HÍREK
A Rovatból

Török Gábor: Minél ellenállóbb lesz a Tisza, a Fidesz annál messzebb fog menni

A politológus igyekezett megfejteni, hogy mi a Fidesz és a Tisza párt célja a felbolydult tavaszi politikai időszakban. Magyar Péter látványos távolmaradásáról is gondolkozott.


Ahogy arról kedden írtunk, elfogadta a Parlament a Pride magyarországi betiltásáról szóló törvényt. Az ellenzéki képviselők egy része füstgyertyával tiltakozott a teremben, majd a Kossuth téren tüntetést tartottak. Később a demonstrálók a Margit-hídhoz vonultak, ahol mintegy négy órán keresztül blokkolták a forgalmat, időnként lökdösődésbe kezdve a rendőrökkel.

A helyszínen többen hiányolták Magyar Pétert és a Tisza szimpatizánsait, és az ellenzéki politikus utolsó – új barátnőjét bemutató – posztja alatt is szóvá tették, hogy nem volt kinn a tüntetőkkel.

Török Gábor még kedd este próbálta megfejteni a történteket Facebook-oldalán. Posztja elején azt fejtegeti, mi volt a hasonló helyzetek menete 2024-ig, Magyar Péter feltűnéséig. Mint írja, ekkor „a Fidesz legnagyobb versenyelőnye az volt, hogy az általuk felépített, alapvetően aszimmetrikus politikai térben a hatalmi és anyagi erőforrásokban, a politikai tudásban és képességekben meglévő jelentős előnyüket kihasználva képesek voltak még a nehezebbnek ígérkező helyzetekben is "eljátszadozni" az ellenzéki szereplőkkel. Uralták a politikai napirendet, ügyesen választották a témákat, és ezek segítségével irányítani tudták az ellenzék megszólalásait, cselekedeteit. A Fidesz volt a magyar politika rendezője, az ellenzék pedig egyre elkeseredettebben, egyre reménytelenebbül hajtotta a mókuskereket. Cinikus hatalommérnökök játszottak hisztérikus amatőrökkel, és ebből a meccsből mindig előbbiek jöttek ki nyertesen.”

2024 tavasza óta ugyanakkor ez megváltozott. „Nem a Fidesz erőfölénye vagy politikai tudása tűnt el, csak megjelent a színen egy új szereplő, akivel szemben hosszú ideig semmi sem működött. Elveszett a napirend feletti kontroll, a kományoldal számára kellemetlen, a mindennapi élettel kapcsolatos témák sokasága jött elő egy olyan helyzetben, amikor az emberek többsége egyre borúsabbnak látta saját helyzetét. Ráadásul - és szerintem ez (volt) a legveszélyesebb a kormányoldalra nézve - az új ember folyamatosan arra törekedett, hogy bejöjjön a Fidesz gondosan ápolt úgynevezett védett ideológiai törzsterületére, megszólítsa azokat a szavazókat is, akiket az itteni kerítések tartottak a rendszerben” – írja Török Gábor hozzátéve, hogy ebben a helyzetben valamit tenni kellett.

A jelenlegi folyamatot „nagy tavaszi kísérlet”-ként definiálja, aminek szerinte célja a korábbi képlet visszaállítása. A napirendet uraló kormánnyal, erős – ha kell: nagyon erős – ideológiai megosztással és az ellenzéket folyamatosan védekezésbe, sőt hisztériába kergető témákkal. Amit ma láttunk a parlamentben, az pontosan ez a régi képlet: a karaván halad, a kutyák vadul ugatnak, kicsit talán harapnak is.

A Fidesz problémája csak az, hogy az új szereplő még nincs ott a képen, nem az ő kezében van a füstbomba, nem ő menetel a betiltott Pride élén, hanem próbálja magát távol, korábbi témáit pedig életben tartani.”

Török Gábor szerint a tét világos: „a Fidesz akkor hibázik, ha túl messzire megy, olyan messzire, ahol már a potenciális szavazói sem biztos, hogy követik (a Pride betiltása – bármit is gondoljunk róla személyesen – nem ilyen döntés, a miniszterelnök ünnepi, többes számban előadott poloskázása azonban – ahogy az ezt követő kormánypárti kommunikáció igazolja – már határeset lehet), a Tisza pedig akkor, ha felveszi az elé dobott kesztyűt, beáll a korábbi ellenzéki pozíciókba és eljátssza a Fidesz által neki megírt szerepet.

A játék logikája is kiszámítható: minél ellenállóbb lesz a Tisza, a Fidesz annál messzebb fog menni, minél messzebb megy a Fidesz, annál nehezebb lesz a Tiszának nem beszállni, ám annál esélyesebb, hogy a határátlépés már a Fidesznek árthat”

– fogalmaz az elemző.

Szerinte „2026 tavaszáig [...] egyetlen este sem hirdetnek győztest, akkor sem, ha a beszélő fejek azért minden órában megteszik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk