HÍREK
A Rovatból

Több mint 130 ezer magyar állampolgár kért letelepedett státust Nagy-Britanniában

Ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig több mint ötmillióan megtették.


A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint eddig több mint 130 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett státusért a brit hatóságokhoz.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk.

A londoni belügyminisztérium csütörtök este ismertetett részletes negyedéves összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül január 31-ig több mint ötmillióan megtették.

A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 911 240, illetve 836 980 letelepedési folyamodvánnyal.

A nagy tagországok állampolgárai közül az olaszok 472 300, a spanyolok 301 790, a franciák 192 800, a németek 135 240 folyamodványt nyújtottak be.

A belügyminisztérium statisztikája szerint a magyarok a középmezőnyben járnak 131 120 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A közép- és kelet-európai EU-tagországok állampolgárai közül a szlovénok nyújtották be a legkevesebb kérvényt: eddig 4410 szlovén állampolgár folyamodott letelepedett státusért.

A brit hatóságok december 31-ig 4 514 250 folyamodványt bíráltak el, és a beadott kérvények alig 3 százalékának esetében nem született kedvező döntés valamilyen okból.

A belügyminisztérium csütörtök esti beszámolója szerint e 3 százalékon belül 34 240 volt az elutasított folyamodványok száma, 47 870 kérvényt a beterjesztők visszavontak, 49 210 kérelem érvénytelen volt.

A brit belügyminisztérium csütörtöki kimutatása szerint az elbírált folyamodványok 54 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 43 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok a kérelmezők kaphatják, akik a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, de ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

Azoknak a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgároknak, akik úgy döntöttek, hogy a Brexit után is maradnak, a letelepedett jogi státus megszerzéséhez személyazonosságukat kell hitelesen igazolniuk és azt, hogy életvitelszerűen tartózkodnak az országban.

Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük bűncselekmény miatt.

A brit EU-tagság tavaly január végi megszűnésével 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amely alatt nem változtak az uniós polgárokra érvényes bevándorlási szabályok.

Így azok, akik ennek az időszaknak a lejártáig, vagyis december 31-ig érkeztek az Európai Unióból letelepedési szándékkal Nagy-Britanniába, ugyanolyan jogosultsággal kérhetnek tartózkodási engedélyt, mint azok, akik már hosszabb ideje Nagy-Britanniában élnek.

A folyamodványokat idén június 30-ig lehet benyújtani.

Az idei év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre a brit kormány új, egységes bevándorlási szabályozást léptetett életbe, amely - főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján - pontozásos kritériumrendszer alapján bírálja el a letelepedési kérelmeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Izgulok, persze” – Győrfi Pál felkészült arra, hogy őt is leválthatják
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője bevallotta: az új kormányzat és egészségpolitika miatt sok ezer emberrel együtt ő is izgul a jövője miatt. Azt is elmondta, hogy a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő kritikákat is magára veszi.
DP - szmo.hu
2026. május 08.



„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.

Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.

„Teljesen új kormányzat, teljesen új egészségpolitika és teljesen új állami intézményrendszer alakul ki. Ebben mi lesz az irányvonal? Hát ez most szerintem velem együtt nagyon sok ezer embernek izgalom, úgyhogy izgulok, persze”

– mondta a szóvivő.

Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.

„Ez abszolút benne van a pakliban. Szerintem egy nő még lehet, hogy olyan szempontból jó választás is lenne, mert ugye, azért mégiscsak az egészségügyben meg az ilyen szolgáltatásokban azért fontos a női habitus, vagy ez a gondoskodó, érzelmes női típus”

– fogalmazott.

Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”

Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor utolsó döntéseinek egyikével a Fradinak kedvezett
A leköszönő kormány a Magyar Közlönyben tette közzé az Orbán Viktor által aláírt határozatot, amely a Ferencvárosi Torna Club állami kötelezettségeinek átütemezését teszi lehetővé.


A leköszönő kormány a tegnap megjelent Magyar Közlönyben egy Orbán Viktor által aláírt döntéssel egyedül a Ferencvárosi Torna Club esetében tette lehetővé az állami kötelezettségek átütemezésének vizsgálatát.

A határozat felkéri a sportügyeket felügyelő honvédelmi minisztert, hogy amennyiben az FTC kezdeményezi az állam felé fennálló kötelezettségeinek időbeli átütemezését, és ezt a jogszabályok lehetővé teszik, vizsgálja meg a kérelem kedvező elbírálásának lehetőségét.

Az általános indoklás szerint szerint a sportszervezetek tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír, az elmúlt évek gazdasági kihívásai pedig, mint a koronavírus-járvány, az energiaválság és az orosz–ukrán háború, komoly nehézségek elé állították őket.

Noha a problémát általánosként írják le, a döntés egyedi elbírálást biztosít a Ferencvárosnak. Arra nincs magyarázat, hogy a felsorolt nehézségek miért sújtják jobban a Fradit, mint a többi sportszervezetet.

Az FTC Labdarúgó Zrt. 2025-ös üzleti jelentése szerint alapvető kockázat nem fenyegeti a mindennapokat, de bizonytalansági tényezőt jelentenek a személyi jellegű ráfordítások.

A cég többségi tulajdonosa a Ferencvárosi Torna Club, mellette egy luxembourgi székhelyű cég, a Fotex Holding birtokol 0,01 százalékot. A zrt.-t Orosz Pál vezérigazgató irányítja, az igazgatóságban pedig ott ül Kubatov Gábor is. Felügyelőbizottság nincs, a vezetők járandósága tavaly összesen bruttó több mint 170 millió forint volt.

Az FTC elnöke a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor, aki nemrég bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, de követi Orbán Viktort a jobboldal újraszervezésében, és a jövőben még több időt szán a klubra.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyurkó Szilvia lehet a Tisza-kormány gyermekvédelmi államtitkára
A HVG értesülése szerint a Hintalovon alapítvány vezetőjét, Gyurkó Szilviát kérik fel a gyermekvédelmi terület irányítására. A szakember a Kátai-Németh Vilmos vezette Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – írta a HVG több forrásra hivatkozva. A szakember, aki telefonon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.

Egy esetleges kinevezés fordulatot jelenthet a gyermekvédelem irányításában, amely az előző ciklusban a Belügyminisztériumhoz tartozott. A terület reformja a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a kampányban.

A párt programjában a gyermekvédelmi rendszer azonnali megerősítését vállalta,

beleértve a dolgozók 25 százalékos béremelését, az ágazat működési költségeinek 20 százalékos emelését és a költségvetés felülről nyitottá tételét. Terveik között szerepel a gyermekotthonok 2030-ig történő felújítása, a Gyermekjogi Ombudsman intézményének létrehozása, valamint egy 20 évre visszamenőleges vizsgálat elindítása a rendszerben történt visszaélésekről.

Gyurkó Szilvia, aki jogi diplomája mellett a New York-i Columbia Egyetemen is folytatott gyermekjogi tanulmányokat, és 2016-ban alapította a Hintalovon Alapítványt, régóta a rendszer egyik legismertebb kritikusa. Egy korábbi interjúban a gyermekvédelmi szakellátás súlyos állapotáról beszélt.

„Nagyon komoly bajban van a gyermekvédelmi szakellátás. De ha teljesen őszinték akarunk lenni, az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése óta sosem volt olyan «aranykor», amikor az előírások mindenütt teljesültek volna az országban” – mondta.

Gyurkó szerint a rendszer egyik legsúlyosabb ellentmondása, hogy bár jogszabály tiltja, mégis minden harmadik gyereket valamilyen anyagi problémával összefüggő ok miatt emelnek ki a családjából.

Gyurkó Szilvia neve a bicskei gyermekotthon ügyében is felmerült. Még 2012-ben, az Eszter Alapítvány munkatársaként hozzá fordult az otthon három nevelője bizonyítékokkal az igazgató által elkövetett szexuális zaklatásokról. Gyurkó a kegyelmi botrány kirobbanása után elismerte, hogy hibát követett el, amikor azt tanácsolta a nevelőknek, hogy ne forduljanak a sajtóhoz.

„Azt hittem, mivel annyira egyértelmű az ügy, hogy nem lehet más a vége, mint az, hogy a bűnös elnyeri méltó büntetését” – idézte fel.

A szakember hozzátette, hogy a sajtónyilvánosság szükségessége súlyos szegénységi bizonyítvány a hazai gyermekvédelemnek.

A pozíció éles kontrasztban állna az előző ciklus gyakorlatával, amelyet Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár neve fémjelzett.

Fülöp volt az, aki megüzente Magyar Péternek, hogy a gyermekvédelmi intézményekben „további »képviselői látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget”. Ő volt az is, aki adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta, hogy a Tisza Párt adományai célba érjenek, és azzal is bekerült a hírekbe, hogy kivonult a parlament Népjóléti Bizottságának üléséről, ahol a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban vártak volna tőle válaszokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk