SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak

A Political Capital társalapítója szerint Magyar Péter több, mint egy sértett családtag. Balog Zoltánról pedig nehéz elképzelni, hogy a helyén marad. De az igaz kérdés az, nála megáll-e a lavina, vagy elér az Orbán Viktor körüli erős emberekig.


Az elmúlt napokban képletesen szólva a csapból is Magyar Péter folyik. Varga Judit egykori igazságügyi miniszter volt férje először a Partizánban adott majdnem két órás interjút, azóta pedig folyamatosan jelentkezik hosszabb-rövidebb bejegyzésekkel. A kormányoldal is ellentámadásba lendült, a Megafon megmondóemberei posztok sorában próbálják hitelteleníteni, napok alatt több millió forintot költve ezek hirdetésére.

Somogyi Zoltán szociológussal, a Political Capital társalapítójával arról beszélgettünk, mi lehet Magyar Péter célja, mennyire lehet komolyan venni, amiket állít, belebukhat-e még más is a kegyelmi botrányba, és mit árul el ez az egész a rendszer állapotáról.

– Mit akarhat Magyar Péter?

– Nem fogom tudni megmondani, hogy ő mit akar, mert én is csak ugyanúgy figyelem, mint bárki más az eseményeket. Inkább abból a szempontból nézem, hogy kellemetlen-e a Fideszre nézve. Elég sok minden történt a múlt héten, ami váratlanul érte a kormányzati tervezést. Nyilván a kegyelmi ügy annyiban váratlan volt, hogy nyilvánosságra került és ennyire erőteljes visszhangot váltott ki, aminek a végén a köztársasági elnöknek mennie kellett. Ilyen szintű hatással nyilván nem számoltak. Másrészt az is váratlan volt, hogy Magyar Péter megszólalt, ahogy egyébként a pénteki, Azahriah és sok youtuber által meghirdetett tiltakozás sem volt betervezve a kormányzati kommunikáció számára.

Tehát most tele vannak ilyen váratlan helyzetekkel, és ebből az egyik a Magyar Péter-féle váratlan helyzet.

Ha csak egyszerűen egy sértett családtaggal néznénk szembe, akkor azt mondanám, hogy nem lesz nehéz feladat a kormányzati kommunikátoroknak legyőzni őt, de ennél összetettebb Magyar kommunikációja, és összefüggőbb is. Például azt elég egyértelműen elmondta ebben az interjúban, bár kevesen hallották ki belőle, hogy a titkosszolgálatok és a kormányzati kommunikáció kártékonyan egy kézben van a kormányzaton belül. (Nem mellesleg Európában egyedülálló módon, és amúgy tényleg vállalhatatlanul). Ez az erőközpont. Magyar szerint tudatosan és módszeresen, több lépcsőben nyírta ki ezt a két szereplőt, a két hölgy szereplőjét a Fidesz vezető garnitúrájának, akik egyébként versenyképesek lettek volna egy olyan helyzetben, amikor már nem Orbán Viktor vezeti a Fideszt. Ez tudatos lépés volt, négy Fideszen belül népszerű szereplőt nevezett meg Magyar Péter, és közülük kettőre mondta azt, hogy minden adottságuk meg lett volna, hogy vezessék ezt a politikai oldalt. Most ennek a kettőnek kellett eltűnnie a színről.

Magyar azzal vádolta meg a saját oldalát, a Fideszt, hogy titkosszolgálati módszerekkel és a kormányzati kommunikáció módszereivel tudatosan eltüntettek a színről két vezető fideszes politikust.

Ez elég erős irány, és az is látszik, hogy nem tűnik úgy, hogy Magyar Péter csöndben akarna maradni, naponta többször is mondja a magáét. Ha ez nem fordul át nagyon hihetetlen történetek sorába, és tudatosan lépdel előre, akkor még sok kellemetlenséget okozhat a kormánynak.

– Akármit is állít Magyar, de az az ügy, ami végül a bukásukat okozta, biztosan nem titkosszolgálati akció volt.

– Igen, ez így van. De Magyar nem is ezzel a konkrét üggyel kapcsolatban állít ilyet. Hanem például az ingatlanvásárlási ügyükről mondja, hogy ott tudatosan rossz tanácsokat adtak Varga Juditnak, hogy rossz helyzetbe kerüljön. Erre a dologra mondja, meg arra, hogy amikor nem akart szót fogadni egy magánéleti szál tekintetében, akkor azonnal ráküldték a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. Ezekre mondja azt, hogy ezek irányított akciók voltak. A konkrét kegyelmi ügy nagyon-nagyon súlyos ügy volt nyilván, és ritkán van az, hogy ekkora nagy nemzeti konszenzus van egy téma elítélésében, márpedig most ez az volt. Ezért is kellett azonnal levenni a köztársasági elnököt a porondról, mert ha még napokat még vártak volna, akkor még súlyosabb károkat okozhatott volna a történet.

Aki ebben az ügyben valamilyen módon is részt vett, az nagyon nehezen tudja elkerülni, hogy távozzon a hivatalából. Most éppen Balog püspök urat érik el a botrány hullámai, nehéz is elképzelni, hogy ő egy hiteles és elfogadott vallási vezető tudna maradni.

Az ugyanis, hogy ő egyáltalán részt vett ebben és tanácsot adott, és azt a tanácsot adta, hogy itt kegyelmet kell adni, az már vállalhatatlanná teszi a személyét. Viszont az, hogy ő csak egy volt kormányzati tag, és már nem is fideszes politikus, jól jöhet a kormányzatnak. De mi van akkor, ha kormányzati szereplőt ér el az ügy? Eddig azt tudjuk, hogy valószínűleg miatta fordult meg a kegyelmi ügy, hiszen az igazságügy-minisztériumi apparátus eredendően nem javasolta a kegyelmi ügyet. Azt javasolta az igazságügyi miniszter, hogy a kegyelmi kérvényt el kell utasítani. Ehhez képest fordult meg az ügy úgy, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott, és az igazságügyi miniszter, amikor visszakapta az ügyet, akkor ellenjegyezte. Mi történhetett ott?

Balognak volt akkora ereje, hogy egyedül ezt az egész ügyet átverje a kormányzaton?

Mi nem így ismerjük ezt a kormányzatot, hogy neki ilyen nagy súlya lenne ebben. Ha itt megáll az ügy, hogy Balog volt, ha lehet csak rá mutogatni, akkor megmenekült a kormányfő és kormányfő körüli erős emberek attól, hogy magyarázkodniuk kelljen. Hiszen ebben az ügyben magyarázkodni szinte lehetetlen. Itt egyetlen egy dolgot lehet mondani, hogy részt vettem benne, elnézést, viszontlátásra.

– Ahogy mondták is már. Magyar Péter megszólalásából az derült ki, mennyire nem önállóak a politikai aktorok. Nem autonóm személyek, akik ezeket a hivatalokat vezetik. Ha a Rogánék leszólnak a Sándor-palotának, hogy most akkor nem beszéltek, akkor ők nem beszélnek. Ha valaki, nem tudjuk ki odaszól nekik, hogy ezt most alá kell írni, aláírnak.

– Ez így is van. Egy katonai jellegű szervezettel állunk szemben, ahol Orbán Viktor a sikert ígéri a saját oldalának és pozíciókat az embereinek, cserébe viszont százszázalékos elvárás, hogy mindenről értesüljön és minden döntését elfogadják. Ilyen a hierarchikusan felépülő szervezeteknek a jellege. Persze nagyon jó, mert tud nagyon hatékonyan és gyorsan működni, és nagyon rossz, mert a gyorsaság rossz működést is eredményezhet. Erről beszélünk tehát: kiüresített intézményrendszerről, mert a köztársasági elnök sem egy autonóm szereplő, és például az ellenzék se tudja azt a feladatát ellátni, amit ellenzékből el kellene.

– Mitől félhetett Varga Judit, hogy végül is ellenjegyezte a kegyelmi döntést? Hogy holnap leváltják?

– Ez nem félelem kérdése. Ezért érdekes, hogy nem tudjuk, mi történt a háttérben, de

Elképzelhető, hogy van olyan szereplője a kormányzatnak, maga a miniszterelnök ilyen, de a miniszterelnök környezetében lehet még akár más is, aki, ha kér valamit, akkor azt végre kell hajtani.

Lehet azt mondani, hogy nem ellenjegyzem, és lemondok. 26 éves gyakorlatra hivatkozott Varga Judit, miszerint a miniszter automatikusan ellenjegyzi az elnök kegyelmi döntéseit, ami egyébként azért érdekes, mert olyan gyakorlatra hivatkozik, aminek bármikor ellene mehetett volna. Itt azért a hatalmi ágak megosztásának az elvét veti fel, hogy minél inkább megosztott a hatalom, annál jobban kontrollálják is egymást, és az ellenjegyzés pontosan ezt az ellenőrző funkciót látja el.

Az igazságügyi miniszternek kegyelmi ügyekben nagyon-nagyon fontos és súlyos szerepe van, mert ő kétszer dönt ezekben az ügyekben, ellentétben a köztársasági elnökkel, aki egyszer.

Először, amikor egy kegyelmi ügyre ránéz az apparátusa és elmondja, hogy támogatandó a kegyelem vagy nem, és másodszor, amikor konkrétan fizikailag ellenjegyezni kell a dolgokat. Most persze ez lehet egy döntés kérdése, hogy van egy olyan gyakorlat, ami valahonnan előállt, hogy nem kérdőjelezem meg a köztársasági elnök döntését. De miért is állt elő ez a gyakorlat? Miért lehet erre hivatkozni?

– Magyar Péter sokszor hivatkozik Gulyás Gergelyre és Orbán Balázsra, mint a barátaira, talán már csak volt barátaira, mindenesetre évfolyamtársaira. Ez a lassan kétmilliós nézettségű interjú, az ő pozíciójukra lehet-e ez valamilyen hatással?

– Erről Orbán Balázst kellene megkérdezni, aki magával vitt egy egyetemet, amelynek a költségvetése nagyobb, mint az összes többi magyar egyetemnek együttvéve, vagy mondjuk Gulyás Gergelyt, aki az egész kormányzati működésért felel.

Ezek az emberek eldöntötték, hogy nekik tetszik és szimpatikus az orbáni rendszer,

szolgálják és azért dolgoznak, hogy minél jobb legyen és minél erősebb.

– Nem is vetülhet-e rájuk a gyanú árnyéka, hogy esetleg ők súghattak Magyarnak?

– De miért? Azt gondolom, hogy

sem Orbán Balázs, sem Gulyás Gergely nem adott arra egyetlen egy okot sem, hogy azt gondolja a miniszterelnök, hogy nem száz százalékig lojálisak hozzá,

és azt hiszem, hogy itt leginkább erről van szó. Nyilván mindenki pozíciója veszélyben lehet akármikor, mert a legfontosabb a kormányzati oldalon, hogy Orbán Viktor hatalmát minden módon védeni kell, ahogy Magyar Péter mondta, a Fidesz naprendszerében Orbán Viktor a Nap. A Napot mindenképpen védeni kell, különben minden elsötétül. Ha az ő pozícióját védeni kell bármiben, akkor másnak mennie kell, ez egyértelmű.

– Azt kimondhatjuk, hogy Gulyás Gergely és Orbán Balázs pozícióját nem ingathatja meg Magyar Péter? Legalábbis azzal nem, amit eddig elmondott?

– Nem, ezt nem mondhatjuk. A mai nap végén nem érzem azt, hogy az ő pozíciójuk veszélyben lenne, de ez nem jelenti azt, hogy holnap nem lesz egy olyan új információ, mondjuk ebben az ügyben nem áll elő valamivel Magyar, ami miatt esetleg meginoghat a helyzetük.

– Amióta megtörténtek a lemondások, beindult a kommunikációs offenzíva a jobboldali morális fölényről, hogy lám-lám, itt vannak következmények, ez nem egy következmények nélküli ország, a vétkesek távoztak. Tehát megpróbálták átkeretezni az egészet ebbe a dologba, az erkölcsi fölény történetébe.

– A „jobboldal morális fölényéről” ebben a helyzetben annyit, hogy

állami pénzből hirdetik ezt a nagy jobboldali morális fölényt.

Az önmagában már immorális, hogy közpénzből hirdetik a saját morális fölényüket.

– Hogy klasszikust idézzek: „de sikerült”? Működik ez az átkeretezés?

– Szerintem most még nem, korai. Az sem megy persze, hogy teljesen csendben legyenek. Valamit kell mondani. Most jön Fekete-Győr András börtönbüntetése, meg hogy Gyurcsány Ferenc irányítja a baloldalt, és Karácsonynak valamilyen ügye. Ezek kellenek, meg az, hogy a Momentum ne mondjon semmit, mert nincs joga beszélni. Valamit kell mondaniuk, hiszen az ilyen propagandagépezeten alapuló tekintélyelvű rendszerekkel kapcsolatban Woody Allent lehet idézni, aki azt mondta, hogy a szerelem olyan, mint a cápa: addig tart, amíg megy előre. Ha megáll a cápa, akkor meghal, és vége. Ezeknek a rendszereknek is 24 órában fenn kell tartani a propagandagépezetet, nem állhatnak meg, de éppen ettől olyan gyengék is.

Nagyon erősnek tűnnek persze, mert óriási súllyal telepednek ránk, de végtelenül gyengék, mert ha valaki egyszer kihúzza a konnektorból a dugót, azaz leáll a propaganda, akkor pillanatokon belül össze is dől, mintha nem is lett volna korábban.

Ezért van az, hogy fenn kell tartani a propagandagépezetet, folyamatosan és állandóan tolni kell a kormányzati narratívákat. Nem szabad megengedni az embereknek, hogy bármilyen más értelmezést kaphassanak. El kell árasztani őket folyamatosan információval annak érdekében, hogy saját értelmezésre ne legyen idejük.

– Hol a konnektor? Ki tudja kihúzni?

– Néha ezek váratlanul is kiszakadhatnak a falból, hozzájuk sem kell nyúlni...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET: