„Túl szigorú és méltánytalan” – igazságosabb nyugdíjszabályokat kérnek az özvegyek
Az özvegyi nyugdíj csak akkor éledhet újra, ha a házastárs halála után tíz éven belül teljesül valamelyik feltétel: betöltik a nyugdíjkorhatárt, legfeljebb 50 százalékos az egészségi állapotuk, vagy legalább két árva, esetleg egy fogyatékkal élő vagy súlyosan beteg árva ellátásáról gondoskodnak.
Az érintett nők szerint túl szigorúak és méltánytalanok az özvegyi nyugdíj feltételei. A NyugdíjGuru.hu oldalra és közösségi médiafelületeire érkező hozzászólások alapján sokan azonnali változásokat szeretnének. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az özvegyi nyugdíjat fő ellátásként kapók 90 százaléka nő.
Sokan igazságtalannak érzik, hogy az özvegyi nyugdíj csak akkor éledhet újra, ha a házastárs halála után tíz éven belül teljesül valamelyik feltétel: betöltik a nyugdíjkorhatárt, legfeljebb 50 százalékos az egészségi állapotuk, vagy legalább két árva, esetleg egy fogyatékkal élő vagy súlyosan beteg árva ellátásáról gondoskodnak.
Ha ezek egyike sem történik meg tíz éven belül, végleg elveszítik a jogosultságukat.
A nők leginkább azt szeretnék, hogy a férjük halála után az özvegyi nyugdíj életük végéig járjon.
Két szabály különösen sok bosszúságot okoz. Az egyik, hogy a megváltozott munkaképesség miatti özvegyi nyugdíj csak akkor éledhet fel, ha az egészségi állapot legfeljebb 50 százalékos. Pedig a hivatalos minősítést már akkor is megadják, ha az állapot legfeljebb 60 százalékos. Emiatt azok a nők, akiknek az egészségi állapota 51 és 60 százalék közé esik, nem kapják meg az özvegyi nyugdíjat, hiába számítanak megváltozott munkaképességűnek. Sokan panaszkodnak arra, hogy a felülvizsgálók mintha direkt úgy állapítanák meg, hogy legalább 51 százalék legyen az értékelés.
A másik gond, hogy az árvaellátás alapján csak akkor jár újra az özvegyi nyugdíj, ha legalább két gyermek kap ellátást. Egy gyermek esetén ez csak akkor érvényes, ha a gyermek fogyatékkal él vagy súlyosan beteg. Ezért azok az édesanyák, akik egy egészséges gyermeket nevelnek, hátrányban érzik magukat.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint megérne egy vitát, hogy az özvegyi nyugdíjat akkor is meg lehessen adni, ha az anya csak egy egészséges félárvát nevel. Azt is érdemes lenne megbeszélni, hogy fogyatékkal élő vagy súlyosan beteg gyermek esetén lehet-e emelni az özvegyi nyugdíj összegét, és ha igen, mennyivel.
A szakértő úgy látja, hogy az özvegyi nyugdíjak ügyét a közelgő választások miatt a pártoknak is érdemes lenne megvitatniuk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég javasolta az özvegyi nyugdíj szabályainak enyhítését, de ez a kezdeményezés nem érinti a fenti kifogásokat.
Az érintett nők szerint túl szigorúak és méltánytalanok az özvegyi nyugdíj feltételei. A NyugdíjGuru.hu oldalra és közösségi médiafelületeire érkező hozzászólások alapján sokan azonnali változásokat szeretnének. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az özvegyi nyugdíjat fő ellátásként kapók 90 százaléka nő.
Sokan igazságtalannak érzik, hogy az özvegyi nyugdíj csak akkor éledhet újra, ha a házastárs halála után tíz éven belül teljesül valamelyik feltétel: betöltik a nyugdíjkorhatárt, legfeljebb 50 százalékos az egészségi állapotuk, vagy legalább két árva, esetleg egy fogyatékkal élő vagy súlyosan beteg árva ellátásáról gondoskodnak.
Ha ezek egyike sem történik meg tíz éven belül, végleg elveszítik a jogosultságukat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Anita: Hazug támadásokkal akarják elterelni a figyelmet arról, hogy Szijjártó Péter elárulja a magyar és uniós érdekeket
A TISZA Párt külpolitikai szakértője a Mandiner hétfői cikkében írtakra reagált, miszerint együtt dolgozik Panyi Szabolccsal. Ő az az oknyomozó újságíró, akiről egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra a kormánypárti lap.
Ahogy arról beszámoltunk, a Mandiner hétfő reggeli cikkében közzétett egy hangfelvételt, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és egy forrása beszélget, aki a szavai alapján a külügyminisztérium alkalmazottja, Szijjártó Péter közeli munkatársa lehet.
A hallhatóan is erősen megvágott beszélgetésből a kormánypárti lap szerint az derül ki, hogy egy meg nem nevezett európai uniós tagállam titkosszolgálatának Panyi megadta a külügyminiszter telefonszámát, amelynek így lehetősége nyílik megfigyelni Szijjártó telefonbeszélgetéseit. A felvételből ugyanakkor valójában inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.
A cikket a „Külföldi szolgálatok egy magyar újságíró segítségével lehallgatták Szijjártó Pétert, a szálak Orbán Anitáig vezetnek” címmel jelentették meg. Állításuk szerint Panyi Szabolcs nem csupán barátja a TISZA Párt külügyi vezetőjének, de együtt is dolgozik vele. Sőt, azt is állították, hogy – idézzük –: „Panyi Szabolcsnak hozzáférése lenne egy Orbán Anita vezette külügyminisztérium dokumentumaihoz, valamint javaslatot tehetne arra, hogy kormányváltás esetén ki dolgozhasson a külügyminisztériumban, és ki nem”.
Szerinte a kormányzati propaganda azzal a céllal indított ellene „hazug támadásokat”, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy Szijjártó Péter rendszeresen beszámol a zártkörű uniós tanácsüléseken elhangzottakról Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, ezzel elárulva a magyar és az uniós érdekeket és kiszolgálva Oroszország érdekeit.
Úgy véli, nem véletlen, hogy Szijjártó jelenlétében az európai partnerek már nem mondanak el érzékeny információkat az EU- és NATO-fórumokon. „Nemzeti tragédia, hogy ideáig jutott a magyar külpolitika a Fidesz kormányzása alatt” – jegyezte meg.
A bejegyzésben kitért a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval kapcsolatos állításokra is. Elmondása szerint 2010 előtt, amikor még a Fidesz jelöltjeként indult volna, valóban szó volt róla, hogy az újságíró a kampánystábja tagja legyen.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben mindössze kétszer találkoztak, és állítása szerint sem Panyival, sem más újságírókkal nem egyeztet semmilyen személyügyi kérdésről.
Posztját azzal zárta: „A TISZA-kormány haladéktalanul ki fogja vizsgálni Szijjártó Péter Oroszországhoz fűződő viszonyát és azonnal visszaállítjuk a szuverén magyar külpolitikát.”
Ahogy arról beszámoltunk, a Mandiner hétfő reggeli cikkében közzétett egy hangfelvételt, amelyen Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró és egy forrása beszélget, aki a szavai alapján a külügyminisztérium alkalmazottja, Szijjártó Péter közeli munkatársa lehet.
A hallhatóan is erősen megvágott beszélgetésből a kormánypárti lap szerint az derül ki, hogy egy meg nem nevezett európai uniós tagállam titkosszolgálatának Panyi megadta a külügyminiszter telefonszámát, amelynek így lehetősége nyílik megfigyelni Szijjártó telefonbeszélgetéseit. A felvételből ugyanakkor valójában inkább úgy tűnik, Panyi Szabolcs csekkolhatta a beszélgetőtársától kapott számokat, amik már eleve megvoltak ennek a bizonyos külföldi állami szervnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Politico: Kizárják Magyarországot az Európai Unió bizalmas tárgyalásairól, mert attól tartanak, a kormány Moszkvának szivárogtat
A Politico és két európai kormányfő szerint a vezetők már kisebb csoportokban tárgyalnak, hogy elkerüljék a magyar felet. A lap arról is ír, hogy a NATO-ban már évekkel ezelőtt előfordult, hogy az oroszoknak való szivárogtatás veszélye miatt Magyarország nélkül, gyakorlatilag titokban egyeztetett a szövetség.
Az Európai Unió kizárja Magyarországot a bizalmas megbeszélésekről, és korlátozza az érzékeny anyagokhoz való magyar hozzáférést. A vezetők egyre gyakrabban kisebb csoportokban egyeztetnek (jellemzően a magyarok nélkül), részben azért, mert attól tartanak, hogy a magyar kormány Moszkvának szivárogtatna – erről írt a Politico.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 27 tagállam teljes körű egyeztetése helyett egyre több érzékeny témát olyan regionális formátumokban tárgyalnak, mint az E3, E4, a Weimari háromszög, az NB8 vagy a JEF.
Egy uniós diplomata szerint felmerült a dokumentumok szigorúbb minősítése is, ami visszatartó erővel bírhat, és automatikusabbá tenné a vizsgálatokat. Formális uniós reakció az április 12-i magyar választás előtt nem várható, mert az kihatással lenne az eredményre - állítják lap forrásai.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a gyanú régóta élt.
„Az a hír, hogy Orbán emberei minden részletre kiterjedően tájékoztatják Moszkvát az Európai Tanács üléseiről, senkit se érjen meglepetésként”
– írta, hozzátéve: „Ezt már régóta sejtettük. Ez az egyik oka annak, hogy csak akkor szólalok meg, amikor feltétlenül szükséges, és csak annyit mondok, amennyi szükséges.”
Egy neve elhallgatását kérő európai kormányzati tisztviselő a formátumváltás okáról azt mondta:
„Összességében a kevésbé lojális tagállamok a fő oka annak, hogy a releváns európai diplomácia nagy része most különböző kisebb formátumokban zajlik.”
A helyzet súlyosságát egy másik uniós diplomata így foglalta össze: „Ez aláássa az Európai Unióban a bizalmat, az együttműködést és az integritást.”
Nemrég a Washington Post írta meg, hogy forrásaik szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós megbeszélések szünetében rendszeresen tájékoztatja Szergej Lavrov orosz kollégáját, s emiatt „Évek óta Moszkva ült a tárgyalóasztalnál az Európai Unióban”. A magyar kormány visszautasítja a vádakat.
A Politico cikkének igazán súlyos állítása viszont most következik:
már a 2023-as vilniusi NATO-csúcs előtt is előfordult, hogy a szövetségesek a magyar delegáció nélkül egyeztettek érzékeny kérdésekről.
Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter elmondása szerint ilyenkor
„csak formális értelemben szólaltunk meg, majd később Magyarország nélkül vonultunk külön egyeztetésre a csúcs elérhető eredményeiről.”
Egy évvel később pedig a Bukaresti Kilencek csoportja állítólag megfontolta Magyarország kizárását a formátumból.
Az Európai Unió kizárja Magyarországot a bizalmas megbeszélésekről, és korlátozza az érzékeny anyagokhoz való magyar hozzáférést. A vezetők egyre gyakrabban kisebb csoportokban egyeztetnek (jellemzően a magyarok nélkül), részben azért, mert attól tartanak, hogy a magyar kormány Moszkvának szivárogtatna – erről írt a Politico.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 27 tagállam teljes körű egyeztetése helyett egyre több érzékeny témát olyan regionális formátumokban tárgyalnak, mint az E3, E4, a Weimari háromszög, az NB8 vagy a JEF.
Egy uniós diplomata szerint felmerült a dokumentumok szigorúbb minősítése is, ami visszatartó erővel bírhat, és automatikusabbá tenné a vizsgálatokat. Formális uniós reakció az április 12-i magyar választás előtt nem várható, mert az kihatással lenne az eredményre - állítják lap forrásai.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
