Tálas Péter: Az, hogy Amerika csinál győztest Oroszországból, még Donald Trump számára sem lehet elfogadható
Donald Trump azt ígérte, ha nyer, egy napon belül megoldást talál a háború lezárására. Bár csak januárban iktatják be, máris beszélt Zelenszkijjel és Putyinnal is telefonon. Az orosz elnöktől a Reuters szerint azt kérte, hogy tartózkodjon a konfliktus további eszkalációjától. Putyin néhány nappal korábban világossá tette, hogy tárgyalni hajlandó, de a követeléseikből nem engednek. Közben Trump egyik főtanácsadója realisztikus bétekervet kért az ukránoktól, és azt üzente, a következő amerikai vezetés az ukrajnai béke megteremtésére fog fókuszálni, nem pedig az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzésére. Zelenszkij azonban Budapesten arról beszélt, hogy Ukrajna számára elfogadhatatlan, hogy engedményeket tegyenek, nem tárgyalásokra, hanem elegendő fegyverre van szükségük.
Mindezek fényében milyen esélyei vannak annak, hogy Trump valós, elfogadható változásokat hozzon az ukrajnai konfliktus megoldásában? Van-e vele szemben mozgástere Ukrajnának, Európának, vagy akár Oroszorszgnak? Milyen üzeneteket hordozna a szövetségesek és az ellenfelek felé, ha Trump béketerve mégis megvalósulna? Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.
– Sokan gondolják, hogy Donald Trumppal új világ kezdődik biztonságpolitikailag. Elsősorban az ukrajnai háború gyors lekeverését emlegetik, de szóba kerülhetnek más konfliktusok is, akár a Közel-Keleten, akár Kína körül. Mi ezeknek a realitása?
– Azt gondolom, hogy Donald Trump sokat nem változott. Szerintem ugyanolyan külpolitikát próbál majd folytatni, mint első alkalommal, csak azzal a különbséggel, hogy más a világhelyzet, és mások lesznek a tanácsadói, bár keveset tudunk még a stábjáról. Való igaz, hogy ő ilyen békeelnökként jelentkezett be, ám nyilvánvalóan ezt elsősorban azért mondta, mert alapvetően Bidennek két háborúval is szembe kellett néznie, egyfelől az orosz-ukrán háborúval, másfelől pedig a Hamász és Izrael, illetve inkább Izrael és a Hamász meg az iráni proxyk összetűzésével, sőt Irán és Izrael adok-kapokjával is. Nyilván lesznek olyan területek, ahol nagy energiával fog beleállni a dolgokba. Ilyennek látja nagyon sok elemző az orosz-ukrán háborút, ahol rá akarja venni mindkét felet arra, hogy függessze fel a harcokat, üljön le és tárgyaljon a békéről. Az ukránokat azzal, hogy bejelenti, hogy Amerika kiszáll ebből az egész történetből, tehát nem ad további támogatást. Az oroszokat pedig azzal, hogy amennyiben nem hajlandók tárgyalni, akkor Amerika még több támogatást ad.
A kialakuló határ mentén egy 1200 km hosszúságú demilitarizált övezetet akar létrehozni, ahol az ellenőrzést Európára akarja bízni. Azt mondta, a lengyelek, a németek, meg akik akarnak, azok csak mászkáljanak ott, de nem akar sem amerikai katonákat, sem pedig amerikai pénzt belefektetni ebbe a műveletbe. Emellett 20 évre fel akarja függeszteni a tárgyalást Ukrajna NATO-tagságáról. Azonban ez nem olyan egyszerű történet, hogy most azt mondja Donald Trump, hogy akkor kiszállunk, és ezt mindenki elfogadja. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ezt olyan egyszerűen meg lehet valósítani. Például
A másik nagyon fontos kérdés, hogy milyen hatása lesz Európára? Európa jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy egymagában támogassa Ukrajnát. De én abban nem vagyok biztos, hogy nincs abban a helyzetben sem, hogy rávegye Donald Trumpot, hogy a támogatást ne ab ovo szüntesse be, tekintettel arra, hogy Donald Trumpnak, pontosabban az adminisztrációnak végig kell gondolnia azt, hogy ezek milyen üzenetet hordoznak a szövetségesek felé, és milyen üzenetet hordoznak mondjuk az ellenfelek felé. Különösen azok felé, akik most nagyon figyelik az orosz-ukrán háborút, tekintettel arra, hogy
Amennyiben az derül ki, hogy ha te három évig kitartóan támadsz és katonai eszközökkel fellépsz és elfoglalsz bizonyos területeket, azt előbb-utóbb majd mindenki tudomásul veszi, hiszen nincs szándék arra, hogy a szabályszegőket megbüntessék. Azaz ha elég erősnek mutatkozol, akkor simán meg tudod változtatni a status quo-t.
További kérdés még, hogy mi lesz a szankciókkal? Ha megszüntetjük azokat úgy, hogy a 20 százalékát elvitte Oroszország Ukrajnának,
Tehát sok olyan kérdés van, amit egyelőre még nem gondoltak végig Washingtonban. Ebbe beletartozik a NATO kérdése is. Sokan olyasmiről is beszélnek, hogy akár ki is léphet, vagy hátrébb léphet a NATO-tól Trump. Ezt valóban megteheti, csak akkor azzal kell számolnia az Egyesült Államoknak, hogy azon a szövetségi rendszeren fog lazítani, ami az Egyesült Államokat a világrend fenntartójává tudta tenni. Egymagában egyetlen ország sem olyan erős, hogy világrendet hozzon létre. Tehát sok mindent megtehet Donald Trump, csak annak az üzenetei, következményei hosszú távúak. Nem véletlenül írta a Le Monde, hogy az amerikai elnökválasztással vége lett az amerikai világrendnek.
– Zelenszkij miután meleg szavakkal köszöntötte Trumpot megválasztása alkalmából, Budapesten már azt mondta, hogy tűzszünetet csak az emlegethet, aki nem ismeri a háborút, és el is magyarázta, miért képtelenség a jelenlegi helyzetben tűzszünetet kötni.
– Azt nagyjából mindenki látja, hogy nyugati segítség nélkül hosszú távon Ukrajna nem tud kitartani. Elsősorban ez azért nagyon komoly probléma, mert Ukrajnának a pénzügyi működését, hadseregének a fenntartását, mind-mind nyugati segélyekből sikerült eddig fenntartani. Ha ezekből teljességgel kiesik az Amerikai Egyesült Államok, akkor az kétségtelen tény, hogy Európa egymagában nem valószínű, hogy pótolni fogja tudni ezeket az igényeket, tekintettel arra, hogy Európának nincsenek ilyen kapacitásai. Nincs elég harckocsija, nincs elég légvédelme, nincs elég páncélozott szállító harcjárműve, nincs elég lőszergyára. Tehát
Szerintem 3-5 év, amíg Európa olyan helyzetbe kerül, hogy egyáltalán beszélhetünk arról, hogy megkezdik azt a hadiipari fejlesztést, amire egyébként az európai védelemnek szüksége van. Ilyen értelemben Zelenszkij nagyon erősen ki van szolgáltatva az Amerikai Egyesült Államoknak. Azt gondolom, hogy Ukrajna kérdése nem Ukrajnában, nem az orosz-amerikai kapcsolatokon fog múlni. Inkább azon, hogy például az Európai Unió fogja-e azt mondani, hogy oké, eddig melletted voltunk Kína kapcsán, de most nem leszünk melletted, és ha nem leszünk melletted, akkor neked sokkal nehezebb lesz Kínával tárgyalni. És itt nemcsak biztonságpolitikai, hanem gazdasági kérdésekről is szó van.
És nagyjából azt is látjuk, hogy ha az Egyesült Államok a nagyhatalmi potenciáljából veszít bizonyos helyzetekben, akkor ez nagyon nehezen összeegyeztethető a „Make America Great Again”-nel.
– Ha jól értelmezem, azt mondja, hogy Európának lehet egy olyan zsarolási potenciálja, hogy Amerikát egy ilyen módon próbálja jobb belátásra bírni az ukrán kérdésben, hogy akkor ő kitáncol az USA keleti politikájából?
– Nem kell kitáncolnia, egész egyszerűen nem kell feltétlenül támogatnia. Donald Trump nagyon elvárná azt, hogy Kína kapcsán álljon be Amerika mellé Európa. És azt gondolom, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez olyan természetes. Vannak olyan államok, amelyek nagyon nehezen állnának ebbe bele. Például Németország, akinek ha lehetne, akkor Kína nagyon fontos partnere lenne. Viszont,
Az oroszok képtelenek legyőzni Ukrajnát, ha a Nyugat támogatja. Tehát nem olyan egyértelmű ez az egész. Arról nem is beszélve, hogy az még nem világos, hogy Trump mit fog prioritásnak tekinteni. Sokan mondják, hogy belsőleg akarja átalakítani a hatalmat, azaz nem az Egyesült Államok, hanem elsősorban a rezsim érdekeit fogja előtérbe helyezni. Tehát úgy akarja átalakítani az amerikai belső viszonyokat, hogy a republikánusok trumpista szárnyának ez hosszú távon kedvező legyen. Ezt még nem tudjuk, hogy hogyan fogják megtenni, és ez szerintem jó pár bizonytalanságot hoz még a képletbe.
– Elképzelhető, hogy úgy oldják meg az Ukrajna ügyében tett trumpi ígéretet, hogy Amerika kivonul, nem támogatja az ukránokat tevőlegesen, de az európai államok a katonai eszközeiket lecserélik úgy, hogy elküldik azokat Ukrajnába, és helyette Amerikából vásárolnak újakat. Egy ilyen megoldás esetén Trump kipipálhatja, hogy betartotta az ígéretét, viszont figyelembe vette azokat a realitásokat is, amikről szó volt most.
– Európa most akarja a saját védelmi iparát felfejleszteni. Ez nem kapcsolódik szorosan az orosz-ukrán háborúhoz. Azt viszont nem tudjuk, hogy mi lesz a maradék Ukrajnával? Mert Trump szerint arról szólna a történet, hogy akkor vigyék a területet az oroszok, és akkor Ukrajna meg fennmarad. De mi lesz ezzel a fennmaradó Ukrajnával? Ki fogja garantálni a biztonságát? Ki fogja újraépíteni, ami egy nagy üzlet? Ki fogja felfegyverezni, ami szintén nagy volumenű üzlet, mert ha nem NATO-tag, akkor olyan sem fordulhat elő, hogy nincs nagy hadereje.
Tehát a maradék Ukrajnának az életben maradását és a fejlődését, vagy például az Európai Unióhoz való csatlakozását Amerika nem nagyon akadályozhatja, mert ennek nincs legitimitása, ez azt jelentené, hogy teljes egészében az oroszok kezére akarná játszani Ukrajnát Donald Trump. Nem gondolom, hogy ebbe a republikánusok, akár a trumpistákon kívüli republikánusok beleegyeznének. A republikánusok éppúgy nem szeretik Oroszországot, mint ahogy egyébként a demokraták sem. A szakértők szerint az a legnagyobb pozitívuma, hogy Donald Trumpnak ilyen ötletei vannak, hogy van legalább miről tárgyalni, mert az tény, hogy nagy az igény arra, hogy végre elkezdjenek tárgyalni a felek. Érzékelhetően nehezen viseli a nemzetközi közösség azt, hogy háború van, ráadásul két háború van, és ebből az Egyesült Államok az Izrael és környéki háborúkat tekinti fontosabbnak az amerikai érdekek szempontjából. Európa pedig az ukrajnai háborút, mert az ukrajnai háború érinti őt jobban.
– Mi lenne akkor, ha mégis megvalósulna Trump terve?
– Igazából nem tudjuk, hogy egy Trump-féle ukrajnai tűzszünetnek mi lenne a politikai következménye. Azt feltételezem, hogy Oroszországnak nem felel meg, vagy csak nagyon átmenetileg felel meg egy olyan helyzet, amikor számára nem kedvező politikai konstelláció van a maradék Ukrajnában, azaz a jelenlegi politikai rendszer megmarad.
Ezért aztán egyáltalán nem biztos, hogy Putyinnal sikerül megegyeznie Trumpnak. A béke nem jelentheti azt, hogy Amerika csinál győztest Oroszországból. Ez még Donald Trump számára sem lehet elfogadható.
