Stumpf István: inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem háborút gerjesztő szereplő
Stumpf Istvánnal, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztossal a Telex készített nagyinterjút. A lap a felsőoktatási reform körüli problémákról kérdezte, de szóba kerültek az önkormányzati választások utáni kritikái, a Fidesz csúcsa körül érzékelhető változások és Orbán Viktor internetezési szokásai is.
Orbán Viktor miniszterelnök a Terminátor című film plakátjával közölte a hírt az Instagramon, miszerint Stumpf Istvánt bízta meg az egyetemek modellváltásának koordinációjával.
Az első tíz egyetem átalakulása és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - reagált a szakember a miniszterelnök Terminátor hasonlatára. Stumpf azt is elmondta, szeretné ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület. Ezt megbeszélte már Szeged polgármesterével, Botka Lászlóval és az egyetemi vezetőkkel is.
A feladatra egyébként Palkovics László kérte fel. Mielőtt eldöntötte, hogy elvállalja, hosszan egyeztetett a miniszterelnökkel is.
Ez alkalmas volt arra, hogy nagyjából kialakítsak egy képet arról, ebben hogyan gondolkodik a miniszterelnök.
Ez az ügy nemzetstratégiai kérdés, a gyerekeink életét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tudják kiaknázni a nemzeti tudáskincset az egyetemeinkből egy olyan időszakban, amikor a tudásért folytatott harc az egyik legkiemelkedőbb a nemzetközi színtéren is. Ilyen összefüggésben én is használom a harc kifejezést, de nem a szó ádáz, hanem a verseny értelmében"- fejtette ki Stumpf István.
A szakember azt is elmondta, hogy teljesen azonosulni tud az egyetemek átalakításának a szükségességével, bár van számos más pontja a Fidesz és Orbán Viktor mai politikájának, amivel nem.
"A jogi szabályozásban is vannak még elvarratlan szálak. Például az év végén módosították az Alaptörvényt, ami sarkalatossági kritériumokat rendelt a feladathoz, és én most azt javaslom, hogy készüljön a vagyonkezelő közérdekű, közcélú alapítványokra egy külön törvény, amely összefoglalja az erre vonatkozó összes szabályt. Ez párhuzamosan az új modellváltó egyetemekre vonatkozó törvényekkel el fog indulni, és remélem, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban el tudják majd fogadni."
Stumpf István szerint a modellváltással kapcsolatos félelem és bizonytalanság egyrészt az egyetemeken uralkodó állóvíz-kultúra miatt van. Sokan nem akarnak mozdulni. Ráadásul alacsonyak az oktatói bérek, ezért a tanárok álláshalmozók, a tömegoktatás miatt pedig a diákok érdektelenek. Így az intézmények versenyképessége is jelentős mértékben csökkent.
"Számos helyen még mindig él a lex minimi törvénye, azaz hogy hogyan lehet minimalizálni a teljesítményt az egyetemeken: nem kell számonkérni a minőségi oktatást az oktatókon, és a hallgatókon sem kell számon kérni, hogy rendesen felkészüljenek. A teljesítmény-visszatartás kultúrájának nagy hagyománya és hihetetlenül erős tehetetlenségi nyomatéka van a magyar egyetemeken. Ugyanakkor mestertanárként kiváló példákat is láttam a hallgatói tehetségmenedzselésre, világszínvonalú kutatási programokra és méltóságon aluli fizetésért lelkiismeretesen dolgozó tanárokra. Az áldatlan egyetemi állapotok felszámolására több kormány tett kísérletet, eddig azonban egyetlen versenyképességi intézkedés sem bizonyult elegendőnek."
A szakember azt mondja, a mostani modellváltás részben követi a nyugat-európai, például finn vagy portugál mintákat, de kétségkívül jórészt azt a logikát is, amit Palkovics László képvisel:
Az azért tarthatatlan, hogy a magyar egyetemek a közép-európai versenyben – tehát Prága, Varsó, Krakkó – viszonylatban is lemaradnak, nem is beszélve a világranglistáról, ahol az 500-ba sem férünk be. Ugyanakkor láttam Szegeden, és tudom, hogy Debrecenben, Győrben és Pécsett is világszínvonalú kutatóműhelyek vannak, ahova szívesen jönnek külföldi kutatók is gyakorlatra.
Van számos pont, ahol a kötöttségeket oldani kell az új struktúrában, de ez nem jelenti azt, hogy az elszámolási kötelezettséget feloldanánk, hiszen a közbeszerzés nem szűnik meg, pláne nem az európai uniós beruházásoknál, csak nem lesz túlcentralizált, bürokratikus rendszer, ami nem csupán fékezi, hanem sok esetben ellehetetleníti a projekteket és a fejlődést."
A szakember arról is beszélt, hogy továbbra is megmarad a három fő szereplő a felsőoktatás körül: a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, illetve a kutatást, és a minőség-ellenőrzésben is kulcsszerepben marad.
Stumpf szerint fontos, hogy az egyetemek hozzájáruljanak a magyar gazdaság növekedéséhez, hiszen tudásalapú társadalom időszakában élünk, így az ott megtermelt tudás a magyar GDP, azaz az ország versenyképessége szempontjából is kiemelkedő szerepet játszik.
A modellváltás kritikusai szerint azonban valójában arról van szó, hogy a kormány privatizálja a magyar állam egyetemeit, magánalapítványokba kerülnek a jelentős felsőoktatási intézmények, a vagyonukkal, a közvagyonnal együtt.
"Nem magánalapítványokba kerülnek, hanem vagyonkezelő, közcélú, közérdekű alapítványokhoz, amint az az Alaptörvényben szerepel. Ahol egyébként a megkapott vagyon az célvagyon, az egyetemekhez, azok fenntartásához és fejlesztéséhez van kötve, még akkor is, ha például bizonyos ingatlanokat elad egy alapítvány, az abból befolyt összeget csak az egyetemi működésre lehet fordítani. Tehát egy nagyon kötött célról beszélünk, és pláne akkor, amikor az állam mint megrendelő még ott áll a rendszerben, az alapítványok keze meg van és lesz kötve" - fejtette ki a kormánybiztos.
És hogy kik ülnek a kuratóriumokban, azt most ez a kormány szabja meg, később ebbe már senki sem kaphat beleszólást, tehát akár tíz év múlva is mai miniszterek vezetik majd ezeket a testületeket.
"Igen, ez egy kritikus pont, ezen én is fogok dolgozni, és az új törvényben is megnézzük, hogy ezt a problémát, azaz hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni. Én erre látok jogi megoldásokat, de az a cél, hogy leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról, az helyes. Ez részben éppen azt célozta, hogy nagyobb stabilitást kapjanak az egyetemek, tehát ne ráncigálják négyévente jobb vagy bal irányba, és hogy legyen ideje az egyetemi, intézményi stratégiáknak kifutni.
A kormány 1500 milliárd forintot az EU Next Generation nevű felzárkózási alapjának részéből szán a modellváltásra. Ez az összeg egyébként nem egyetemfenntartásra, hanem fejlesztésre fordítható.
"Az ITM előterjesztése szerint az egyetemek komplex fejlesztésre kívánja a kormány felhasználni az EU-s források jelentős részét 2021–2026 között, egyaránt támogatva az állami és a modellváltó egyetemeket" - magyarázta Stumpf István.
Orbán Viktor azonban korábban azt nyilatkozta, hogy csak a modellváltó intézményeket támogatják majd ebből a keretből.
A lap azt is megkérdezte a szakpolitikustól, hogy szerinte elegáns-e a kormány részéről pont most, a pandémia kellős közepén véghez vinni ezt a nagy vállalkozást, úgy, hogy a szakmai fórumokkal nem lehet egyeztetni, vitázni.
"Szerintem ez nem elegancia kérdése, hanem hogy van-e elegendő politikai elszánás, világos koncepció, és meg lehet-e teremteni a modellváltás megvitatásának kereteit. Egyetemi kollégák azt mondják nekem, hogy nem nagyon volt még olyan az elmúlt húsz évben – mint például a Szegedi Tudományegyetem szenátusi ülésén –, hogy három és fél órán keresztül racionális vita zajlott. Bár a szavazáskor felmerültek problémák, de mindenki elmondhatta a szempontjait..."
Azt mondja: "a kormány már korábban elhatározta, hogy belevág az átalakításba, és aki partner ebben, az jöjjön. Az átalakítás második fázisát a kormány semmilyen szinten nem akarta kikényszeríteni. A kormány azt mondta, hogy ha a nagy vidéki egyetemek nem akarnak jönni, akkor ne jöjjenek."
Az interjúból az is kiderül, hogy a kormánybiztos maga is első generációs értelmiségi, ezért is mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar egyetemek továbbra is nyitva álljanak a "nem a legszerencsésebb körülmények közé született fiatalok előtt is."
"Egyébként nagyon remélem, hogy az a mostani politikai generáció, amelyiknek az elindulásában én is aktív szerepet vállaltam, és akik között sok első generációs értelmiségi is megtalálható, soha nem felejti el, honnan jött, és fontos mandátum marad neki a politikában, hogy figyeljen oda a társadalmi mobilitásra és a tehetséggondozásra."
Stumpf István mindig is kritikus személyiség volt. A 2019-es önkormányzati választás után a következőket mondta:
A kormánybiztos szerint a szerepvállalása mindenképpen kockázatos, de azt mondja, az élete jelentős része a felsőoktatás körül forgott, ezért ismeri a terület problémáit.
"Én fontosnak tartom és komolyan veszem azt a feladatot, amire felkértek, és van tapasztalatom ezen a területen. És ha én kockára teszem az egész életpályámat azért, hogy a modellváltásból siker legyen, akkor talán ez hitelesíti azt, hogy ebben van olyan elem, amit érdemes másoknak is végiggondolni; nem csak elzárkózó politikai magatartással viszonyulni hozzá, minden mögött a politikai ármányt és az összeesküvést vizionálni."
