SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Már csak pár nap van, mindenkit arra intenék, hogy most már türelemmel várja ki a valódi eredményt

A közvéleménykutatások szerint tovább erősödött Magyar Péter, de a Fidesz is. A Political Capital alapítója szerint a folyamatosan változó helyzetben nehéz mérni. A tévévita nem sokat számított, a Békemenet a lendülethez kell a Fidesznek.


Minden idők legnagyobb Békemenetére készül ma a CÖF, Orbán Viktor szerint hétről-hétre közelebb van a háború, ezért minden korábbinál fontosabb, hogy kiálljanak a béke mellett. Miközben a Fidesz csúcsra járatja a főként saját táborának szóló háborús retorikát, Magyar Péter a tévévita helyszínére szervezett demonstrációt, és javában készül a jövő heti, Hősök terére meghirdetett tüntetetésére, amit ő is a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai demonstrációnak nevez.

Egy hét van hátra a választásokig, Somogyi Zoltán elemzővel, a Political Capital alapítójával arról beszélgettünk, mit mutatnak a legfrissebb közvéleménykutatási adatok, mire lehet jó a Fidesznek a Békemenet, és számíthatott-e valamit, hogy az állami tévé szigorú szabályokkal végül az M1 képernyőjére engedte a 11 EP-listavezetőt.

– Mi volt ez az esemény a Várkert Bazárban?

– Vitának természetesen nem nevezhetjük. Nem láthattunk vitát, hiszen eleve erre írtak forgatókönyvet az állami tévében. Klasszikusan az a történet volt, amikor nem a politika szereplői döntötték el, hogy miben vesznek részt, hanem a hatalom, hogy hogyan tesz eleget a vita kikényszerítésének. A történet onnan indult, hogy Magyar Péter elmondta: ha nincs vita, akkor odaviszi a népét a Magyar Televízió elé. Miután már van annyi aktív követője, hogy oda is tud vinni sokakat, ezért azt a megoldást választotta a hatalom – ezt nem az állami televízió választotta, hanem a hatalom –, hogy bejelenti, lesz vita. Tehát nem kell az állami tévé elé vinnie Magyarnak a népét, mert az mégiscsak hogy nézne ki képileg.

Mindezek után a hatalom eldöntötte a vita részleteit úgy, hogy semmilyen egyeztetést nem folytatott a szereplőkkel. Így működik egy autoriter rendszer.

Ha komolyan elgondolnánk, hogyan kellett volna egy ilyen vitát megszervezni, akkor az úgy kezdődne, hogy a pártok képviselői egymással megállapodnak a vita mikéntjéről. Ebben nyilván már az is nagy kérdés, hogy ennyi szereplő egyáltalán tudna-e vitatkozni. Valószínűleg senkinek nem hiányzott volna a Megoldás Mozgalom, az egyébként emberileg teljesen szimpatikus Huszár Viktor, vagy aegyik olyan szereplő sem, akiknek semmi esélyük bejutni az Európai Parlamentbe. Ez is megbeszélés tárgya kellett volna, hogy legyen, nem az a módja, hogy diktátumot fogalmaz meg a televízió. A fentiek híján az lett, amit láttunk.

– Korábban Magyar Péter és Dobrev Klára is mondott olyat, hogy ők majd bemennek, de teljesen mást fognak csinálni. Végül belesimultak ők is ebbe a diktátumba.

– Ebből senki semmit nem hozott ki.

Nyugodtan elfelejthetjük, mint politikai eseményt. Az égvilágon semmi nem történt. Vegyük úgy, hogy nem történt meg. Ez lenne a jó kiindulópont.

Hiszen ennek a vitának így semmi értelme nem volt. Mindenki mondta a magáét, egymásra nem tudtak reagálni, olyan nem volt, hogy egymástól kérdezzenek, egymással vitatkozzanak. Mindenki kapott egy pár perces marketingfelületet, a kormánypárti állami Magyar Televízió pedig el tudja mondani mostantól bármikor, hogy megszervezett egy választási vitát. Mert így fogja nevezni, hogy választási vita, holott ez minden volt, csak vita nem.

– Mondhatjuk azt, hogy a vitának az egyetlen nyertese az az MTVA volt?

– Ebben a vitában semmi nem történt, mert se vesztes, se nyertes nem volt. Az MTVA-t abból a szempontból persze lehet nyertesnek nevezni, hogy mondhatja, hogy megrendezett egy vitát, de közben a dolog másik oldala, hogy milyen minőségű vitát is rendezett.

Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, amikor azt mondta az NDK, hogy ő gyárt autót, a Trabantot. Az már más kérdés, hogy papírból volt az egész kocsi, így alapjáraton életveszélyes volt.

Tehát az MTVA olyan szempontból vesztes, hogy ezt a két órát sehol nem tudja eladni minőségként, olyanként, amire büszke lehet.

– Innentől kezdve már értelmetlen feltenni azt a kérdést, hogy a vitázó felek közül van-e megnevezhető nyertes vagy vesztes?

– Annyit talán el lehet mondani, nyilván kellene ehhez kutatás is, én csak érzésként tudom megfogalmazni, hogy van itt egy szereplő, akitől rendkívülit várnak az emberek, nagyon sokan azt gondolják személyében, hogy megjött a megváltó.

Azonban Magyar Péter ugyanúgy belesimult ebbe a produkcióba, mint az összes többi szereplő, semmi kiemelkedőt nem tudott nyújtani.

Az ő esetében hozhat ez a vita olyan érzést, hogy nem hozta azt a politikus, amit vártak tőle. Nem szerepelt persze a többiekhez képest rosszul, jók a retorikai képességei, de semmi egyedit nem mutatott.

– Amikor zajlott a vita, érdekes módon a Várkert Bazár előtt azt tapasztaltam, hogy persze Magyar Pétert nagyon szerették, de tapsot, tehát egyértelmű egyetértést és tetszésnyilvánítást, Róna Péter kapott a legtöbbet a Tisza-párti közönségtől.

– Ez gyakorlatilag mindegy, mert lehet Róna Pétert kedvelni, szeretni, a Jobbiknak akkor sincsen sok esélye bejutni az Európai Parlamentbe.

A Várkert Bazárhoz a tévés esemény elé megszervezett Magyar-akció azonban már értékelhető.

Érdemes ezt onnan nézni, hogy milyen a szavazásra elhívó képessége valakinek, azaz milyen mozgósító akciókat tud felmutatni. Azt lehetett látni, hogy Magyar Péter megint nagyon sok embert mozgósított a Várkert Bazárhoz is.

– Még a televíziós műsor előtt volt egy elég kellemetlen incidens, amikor Magyar Péter felszólította a vita helyszíne felé tartó, és a Tisza Párt hívei közé keveredett DK-sokat, hogy vagy vonuljanak ki, vagy tegyék le a zászlóikat. Végül a rendőrök segítségét is kérte a színpadról. Okos ötlet volt ez Magyar Pétertől?

– Bármi, ami arról szól, hogy ő nem DK-s, és hogy ő a DK-val szemben is politizál, az neki most kedvező. Tehát, ha ilyen szempontból azt halljuk, hogy felszólította a DK-sokat, hogy tegyék le a zászlójukat, akkor ez neki kedvező.

– A Medián legújabb kutatása szerint Magyar Péter tovább erősödött, de a Fidesz is erősített. A DK-MSZP-P zsugorodik, az összes többi megy a levesbe.

– A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban számtalan olyan bizonytalanság van, amit már a közvélemény-kutatók maguk is osztanak. Tehát azt mondja Hann Endre, hogy ezek nem becslések a választásokra, hanem csak egy pillanatnyi állapotot jelentenek. Ha ezt komolyan vesszük, akkor arról van szó, hogy nem jósolhatunk ezen eredmények alapján a választásokra. Én azért, miután már csak pár nap van,

mindenkit arra intenék, hogy most már türelemmel várja ki a valódi eredményt. Nagyon sok százezer szavazóról teljesen más álláspontja van a közvéleménykutatóknak, és folyamatos változásban vannak az adatok, ami miatt nagyon nehéz velük mit kezdeni.

Ha igaz lenne a Médiánnak a mérése, akkor arról lehet szó, hogy az utolsó szakaszban a Fidesz megerősíti a saját táborát. Egyébként erre is politizál, egyetlenegy dolgot csinál, saját szavazóihoz beszél, senki máshoz. Orbán Viktor ki is adta ezt a fajta mozgósítási jelszót. Senki más nem érdekli, semmilyen más szavazó, csak a sajátjai. Ha meg tudja őket fogni, ha vissza tudja hívni a bizonytalanok táborából, és nem Magyar Péter viszi el a bizonytalanokat, amit majd meglátunk, akkor egy kicsit rendezni tudta a sorait. Előre annyit tudnék csak mondani, hogy miután a Fidesz eddig az első választás kivételével mindig 50 százalék fölött hozta el az európai parlamenti választáson a szavazatokat, ezért ha nagyon nagy lenne a különbség ehhez képest negatív irányba, az kudarcot jelentene, még akkor is, ha magát a választást megnyerné.

Ez azt jelenti, hogy egy 40 százalék körüli szereplés már kudarcos a Fidesznek.

Ha a Mediánnak az adatai valósak, és 45-46 százalékon elhozza a szavazatokat a Fidesz, akkor az már nem lesz kudarc a számára.

– A Fidesz ma Békemenetet tart, ami gondolom, a nyitánya annak a bizonyos utolsó hétnek, amikor a kormánypárt mindig teljes gőzre kapcsol. Régóta nem volt ilyen. Mindig belengették, hogy lesz Békemenet, de aztán lefújták. Most meg hirtelen lesz.

– Mondjuk jól áll nekik, mert ha a békéről beszélnek, akkor jó, ha van békemenetük.

Meglátjuk, hogy mennyien lesznek. Ez nyilván országos szervezést jelent. Sokan jönnek, nem csak Budapestről.

Azt gondolom, hogy egy akkora politikai közösségnek, ami a Fidesz körül van, szüksége van saját közösségi programokra, tehát azzal nincsen semmi baj, ha ott az emberek összejönnek, és kifejezik azt, amiben hisznek. Az már más kérdés, hogy az ő hitük hogyan áll össze. Tehát egy autokráciában hozzájutnak-e ezek az emberek más információhoz, mint amit a Fidesz mond nekik, és az alapján döntenek a Fidesz mellett, vagy csak a Fidesz híreit hallgatják, és utána kimennek a Békemenetre?

– A Békemenetet valószínűleg azért rendezik most szombaton, és nem utolsó nap, hogy legyen olyan képanyag, amit egy héten keresztül zászlóként fel tudnak mutatni.

– És azért is, hogy az emberek menjenek haza a saját környezetükbe, és ott beszéljenek a Fidesz mellett, meséljék el, hogy ők ott voltak a Békemeneten, és milyen békés volt mindenki, illetve milyen sokan voltak. Ez nyilván kell, hogy lendületet adjon a kampány utolsó szakaszában.

– Az is kiderült, hogy Orbán Viktor is beszélni fog a Békemeneten, aki a kampány alatt alig tűnt fel nagyobb tömeg előtt.

– Mi sok-sok éve elvesztettük azt a miniszterelnököt, aki nyitott lenne arra, hogy demokratikusan, azaz nyitottan használja a nyilvánosságot. Orbán Viktorról az egész kampányban két dolgot tudunk: mindig meglepetésszerűen jelenik meg, és csak a sajátjai előtt beszél. Eddig is csak a sajátjai előtt beszélt, kerülte, hogy bárki más meg tudja szólítani.

Ugyanakkor viszont olyan a politikai helyzet, hogy neki is be kellett szállni a kampányba.

A Fidesz érdeke, hogy Orbán Viktor a Margitszigeten a sajátjai előtt megszólaljon, hiszen Orbán Viktor a legjobban mozgósításra képes szereplő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Havas Henrik: Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése
Az újságíró szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.
F. O. - szmo.hu
2025. június 28.



Havas Henrik Orbán Viktor szerda reggeli, brüsszeli rögtönzött sajtótájékoztatójáról fejtette ki véleményét a közösségi oldalán. A miniszterelnök az Ukrajna uniós csatlakozása ellen indított kormányzati szavazás eredményéről azt mondta: a leadott szavazatok 95 százaléka, vagyis 2 168 431 szavazat nem támogatta Ukrajna európai uniós csatlakozását.

„Vastagabb lett, férfiasabb lett a hangom, végül is több mint kétmillió magyar ember hangján fogom ma azt mondani a tárgyaláskor, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezek a szikár tények” – mondta Orbán Brüsszelben.

„Engem egyetlen egy dolog érdekel ebben a pillanatban: ki volt az az idióta, aki azt mondta a magyar miniszterelnöknek, hogy vastagabb, férfiasabb lett a hangja?

Nem tudok másra gondolni, mint hogy Orbán hormonkezelésen esett át, és már arra készül, hogy egy újabb Voks25-tel megalapozza a halálbüntetés visszaállítását,

és akkor még vastagabb lesz a hangja” – fogalmazott az újságíró a Facebookon, ezután pedig arról írt, hogy megpróbált utánajárni, „mivel magyarázható, hogy Orbán Viktor valóban azt gondolja, hogy nem 26 EU-s tagországnak van igaza, hanem egyedül neki”.

„A szakirodalom szerint vannak olyan emberek, akik a képzelet és a valóság határán állnak, és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy amit látnak, esetleg hallanak, az valós vagy sem.

Miután annak idején 8 hónapig a Lipóton dolgoztam, pontosan tudom, hogy ezek a tünetek hatalmas megterhelést jelentenek a betegek számára, ezért Orbán Viktornál tetten érhető a zavart gondolkodás, a hallucinációk és téveszmék gyors térnyerése.

Ha valaki a fentiek alapján bipoláris zavarra tippel, az téved. Én annak idején a pszichiátrián elég sok skizofréniában szenvedő emberrel találkoztam… Egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy lesz még nemzeti konzultáció a halálbüntetés visszaállításáról. Ez olyan biztos, mint Orbán Viktornak az az álláspontja, hogy ha nem is értünk mindig egyet egymással, nem szoktuk bántani egymást. 2006-ban sem ostromolta senki a tévészékházat, az csak egy közönségtalálkozó volt” – írta Havas.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: