HÍREK
A Rovatból

Schmidt Mária szerint Oroszországban „nyilván” szabad választások vannak

Bár vicceskedve elismerte, hogy azért a nyílászárókkal akadnak problémák. Ugyanakkor szerinte Angliában és Németországban is előfordul, hogy kommentekért is pénz- és börtönbüntetésre ítélnek embereket.


Parázs vita alakult ki az Ez itt a kérdés legutóbbi adásában az M5 közszolgálati kulturális csatornán. Schmidt Mária, Szent-Iványi István, Fodor Gábor és L. Simon László ütköztették véleményüket Oroszország demokratizálásának kérdésében – vette észre a hasonló műsorokat gyakran szemléző 444.

A vita során Szent-Iványi azt vetette fel, hogy előnyös lett volna, ha Joe Biden feltételei alapján Oroszország demokratizálódik. Schmidt Mária azonban nem értett egyet, mondván: „Majd az oroszok eldöntik, hogy ők hogy akarnak élni, és kinek az irányítása alatt.” Példaként hozta fel, hogy a Közel-Kelet demokratizálási kísérletei is kudarcot vallottak.

L. Simon László a vita során azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatjuk: a világ különböző részein másként tekintenek a demokráciára és az államszervezetre. Példaként személyes tapasztalatát említette, amikor Szentpéterváron egy orosz kísérője Putyint gyalázta, mégis rá szavazott, mert úgy vélte, hogy visszaadta az orosz nép önbecsülését. „És senki nem tartott pisztolyt az illető hölgynek a fejéhez, hogy ő Putyinra szavazzon” – mondta.

Fodor Gábor ezzel szemben azt állította, hogy az oroszok nem dönthetnek szabadon, mert nincsenek szabad választások. Schmidt erre visszakérdezett:

„De miért? De miért nem szabadok a választások? Azt te mondod meg, hogy szabad-e egy választás, vagy nem?”

Fodor azzal érvelt, hogy ezt az oroszok mondják, akiknek el kellett menekülniük. Schmidt azonban úgy vélte, ők nem menekültek, hanem „elmentek”.

Fodor Gábor felvetette, hogy Putyin szétverte az orosz sajtót, és a cenzúra teljes mértékben korlátozza a szabadságot. Schmidt erre azzal válaszolt, hogy Angliában is van cenzúra. „De az ablakból nem esnek ki az emberek legalább” – jegyezte meg Fodor, mire Schmidt így reagált: „Az mondjuk igaz, hogy a nyílászárókkal még vannak problémák Oroszországban.”

A felvetésre, hogy a világ legnagyobb államában mégsem teljesen szabadon dönthetnek az állampolgárok a sorsukról, azt mondta, hogy de, „nyilván igen”.

Schmidt szerint a nyugati országokban sem működik jól a sajtószabadság, és példaként hozta, hogy Németországban kommentek miatt házkutatásokat tartanak, illetve büntetéseket szabnak ki. „Persze, annyi angol politikai fogoly van, hogy Dunát, vagy inkább Temzét lehetne velük rekeszteni” – tette hozzá Fodor Gábor, erősen iróniával a hangjában.

L. Simon László a vitát azzal próbálta oldani, hogy Oroszországot nem Nyugat-Európával kell összehasonlítani, hanem Ukrajnával. Szerinte és Schmidt Mária szerint Oroszországban szabadabbak a választások, mivel Ukrajnában a háború miatt elhalasztották az elnökválasztást. Fodor erre ismét azt hangoztatta, hogy az orosz választások nem szabadok, amire Schmidt úgy reagált: „De ki mondja meg? Azt nekik kell megmondani!”

A vitát Gulyás István műsorvezető azzal zárta le, hogy szerinte nem kellene az észak-atlanti térségből megmondani, milyen a helyes demokratikus berendezkedés. „Ne haragudj, Gábor, de azért itt van valamiféle, megint ez az észak-atlanti hübrisz, hogy »majd mi tudjuk, hogy mi legyen«, és azon vitatkozunk, hogy vajon Ukrajnában meg Oroszországban helyesek-e a demokratikus viszonyok, avagy nem, én amellett vagyok, hogy bízzuk rájuk.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Előkerült egy újabb egymilliárdos szerződés, a MÁV viszont nem a vasútra, hanem a renoméjának megmentésére költene ennyit
A HVG birtokába került dokumentum szerint a célok között szerepel „a Társaság erőfeszítéseinek transzparens bemutatása”, „a kiindulást jelentő negatív közhangulat ellensúlyozása”, valamint „a társadalmi elismertség visszaállítása, erősítése” is.


A MÁV júliusban újabb, nettó 948 millió forintos keretszerződést kötött a Balásy Gyula tulajdonában álló New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciumával. A HVG birtokába került dokumentum szerint

a célok között szerepel „a Társaság erőfeszítéseinek transzparens bemutatása”, „a kiindulást jelentő negatív közhangulat ellensúlyozása”, valamint „a társadalmi elismertség visszaállítása, erősítése” is.

A szerződésben szereplő összeg jelentős része a MÁV úgynevezett „tíz vállalásának” kommunikációjára mehet el. Lázár János januárban tízpontos ígéretet tett különböző vasúti fejlesztésekre. Emiatt a MÁV már februárban is aláírt egy hasonló, nettó 919 millió forintos kommunikációs keretszerződést, amelyből július közepéig körülbelül 350 millió forintot használtak fel a kampányra.

A HVG szerint az új szerződés céljai között szerepel a szolgáltatásfejlesztési elemek népszerűsítése, edukációs és társadalmi felelősségvállalási kampányok lebonyolítása, valamint egyéb brand- és kereskedelmi hirdetések készítése is. A megállapodás emellett hostess-promóciókat, kitelepüléseket és 3–6 rendezvény megszervezését is előírja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Itt nincsenek bizonyítékok, de most lerakatják velem a telefont” – mondta Juhász Péter, akinél nyomozók jelentek meg Szőlő utcai ügy miatt
A volt politikus közel két hete tett közzé egy videót, amiben egy hangfelvételen egy ismeretlen ember szóba hoz egy „Zsolti bácsit”. A hangfelvételnek - állítása szerint - ugyanakkor semmi köze a Szőlő utcai ügyhöz.


Mint azt mi is megírtuk: az ügyészség nyomozói jelentek meg Juhász Péternél, hogy bizonyítékokat foglaljanak le a volt politikustól a Szőlő utcai javítóintézet ügyével kapcsolatban.

A Telex telefonon elérte Juhászt is.

„Épp itt vannak a nyomozók. A Szőlő utcai javítóintézettel kapcsolatban nyomoznak, de azzal összefüggésben itt nincs semmi. A közzétett hangfelvétel semmilyen kapcsolatban nincs ezzel az üggyel. Itt nincsenek bizonyítékok. Ha jól értem, most lerakatják velem a telefont”

- fogalmazott a lap megkeresésére a volt politikus, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű Facebook-csoport és a JUHI Podcast-csatorna alapítója.

A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint Juhászt és több személyt tanúként is kihallgatnának a Szőlő utcai javítóintézet ügyében indult nyomozás során.

A volt politikus közel két hete tett közzé egy videót a YouTube-csatornáján, amiben egy hangfelvételen egy ismeretlen ember szóba hoz egy „Zsolti bácsit”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Orbán füleséről: már „élőben” is egyértelműen feltűnt a ketyere, csak akkor nem akartam vele foglalkozni
- Voltak páran, akik szerint „AI kép” csapott be engem. Sajnos a képet én vágtam ki az általam készített videóból - írta a képviselő.


Hadházy Ákos visszatért az Orbán fülében látott fülhallgatóra hasonlító tárgyra. Korábban azt írta, hogy „Orbán fülében tuti ott van az a valami, valószínűleg bent felejtette. De az talán még érdekesebb, hogy amikor rájöhetett, hogy közelről videózzák, kivehette, mert kicsivel később már nincs ott” – írta a képviselő.

A miniszterelnök csak annyit reagált erre korában, hogy „Nincs.”

Most a független képviselő ezt írta:

„Orbán azt mondta, hogy nem volt kémfülhallgató a fülében a parlamentben…

Mondjuk, Hatvanpusztára meg azt mondta, hogy az édesapja félkész mezőgazdasági üzeme.

Úgyhogy tessék eldönteni, kinek van igaza. (Voltak páran, akik szerint “AI kép” csapott be engem. Sajnos a képet én vágtam ki az általam készített videóból. Sőt, már „élőben” is egyértelműen feltűnt a ketyere, csak akkor nem akartam vele foglalkozni, arra gondolva, hogy ha hallásproblémája van Orbánnak, az magánügy.

Később hívta fel rá a figyelmet egy honfitársunk, hogy ezen keresztül diktálni is lehet a válaszokat az azonnali reakciót igénylő oarlamenti vitában. Ezért bizony ez: közügy. Orbán “cáfolata” pedig azt mutatja, hogy valószínűleg tényleg az utóbbi magyarázat az igaz."


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jobb oktatást és egészségügyi ellátást követeltek stadionok helyett – Késekkel rontottak be a rendőrségre a marokkói tüntetők, kettőjüket lelőtték
A hatóságok állítják, hogy önvédelemből nyúltak a lőfegyverekhez, de vizsgálatot indítottak az ügy miatt.


Szerdán erőszakba torkollottak a közszolgáltatások rossz állapota miatt kirobbant kormányellenes tüntetések Marokkóban.

Két ember meghalt, amikor a rendőrök tüzet nyitottak egy csoportra, amely megpróbálta „megrohamozni” a rendőrőrsöt Leqliaa városrészben, Agadir közelében

– közölte az állami média.

A helyi hatóságok szerint a a tüntetők késekkel rontottak be a rendőrségre, majd felgyújtották az épületet. A hatóságok állítják, hogy önvédelemből nyúltak a lőfegyverekhez, de vizsgálatot indítottak az ügy miatt.

Az eset súlyos fordulatot jelent az eredetileg társadalmi igazságosságot követelő tiltakozások során.

A marokkói belügyminisztérium szerint eddig több mint 400 embert tartóztattak le, és közel 300-an megsérültek az összecsapások során.

A megmozdulások szombaton kezdődtek, az emberek azért vonultak utcára, hogy jobb oktatást és egészségügyi ellátást követeljenek. Sokan sérelmezik, hogy az észak-afrikai ország stadionokat épít a 2030-as labdarúgó-világbajnokságra készülve, miközben elhanyagolja az oktatás és az egészségügy súlyos problémáit.

A demonstrációkat a „Moroccan Youth Voice” és a „GenZ 212” nevű, lazán szerveződő, névtelen fiatalokból álló csoportok kezdeményezték, akik TikTokon, Instagramon és a Discord nevű alkalmazáson keresztül szólították meg a fiatalokat.

A tiltakozások egyre nagyobb elégedetlenséget tükröznek a társadalmi egyenlőtlenségek miatt, amelyek különösen a fiatalokat és a nőket sújtják. A marokkói statisztikai hivatal adatai szerint az ország munkanélküliségi rátája 12,8%, a fiatalok körében 35,8%, a diplomásoknál pedig 19%.

Tovább növelte a felháborodást, hogy Agadir egyik állami kórházában több nő meghalt – az eset szimbólumává vált az egészségügyi rendszer hibáinak.

(via DW)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk