Tölgyessy Péter: A tánc nem most ér véget, hanem a választás után kezdődik igazán
A Szélsőközép főszerkesztőjének, Zaránd Péternek a felkonferálása után Tölgyessy Péter politikai elemző az Inga Kultúrkávézóban tartott előadást, tíz nappal a választások előtt.
Az elemző rögtön egy erős állítással kezdte, miszerint
Arról is beszélt, hogy a közvélemény-kutatások csak korlátozottan megbízhatóak. Álláspontja szerint Magyarországon tulajdonképpen nincs is egységes közvélemény, hanem két, egymástól elzárkózó tábor létezik, egy kormánypárti és egy ellenzéki, amelyek szinte teljesen mást mondanak ugyanarról a dologról.
Tölgyessy szerint komoly mérési problémák is torzítják a kutatásokat. Míg az ellenzéki szavazók jellemzően fiatalabb, városi, mobiltelefont használó emberek, addig a Fidesz tipikus szavazói idősebbek, alacsonyabb státuszúak, falun élnek, és sokkal nehezebb őket telefonon elérni. Emellett mindkét tábor hajlamos a másik oldal kutatóit gonosznak tartani, és a tudatosabb kormánypárti szavazók valószínűleg nem állnak szóba egy ellenzéki közvélemény-kutatóval. Ezt a torzítást szerinte szinte lehetetlen korrigálni.
A Fidesznek kedvező választókerületek szignifikánsan kisebbek, ami önmagában 3–4 százalékot is jelenthet a pártnak. Emellett a kormánypártnak sok helyen régóta beágyazott, ismert képviselője van, akik rengeteg forrást hoztak a körzetükbe, míg az ellenzék jelöltjei sokszor csak a saját településükön ismertek, a nagyra nőtt körzetek más részein nem.
Ugyanakkor az ellenzék hihetetlenül erős Budapesten, és a győzteskompenzáció Magyar Péternek fog kedvezni, és nem a Fidesznek.
Tölgyessy Péter kiemelte, hogy a Fidesz mozgósító ereje hihetetlenül jelentős, és az ellenzéki közvélemény hajlamos altatni a saját választóit azzal, hogy a győzelem már biztos. A budapesti nagy ellenzéki tüntetésekkel kapcsolatban óvatosságra intett. „Azt, hogy sokan vannak az ellenzék oldalán, az annyit jelent, hogy sokan voltak a budapesti rendezvényen. Semmi többet nem jelent” – mondta, hozzátéve, hogy a csendes többség gyakran győz.
Ennek ellenére megismételte, hogy „az ellenzéknek esélye van, és olyan jelentős lehet az esélye, hogy akár kétharmada is lehet.”
A választási rendszert egy mérleghintához hasonlította, ami egy bizonyos pontig egyensúlyban van, de egy 8–16 százalékos különbségnél a hinta „becsapódik” az erősebb jelölt oldalára, és kétharmadot eredményez. „Most ez történik.”
Ezután Tölgyessy azt vette végig, hogyan juttottunk el idáig, hiszen a Fidesz lényegében megszakítás nélkül, folyamatosan nyerte a választásokat, az utolsó volt az egyik legnagyobb kétharmada. „Hogyan jutottunk ebből oda, hogy komoly esélye van annak, hogy vége a Fidesz rendszernek?” - tette fel a kérdést.
Az elemző a magyarázathoz 2002-ig ment vissza, amikor Medgyessy Péter a választási ígéreteinek teljesítésével túlterhelte a költségvetést. Ezt a vonalat vitte tovább Gyurcsány Ferenc is, aki végül az ígéreteivel ellentétes megszorításokat vezetett be, ami az MSZP összeomlásához vezetett. „A győztes számára evidens volt, hogy na, ezt nem lehet folytatni. Aki ezt folytatja, az a halálfia” – fogalmazott Tölgyessy.
A Fidesz szerinte ebből tanult, és egy teljesen új gazdaságpolitikát vezetett be, amely a közvetett adókra (pl. áfa) helyezte a hangsúlyt, miközben a közvetlen adókat (szja, társasági adó) alacsonyan tartotta. Ez a gazdaság hatalmas kifehéredéséhez vezetett, és hirtelen lett pénz a költségvetésben.
A Fidesz másik sikeres lépésének a foglalkoztatottság drámai, közel egymilliós növelését tartotta, ami a munkavállalók szabadságfokát és alkupozícióját is növelte. „Az átlag ember úgy érzi, hogy neki jobb lett. És ez a fő titka a Fidesz későbbi győzelmeinek” – állította. Ehhez jött hozzá a centrális erőtér, ahol a Fidesztől jobbra és balra is volt ellenzék, de ezek nem tudtak egymással együttműködni.
Idézett egy anekdotát Demeter Szilárdról, akit a miniszterelnök arról kérdezett, hogyan bírja a gyűrődést, mire Orbán Viktor a válaszára azt felelte: „ezt nem megszokni kell, hanem élvezni kell”. Ezzel párhuzamosan egy új, teljesítményelvű igazolás nélküli elitet építettek, és a politikai elit tagjai rendszerszinten kezdtek vagyont gyűjteni, ami korábban nem volt jellemző Magyarországon.
Az országot egy „alkutya–főkutya rendszerbe” szervezték, amelynek csúcsán a miniszterelnök áll, aki a gazdaságban is a legfőbb vezérigazgatóként viselkedik – mondta az elemző. A rendszer a külső ellenségképre épül, amelynek szerepét Brüsszel vette át Bécstől. Ez a szembenállás a 2015-ös menekültválsággal vált valódivá, amivel Orbán Viktor a világsajtó homlokterébe került.
Tölgyessy szerint a miniszterelnök a keleti nyitással a magyar szuverenitást a nyugati szövetségesekkel szemben védi, de szabályosan felajánlja azt az oroszoknak és a kínaiaknak. „Magyarország a magyar szuverenitást védi a nyugatiakkal szemben, akik elvileg a szövetségeseink, és nem véd a keleti diktatórikus rendszerekkel szemben, azért mert azok hasonlóak” – fogalmazott.
A Fidesz-rendszer 2019-ig volt sikeres, de azóta szerinte gyökeresen megváltozott a helyzet. A 2022-es választások előtti pénzosztás hatalmas inflációt okozott, amit Tölgyessy „Orbán-inflációnak” nevezett.
Az elemző szerint a világban egy általános lázadás zajlik a régi elitek ellen, aminek a Trump-jelenség a leglátványosabb példája, de ennek az úttörője éppen az Orbán-rendszer volt. A Nyugat és különösen Európa szerinte drámai válságban van, lemarad az USA-hoz és Kínához képest.
Ebben a helyzetben jelent meg a kegyelmi ügy után Magyar Péter, akinek a mondanivalója szerinte hallatlanul egyszerű: rosszabbul élünk, mindenért Orbán a hibás, és mindent ellopnak. „Szabályosan a reménység páncélja van rajta” – jellemezte Magyar Pétert, akihez hihetetlen hit és reménykedés kötődik.
Tölgyessy szerint Magyar Péter az internet világában elképesztően modern, leginkább Donald Trumpra hasonlít, de róla és a programjáról alig tudni valamit. A magyar gazdaság rendkívül törékeny helyzetben van, a reálbérek növekedés nélkül emelkedtek, az ország pedig drága lett. Egy esetleges kormányváltás után az új vezetés azonnal a „Medgyessy vagy Gyurcsány” dilemma előtt találja magát: teljesíti az ígéreteit és kockáztatja a gazdaság összeomlását, vagy az ígéreteivel ellentétesen cselekszik.
Emellett mélyebb társadalmi problémákkal is szembe kell nézni, mint a „törzsiség”. „Alapvetően az az állítás a törzsi logikának, hogy igen, hazudunk, de én érted hazudok, a másik meg ellened. Bízzatok bennem, és akkor majd minden jó lesz” – mondta, hozzátéve, hogy ez pusztítja el a magyar politikát.
A Fidesz kampányát elemezve úgy vélte, a jóléti ígéretek nem működtek, ezért váltottak a háborús narratívára, ami szerinte teljesen hamis. Az elemző szerint a miniszterelnök maga is megbillent, már nem magabiztos kancellár, hanem „utcai harcos”.
„Isten igazából a tánc nem végződni fog egy hét múlva, hanem akkor fog kezdődni. Akkor fog kezdődni, hallatlanul izgalmas, változékony idők lesznek, és egyáltalán nem eleve eldöntött, hogy ez jobb lesz.”