemélyek tízezreit érhette százmilliárdos nagyságrendű kár politikailag motivált hatósági vizsgálatok, cégek ellehetetlenítése és a piac állami pénzekkel való torzítása miatt – írta a 444.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vox Populi: Nem 53-39, hanem 56-36 a valódi választási eredmény
Vox Populi egy bejegyzésben vette górcső alá a listás szavazatokat, szerinte a valós arányokat a levélszavazatok nélkül kapjuk meg. Felteszik a kérdést, hogy vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56 százalékát szerezte meg.
A poszt írója szerint: „Megjelent a 100%-os feldolgozottságú választási eredmény, eszerint a TISZA a hazai listás szavazatok 55,8, a Fidesz 36,3, a Mi Hazánk pedig 5,9%-át szerezte meg.”
Úgy véli, bár a hatóságok és a sajtó egy másik, 53:39 arányú eredményt kommunikálnak, a lényegi eredmény a levélszavazatok nélküli, belföldi voksokból áll össze.
A levélszavazatok szerepéről azt állítja: „Hogy a levélszavazatok mennyire lényegtelenek, és legfőképpen csak egy külhonban eljátszott pajzsraemelési rituálét és propaganda-célokat szolgálnak, azt legjobban abból lehet látni, hogy a levélszavazatok idén már 5,6 százalékát tették ki az összes listás szavazatnak, de a 199 parlamenti mandátumból csak egyet vagy kettőt befolyásoltak, tehát vagy fél, vagy egy százalék volt a súlyuk.”
Szerinte az sem egyértelmű, ki a levélszavazók képviselője a parlamentben, és kétségesnek tartja, hogy ez a Fidesz listavezetője lehetne, akinek állítása szerint rajtuk kívül kétmillió belföldi szavazót is képviselnie kell. A poszt szerzője kifejti, hogy a levélszavazóknak azért csekély a befolyásuk a parlament összetételére, mert magyarországi lakóhely hiányában egyéni választókerületi szavazattal nem bírnak.
Azt viszont problémásnak tartja, hogy állítása szerint „törvénytelen körülmények között zajlik a levélszavazás, és a végén még az se világos, hogy ugyan ki képviseli ezeket az embereket a magyar parlamentben.”
Megoldási javaslatként felveti, hogy „egy arányos választási rendszerben ezt a problémát is igazságosabban lehet megoldani, mint az egyéni választókerületes rendszerben.”
A bejegyzés végén egy gondolatébresztő kérdést tesz fel olvasóinak: „vajon hány 1945 utáni nem-kommunista választáson fordult elő Európában, hogy egyetlen párt a szavazatok 56%-át szerezte meg?” A poszt írója azt ígéri, másnap megadja a választ, és egyúttal meghívja követőit egy sörre a Városligetbe.
A poszt írója szerint: „Megjelent a 100%-os feldolgozottságú választási eredmény, eszerint a TISZA a hazai listás szavazatok 55,8, a Fidesz 36,3, a Mi Hazánk pedig 5,9%-át szerezte meg.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter: Már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett
Tarjányi Péter a hatvanpusztai birtokon élő, rejtélyesen megfogyatkozott zebrák ügyét hozta fel egy posztban. A biztonságpolitikai szakértő szerint a választások után a vagyonok eredete lett a legfontosabb kérdés.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a hatvanpusztai zebrákról írt bejegyzést szombat este, név szerint felsorolva tíz állatot: Zsebit, Pillát, Szuszit, Pizsit, Pulcsit, Bolkát, Bendegúzt, Tihamért, Lolkát és Pacsit. „Ők a hatvanpusztai zebrák” – szögezi le a posztban.
A szakértő szerint ezek az állatok olyanok, „akik sokáig az ottaniak szerint nem is léteztek – annak ellenére, hogy négyet láttak belőlük…”
Tarjányi Péter hozzáteszi, hogy bár a négy látott zebra meglétét mostanra igazolták, a hivatalos nyilvántartásból még mindig hiányzik hat állat. A helyzetből a szakértő a tehetős emberek életére von le következtetést.
„Végiggondolva így már értem, miért nehéz az élete annak, aki nagyon gazdag.”
Ennek okaként azt nevezi meg, hogy „állandóan számolni kell “kincseket”...”, majd ironikusan hozzáteszi: „Fárasztó lehet.” Bejegyzését azzal a gondolattal zárja, hogy a politikai helyzet változásával a fókusz is eltolódott. „A választás óta viszont már nem az a kérdés, mennyi a vagyon, hanem hogy miből lett.”
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a hatvanpusztai zebrákról írt bejegyzést szombat este, név szerint felsorolva tíz állatot: Zsebit, Pillát, Szuszit, Pizsit, Pulcsit, Bolkát, Bendegúzt, Tihamért, Lolkát és Pacsit. „Ők a hatvanpusztai zebrák” – szögezi le a posztban.
A szakértő szerint ezek az állatok olyanok, „akik sokáig az ottaniak szerint nem is léteztek – annak ellenére, hogy négyet láttak belőlük…”
Tarjányi Péter hozzáteszi, hogy bár a négy látott zebra meglétét mostanra igazolták, a hivatalos nyilvántartásból még mindig hiányzik hat állat. A helyzetből a szakértő a tehetős emberek életére von le következtetést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pogátsa Zoltán: A NER-hez közeli cégeket nem lehet hagyni bedőlni
A közgazdász szerint a NER-hez kötődő, rendszerszinten fontos cégek bedőlését nem lehet megengedni, mert az az egész gazdaságot magával rántaná. Pogátsa szerint a megoldás egy jogi út lehetne, amely megőrzi a vállalatok működését, miközben a tulajdonosokat felelősségre vonják.
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus volt a HVG Közös Költség című podcastjének vendége, ahol a Fidesz-kormány gazdasági hagyatékáról és a TISZA Párt előtt álló feladatokról beszélt. A szakértő értékelte a leköszönő gazdasági vezetés teljesítményét, és komoly dilemmákat vázolt fel az új kormány számára, különösen a költségvetés konszolidációja és az euróbevezetés kérdésében.
A leköszönő gazdasági miniszter, Nagy Márton pályafutásáról szólva Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott, nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak. Szerinte Nagy Márton ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság, miközben hatalmas költségvetési deficitek keletkeztek.
„Élete végéig Nagy Mártonról a sapkák fognak eszünkbe jutni. Nem akarom bántani szegényt, de ez nem egy dicsőséges pár év volt”
– jelentette ki. Matolcsy György új podcastjét fura jelenségnek nevezte, mivel a jegybanki alapítványok ügye miatt a volt MNB-elnök megítélése szerinte annyira terhelt, hogy nehéz független szakértőként tekinteni rá, amint a számára kedves témákról értekezik.
A márciusi, rekordmértékű, 1300 milliárd forintos költségvetési hiánnyal kapcsolatban a közgazdász elmondta, hogy a pontos okokat a keresztfinanszírozások miatt szinte lehetetlen kívülről látni. A problémát inkább az elmúlt évek óriási, évről évre halmozódó deficitjeiben és a választási év költekezésében látja. Különösen aggasztónak tartja a rengeteg „értelmetlen, populista, demagóg, választási szavazatszerző kiadást”, amit a Fidesz az új kormányra hagyományoz.
Pogátsa Zoltán óva intett attól, hogy a TISZA Párt egy egyszerű megszorító csomaggal, egyfajta „Bokros-csomaggal” próbálja orvosolni a helyzetet. Szerinte ez egy „argentin játékhoz” vezetne, ahol a demagóg, osztogató kormányokat egy „ollókezű Eduárd” váltja, aki mindent megvág, ezzel társadalmi krízist idéz elő, ami végül visszahozza a populistákat. „Nagyon tartok attól, hogy beállunk egy ilyen argentin játékra” – mondta. Úgy véli, a költségvetés szerkezete sokkal fontosabb, mint a végösszeg, és a fiskális konzervativizmus legalább annyira demagóg, mint a felelőtlen költekezés.
A közgazdász szerint Magyarország egy „leamortizált ország”, ahol a vasúti rendszer, a humántőke, az egészségügy és az infrastruktúra is katasztrofális állapotban van, ezért a legfontosabb feladat a fejlesztés lenne. Aggasztónak tartja, hogy az új kormány első bejelentései az euró bevezetéséről szólnak a fejlesztéspolitika helyett.
„Ha most valaki azzal a szemlélettel áll neki a gazdasági kormányzásnak, hogy a költségvetési egyensúly felülírja a fejlesztéspolitikai igényeket, akkor rosszat tesz, és akkor záros határidőn belül vissza fogja hozni Orbán Viktort”
– figyelmeztetett.
Az inflációval kapcsolatban úgy látja, az igazi veszélyt nem az ársapkák kivezetése, hanem egy újabb külső sokk, az iráni háború okozta energiaár-robbanás jelenti. A Fidesz-kormány egyik legrosszabb hagyatékának azt tartja, hogy sosem vizsgálták meg az inflációt kiváltó valós okokat, csak „rádobtak egy lepedőt” a problémára az ársapkákkal. „Az az orvos, aki mindig csak rádobja a hidegvizes lepedőt, de közben nem gyógyít, az nem orvos, az kuruzsló” – fogalmazott. A megoldáshoz szerinte a teljes termékpályákat végig kellene elemezni, és nyílt szakmai vitákat kellene folytatni.
A forint erősödését a TISZA Párt győzelme után Pogátsa Zoltán elsősorban a rendkívül magas, 6,25%-os alapkamatnak tudja be, ami vonzza a spekulatív tőkét. A valódi stabilitáshoz szerinte nem ez, hanem egy hiteles növekedési narratíva kellene, ami elmondja a befektetőknek, mitől fog újra növekedési pályára állni a magyar gazdaság.
A NER-hez kötődő cégek jövőjével kapcsolatban egy „elképesztő nagy ketyegő bombáról” beszélt.
Bár megérti a választók dühét és azt az igényt, hogy ezek a cégek dőljenek be, szerinte ez óriási hiba lenne, mert olyan rendszerszinten fontos vállalatokról van szó (például az MBH Bank), amelyek csődje az egész gazdaságot magával ránthatná. A megoldást valamilyen jogi úton látja, ami lehetővé teszi a cégek működésének megőrzését a tulajdonosok felelősségre vonása mellett.
Az új kormány előtt álló egyik legfontosabb feladatnak a pénzcsapok elzárását tartja. Véleménye szerint a költségvetés szinte minden szegmensét a kliensrendszer szolgálatába állították, az energetikától az agráriumon át a látványsportokig. A TISZA Pártnak három forrása lehet a kormányzáshoz szükséges pénz előteremtésére: a költségvetési pénzek átirányítása (ez a legkönnyebb), az uniós források megszerzése (közepesen nehéz), valamint a már kiutalt vagyonok visszaszerzése, ami szerinte a legnehezebb jogi feladat lesz.
Pogátsa Zoltán rendkívül kritikusan beszélt az euróbevezetés erőltetéséről. Álláspontja szerint Magyarországon szinte mindenki támogatja az eurót, de a többség nincs tisztában a következményekkel. „Ez nem úgy működik, hogy te bevezeted az eurót, és az ad neked stabilitást. Ugyanis ez fordítva van a szabályok szerint” – hangsúlyozta. A belépéshez először évekig tartó stabil gazdálkodást kell bemutatni. A maastrichti kritériumok teljesítése (például az államadósság 60% alá csökkentése) olyan mértékű megszorításokat követelne, ami tönkretenné a gazdaságot és ellehetetlenítené a szükséges fejlesztéseket. Rámutatott, hogy az eurózónán belül is lehet rosszul gazdálkodni, hiszen az infláció vagy a költségvetési hiány továbbra is nemzeti hatáskörben marad.
„Az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja”
– összegezte.
Varga Mihály jegybanki szerepével kapcsolatban megengedőbb volt, őt egy „emberarcú Fideszesnek” nevezte, akivel szakmai alapon együtt lehet működni. Szerinte a helyén hagyása a jegybank függetlenségét és az intézményi stabilitást jelezné, ami pozitív üzenet lenne a piacok felé. Az új kormány legégetőbb feladatának a fejlesztést nevezte. „Fejlesztés, fejlesztés, fejlesztés. Olyan elképesztő, elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott itt a Fidesz, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van” – mondta, hozzátéve, hogy emellett óriási a társadalmi nyomás az elszámoltatásra is.
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:
Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus volt a HVG Közös Költség című podcastjének vendége, ahol a Fidesz-kormány gazdasági hagyatékáról és a TISZA Párt előtt álló feladatokról beszélt. A szakértő értékelte a leköszönő gazdasági vezetés teljesítményét, és komoly dilemmákat vázolt fel az új kormány számára, különösen a költségvetés konszolidációja és az euróbevezetés kérdésében.
A leköszönő gazdasági miniszter, Nagy Márton pályafutásáról szólva Pogátsa Zoltán úgy fogalmazott, nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak. Szerinte Nagy Márton ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság, miközben hatalmas költségvetési deficitek keletkeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
