SZEMPONT

Soha nem volt ennyire népszerűtlen Amerika külföldön – Milyen nyomot hagyott Donald Trump elnöksége a világon?

A klímaváltozástól a külkereskedelemig sorra vette a BBC, hogy mely területen milyen hatása volt Trump elnökségének a világra.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.

Az Egyesült Államok elnökének személye, politikája, szemlélete, nyilatkozatai mindig a világ érdeklődésének homlokterében álltak, amióta az ország globális hatalommá vált. A Fehér Ház lakója, ha ténylegesen nem is uralja a Földet, meghatározza az irányadó trendeket a világgazdaságtól a diplomácián át a bolygónkat érintő legfontosabb kérdések kezeléséig.

Így van ez Donald Trumppal is, aki, ha nem is úgy fog bevonulni a történelembe, mint az Egyesült Államok történetének legkiválóbb elnöke – bár ő erről szentül meg van győződve – az élet számos területén hagyott nyomot, amelyek sokáig velünk lesznek akkor is, ha januártól más kezében lenne a washingtoni kormányrúd.

A BBC e nyomokat követte végig és egyúttal arra is kereste a választ, hogy miként látja ma a világ az Egyesült Államokat.

A Pew Research Center 13 országban nyáron készült felméréséből kiderült, hogy Amerika imázsa 20 éves mélypontot ért el. Nagy-Britanniában 41%-nak volt róla kedvező véleménye, Franciaországnak 31% - ilyen alacsony utoljára 2003-ban, ifj. George Bush elnöksége, az iraki háború kitörése idején volt – Németországban pedig alig 26%. A zuhanás egyik fő oka a pandémia Trump általi kezelése volt. Mindössze 15% vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok víruskezelése helyes.

Klímaváltozás

Nem segítettek az ország népszerűségének az elnöknek a klímaváltozással kapcsolatos állásfoglalásai és döntései sem. Nevezte „költséges csalásnak”, máskor azt mondta, hogy „komoly, számára fontos téma”. Ami tény: alig hat hónapja volt hivatalban, amikor bejelentette, hogy Washington kilép a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, amelyben közel 200 ország tett ígéretet arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 C fok alatt tartja.

Az elnök azzal érvelt, hogy ezzel kapcsolatos, szerinte „túlzott” szabályozók megbénítanák az amerikai ipart. Közben több szennyezés-korlátozó törvényt is visszavont, hogy csökkentse a szén, az olaj és a földgáz kitermelési költségeit.

Ez már csak azért is nyugtalanító, mert az Egyesült Államok a második legnagyobb kibocsátó az üvegházhatású gázok terén, ezért Trump újraválasztása lehetetlenné tenné a Föld felmelegedésének megfékezését. Érdekes adat viszont, hogy 2019-ben – 130 év óta először – a megújuló források több energiát termeltek, mint a szén.

Az amerikai kilépés elvileg november 4-én, az elnökválasztás másnapján lépne életbe. Biden viszont megígérte, hogy ha nyer, újra csatlakoznak az egyezményhez.

Bevándorlás

Donald Trump szinte rögtön tanújelét adta bevándorlás-ellenességének. Azzal kezdte ténykedését, hogy lezárta az amerikai határokat hét muszlim többségű ország polgárai előtt. Jelenleg 13 országot érintenek szigorú beutazási korlátozások.

2019-ben 3%-kal több külföldi születésű élt az Államokban, mint 2016-ban Barack Obama utolsó hivatali évében, de Trump alatt a mexikóiak aránya jelentősen csökkent, nőtt viszont a más latin-amerikai országokból és a karib térségből érkezőké. Ugyancsak megszigorították a tartós letelepedésre jogosító vízumok kiadását, főleg azok hozzátartozóinak, akik már az Egyesült Államokban éltek.

Trump migrációs politikának mintegy szimbólumává vált az amerikai-mexikói határon épített fal, amelyből eddig kb. 555 km készült el, nagyobb részt a már eddig is létező sorompók helyén.

Ezzel együtt tavaly érte el az Egyesült Államokba bejutni akarók száma 12 év óta a legmagasabb számot. Több mint a felét tették ki egész családok, főleg Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból, ahonnan az erőszak és a szegénység elől menekültek.

2016-ban még 85 ezer menekültet fogadtak be, ez a szám a következő évben már csak 54 ezer volt. A jelenlegi tervek szerint jövőre csak 15 ezren kapnak engedélyt. Ez a legalacsonyabb szám, mióta 1980-ban Jimmy Carter elnök elindította a menekült-programját.

Fake news

Ha van kifejezés, amely szorosan összekapcsolódik Donald Trump személyével, az a „fake news”. 2016 decemberében, tehát még beiktatása előtt használta először egy tweetjében és a Factba.se közösségi média-figyelő adatai szerint azóta legalább 2000-szer. A Google keresőprogramja azt is elárulja, hogy az Egyesült Államokban ez a kifejezés népszerűsége éppen 2016-17 telén ért a csúcsra, amikor az elnök által álhírnek minősített sztorikat „Fake News-gálának” nevezte.

A továbbiakban a „fake news” kifejezést Trump gyakran az őt negatív fényben beállító hírekre, tudósításokra használta, majd 2017 februárjában már „az amerikai nép ellenségének” bélyegezte az őt bíráló médiumokat.

Mindkét kifejezést átvették bizonyos autoritárius rendszerek Thaiföldtől Szaúd-Arábiáig, és a „fake news terjesztésének” vádjával igazoltak ellenzéki aktivisták és újságírók elleni elnyomó intézkedéseket, de olyan politikusok is használják világszerte, akik alá akarják ásni a demokráciát, a hiteles tájékoztatást.

Külpolitika

Ami a külpolitikát illeti, Trump elnök igyekezett csökkenti a Közel-Keleten az Egyesült Államok katonai jelenlétét. Afganisztánban jelenleg 4500, Irakban 3000, Szíriában összesen 500 amerikai katona maradt, ez utóbbiak is csak azért, hogy az olajkutakat védjék.

Ugyanakkor jelentős lépés volt, hogy 2018-ban áthelyezte az izraeli amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe, és megszállt keleti területével együtt elismerte a várost Izrael állam fővárosának. Ugyancsak a washingtoni diplomácia sikereként könyvelhette el, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megállapodást írt alá Izraellel a kapcsolatok normalizálásáról, hiszen a zsidó államot 1948-os függetlensége óta velük együtt összesen négy arab ország ismerte el. (Egyiptom 1979-ben, Jordánia 1994-ben).

Külkereskedelem

A külkereskedelmi kapcsolatok terén Trumpnak csak azok a megállapodások voltak jók, amelyeket ő kötött. Már első munkanapján felrúgta a 12 ország részvételével 2015-ben megkötött Transzpacifikus Partnerséget. Ennek Kína örült a legjobban, mert e paktumot ázsiai-Csendes-óceáni befolyásának csorbításaként értékelte. De voltak az Egyesült Államokban is, akik bírálták a megállapodást, mert attól tartottak, hogy kárt okoz az amerikai munkaerőpiacnak. Trump újratárgyalta a még 1992-ben Bill Clinton által Kanadával és Mexikóval tető alá hozott Észak-Amerikai Kereskedelmi Egyezményt is.

A legnagyobb hatása azonban a Kínával folytatott elkeseredett kereskedelmi háború volt, amelynek során a világ két legnagyobb gazdasága több száz milliárdos adókkal sújtották egymás termékeit. Amerikában ez főleg a szójatermelő farmereknek, a technológia és autóiparnak jött rosszul, Kína pedig arra kényszerült, hogy számos gyárát a szomszédos országokba, Vietnamba, Kambodzsába telepítette, hogy termékeiket olcsóbban adhassák.

Az amerikai-kínai viszony

Ezzel együtt az Egyesült Államoknak még mindig kereskedelmi deficitje van Kínával szemben.

Washington és Peking viszonya nemcsak az üzleti szférában volt feszült az elmúlt négy évben. Trump már 2016. december 2-án közvetlenül beszélt Caj Jing Ven tajvani elnök-asszonnyal. Erre nem volt példa 1979 óta, amikor az Egyesült Államok hivatalosan megszakította kapcsolatát a szigettel, amelyet Peking saját tartományának tekint. Ez csak az első gesztus volt a nagy geopolitikai riválissal szemben.

Ugyanebben a szellemben nevezte Trump törvénytelennek Peking dél-kínai tengeri területi követeléseit, tiltott be olyan népszerű alkalmazásokat, mint a TikTok és a WeChat, és feketelistára tette a Huawei távközlési óriást „nemzetbiztonsági fenyegetés” címén. A rossz viszonyt csak növelték a kínai vezetésnek olyan emberi jogsértései, mint a hongkongi függetlenségi tüntetések nyomán a városban bevezetett nemzetbiztonsági törvény, amelyre hivatkozva igyekeznek letörni az ellenzéki ellenállást, vagy a muszlim ujgur kisebbség tagjainak tömeges bebörtönzése Hszincsiang tartományban.

Mindezek kapóra jöttek Trumpnak, hogy a koronavírusjárványért is Kínát vádolja, ezzel is próbálva elterelni saját felelősségét a pandémia katasztrofális kezelésében. Ugyanakkor Joe Biden győzelme esetén sem várható, hogy a két nagyhatalom békejobbot nyújtson egymásnak. A demokrata párti elnökjelölt ugyanis „banditának” nevezte Hszi csin-pinget, akinek „nincs egy demokratikus porcikája.”

Az amerikai-iráni viszony

Donald Trump 2020 januárjában kis híján háborúba keveredett Iránnal, 41 évvel azután, hogy a Khomeini ajatollah által feltüzelt iszlám diákok elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és 444 napig tartottak fogva túszként 52 amerikait. A két ország viszonya némileg enyhülni látszott 2015-ben, amikor Irán beleegyezett nukleáris programjának korlátozásába cserébe az amerikai gazdasági szankciók feloldásáért. Trump azonban 2018 májusában felmondta ezt a megállapodást, és új, a korábbinál is keményebb szankciókat vezetett be, hogy egy saját szája íze szerinti megállapodásra késztesse a teheráni vezetést.

Irán azonban a gazdasági nehézségek ellenére sem tört meg. 2020. január 2-án a bagdadi repülőtér közelében amerikai drón ölte meg az egyik legbefolyásosabb iráni tábornokot, Kászem Szolejmanit, aki az elmúlt évtizedek szinte valamennyi közel-keleti háborújában kitüntette magát, Afganisztántól Szíriáig. Irán válaszul rakétákkal lőni kezdte az iraki amerikai bázisokat. Ekkor ért véletlen találat Irán légterében egy ukrán utasszállító repülőgépet, a szerencsétlenségben 176-an haltak meg.

Lehet, hogy csak a koronavírus mindent felülíró hatásának köszönheti a világ, hogy a két ország között nem tört ki fegyveres konfliktus.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Nehéz elhinni: Cindy Crawford 60 éves - egy szupermodell útja a Pepsi-reklámtól a milliárdos birodalomig

A '90-es évek ikonja, Cindy Crawford hatvan éves lett, karrierje pedig a kifutóktól a milliárdos üzletekig ível. Az egykori szupermodell ma a divatvilág egyik legbefolyásosabb szereplője.

KÉK HÍREK

Árokba borult egy busz Zalaegerszegnél, tizenketten megsérültek – több utast a szélvédő kivágása után tudtak kimenteni

A helyközi buszt az erős oldalszél tolta le a csúszós útról péntek reggel. Az utasok egy része a hátsó ablakon át jutott ki, többeket viszont ki kellett menteni.

KULT

Meghalt Eric Dane, az Eufória és a Grace klinika sztárja

A sokoldalú színész 53 éves volt. Olyan népszerű TV-karaktereket alakított, mint a sármos Dr. Mark Sloan, és az inkább ijesztő Cal Jacobs.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!

A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 19.

Közéleti vihart kavart az a mesterséges intelligenciával készült kampányvideó, ami csütörtökön jelent meg a Fidesz Budapest Facebook-oldalán. A felvételen egy kislány az édesanyját kérdezi, mikor jön haza az apja, miközben a párbeszédet háborús képsorok szakítják meg, bemutatva a férfi kivégzését.

A videó Fluorhoz is eljutott, aki korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében reagált a látottakra, vette észre a 24.hu.

„Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!”

– írta a rapper.

Korábban a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a videóról. Szerinte a Fidesz ezzel minden határt túllépett.

„Amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba. Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott a politikus, aki a videó eltávolítását és bocsánatkérést követelt.

Kapcsolódó

Fekete-Győr András a bíróság elé citálná Szentkirályi Alexandrát a Fidesz tarkónlövős kampányvideója miatt

„Április után ezért a nettó rémhírterjesztésért a bíróság előtt kell felelnetek” - üzente Fekete-Győr. A politikus szerint a videó gyerekeket traumatizál, és nettó pszichopata üzenetet terjeszt. Szerinte a frakcióvezetőnek azonnal le kellene mondania.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meghalt egy 26 éves magyar munkás egy osztrák acélgyárban, 20 éves magyar kollégája az életéért küzd

A két férfi egy acélgyárban végzett felújítási munkát, amikor a gyanú szerint szén-monoxid-mérgezést szenvedtek. A 20 éves túlélő állapota a grazi kórházban kritikus, a rendőrség vizsgálódik.

KÉK HÍREK

Elrendelték egy Pest megyei gyermekorvos letartóztatását

Bírósági meghallgatásán a gyerekorvos csak a személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre válaszolt, míg asszisztense beismerte a cselekmény elkövetését, de részletes vallomást nem tett.

KÉK HÍREK

Daganatos betegeken gazdagodott egy érdi banda, 30 ezerért adták a garázsban kotyvasztott injekciókat

Egy alagsori tárolóban „rendeltek”, a fájdalmakra pedig azt hazudták, csak lassan szívódik fel a szer. A betegek reményvesztetten kapaszkodtak a hamis gyógyírbe.

SZEMPONT

Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim

Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.

Marton Máté / Photo by Mikhail Svetlov/Getty Images - szmo.hu
2026. február 20.

A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Biciklist gázolt a fideszes Földi László Cegléden – azonnal új kerékpárt ígért a sérültnek

Földi László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője csütörtök reggel Cegléden ütközött egy kerékpárossal. A politikus maga hívta a mentőket és a rendőröket, a szondáztatás negatív lett.

KÉK HÍREK

„Áldozatai, nem előidézői vagyunk a helyzetnek” - Megszólalt a Symbol, miután a rendőrség kábítószerterjesztés miatt bezárta a szórakozóhelyet

A rendőrség a Symbol Budapestet egy drogterjesztő hálózat felszámolása és egy ott történt erőszakos incidens miatt záratta be. A Symbol kijelentette: zéró toleranciát alkalmaznak a drogokkal szemben.

KULT

Fotók: Voith Ágit meghitt szertartáson kísérte utolsó útjára a magyar színházi élet színe-java

Voith Ágit csütörtök délután helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. A szertartáson pályatársai, köztük Stohl András, Nemcsák Károly és Hernádi Judit is lerótták kegyeletüket, valamint volt férje, Bodrogi Gyula is.

SZEMPONT

A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik

Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.

Marton Máté / Fotó: Fidesz Budapest - szmo.hu
2026. február 20.

Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.

Kapcsolódó

Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!

A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fotók: Rendőrök vitték el Sandringhamből András volt yorki herceget

Folyamatosan érkeznek a helyszíni fotók András - címeiről lemondott - herceg őrizetbe vételéről. A férfi rezidenciáját civilnek álcázott rendőrautók lepték el.

KULT

A renitens legnagyobb baja, hogy meg sem próbál eredeti lenni

A sorozat új évadának legnagyobb érdekessége, hogy Borbély Alexandra váltotta Gáspár Katát az okos, de összeférhetetlen Somos Renáta szerepében. Ezt leszámítva egy szórakoztató, de felszínes tucatkrimit kaptunk. Kritika.

KÉK HÍREK

Letartóztatták András volt yorki herceget

A brit uralkodó öccsét hivatali visszaélés gyanújával vitték el a hatóságok. A vád szerint az egykori herceg érzékeny információkat adott át Jeffrey Epsteinnek, amikor még állami tisztséget töltött be. A rendőrség házkutatásokat is tart Berkshire és Norfolk megyékben.

SZEMPONT

„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin” – Videóban számolt be elképesztő kálváriájáról a Szeretlek Magyarország riportere

Vencelnek órákat kellett várnia, miközben rossz leletet kapott és még egy mentősökre támadó férfit is elé soroltak. A személyzet kedvessége volt az egyetlen pozitívum a káoszban.

Marton Máté / Illusztráció: Unsplash, Videó: Varga Vencel/SZMO - szmo.hu
2026. február 19.

A Szeretlek Magyarország videósa egy előadás közben lett rosszul, elképesztő vesegörcsök kínozták, így orvosai tanácsára a sürgősségi osztály felé vette az irányt. A kórházban töltött tíz órájáról készített élménybeszámolót, amelyben a magyar egészségügy minden nyűgét és báját megtapasztalta.

„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin 2026 Magyarországen” – kezdte kálváriájának történetét Vencel, aki hangsúlyozta, beszámolójában „nulla ferdítés” lesz. Reggel fél 11-kor lépett be a kórházba, ahol rögtön adminisztrációs falba ütközött. Mivel nem volt nála a TAJ-kártyája, és a lakcíme Zalaegerszegen van, körülményessé vált a felvétele.

„Nem örültek nekem közvetlen, hogy Budapesten vagyok, noha Budapesten adtam elő, tehát én mondtam nekik, hogy én Budapesten vagyok, én Budapesten adtam elő, segítsenek már rajtam, hát nem hiszem el”

– panaszolta.

Az első akadályok után egy kedves orvos vagy beteghordó kísérte be, ám ekkor vette kezdetét az igazi tortúra.

„Körülbelül másfél-két órán át szerintem rám sem basztak, hogyha lehetek őszinte”

– fogalmazott a riporter. Végül behívták, vért vettek tőle és infúziót is kapott a fájdalmaira, amit „nagyon-nagyon király”-nak nevezett. Az örömbe azonban üröm vegyült:

az infúziós állvány lába rossz volt, így minden alkalommal kézben kellett cipelnie, miközben mosdóba kísérték, ami „kicsit sem volt megalázó”. Ezt követően újabb órák teltek el várakozással, majd jött a döbbenetes hír: valószínűleg összecserélték a vérmintáját.

Az eredmények ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a korának. „Semmi értelme nincsen annak, amit látnak a lapon, ez a lényeg” – összegezte a helyzetet. A kórházi személyzet így a vizsgálatok megismétlése mellett döntött, miután Vencel már 4-5 órát töltött a sürgősségin. Újabb vizeletminta és vérvétel következett.

A magyarországi sürgősségi osztályokon a betegeket állapotuk súlyossága szerint rangsorolják, vagyis triázsolják. A nem életveszélyes állapotban lévő páciensek, mint Vencel is, gyakran órákat kénytelenek várni, amíg egy súlyosabb eset ellátása zajlik. Ez a rendszer az ellátóhelyek leterheltsége miatt elkerülhetetlen.

Este hat óra körül jutottak el odáig az orvosok, hogy CT-vizsgálatra küldenék, de a várakozás nem ért véget, mivel folyamatosan érkeztek a súlyosabb esetek, akiket érthető módon előre vettek. Vencel több abszurd jelenetnek is szemtanúja volt.

Volt egy beteg, aki folyamatosan káromkodott, majd az ágyból kiszökve a mosdóban esett el. Egy másik férfit pedig azért soroltak elé, mert korábban rátámadt a mentősökre.

„Körülbelül olyan 20 óra, 10 perc környékén, 20 óra, 20 perc környékén tájékoztatott az orvos arról, hogy mik lettek végül is az eredmények” – mesélte Vencel. A CT végül azt igazolta, amit ő maga is sejtett a veseköveiről.

A diagnózis után gyógyszereket kapott, de még a zárójelentésre is várnia kellett, így végül este háromnegyed 9 körül, közel tíz óra után hagyhatta el a kórházat.

„Nagyon sok időt töltöttem el, annak ellenére, hogy összesen egyetlen egy labort és egyetlen egy CT-t kaptam. Ez Magyarországon 8-9-10 órában kerül jelenleg a sürgőségén”

– vonta le a következtetést.

Bosszankodva távozott, de a negatívumok mellett a pozitív élményeket is kiemelte. Az orvosokról és ápolókról azt mondta, „mindenki megfelelően szakmailag felkészült volt, és nagyon-nagyon-nagyon kedves volt velem”. Úgy érezte,

a probléma nem a személyzettel, hanem a rendszerrel van: a vizsgálatokhoz való hozzáférés rendkívül körülményes, a kórház nincs felkészülve a betegek gyors ellátására.

A hosszú várakozásnak azonban volt egy váratlan hozadéka: a váróban a sorstársak között közösség épült. „Nagyon-nagyon kedves emberekkel találkoztam ott a váróban, és a váróban már mindenki politizált, és szinte barátságot kötött. Úgyhogy ez a nap végén egy jó élmény volt” – zárta történetét Vencel.

Tízórás kálvária a sürgősségin: