Soha nem volt ennyire népszerűtlen Amerika külföldön – Milyen nyomot hagyott Donald Trump elnöksége a világon?
Az Egyesült Államok elnökének személye, politikája, szemlélete, nyilatkozatai mindig a világ érdeklődésének homlokterében álltak, amióta az ország globális hatalommá vált. A Fehér Ház lakója, ha ténylegesen nem is uralja a Földet, meghatározza az irányadó trendeket a világgazdaságtól a diplomácián át a bolygónkat érintő legfontosabb kérdések kezeléséig.
Így van ez Donald Trumppal is, aki, ha nem is úgy fog bevonulni a történelembe, mint az Egyesült Államok történetének legkiválóbb elnöke – bár ő erről szentül meg van győződve – az élet számos területén hagyott nyomot, amelyek sokáig velünk lesznek akkor is, ha januártól más kezében lenne a washingtoni kormányrúd.
A BBC e nyomokat követte végig és egyúttal arra is kereste a választ, hogy miként látja ma a világ az Egyesült Államokat.
A Pew Research Center 13 országban nyáron készült felméréséből kiderült, hogy Amerika imázsa 20 éves mélypontot ért el. Nagy-Britanniában 41%-nak volt róla kedvező véleménye, Franciaországnak 31% - ilyen alacsony utoljára 2003-ban, ifj. George Bush elnöksége, az iraki háború kitörése idején volt – Németországban pedig alig 26%. A zuhanás egyik fő oka a pandémia Trump általi kezelése volt. Mindössze 15% vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok víruskezelése helyes.
Klímaváltozás
Nem segítettek az ország népszerűségének az elnöknek a klímaváltozással kapcsolatos állásfoglalásai és döntései sem. Nevezte „költséges csalásnak”, máskor azt mondta, hogy „komoly, számára fontos téma”. Ami tény: alig hat hónapja volt hivatalban, amikor bejelentette, hogy Washington kilép a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, amelyben közel 200 ország tett ígéretet arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 C fok alatt tartja.
Az elnök azzal érvelt, hogy ezzel kapcsolatos, szerinte „túlzott” szabályozók megbénítanák az amerikai ipart. Közben több szennyezés-korlátozó törvényt is visszavont, hogy csökkentse a szén, az olaj és a földgáz kitermelési költségeit.
Ez már csak azért is nyugtalanító, mert az Egyesült Államok a második legnagyobb kibocsátó az üvegházhatású gázok terén, ezért Trump újraválasztása lehetetlenné tenné a Föld felmelegedésének megfékezését. Érdekes adat viszont, hogy 2019-ben – 130 év óta először – a megújuló források több energiát termeltek, mint a szén.
Az amerikai kilépés elvileg november 4-én, az elnökválasztás másnapján lépne életbe. Biden viszont megígérte, hogy ha nyer, újra csatlakoznak az egyezményhez.
Bevándorlás
Donald Trump szinte rögtön tanújelét adta bevándorlás-ellenességének. Azzal kezdte ténykedését, hogy lezárta az amerikai határokat hét muszlim többségű ország polgárai előtt. Jelenleg 13 országot érintenek szigorú beutazási korlátozások.
2019-ben 3%-kal több külföldi születésű élt az Államokban, mint 2016-ban Barack Obama utolsó hivatali évében, de Trump alatt a mexikóiak aránya jelentősen csökkent, nőtt viszont a más latin-amerikai országokból és a karib térségből érkezőké. Ugyancsak megszigorították a tartós letelepedésre jogosító vízumok kiadását, főleg azok hozzátartozóinak, akik már az Egyesült Államokban éltek.
Trump migrációs politikának mintegy szimbólumává vált az amerikai-mexikói határon épített fal, amelyből eddig kb. 555 km készült el, nagyobb részt a már eddig is létező sorompók helyén.
Ezzel együtt tavaly érte el az Egyesült Államokba bejutni akarók száma 12 év óta a legmagasabb számot. Több mint a felét tették ki egész családok, főleg Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból, ahonnan az erőszak és a szegénység elől menekültek.
2016-ban még 85 ezer menekültet fogadtak be, ez a szám a következő évben már csak 54 ezer volt. A jelenlegi tervek szerint jövőre csak 15 ezren kapnak engedélyt. Ez a legalacsonyabb szám, mióta 1980-ban Jimmy Carter elnök elindította a menekült-programját.
Fake news
Ha van kifejezés, amely szorosan összekapcsolódik Donald Trump személyével, az a „fake news”. 2016 decemberében, tehát még beiktatása előtt használta először egy tweetjében és a Factba.se közösségi média-figyelő adatai szerint azóta legalább 2000-szer. A Google keresőprogramja azt is elárulja, hogy az Egyesült Államokban ez a kifejezés népszerűsége éppen 2016-17 telén ért a csúcsra, amikor az elnök által álhírnek minősített sztorikat „Fake News-gálának” nevezte.
A továbbiakban a „fake news” kifejezést Trump gyakran az őt negatív fényben beállító hírekre, tudósításokra használta, majd 2017 februárjában már „az amerikai nép ellenségének” bélyegezte az őt bíráló médiumokat.
Mindkét kifejezést átvették bizonyos autoritárius rendszerek Thaiföldtől Szaúd-Arábiáig, és a „fake news terjesztésének” vádjával igazoltak ellenzéki aktivisták és újságírók elleni elnyomó intézkedéseket, de olyan politikusok is használják világszerte, akik alá akarják ásni a demokráciát, a hiteles tájékoztatást.
Külpolitika
Ami a külpolitikát illeti, Trump elnök igyekezett csökkenti a Közel-Keleten az Egyesült Államok katonai jelenlétét. Afganisztánban jelenleg 4500, Irakban 3000, Szíriában összesen 500 amerikai katona maradt, ez utóbbiak is csak azért, hogy az olajkutakat védjék.
Ugyanakkor jelentős lépés volt, hogy 2018-ban áthelyezte az izraeli amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe, és megszállt keleti területével együtt elismerte a várost Izrael állam fővárosának. Ugyancsak a washingtoni diplomácia sikereként könyvelhette el, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megállapodást írt alá Izraellel a kapcsolatok normalizálásáról, hiszen a zsidó államot 1948-os függetlensége óta velük együtt összesen négy arab ország ismerte el. (Egyiptom 1979-ben, Jordánia 1994-ben).
Külkereskedelem
A külkereskedelmi kapcsolatok terén Trumpnak csak azok a megállapodások voltak jók, amelyeket ő kötött. Már első munkanapján felrúgta a 12 ország részvételével 2015-ben megkötött Transzpacifikus Partnerséget. Ennek Kína örült a legjobban, mert e paktumot ázsiai-Csendes-óceáni befolyásának csorbításaként értékelte. De voltak az Egyesült Államokban is, akik bírálták a megállapodást, mert attól tartottak, hogy kárt okoz az amerikai munkaerőpiacnak. Trump újratárgyalta a még 1992-ben Bill Clinton által Kanadával és Mexikóval tető alá hozott Észak-Amerikai Kereskedelmi Egyezményt is.
A legnagyobb hatása azonban a Kínával folytatott elkeseredett kereskedelmi háború volt, amelynek során a világ két legnagyobb gazdasága több száz milliárdos adókkal sújtották egymás termékeit. Amerikában ez főleg a szójatermelő farmereknek, a technológia és autóiparnak jött rosszul, Kína pedig arra kényszerült, hogy számos gyárát a szomszédos országokba, Vietnamba, Kambodzsába telepítette, hogy termékeiket olcsóbban adhassák.
Az amerikai-kínai viszony
Ezzel együtt az Egyesült Államoknak még mindig kereskedelmi deficitje van Kínával szemben.
Washington és Peking viszonya nemcsak az üzleti szférában volt feszült az elmúlt négy évben. Trump már 2016. december 2-án közvetlenül beszélt Caj Jing Ven tajvani elnök-asszonnyal. Erre nem volt példa 1979 óta, amikor az Egyesült Államok hivatalosan megszakította kapcsolatát a szigettel, amelyet Peking saját tartományának tekint. Ez csak az első gesztus volt a nagy geopolitikai riválissal szemben.
Ugyanebben a szellemben nevezte Trump törvénytelennek Peking dél-kínai tengeri területi követeléseit, tiltott be olyan népszerű alkalmazásokat, mint a TikTok és a WeChat, és feketelistára tette a Huawei távközlési óriást „nemzetbiztonsági fenyegetés” címén. A rossz viszonyt csak növelték a kínai vezetésnek olyan emberi jogsértései, mint a hongkongi függetlenségi tüntetések nyomán a városban bevezetett nemzetbiztonsági törvény, amelyre hivatkozva igyekeznek letörni az ellenzéki ellenállást, vagy a muszlim ujgur kisebbség tagjainak tömeges bebörtönzése Hszincsiang tartományban.
Mindezek kapóra jöttek Trumpnak, hogy a koronavírusjárványért is Kínát vádolja, ezzel is próbálva elterelni saját felelősségét a pandémia katasztrofális kezelésében. Ugyanakkor Joe Biden győzelme esetén sem várható, hogy a két nagyhatalom békejobbot nyújtson egymásnak. A demokrata párti elnökjelölt ugyanis „banditának” nevezte Hszi csin-pinget, akinek „nincs egy demokratikus porcikája.”
Az amerikai-iráni viszony
Donald Trump 2020 januárjában kis híján háborúba keveredett Iránnal, 41 évvel azután, hogy a Khomeini ajatollah által feltüzelt iszlám diákok elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és 444 napig tartottak fogva túszként 52 amerikait. A két ország viszonya némileg enyhülni látszott 2015-ben, amikor Irán beleegyezett nukleáris programjának korlátozásába cserébe az amerikai gazdasági szankciók feloldásáért. Trump azonban 2018 májusában felmondta ezt a megállapodást, és új, a korábbinál is keményebb szankciókat vezetett be, hogy egy saját szája íze szerinti megállapodásra késztesse a teheráni vezetést.
Irán azonban a gazdasági nehézségek ellenére sem tört meg. 2020. január 2-án a bagdadi repülőtér közelében amerikai drón ölte meg az egyik legbefolyásosabb iráni tábornokot, Kászem Szolejmanit, aki az elmúlt évtizedek szinte valamennyi közel-keleti háborújában kitüntette magát, Afganisztántól Szíriáig. Irán válaszul rakétákkal lőni kezdte az iraki amerikai bázisokat. Ekkor ért véletlen találat Irán légterében egy ukrán utasszállító repülőgépet, a szerencsétlenségben 176-an haltak meg.
Lehet, hogy csak a koronavírus mindent felülíró hatásának köszönheti a világ, hogy a két ország között nem tört ki fegyveres konfliktus.