HÍREK
A Rovatból

Közel három évet kell várnia a térdműtétre, közben az orvosa nyugdíjba ment, azt is véletlenül tudta meg a budapesti nő

Takács Erzsébet a hivatalos várólistán sem találta a nevét, orvosa a saját naptárába írta be. Most attól tart, hogy a beavatkozás, amire évek óta fájdalmak közt vár, sosem valósul meg.


Kilencszáznyolcvan napot, vagyis közel három évet kell várnia egy budapesti nőnek a térdműtétjére, ám a helyzetét óriási bizonytalanság árnyékolja be: az orvos, aki a távoli időpontot adta, időközben nyugdíjba ment, amiről a pácienst senki sem tájékoztatta – olvasható a Blikk cikkében.

Takács Erzsébetnek 2024 februárjában adtak időpontot 2026. október 7-re, addig gyógyszerekkel, injekciókkal és bottal kénytelen élni a mindennapjait. A műtétig hátralévő 267 napot most az aggodalom is nehezíti.

„Véletlenül tudtam meg valakitől, mert sem a doktor, sem a kórház nem szólt, hogy változás van, most pedig ideges vagyok, hogy van-e egyáltalán nyoma bárhol a tervezett operációnak. 2024 nyarán nem találtam magam a hivatalos várólistán, de az orvosom azzal nyugtatott, hogy ő beírt engem a saját naptárába”

– panaszolta az asszony a Blikknek.

Az asszony korábban mindent megpróbált, hogy elkerülje a műtétet: „Jártam magánrendelésre, ott egy vizsgálat 35 ezer forintba került, az injekcióért 56 ezret kellett fizetni. Nem győztem már. Egy másik kórházban azt mondták, csak az az orvos operálhat, aki 20 évvel előtte a térdszalagomat műtötte, ezért mentem vissza 3 esztendeje az Uzsoki kórházba az ottani főorvoshoz. Aki közben nyugdíjas lett”.

Erzsébet esete nem egyedi: a Policy Solutions nemrég közzétett jelentése szerint

van olyan beteg, aki 2030-ra kapott időpontot térdprotézisműtétre, másoknak pedig 2027–28-ig kell várniuk. A csípő- és térdprotézisre, valamint a szürkehályog-műtétre várók száma 2025 végére 32 375-re emelkedett, míg az év elején még 27 270-en voltak előjegyezve.

A probléma okai között a humánerőforrás-hiány és a koronavírus-járvány óta felhalmozódott betegforgalom is szerepel. A várólisták csökkentésére elkülönített évi ötmilliárd forintos keretből 2024-ben kétmilliárd forint maradt kihasználatlanul.

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a betegnek nincs oka aggodalomra, mert a várólistát a kórház, nem pedig az orvos vezeti. „Ha neki van dokumentuma arról, hogy van időpontja, akkor az érvényes. Célszerű megkeresni a kórház főigazgatóját vagy az orvosigazgatót. A kórháznak be kell tennie a hölgyet a műtéti programba akkor is, ha a kezelőorvosa nyugdíjba megy” – közölte az államtitkár a Blikk megkeresésére. Szerinte nem igaz, hogy az egészségügy összeomlott volna. „A szemlencseműtéteknél például 43-45 nap az átlagos várakozás, Európában ennél csak a lett és a lengyel kórházak gyorsabbak. A Covid előtt 26-féle operációnál 60 napnál hosszabb volt a várakozás, most csak a kiterjedt gerincstabilizációs műtét, illetve térd- és csípőprotézisre kell ennél hosszabb ideig várni, utóbbira például 240-250 napot”.

Az államtitkár szerint a kórházak néha túlságosan óvatosak a tervezésben, és a valósnál lényegesen távolabbi időpontot adnak meg. „Vagyis a pácienst előjegyzik mondjuk jövő januárra, de végül még idén ősszel megoperálják” – mondta.

Az államtitkár kitért azokra az esetekre is, amikor a beteget a magánellátás felé terelik.

„Na, ezeket a dolgokat én tűzzel-vassal irtom. Fedett nyomozók derítik fel a hasonló eseteket, s arra biztatok mindenkit, ha ilyesmivel találkozik, jelentse. Több ügyben is zajlik már rendőrségi nyomozás”

– tudatta Takács Péter. Hozzátette, a betegek választhatnak másik kórházat, ha rendkívüli ok miatt kapnak távoli időpontot, illetve az egészségablak applikáción, az 1812-es telefonszámon vagy a háziorvosnál is kérhetnek máshova közelebbi időpontot.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő online rendszere szerint jelenleg szaruhártyaműtétre kell a legtöbbet várni, átlagosan 482 napot. A térdprotézisműtét átlagos várakozási ideje 291 nap, a gerincstabilizáló műtéteké 200–250 nap, a csípőprotézisé 133 nap, míg a szürkehályog-műtété 45–48 nap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk