SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter: Az, hogy Amerika csinál győztest Oroszországból, még Donald Trump számára sem lehet elfogadható

Trump szerint az oroszok vihetnék Ukrajna 20 százalékát, csakhogy ők az egészet akarják befolyásolni. Ebbe pedig még a republikánusok közül sem sokan mennének bele, mondja a biztonságpolitikai szakértő.


Donald Trump azt ígérte, ha nyer, egy napon belül megoldást talál a háború lezárására. Bár csak januárban iktatják be, máris beszélt Zelenszkijjel és Putyinnal is telefonon. Az orosz elnöktől a Reuters szerint azt kérte, hogy tartózkodjon a konfliktus további eszkalációjától. Putyin néhány nappal korábban világossá tette, hogy tárgyalni hajlandó, de a követeléseikből nem engednek. Közben Trump egyik főtanácsadója realisztikus bétekervet kért az ukránoktól, és azt üzente, a következő amerikai vezetés az ukrajnai béke megteremtésére fog fókuszálni, nem pedig az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzésére. Zelenszkij azonban Budapesten arról beszélt, hogy Ukrajna számára elfogadhatatlan, hogy engedményeket tegyenek, nem tárgyalásokra, hanem elegendő fegyverre van szükségük.

Mindezek fényében milyen esélyei vannak annak, hogy Trump valós, elfogadható változásokat hozzon az ukrajnai konfliktus megoldásában? Van-e vele szemben mozgástere Ukrajnának, Európának, vagy akár Oroszorszgnak? Milyen üzeneteket hordozna a szövetségesek és az ellenfelek felé, ha Trump béketerve mégis megvalósulna? Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

– Sokan gondolják, hogy Donald Trumppal új világ kezdődik biztonságpolitikailag. Elsősorban az ukrajnai háború gyors lekeverését emlegetik, de szóba kerülhetnek más konfliktusok is, akár a Közel-Keleten, akár Kína körül. Mi ezeknek a realitása?

– Azt gondolom, hogy Donald Trump sokat nem változott. Szerintem ugyanolyan külpolitikát próbál majd folytatni, mint első alkalommal, csak azzal a különbséggel, hogy más a világhelyzet, és mások lesznek a tanácsadói, bár keveset tudunk még a stábjáról. Való igaz, hogy ő ilyen békeelnökként jelentkezett be, ám nyilvánvalóan ezt elsősorban azért mondta, mert alapvetően Bidennek két háborúval is szembe kellett néznie, egyfelől az orosz-ukrán háborúval, másfelől pedig a Hamász és Izrael, illetve inkább Izrael és a Hamász meg az iráni proxyk összetűzésével, sőt Irán és Izrael adok-kapokjával is. Nyilván lesznek olyan területek, ahol nagy energiával fog beleállni a dolgokba. Ilyennek látja nagyon sok elemző az orosz-ukrán háborút, ahol rá akarja venni mindkét felet arra, hogy függessze fel a harcokat, üljön le és tárgyaljon a békéről. Az ukránokat azzal, hogy bejelenti, hogy Amerika kiszáll ebből az egész történetből, tehát nem ad további támogatást. Az oroszokat pedig azzal, hogy amennyiben nem hajlandók tárgyalni, akkor Amerika még több támogatást ad.

Amit Trump környezetéből megtudhatunk, aszerint azt szeretné, hogy Ukrajna mondjon le azokról a területekről, amiket az oroszok megszálltak. Ez nagyjából 20 százaléka az ukrán állam területének.

A kialakuló határ mentén egy 1200 km hosszúságú demilitarizált övezetet akar létrehozni, ahol az ellenőrzést Európára akarja bízni. Azt mondta, a lengyelek, a németek, meg akik akarnak, azok csak mászkáljanak ott, de nem akar sem amerikai katonákat, sem pedig amerikai pénzt belefektetni ebbe a műveletbe. Emellett 20 évre fel akarja függeszteni a tárgyalást Ukrajna NATO-tagságáról. Azonban ez nem olyan egyszerű történet, hogy most azt mondja Donald Trump, hogy akkor kiszállunk, és ezt mindenki elfogadja. Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy ezt olyan egyszerűen meg lehet valósítani. Például

Putyin elfogadja-e, hogy az általa elfoglalt területek határán, a demilitarizált övezet ellenőrként olyan országok katonái jelenjenek meg, akiket ő ellenséges országoknak tart?

A másik nagyon fontos kérdés, hogy milyen hatása lesz Európára? Európa jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy egymagában támogassa Ukrajnát. De én abban nem vagyok biztos, hogy nincs abban a helyzetben sem, hogy rávegye Donald Trumpot, hogy a támogatást ne ab ovo szüntesse be, tekintettel arra, hogy Donald Trumpnak, pontosabban az adminisztrációnak végig kell gondolnia azt, hogy ezek milyen üzenetet hordoznak a szövetségesek felé, és milyen üzenetet hordoznak mondjuk az ellenfelek felé. Különösen azok felé, akik most nagyon figyelik az orosz-ukrán háborút, tekintettel arra, hogy

ez a háború egy világrend háború, ami arról szól, hogy ki, és hogyan fogja irányítani a jövő világrendjét.

Amennyiben az derül ki, hogy ha te három évig kitartóan támadsz és katonai eszközökkel fellépsz és elfoglalsz bizonyos területeket, azt előbb-utóbb majd mindenki tudomásul veszi, hiszen nincs szándék arra, hogy a szabályszegőket megbüntessék. Azaz ha elég erősnek mutatkozol, akkor simán meg tudod változtatni a status quo-t.

További kérdés még, hogy mi lesz a szankciókkal? Ha megszüntetjük azokat úgy, hogy a 20 százalékát elvitte Oroszország Ukrajnának,

annál jobb üzenetet Kínának nem is lehetne küldeni arra vonatkozóan, hogy nyugodtan nyomuljon, akár erővel is, hiszen nem lesznek nagyobb fellépések ellene.

Tehát sok olyan kérdés van, amit egyelőre még nem gondoltak végig Washingtonban. Ebbe beletartozik a NATO kérdése is. Sokan olyasmiről is beszélnek, hogy akár ki is léphet, vagy hátrébb léphet a NATO-tól Trump. Ezt valóban megteheti, csak akkor azzal kell számolnia az Egyesült Államoknak, hogy azon a szövetségi rendszeren fog lazítani, ami az Egyesült Államokat a világrend fenntartójává tudta tenni. Egymagában egyetlen ország sem olyan erős, hogy világrendet hozzon létre. Tehát sok mindent megtehet Donald Trump, csak annak az üzenetei, következményei hosszú távúak. Nem véletlenül írta a Le Monde, hogy az amerikai elnökválasztással vége lett az amerikai világrendnek.

– Zelenszkij miután meleg szavakkal köszöntötte Trumpot megválasztása alkalmából, Budapesten már azt mondta, hogy tűzszünetet csak az emlegethet, aki nem ismeri a háborút, és el is magyarázta, miért képtelenség a jelenlegi helyzetben tűzszünetet kötni.

– Azt nagyjából mindenki látja, hogy nyugati segítség nélkül hosszú távon Ukrajna nem tud kitartani. Elsősorban ez azért nagyon komoly probléma, mert Ukrajnának a pénzügyi működését, hadseregének a fenntartását, mind-mind nyugati segélyekből sikerült eddig fenntartani. Ha ezekből teljességgel kiesik az Amerikai Egyesült Államok, akkor az kétségtelen tény, hogy Európa egymagában nem valószínű, hogy pótolni fogja tudni ezeket az igényeket, tekintettel arra, hogy Európának nincsenek ilyen kapacitásai. Nincs elég harckocsija, nincs elég légvédelme, nincs elég páncélozott szállító harcjárműve, nincs elég lőszergyára. Tehát

rengeteg a szűk keresztmetszet, amin változtatni kell ahhoz, hogy Európa képes legyen támogatni Ukrajnát. Annyi idő viszont nincsen.

Szerintem 3-5 év, amíg Európa olyan helyzetbe kerül, hogy egyáltalán beszélhetünk arról, hogy megkezdik azt a hadiipari fejlesztést, amire egyébként az európai védelemnek szüksége van. Ilyen értelemben Zelenszkij nagyon erősen ki van szolgáltatva az Amerikai Egyesült Államoknak. Azt gondolom, hogy Ukrajna kérdése nem Ukrajnában, nem az orosz-amerikai kapcsolatokon fog múlni. Inkább azon, hogy például az Európai Unió fogja-e azt mondani, hogy oké, eddig melletted voltunk Kína kapcsán, de most nem leszünk melletted, és ha nem leszünk melletted, akkor neked sokkal nehezebb lesz Kínával tárgyalni. És itt nemcsak biztonságpolitikai, hanem gazdasági kérdésekről is szó van.

Én azt mondanám, hogy az Egyesült Államok nem olyan erős, mint ahogy ezt Donald Trump hiszi.

És nagyjából azt is látjuk, hogy ha az Egyesült Államok a nagyhatalmi potenciáljából veszít bizonyos helyzetekben, akkor ez nagyon nehezen összeegyeztethető a „Make America Great Again”-nel.

– Ha jól értelmezem, azt mondja, hogy Európának lehet egy olyan zsarolási potenciálja, hogy Amerikát egy ilyen módon próbálja jobb belátásra bírni az ukrán kérdésben, hogy akkor ő kitáncol az USA keleti politikájából?

– Nem kell kitáncolnia, egész egyszerűen nem kell feltétlenül támogatnia. Donald Trump nagyon elvárná azt, hogy Kína kapcsán álljon be Amerika mellé Európa. És azt gondolom, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez olyan természetes. Vannak olyan államok, amelyek nagyon nehezen állnának ebbe bele. Például Németország, akinek ha lehetne, akkor Kína nagyon fontos partnere lenne. Viszont,

tekintettel arra, hogy Oroszországnak nincs ereje ahhoz, hogy megtámadja Európát, ezért azt feltételezem, hogy valami mozgástere Európának is van.

Az oroszok képtelenek legyőzni Ukrajnát, ha a Nyugat támogatja. Tehát nem olyan egyértelmű ez az egész. Arról nem is beszélve, hogy az még nem világos, hogy Trump mit fog prioritásnak tekinteni. Sokan mondják, hogy belsőleg akarja átalakítani a hatalmat, azaz nem az Egyesült Államok, hanem elsősorban a rezsim érdekeit fogja előtérbe helyezni. Tehát úgy akarja átalakítani az amerikai belső viszonyokat, hogy a republikánusok trumpista szárnyának ez hosszú távon kedvező legyen. Ezt még nem tudjuk, hogy hogyan fogják megtenni, és ez szerintem jó pár bizonytalanságot hoz még a képletbe.

– Elképzelhető, hogy úgy oldják meg az Ukrajna ügyében tett trumpi ígéretet, hogy Amerika kivonul, nem támogatja az ukránokat tevőlegesen, de az európai államok a katonai eszközeiket lecserélik úgy, hogy elküldik azokat Ukrajnába, és helyette Amerikából vásárolnak újakat. Egy ilyen megoldás esetén Trump kipipálhatja, hogy betartotta az ígéretét, viszont figyelembe vette azokat a realitásokat is, amikről szó volt most.

– Európa most akarja a saját védelmi iparát felfejleszteni. Ez nem kapcsolódik szorosan az orosz-ukrán háborúhoz. Azt viszont nem tudjuk, hogy mi lesz a maradék Ukrajnával? Mert Trump szerint arról szólna a történet, hogy akkor vigyék a területet az oroszok, és akkor Ukrajna meg fennmarad. De mi lesz ezzel a fennmaradó Ukrajnával? Ki fogja garantálni a biztonságát? Ki fogja újraépíteni, ami egy nagy üzlet? Ki fogja felfegyverezni, ami szintén nagy volumenű üzlet, mert ha nem NATO-tag, akkor olyan sem fordulhat elő, hogy nincs nagy hadereje.

Nem gondolom, hogy akár Európa, akár az ukránok belemennének, hogy egy gyenge köztes-Ukrajna jöjjön létre, amit bármikor fenyegethet továbbra is Oroszország.

Tehát a maradék Ukrajnának az életben maradását és a fejlődését, vagy például az Európai Unióhoz való csatlakozását Amerika nem nagyon akadályozhatja, mert ennek nincs legitimitása, ez azt jelentené, hogy teljes egészében az oroszok kezére akarná játszani Ukrajnát Donald Trump. Nem gondolom, hogy ebbe a republikánusok, akár a trumpistákon kívüli republikánusok beleegyeznének. A republikánusok éppúgy nem szeretik Oroszországot, mint ahogy egyébként a demokraták sem. A szakértők szerint az a legnagyobb pozitívuma, hogy Donald Trumpnak ilyen ötletei vannak, hogy van legalább miről tárgyalni, mert az tény, hogy nagy az igény arra, hogy végre elkezdjenek tárgyalni a felek. Érzékelhetően nehezen viseli a nemzetközi közösség azt, hogy háború van, ráadásul két háború van, és ebből az Egyesült Államok az Izrael és környéki háborúkat tekinti fontosabbnak az amerikai érdekek szempontjából. Európa pedig az ukrajnai háborút, mert az ukrajnai háború érinti őt jobban.

– Mi lenne akkor, ha mégis megvalósulna Trump terve?

– Igazából nem tudjuk, hogy egy Trump-féle ukrajnai tűzszünetnek mi lenne a politikai következménye. Azt feltételezem, hogy Oroszországnak nem felel meg, vagy csak nagyon átmenetileg felel meg egy olyan helyzet, amikor számára nem kedvező politikai konstelláció van a maradék Ukrajnában, azaz a jelenlegi politikai rendszer megmarad.

Ők valójában nem a 20 százalékát akarják Ukrajnának befolyásolni, hanem az egészet.

Ezért aztán egyáltalán nem biztos, hogy Putyinnal sikerül megegyeznie Trumpnak. A béke nem jelentheti azt, hogy Amerika csinál győztest Oroszországból. Ez még Donald Trump számára sem lehet elfogadható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk