HÍREK
A Rovatból

The New York Times: Az oroszok már érzik az ukrajnai háború árát

Emelkedésnek indultak az árak, a készpénz iránti kereslet 58-szorosára nőtt, és egész iparágak kerülhetnek bajba a technológiai korlátozások miatt.


Az S7, Oroszország második legnagyobb légitársasága felfüggesztette összes Európába irányuló járatát, reagálva arra, hogy egyre több ország zárja le a légterét az orosz gépek előtt. A New York Times szerint véget érhetnek az orosz középosztály által megszokott olcsó és könnyű nyugati utazások, és ez csak egyetlen szelete annak, hogyan változhat meg a hétköznapi élet Oroszországban a nyugati szankciók hatására.

A lap szerint az orosz közösségi médiában olyan fotók terjednek, amelyek azt mutatják, hogyan változnak az árcédulákon szereplő árak a boltokban.

Oroszország egyik legnagyobb elektronikai kiskereskedője, a DNS a beszerzési nehézségek miatt máris 30 százalékos áremelésre kényszerült.

Pedig még életbe sem léptek az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által bejelentett korlátozások.

Az emberek megrohanták a bankautomatákat, a készpénz iránti kereslet 58-szorosára nőtt, miközben a rubel történelmi mélységbe került a dollárral szemben. Míg néhány hete egy dollár 74 rubelt ért, szombaton már 84-et kértek érte. A hitelminősítő intézetek egymás után minősítik le Oroszországot, a közgazdászok pedig fokozott inflációra, nagyobb tőkekiáramlásra és lassabb növekedésre figyelmeztetnek.

Meginoghatnak a bankok is. Büntetőintézkedések sújtják például a két legnagyobb orosz bankot, a Szberbankot és a VTB-t. A döntés értelmében amerikai cégek nem üzletelhetnek a Szberbankkal, amely nem használhat dollárt a tranzakcióihoz. Ennél is súlyosabb büntetéssel sújtották a VTB-t: a bank valamennyi amerikai pénzintézetnél lévő számláját befagyasztották és felkerült a legszigorúbban szankcionáltak listájára, az SDN-re, ez valószínűleg elriasztja a külföldi cégeket is a VTB-vel való közösködéstől.

Az is felmerült, hogy az orosz bankokat elvágják a világon több mint 11 ezer pénzintézet által használt globális pénzátutalási rendszertől, a SWIFT-től.

A kitiltással gyakorlatilag kizárnák az országot a nemzetközi kereskedelemből.

Elemzők szerint a bankokat sújtó tilalmak azonnali zavart okozhatnak az orosz gazdaságban, de ezek hosszabb távon kezelhetők lesznek. Ezzel szemben a technológiai korlátozások által egyes orosz iparágak fennmaradása is veszélybe kerülhet.

A mostani szankciók érzékenyen érinthetik például az orosz gazdaság fontos ágazatait, köztük a bányászatot, a fémipart, a távközlést és a szállítást.

Az Egyesült Államok exporttilalmat rendelt el több katonai, szállítási és űrkutatási célokra felhasználható technológiára is. Bár egyes technológiákat megpróbálhatnak Kínából pótolni, de amerikai tisztségviselők szerint a kínai cégek nem másolták le a legfejlettebb amerikai termékeket.

Moszkva ugyanakkor a világ negyedik legnagyobb, 631 milliárd dolláros devizatartalékával rendelkezik.

Ez Oroszország 17 hónapnyi exportbevételének felel meg, vagyis nagyon hosszú ideig képesek lehetnek finanszírozni az exportkiesésből fakadó veszteségeket.

És egyelőre nincs szó az orosz energiaexport leállításáról, amely Oroszország gazdaságának fő pillére, mert Európa energiaellátása függ tőle.

Oroszország naponta 5 millió hordónyi nyersolajat és 2,5 millió hordónyi finomított kőolajipari terméket exportál, ez adja a globális olajkereskedelem közel tíz százalékát. És külföldre ad el napi 650 millió köbméternyi földgázt is, ebből nagyjából 230 millió köbmétert Európának.

Tavaly az utolsó negyedévben Oroszországnak 18,5 milliárd dollár bevétele volt a kőolaj exportjából, és 20,8 milliárd dollár a földgázéból. A földgáz tette ki a teljes orosz export 14%-át.

Ha azonban elakadna a szállítás, az már nyáron is komoly problémákat okozna Európában, nem is beszélve a téli időszakról. Ezt pedig egyetlen európai vezető sem szeretné megkockáztatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt
A miniszterelnököt szállító Airbusnak nincs meg a megfelelő engedélye a hosszú úthoz a Telex egyik olvasója szerint. A gép üzemanyagot is vételez, mielőtt továbbindul a fontos találkozóra.


Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint

azért volt szüksége a technikai pihenőre, mert a légi irányításban jártas forrásuk szerint nincs meg a megfelelő, úgynevezett ETOPS-engedélye, amely az Atlanti-óceán teljes átrepülésének feltétele.

Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.

Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülték volna az Atlanti-óceánon. A gép végül két órás pihenő után indult tovább.

A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.

Az Airbus A321XLR típusú gépet a Wizz Airtől bérelték az utazáshoz, a fedélzeten a miniszterelnök és több kormánytag mellett a legnagyobb elérésű, Fideszhez köthető influenszerek is helyet kaptak.

A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.

A Telex kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.

A delegáció a Donald Trumppal péntekre, november 7-re tervezett fehér házi találkozóra utazik. A napirenden energia-, védelmi- és gazdasági ügyek, valamint az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések szerepelnek.

Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól.

A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, milyen ajándékot visz Orbán Viktor Donald Trumpnak
A miniszterelnök maga is elismerte, hogy a csomagban lévő egyik tárgyat „nehéz ügy” lesz odaadni az amerikai elnöknek, mert nem szabad ilyesmit ajándékozni.


Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.

„Azért megyünk, mert régen láttuk Donald Trumpot, ráadásul legutóbb 2019-ben találkoztunk a Fehér Házban, a visszatérése pedig a nyugati politikatörténet egyik legnagyobb eseménye, ilyen emberemlékezet óta nem történt”

– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.

A kormányfő a Trumppal való viszonyát nem egyszerűen barátságnak, hanem „fegyverbarátságnak” nevezte, ami szerinte „több is, meg kevesebb is, mint amit a barátság kifejezés takar.” Ez azt jelenti számára, hogy mindketten a maguk helyén ugyanazokért a fontosnak vélt dolgokért harcolnak.

„Nagyon kevesen vagyunk ebben a körben, sőt volt olyan helyzet is, amikor csak a mi két országunk volt. Tehát inkább azt mondanám, ez egy mély kapcsolat, ráadásul még egymás családját is ismerjük valamelyest. A mi kapcsolatunk eszmékben, ügyekben közös felfogásról és arról a meggyőződésről szól, hogy az utolsó csepp vérig kitartunk ezen célok mellett. Ezt hívom én fegyverbarátságnak”

– mondta.

Orbán azt is elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Mint kiderült, több felajánlás is érkezett olyan magyaroktól, akiket a miniszterelnök nem ismer, de azt kérték, hogy ezeket a tárgyakat feltétlenül adja át Trumpnak.

„ A magyarok úgy képzelik, hogy ha a magyar miniszterelnök elmegy Amerikába, akkor nekik is küldeniük kell valamit, hogy ne csak egy protokollajándék legyen ott. Szép kis gyűjtemény jött össze. A kedvencem egy kés, ami nehéz ügy lesz abból a szempontból, hogy kést ajándékozni nem szabad. A mesterember, aki küldte, egy amerikai sasfejet formázott meg a damaszkuszi pengére, ezt kell majd odaadnom az elnöknek, hátha nincs neki ilyen”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán a Washingtonba indulás előtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy Trumppal új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.

„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – írta a posztban.

A találkozó tétje azért is nagy, mert a Trump-adminisztráció nemrégiben orosz energiacégeket célzó szankciókat vezetett be, ami Magyarország ellátását is kockáztathatja. A kormány 2021-ben 15 évre szóló hosszú távú gázszerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az Európai Unió 2022-ben olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben, de Magyarország időleges kivételt kapott a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokra. Bár történtek lépések a diverzifikációra, például az MVM az ENGIE-vel, korábban pedig a Shell-lel is kötött LNG-szerződést, ezek egyelőre a hazai fogyasztás csak kis részét fedezik.

A kritikusok szerint Magyarország az orosz energia továbbvásárlásával aláássa az uniós egységet, és az Adria-vezetéken keresztül Horvátországból is képes lenne nem orosz forrásból olajat beszerezni. A kétoldalú kapcsolatokat terheli a korábban felmondott amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény ügye is, amely bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek. Az energetikai függőséget tovább mélyíti a Paks II. atomerőmű-projekt, amely orosz technológiával és finanszírozással valósul meg. Bár az EU Bírósága szeptemberben kimondta, hogy az Európai Bizottság hibázott a projekt állami támogatásának jóváhagyásakor, a beruházás halad tovább, a tervek szerint jövő februárban önthetik ki az első betont.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy tenger felett átívelő és egy napi 100 ezres forgalmú német híd árával vetekszik a mohácsi Duna-híd költsége
Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat. Ehhez képest az A40-es Rajna-híd fajlagos költsége 5,2 millió forintra, a törökországi 1915 Çanakkale függőhídé pedig 7,4 millió forintra jön ki.


Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.

A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.

Ez a sávbővítés önmagában kilométerenként 3,2 milliárd forintos pluszköltséget jelent.

A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.

A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.

Számítások szerint a mohácsi híd négyzetméterára 10,2 és 14,1 millió forint között mozoghat, attól függően, hogy a kapcsolódó utak építésére mekkora költséget számolunk. Ezzel szemben a Németországban épülő, lényegében nyolcsávos, és napi százezres forgalmat bonyolító A40-es Rajna-híd (amely ráadásul háromszor olyan széles, mint a leendő mohácsi) fajlagos költsége átszámítva 5,2 millió forint, míg a Törökországban, földrengésveszélyes területen, tenger felett átívelő, kétszer háromsávos 1915 Çanakkale függőhídé (aminek a szélessége duplája a mohácsinak) 7,4 millió forint négyzetméterenként.

A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.

A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,

sávonként akkor is csak 680 jármű haladna át rajta óránként, ami kevesebb mint a fele annak az 1400 jármű/órás kapacitásnak, amit a magyar útügyi előírások megfelelőnek tartanak.

A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.

A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megkapta a magyar engedélyt a Revolut: belföldi bankszámlaszámot kapnak a hazai ügyfelek
Hivatalosan is megkapták az engedélyt, így már a munkáltatók sem mondhatnak nemet. Mutatjuk, mi lesz a régi, litván számlaszám sorsa!


A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.

„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.

Ez a fejlemény azért is fontos, mert a jövőben a felhasználók a fizetésüket is a Revolut-számlájukra kérhetik, és a belföldi forintátutalások is egyszerűbbé válnak.

A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.

A Magyar Nemzeti Bank korábban többször hangsúlyozta, hogy egy magyar leánybank alapítását tartaná megnyugtató megoldásnak, mivel az a hazai felügyelet alá tartozna, és a betéteket a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védené.

Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.

A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: