SZEMPONT
A Rovatból

Szarin gáz, kegyetlen kínzások, szétesett ország: Aszad két és fél évtizedes uralmának öröksége a káosz Szíriában

Félmillió halott, éhező tömegek, romokban heverő gazdaság. Miközben Aszad mindenáron igyekezett megőrizni hatalmát, országa darabokra esett és a nagyhatalmak játékszerévé vált. Nehéz megmondani, mi jön a lázadók váratlan győzelme után.


Döbbenetes fordulatot vett a hatalomért folytatott küzdelem Szíriában, miután a lázadók vasárnap behatoltak a fővárosba, Damaszkuszba, és Bassár el-Aszad elnök elmenekült. Szíria miniszterelnöke, Mohammad Ghazi al-Jalali kijelentette, hogy az országban marad, és kész együttműködni azzal, akit a szíriaiak választanak.

Ez azt jelenti, hogy a lázadók mindössze két hét alatt megdöntötték Aszad két és fél évtizedes hatalmát, amit az utóbbi években már csak orosz és iráni támogatással tudott fenntartani.

A felkelők fegyveresei az ország északnyugati részének egy kis szegletéből indulva villámygyorsan söpörtek végig az országon. Először elfoglalták Szíria legnagyobb városát, Aleppót, majd napokkal később bevettek több másik stratégiai fontosságú várost is, a főváros felé tartva. Csak kevés ellenállásba ütköztek, a szíriai kormány csapatai a legtöbb helyen levették az egyenruhájukat és egyszerűen elmenekültek. A lázadók közben elfoglalták a hírhedt börtönök többségét, ahol az Aszad-rezsim évtizedek óta bebörtönzött, kínzott és végzett ki politikai foglyokat.

Az Aszad család 1971 óta irányította vaskézzel Szíriát, miután Hafez el-Aszad katonai puccsal átvette a hatalmat. Bassár apja halála után, 2000-ben került hatalomra. Eredetileg nem politikusnak készült. A családban mindenki úgy gondolta, hogy bátyja, Bászil lesz Hafez el-Aszad örököse. Bassár közben Londonban tanult szemorvosként, távol maradva az apja által épített keményvonalas diktatúrától. Csakhogy Bászil 1994-ben autóbalesetben meghalt, Bassárt pedig hazarendelték.

Ahhoz, hogy elnök lehessen, az ország alkotmányát is módosították, mert még nem érte el az előírt 40 éves kort, hogy átvehesse az elnöki posztot. A módosítást követően a parlament 97%-os többséggel választotta meg.

A kezdetekben Aszad modernizálónak és reformernek tűnt. A "Damaszkuszi tavasz" idején a szírek óvatos reménnyel figyelték az új vezetőt, aki nyitottságot és gazdasági reformokat ígért.

A rövid reformidőszak azonban hamar véget ért. Az Aszad-rezsim gyorsan visszatért a kemény kézzel történő kormányzáshoz, elnyomva minden ellenzéki hangot, bebörtönözve az aktivistákat, és szétzúzva a független sajtót.

A gazdasági liberalizáció korlátozott volt, és az ország erőforrásai továbbra is a kormányhoz közeli elit kezében összpontosultak. Ez az egyenlőtlenség tovább mélyítette a vidéki szegénységet, hozzájárulva a későbbi konfliktusok kialakulásához.

2011-ben Szíriát is elérte az Arab Tavasz. Az ország lakosai utcára vonultak, hogy szabadságot és méltányos kormányzást követeljenek. Az Aszad-rezsim azonban kíméletlenül reagált. A békés tiltakozásokat hamarosan brutális erőszak követte: a tömeges letartóztatások, kínzások és az emberi jogok megsértése mindennapossá vált.

A konfliktus polgárháborúhoz vezetett, amelyben a rezsim, az ellenzék, dzsihadista csoportok és külföldi hatalmak is részt vettek. Az Aszad-rezsimet a nemzetközi sajtóban azzal vádolták, hogy válogatás nélkül bombázott városokat és szisztematikus kínozta ellenfelelit a hírhedt börtöneiben, valamint vegyi fegyvereket használt civilek ellen.

2013-ban a Damaszkusz közelében fekvő Gútában szarin gázt vetettek be, amely több mint 1400 ember, köztük számos gyerek halálát okozta. A támadás megrázta a világot, de a nemzetközi közösség reakciója – néhány elítélő nyilatkozaton túl – visszafogott maradt. Az Egyesült Államok katonai beavatkozást fontolgatott, de végül a diplomáciai megoldást választotta. Ennek eredményeként Szíria beleegyezett, hogy csatlakozik a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez, és felszámolja arzenálját.

De valójában semmi sem történt. Sőt, 2017-ben az észak-szíriai Kán Sejkún városában végrehajtott támadásban szintén szarin gázt használtak. Több mint 80 ember halt meg, és több százan szenvedtek súlyos sérüléseket. Egy évvel később, a kelet-gútai Dúmában pedig klórgázt vetettek be a civilek ellen. A támadás több tucat ember halálát okozta.

A Human Rights Watch és más emberi jogi szervezetek azt is dokumentálták, hogy az Aszad-rezsim által működtetett börtönökben foglyok tízezreit kínozták meg vagy ölték meg. Nemcsak ellenzékieket, hanem békés tüntetőket, újságírókat, civil aktivistákat, sőt, gyerekeket is.

A foglyokat rendszeresen verték botokkal, kábelekkel vagy különleges eszközökkel. Gyakori volt, hogy az áldozatokat felakasztották a csuklójuknál fogva, elektromos áramot vezettek a testükbe, a fejüket vízzel teli tartályba nyomták. A szíriai börtönökben rendszeres volt a szexuális erőszak, a nemi szervek megcsonkítása is. A rabokat gyakran arra kényszerítették, hogy nézzék mások kínzását vagy kivégzését, miközben azzal fenyegették őket, hogy ugyanarra a sorsra jutnak.

Az Amnesty International "Emberi vágóhíd" című 2017-es jelentése szerint a Saydnaya börtönben 2011 és 2015 között heti szinten több tucat embert végeztek ki titokban. Ezeket a kivégzéseket éjszaka hajtották végre, és az áldozatok holttesteit ismeretlen tömegsírokba temették.

A kegyetlen elnyomással Aszadnak sikerült stabilizálnia a hatalmát. A háború menetét jelentősen befolyásolta az is, hogy felsorakozott mögötte Irán, Oroszország és a libanoni Hezbollah is. Irán fegyverekkel és milíciákkal segítette a rezsimet, míg Oroszország 2015-ben közvetlen katonai beavatkozást indított Aszad érdekében. Orosz légicsapások nélkül a rezsim valószínűleg már akkor összeomlott volna. Két nagy támaszpontot is kialakítottak, az egyik a Hmeimim Légibázis, ahonnan a harci repülőgépeket és helikoptereket indítják, a másik a Tartúszi Haditengerészeti Bázis, ami az orosz haditengerészet egyetlen földközi-tengeri támaszpontja, és a térségben állomásozó orosz hadihajók kikötője.

Eközben az ellenzéket Törökország, az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak támogatták, ám ez a támogatás nem volt átütő. Amerika főleg az Iszlám Állam miatt van jelen Szíria északkeleti, kurdok által uralt részén, valamint az iraki és a jordán határ mentén, nehogy újraszerveződhessen a terrorszervezet. Törökország pedig az északi részen portyázik, és csap le időről-időre a kurd erőkre. 2016-ban "Eufrátesz Pajzs", majd 2018-ban "Olajág Hadművelet" néven indítottak akciókat, amelyeksorán a török hadsereg és az általa támogatott szíriai lázadó csoportok átvették az ellenőrzést több terület felett, és törökbarát kormányzatot állítottak fel.

A háború mostanára több mint félmillió ember életét követelte, és milliókat kényszerített menekülésre. Az ország gazdasága összeomlott, az infrastruktúra romokban hever, a népesség jelentős része éhezik.

Több mint egy évtizeddel a konfliktus kezdete után Szíria gyakorlatilag darabokra hullott. Északkelet-Szíriát a kurdok által vezetett Szíriai Demokratikus Erők és a kurd Népi Védelmi Egységek uralják, az Észak-nyugati régió pedig a most támadást indító Hayat Tahrir al-Sham ellenőrzése alatt áll. A szervezet gyökerei a dzsihadisták által alapított az Al Nuszra Frontig nyúlnak vissza, amely a polgárháború kezdetén öngyilkos merényletek százaival harcolt az Aszad-párti erők ellen. A csoport kapcsolatban állt az Iszlám Állammal, majd az Al-Kaidával is. 2016-tól azonban a Nuszra Front megpróbált eltávolodni a szélsőségesektől, és több más frakcióval összefogva megalakította a Hayat Tahrir al-Shamot. A szervezet vezetője, Abu Mohammad al-Jolani a héten interjút adott a New York Timesnak, és azt mondta, hogy a fő céljuk Aszad leváltása. A helyzetet bonyolítja, hogy bár már 2016-ban megszakították kapcsolatot az Al-Kaidával, az Egyesült Államok továbbra is terrorista szervezetként tartja számon őket.

A lázadók a mostani támadást egy éven át készítették elő, és valószínűleg a törökök hallgatólagos támogatásával indították meg. Elemzők szerint a felkelők azt a lehetőséget használták ki, hogy Oroszország erőit lekötötte Putyin ukrajnai háborúja, míg az Aszad-szövetségesnek számító Hezbollahot meggyengítette az Izrael által indított támadás Libanonban. Így Irán mozgástere is jelentősen szűkült. Bár az irániak katonai bázisokat, fegyverraktárakat és rakétagyárakat is fenntartottak Szíriában, amit fő hídfőállásuknak tekintettek az Izrael elleni harcukhoz, a felkelők előrenyomulásának hírére pánikba estek, feladták a pozícióikat, és evakuálták a katonáikat.

Oroszország ugyan megpróbált Aszadon légicsapásokkal segíteni, de ez már nem volt elég ahhoz, hogy megállítsák a Hayat Tahrir al-Sham győzelmét.

Nehéz megmondani, mi jön az Aszad-rezsim bukása után. Az biztos, hogy az irán-szír partnerség összeomlása átformálja az erőviszonyokat a Közel-Keleten.

Meggyengül az „ellenállás tengelye”, mert Irán sokkal kevésbé tudja majd támogatni a libanoni, palesztin, iraki és jemeni területeken harcoló szövetségeseit, míg Izrael helyzete javulhat. Az viszont nyitott kérdés, mi következik Szíriában: konszolidáció vagy egy dzsihadista kormányzás, ami még tovább bonyolíthatja a közel-keleti konfliktust.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk