prcikk: Raskó György: A magyar társadalom egy szűk rétege nagyon meggazdagodott, 40 százaléka pedig döbbenetes mértékben elszegényedett | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Raskó György: A magyar társadalom egy szűk rétege nagyon meggazdagodott, 40 százaléka pedig döbbenetes mértékben elszegényedett

Mindez az elmúlt évek eredménye. Az agrárközdász szerint az elszálló élelmiszerárak miatt egy négytagú családnak évente 1,1 millió forinttal többet kell élelmiszerre költenie, mint négy éve. A kisnyugdíjasok és a szegények lehetetlen helyzetbe kerültek.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. január 08.



Raskó György agrárközgazdász az év első napjaiban a KSH adatai alapján kiszámolta, hogy egy négytagú családnak azonos mennyiségű élelmiszer-fogyasztása mennyibe került 2020-ban és 2024-ben. Az eredmény medöbbentő: amíg 2020-ban 1.248.000 forintból, azaz havonta 104 ezer forintból, tehát fejenként 26 ezer forintból lehetett kijönni, ez az összeg 2024-ben már 2.352.000 forintra emelkedett, ami havonta 196 ezer forintot, fejenként pedig 49 ezer forintot jelent.

Tehát egy négytagú család évente 1,1 millió forinttal többet kell, hogy élelmiszerre költsön, majdnem a dupláját, mint négy éve.

Ezalatt a négy év alatt például a fehér kenyér ára 163%-kal nőtt, de az alapélelmiszerek közül a legkisebb emelkedés is 73% volt. Akárhogy is osztunk-szorzunk, az eredmény lesújtó: az élelmiszer-infláció messze meghaladja a hivatalosan számított inflációs értékeket. Ha ehhez hozzávesszük, hogy minél szegényebb egy család, a jövedelmüknek egyre nagyobb hányadát teszi ki az élelmiszervásárlás, az adatok tisztán mutatják meg az elszegényedést számokban. Az adatokról Raskó Györggyel beszélgettünk.

– Mi vette önt rá arra, hogy itt az év első napjaiban alaposan kielemezze a KSH adatait?

– Az, hogy Magyarországon minőségi változás történt a társadalmi rétegződésben, és példátlan az a nagy leszakadás, ami szociális téren történt. Igazából a pandémia alatt és az utána következő időszakban,

2020-tól kezdődően történt egy olyan elmozdulás, amiben a magyar társadalom egy szűk rétege nagyon meggazdagodott, ugyanakkor körülbelül 40 százaléka pedig döbbenetes mértékben elszegényedett.

Eddig minden kormány, a kádári kormány is, törekedett arra, hogy az élelmiszerek lehetőleg olcsók legyenek, mert az társadalmi stabilitást adhat egy olyan országban, ahol egyébként szerény keresetek vannak. 2022 óta egyértelműen sérült ez a rendkívül fontos mindenkori kormányzati cél, mivel az élelmiszerek olyan mértékben drágultak, amire soha korábban példa nem volt. Ráadásul mindez két év leforgása alatt, 2022 és 2023 között zajlott le, és sem a bérek, sem más juttatások, elsősorban a nyugdíjak, még csak megközelítőleg sem követték ezt a magas élelmiszer-inflációs emelkedést. Ez nemcsak Magyarországon vagy Közép-Európában, de az Európai Unióban sem fordult elő ilyen mértékben. Az uniós élelmiszerinfláció az elmúlt négy évben Magyarországon körülbelül 70 százalék volt, Nyugat-Európában pedig 21–22 százalék körüli, ami szintén irtózatos emelkedés a korábbi időszakhoz képest, de még mindig csak a harmada annak a mértéknek, mint ami nálunk történt.

– Volt már kísérlet az árak megfékezésére, ez a bizonyos ársapka, a hatósági árszabályozás. De hogyan lehetne elérni alacsonyabb élelmiszerárakat más eszközökkel?

– Adócsökkentéssel. Az élelmiszerinfláció legnagyobb felelőse a kormány, hiszen az ársapkát választások előtt politikai célzattal vezette be. Nagyon jól tudták a szakemberek ebben az ágazatban, hogy a kereskedők majd az ársapkás termékeken keletkezett veszteséget rá fogják terhelni más árucikkekre, és azok ára is emelkedni fog, ami egyébként nem történt volna meg, ha nincs az árbefagyasztás. Tehát az árbefagyasztás nagyon jó politikai húzás volt a választások előtt,

de a kereskedők az árbefagyasztás veszteségeit 100%-ban ráterhelték a fogyasztókra, azaz a magyar vásárlók fizették meg, más termékek szükségtelen mértékű áremelkedése által.

Minderre a kormány még rátett egy lapáttal, amikor bevezette a kiskereskedelem büntetőadóját. Először csak 2,6%, de most már 4,5%, és ez a 4,5% is több százmilliárd forint plusz terhet jelent a lakosságnak, ugyanis a kiskereskedelmi különadót is a magyar vásárló fizeti meg. Tehát a 27%-os áfaszintre rájött ez a 4,5%, ráadásul emellett pedig még olyan adókat is irracionális mértékben megemelt a kormány, mint a NETA, tehát a népegészségügyi termékadó, ami miatt olyan olcsó élelmiszerek, mint például a lekvár, olyan brutális mértékben drágultak meg, hogy ma szinte nem lehet eladni befőttet vagy éppen lekvárt. Tehát ezek az adók Európa más országaiban nem léteznek. Csak ez a két tétel nagyjából 320–330 milliárd forint plusz teher a lakosság számára, és maga a 27%-os áfa is a legmagasabb Európában.

Élelmiszerekre jellemzően jóval alacsonyabb az áfaszint. Lengyelországban 4%, Angliában 0%, Spanyolországban 4%, Olaszországban szintén, de más nyugat-európai országokban sincs sehol 10%-nál magasabb élelmiszer-áfa.

Ebben Magyarország egyértelműen világrekord szinten van. Magyarországon nem véletlen, hogy az élelmiszerek árszínvonala 2023 tavasza óta, tehát most már lassan két éve meghaladja az Európai Unió átlagos élelmiszerárszínvonalát, ami egyedülálló abban a tekintetben, hogy ugyanakkor a vásárlóerő csak jó harmada a nyugat-európai vásárlóerőnek. Azaz arányaiban nézve Magyarországon a legdrágább az élelmiszer Európában. Lengyelországban, Romániában, a Balti államokban, Bulgáriában az élelmiszerek fogyasztói árszínvonala az uniós szint 70–75%-án van.

– És akkor még nem beszéltünk a 416 forintos euróról.

– Igen, ez a gyenge forint előbb-utóbb a kereskedőket újabb áremelésre fogja kényszeríteni, hiszen az élelmiszerek esetében az importált élelmiszerek aránya most már jóval 30% fölött van. Tehát az élelmiszerdrágulás folytatódni fog a forintromlás miatt 2025-ben is Magyarországon. Persze drágulnak az ipari termékek is, melyeket importálunk, az üzemanyagokról nem is beszélve, hiszen az tőzsdei jegyzéshez van kötve. Így aztán ma Magyarországon a legdrágább az üzemanyag, legyen szó gázolajról vagy benzinről. Ez mind a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának a következménye, hibát hibára halmoznak, amiből sokan csak a GDP stagnálását, a recessziót emlegetik, pedig ennél sokkal nagyobb a lakosság tragédiája, hiszen

az élelmiszerinfláció az elszegényedést gyorsította fel.

A lakosság egyes rétegeit eltérő módon érintette ez az áremelkedés, de azok a termékek drágultak legnagyobb mértékben, amelyeket a kisjövedelmű családok fogyasztanak, a szalonna meg a zsír, vagy éppen a tej, töpörtyű. Ezek mind száz százalék fölött drágultak. A káposzta, azaz az olcsó zöldségek, a burgonya is, majdnem 100%-ban drágult. Az ország szegényebb térségeiben, például Borsod megyében 45 kiló burgonyát eszik meg egy fő egy évben. Budapesten csak tizenötöt.

– Ha megnézem, hogy a kenyér 163%-ot drágult, vagy a burgonya 83%-ot, ez nem szimplán a megnövekedett adótartalom miatt van. Tehát mi az, ami ezeknek az élelmiszereknek az árait ilyen durván fölfelé tolta?

– A sütőiparban egészen brutális mértékben nőttek az energiaköltségek. Egyik pillanatról a másikra öt-hatszoros gázárat kellett fizetniük, és a kenyérsütéshez gázfűtésű kemencéket használnak. Mivel a gáz ára elképesztő mértékben emelkedett, emiatt a kenyér árát messze átlag fölött kellett emelni. A kenyér esetében ráadásul maga a búza is több mint 100%-kal drágult 2022-ben, ezáltal a liszt is. A péksütemények egy részét kézzel készítik. Azok olyan mértékben drágultak meg, hogy a legtöbb élelmiszerbolt kínálatából ezek szinte eltűntek,

például egy túrós táska, ami négy évvel ezelőtt 170–180 forint volt darabonként, fölment 500 forint fölé nagyon sok boltban
.

Ez a legtöbb családnak már megfizethetetlen.

– De az energiaárak emelkedése egész Európában megtörtént...

– Magyarországon kiugróan emelkedtek.

– A magyar kormány rendre Európa többi részére mutogat, hogy azokhoz képest nálunk milyen alacsonyak az energiaárak. Többek között az orosz gáznak köszönhetően. Komolyan, egy németországi, finnországi, szlovákiai, lengyelországi vállalkozó kevesebb pénzért kapja az energiát, mint egy magyarországi?

– Sokkal kevesebbért, igen.

– Nagyságrendileg mennyi a különbség?

– A német árak vannak így előttem hirtelen, azok feleakkorák, tehát hatalmas a különbség.

– Mit kellene csinálni, hogy ez a helyzet megváltozzon? Hiszen az államkassza közben üres.

– Rövid távon nyilvánvalóan nem lehet látványos eredményeket elérni, mert a magyar gazdaságnak súlyos strukturális problémái vannak. Mi olyan termékek gyártásával foglalkozunk, amelyekben nincsen magas hozzáadott érték. Például a mezőgazdasági munkásaink ugyanolyan szorgalmasak, mint egy osztrák vagy egy olasz, mégis az a szomorú tény, hogy az általuk teljes munkaidőre átszámított nemzeti jövedelemtermelés 2024-ben nem volt több, mint 23 ezer euró. Miközben egy belga mezőgazdasági munkás 55 ezer eurót termel meg. A hollandok pedig, akik egyébként világelsők, közel 100 ezer eurónyi értéket termelnek egy évben. Akárhogy is nézzük, ez brutális különbség. Márpedig a munkatermelékenységtől nem lehet független bérpolitikát folytatni. Olyan nincs, mint ahogy az Orbán-kormány akarja, hogy voluntarista módon emeljük a minimálbért.

Ha nincsen mögötte értékteremtés, akkor az a béremelés semmi mást nem eredményez, csak plusz inflációt, mert utána mindig inflációval kell elvenni a meg nem termelt értéket.

Tehát lehet, hogy Magyarországon az emberek értékteremtő képessége elméletben megvan, de olyan tevékenységekkel foglalkoznak, amelyekben ez a hozzáadott érték azért kicsi, mert maga a tevékenység természete olyan, hogy ott nagy hozzáadott értéket nem lehet előállítani.

– Mit tud ez ellen tenni a kormány és mit a vállalkozók?

– Teljesen rossz politikai irány a munkaalapú társadalom. Behoztak,

becsábítottak az országba eszméletlen mennyiségű ázsiai vállalkozást, olyanokat, amelyekben a magyaroknak csak a bérmunkájára van szükség.

Arra, hogy kreatív tevékenységet végezzenek, aminek magas a hozzáadott értéke, olyan ágazat Ázsiából nem jött be Magyarországra, és legyünk őszinték, az autógyárakkal is az a probléma, hogy annak is relatíve alacsony a hozzáadott értéktartalma. Ugyanakkor a pénzüggyel, informatikával, kutatás-fejlesztéssel, innovációval kapcsolatos tevékenységek teljesen elsorvadtak Magyarországon.

– De mégis, mit lehet rövid távon tenni?

– A legegyszerűbb az, hogy a kormány abbahagyja azt az elképesztő pazarlást és költekezést, amit nem produktív tevékenységhez kapcsolódóan ad a gazdaságnak, azon belül is elsősorban a NER vállalkozóknak. Az állami költekezés elképesztő mértékű. Egy példa: klasszikusan a stadionépítést emlegetik, de rengeteg pénzt visz folyamatosan a focicsapatok támogatása. Azaz a magyar állam, a magyar adófizetők pénzéből évente 5 millió eurót ad egy szlovák, ráadásul nem is felvidéki csapatnak, hanem valamilyen olyan szlovák klubnak, aminek meglepő módon magyar származású tulajdonosa van.

Ötmillió euró, akárhogy is nézzük, 2 milliárd forint. Csak egyetlen focicsapatnak évente!

De támogatjuk a horvát, a szerb, az erdélyi focicsapatokat is. Szép dolog, hogy ad egy ország, de legyünk őszinték, a gazdasági fejlettségünkhöz képest ezek a nagyvonalú támogatások elviszik a pénzt a magyar családok zsebéből. Ez az igazság.

– Ha ezeket a kifizetéseket megszüntetnénk, elegendő forrás lenne ahhoz, hogy érdemben csökkentsék mondjuk az áfát az élelmiszereken, és bizonyos különadókat kivezessenek?

– Igen.

– Hova lehet még tovább szegényedni?

– Az biztos, hogy a magyar gazdaság egészének fejlődését nem nagyon segíti elő, amikor Mészáros Lőrinc és haverjai már nem tudják, hogy milyen luxusjachtot vásároljanak, vagy éppen repülőt. Ez mind nem termelő tevékenység.

Simán csak föléli azt a jövedelmet, amihez cinkelt kártyák révén hozzájutott.

Ez csak egy ember, de mondhatnám a többi nagy ilyen potentátot, akiknek Dubajtól kezdve Marbelláig ott vannak az ingatlanjaik, például a Tiborcz nevűt, a nemzet vejét. Ingatlanspekulációval foglalkozik többek közt. 2023-ban Csehország egy főre jutó nemzeti jövedelemtermelése átlépte a 33 ezer eurót, Magyarországé megvan 22 ezer euró körül, vagyis 11 ezer euróval magasabb nemzeti jövedelmet termel Csehország, mint Magyarország. Mindkét ország közép-európai volt szocialista ország, és az Unióba történő belépésünkkor a csehek előnye Magyarországgal szemben százalékos arányban olyan 10 százalék körül volt, most ez 30 százalékra nőtt.

– Tegyük fel, hogy holnaptól mindent jól csinálnának. Mennyi idő kellene ahhoz, hogy ezt a leszakadásunkat ledolgozzuk?

– Körülbelül két évtized. 15–20 év.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az Orbán-rendszernek nincs visszaút” – Lakner Zoltán szerint a Fidesz felmondta a társadalommal kötött szerződését
Szerinte a rendszer régen túl van a zenitjén, ahová már soha, még egy választási győzelem esetén sem fog tudni visszatérni. Felvázolta a NER korszakolását, a jelenlegi időszakot orbáni pangásként jellemezte.


A Direkt36-nak adott interjú és videóvallomás után Szabó Bence története nemcsak megvilágosodást hozott, hanem a helyükre is tett dolgokat – ezzel a felütéssel kezdte Benyó Rita Lakner Zoltánnal a Partizán Elemző című műsorában folytatott beszélgetését.

Lakner a két párt közötti narratíva verseny elemzésével kezdett. Úgy véli, azok a kommunikációs magyarázatok működnek jobban, „amelyek ráerősítenek olyan benyomásokra, amelyekkel kapcsolatosan nem volt információ, tehát információs rések voltak”.

A videó másfél milliós nézettsége szerinte eldönti a narratívaversenyt, és bár ezt a tábort nagyrészt a már aktív ellenzékiek adják, kampányszempontból a Fidesznek akkor sem jó, ha a kormányra nézve kedvezőtlen benyomások megerősítést nyernek.

Lakner szerint Szabó Bence esetében a latban sokat nyom, hogy mindenki látja: személyes kockázatot vállal, feladja a hivatását és súlyos megtorlásnak teszi ki magát. „És én azt gondolom, hogy ez egy olyan erkölcsi horgonya az ő történetének, amivel szemben – persze – le lehet fényképezni, nem tudom én, a TISZA Párt informatikusait” – fogalmazott.

Az elemző szerint a mostani információszivárgások, mint a V-Híd pénzmozgásai vagy Szabó Bence vallomása, azt mutatják, hogy a rendszeren repedések vannak. Felidézte, hogy Unger Anna már 2023-ban arról beszélt, hogy a gazdasági krízis és a pénzforrások szűkülése miatt a rendszeren belüli szereplők elkezdenek másként gondolkodni, vagy azért, mert már nem jut nekik a pénzből, vagy azért, mert az erkölcsi érzékük nem bír el bizonyos parancsokat.

„És igazából ezek a lehetőségek, amikre Unger Anna – mondom – 2023-ban már rámutatott mint elméleti lehetőségekre, ezek alá így beúszott a történelem” – mondta. Lakner szerint az is a rendszer repedezését mutatja, hogy a titkosszolgálatok és a nyomozó hatóságok mintha egymás ellen dolgoznának, vagy legalábbis az egyik használni próbálná a másikat.

A kormány narratívájával kapcsolatban, miszerint ukrán kémek férkőztek a TISZA Párt közelébe, Lakner Zoltán feltette a kérdést: „mégis mit árul el az a magyar államról, a kormányzatról, a szolgálatoknak az állapotáról, hogyha igaz lenne az, hogy minden bokor alatt van egy ukrán kém?” Hozzátette, a kormányinfóról kitiltott újságírók kérdései is pont azokra az ellentmondásokra világítanak rá, hogy ha valóban kémekről van szó, az állam miért nem akadályozta meg a beépülésüket.

Lakner Zoltán egy sajátos NER-korszakolást is felvázolt. Szerinte 2010 és 2015 között zajlott a rendszer kiépülése, 2015 és 2022 között volt a zenit, a csúcskorszak, 2022 óta pedig egyfajta „orbáni pangás” tapasztalható.

„Tehát van egy ilyen elhúzódó agónia: egy nagyon erős, tehát a hatalmi pozíciókat szilárdan a kezében tartó rendszer (…), amely azonban nem képes azt a társadalmi szerződést teljesíteni, ami hát valami olyasmi: mi rengeteg pénzt elveszünk, és korlátozzuk a szabadságot, de nektek is jut annyi, hogy érezzétek a hétköznapok gyarapodását” – fejtette ki. Ezt a szerződést a Fidesz 2022 után egyoldalúan felmondta, amihez a kegyelmi botrány erkölcsi megrázkódtatása is hozzájött.

„Ebben az értelemben szerintem az Orbán-rendszernek nincs visszaútja. Tehát lehet egy választási győzelem esetén még így hosszabbítgatni ezeket az egyeneseket, de a zenit korszakába nincsen visszatérés” – állította. Ha a Fidesz hatalmon marad, szerinte a 2022-es megszorítások „kutyafüle” lesznek ahhoz képest, ami az országra vár. Ha viszont a Fidesz elveszíti a választást, a mostani szivárgások sokszorosára számít. „Akkor tényleg csontvázak zuhannának ki tömegesen a szekrényekből” – vélekedett.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól szólva Lakner kiemelte, hogy a külügyminiszter először álhírnek nevezte a Washington Post értesülését, majd arról beszélt, miért ne lenne normális, hogy Szergej Lavrovval egyeztet. Az elemző nonszensznek tartja azt az érvelést, hogy az uniós tanácsüléseken nincsenek biztonsági intézkedések, és bárki ki-be járkálhat. A probléma szerinte az, hogy egy ellenérdekelt fél valós időben kap tájékoztatást, és felmerül a kérdés, hogy ez a kommunikáció egy- vagy kétoldalú-e. A rezsicsökkentés és az orosz gáz kapcsolatáról azt mondta, nem tudjuk, mennyiért vesszük a gázt, de a szakmai konszenzus szerint valószínűleg világpiaci áron.

A kampány fő témáiról szólva Lakner azt mondta, a kormány részéről kényszer, hogy szinte kizárólag a háborúról beszél, mert a gazdasági sikerekkel és a jóléti ígéretekkel már nem tud kampányolni. Ezzel szemben a kampánynak van egy másik, a médiában kevésbé látható szintje: az országjárások.

„Valójában a magyar politikának ez a legnagyobb innovációja az elmúlt két évben, hogy – most ez iszonyú triviálisan fog hangzani – de, tudod, Magyarországon ez egészen újdonság: a politikusok elkezdtek találkozni a választópolgárral” – mondta.

Szerinte Magyar Péter gyűlésein a szakpolitikai témák is jelen vannak, és emlékezteti az embereket, miért mentek el oda. Lakner szerint Magyar Péter narratívája – Európai Unió vagy Oroszország – politikailag jól működik, mert „az EU, meg a nyugat, meg Európa: az népszerű dolog Magyarországon”.

A Medián legfrissebb felméréséről, amely a TISZA Párt hatalmas előnyét mutatja, Lakner Zoltán azt mondta, a most döntő választók egy része valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy nem kérnek újabb négy év Orbán Viktorból. Emellett szerinte egy „abszolút prognosztizálható folyamat” zajlik: a kisebb pártok szavazói a rendszerváltás reményében átpártolnak a TISZA Párt-hoz.

A 2010-es hangulathoz képest tapasztalható különbséget az autokratikus környezettel magyarázza. „Egyszerűen nehéz elhinni 16 év után, és – a „angol kémeket” utoljára tényleg Rákosi Mátyás emlegetett ilyen sűrűséggel ebben az országban”

– fogalmazott.

A felmérés hihetőségét firtató kérdésre azt válaszolta, a Mediánnak 35 éves múltja van, és a legtöbb választáson az ő adataik álltak legközelebb a valósághoz. Ráadásul a most mért egymillió fős különbség a TISZA és a Fidesz között nem sci-fi egy olyan ciklus után, ahol nulla volt a gazdasági növekedés, inflációs sokk és morális megrázkódtatás érte az országot.

„Mi a fenétől lenne népszerű a kormány, hogyha ezeket a dolgokat egymás mellé teszem?”

– tette fel a kérdést.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók és a szavazatvásárlás témájában Lakner óvatosságra intett. Szerinte a magasabb organikus részvétel hígíthatja a megvásárolt szavazatok arányát. A rejtőzködő fideszesekről szóló elméletet legendának nevezte. „Én nem nagyon látom magam előtt azt, hogy 16 év hatalom után a fideszes szavazók most így összehúzták magukat és megrettentek” – mondta. Hivatkozott Kovács Imre szociológusra, aki szerint a helyi véleményvezérek „átdobták a váltót”, ami megnehezítheti a Fidesz mozgósítását.

Lakner üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy a választást esetleg elcsalják: „Ha valakinek mondjuk csalás-aggodalma van, (…) egy dologban lehet bízni: hogy egy olyan erős választói akaratot kell megfogalmazni, amit nem lehet felülírni.”

A visszalépő ellenzéki jelöltekről azt mondta, a választási matematika egyértelmű. „Ha ő úgy gondolja, hogy létezik valami fifikás matematika, amivel lehetséges az, hogy szavazatmegosztással vagy valamilyen okossággal úgy tudja a Fidesz távozását a hatalomból megoldani, hogy közben az ellenzéki szavazatkoncentrációt nem gyengíti, akkor viszont sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen nincsen” – jelentette ki.

A győzteskompenzáció miatt minden olyan helyzet, ahol nem a legerősebb ellenzéki jelölt nyer, szavazatveszteséget okoz az ellenzéki oldalnak. Szerinte azok a politikusok, akik visszaléptek, racionális döntést hoztak, mert felismerték: „hogyha ő bármikor politikus akar lenni ebben az országban, ahhoz most hátra kell lépni”.

Végezetül a választókat érő mentális terhelésről szólva Lakner azt tanácsolta, senki ne hagyja, hogy a történtek elvegyék a kedvét a szavazástól, mert az a legerősebb eszköz. Azt javasolta, hogy az emberek beszélgessenek egymással, alkossanak közösségeket, mert a kormánykritikus közvélemény egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. „Ezt a nagyon súlyos mentális pressziót, ami alatt mindannyian vagyunk (…), azzal tudjuk kioldani, hogy nem maradunk egyedül” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Szedjük össze a fideszes verőembereket, névvel, arccal!
A biztonságpolitikai szakértő a nyilvánossághoz fordult segítségért, hogy azonosítsák azokat, akik ellenzéki tüntetőkkel erőszakoskodnak. Szerinte a nyilvánosság ereje megállíthatja a további bűncselekményeket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 29.



Rácz András biztonságpolitikai szakértő a Facebookon tett közzé egy felhívást, amelyben arra kéri követőit, hogy gyűjtsék össze „a fideszes verőembereket, névvel, arccal”. Bejegyzésében kifejti, hogy a jelenség ukrán mintára épül, ahol az ilyen embereket tituskiknak nevezik.

A szakértő szerint a posztszovjet térségben tituskinak hívják a politikai célra felbérelhető, jellemzően ellenzéki tüntetők ellen bevethető, kormányközeli verőembereket. Az elnevezés egy Vadim Titusko nevű ukrán MMA-harcostól ered, aki 2013-ban részt vett újságírók megverésében. Rácz leírása szerint a 2013–2014-es ukrajnai forradalom alatt a tituskik jellemzően olyasmiket csináltak, hogy „beszivárogtak békés ellenzéki tüntetésekre, erőszakoskodni kezdek, ezzel ürügyet adva a rendőrségnek, hogy szétverhesse a tömeget, sokszor ők maguk is nekiestek az ellenzéki újságíróknak, aktivistáknak, politikusoknak, jellemző módszerük volt, hogy nem a tüntetésen, hanem a demonstrációhoz közeli utcákon kapták el és verték meg a hazafelé tartó ellenzékieket, többnyire teljesen véletlenszerűen kiválasztott, civil embereket

autókból is rángattak ki és vertek meg embereket.”

Rácz András szerint most az látszik, hogy Magyarországon is feltűnnek ilyen csoportok. Úgy fogalmaz,

„rejtélyes, fekete ruhás, igen izmos emberekek akadályozzák az Orbán Viktor ellen tüntetőket”, és példaként említi a győri, veszprémi és péceli eseményeket.

Állítása szerint előfordult, hogy a tiltakozóktól elvették a tábláikat, amit rablásnak minősít, akadályozták a mozgásukat, ami szerinte a személyi szabadság korlátozása, és volt, akit meg is ütöttek, ami testi sértés. A szakértő szerint a rendőrség ezekben az esetekben „valahogy épp nem ér rá”. A független sajtó munkájára hivatkozva több nevet is felsorol azok közül, akik állítása szerint feltűntek a fekete ruhások között.

A posztban arra kéri az olvasókat, hogy gyűjtsék össze az összes ilyen embert. Azt kéri, hogy aki felismer valakit, küldje el az illető nevét és egy nyilvános forrást, ami igazolja a személyazonosságát. A célja ezzel az, hogy

„a nyilvánosság erejével, azzal, hogy kitesszük őket a fényre, megakadályozzuk - vagy legalább csökkentsük az esélyét - , hogy erőszakosan lépjenek fel békés emberekkel szemben”.

Rácz ír arról is, hogy tart a lehetséges következményektől. „Nyilván fel fog vetődni a kérdés, hogy nem félek-e, hogy megtalálnak és akkor majd »megnézhetem magam«. Nos, a válasz az, hogy dehogynem, természetesen félek. [...] Ahhoz persze épp elég hosszú harcművészeti múltam van, hogy tudjam: nem racionális abban reménykedni, hogy nálam húsz-huszonöt évvel fiatalabb, erős, fitt bunyósok ellen tudnék győzni. Nem tervezem olcsón adni a bőrömet, de a végeredmény ettől még nem lesz kérdéses. Ha meg akarnak verni, akkor meg fognak verni. Ez van.”

Mégis úgy gondolja, ezt meg kell csinálnia „magamért, magunkért, minden jóakaratú, a NER leváltását akaró emberért. És legfőképpen a szabadságért”. Sőt, állítása szerint azokért a fiatalemberekért is cselekszik, akiket szerinte a rendszer erre használ, hogy megmentse őket attól, hogy valami jóvátehetetlent tegyenek.

„Úgyhogy, némiképp paradox módon, azért is kell összeszedni őket névvel-arccal, hogy aztán ők azt mondhassák az őket menedzselő Adolfoknak, Bertalanoknak, hogy »Főnök, ezt én nem csinálom, kint van az arcom, tudnak rólam mindent«... és ezzel megmenthessük őket attól, hogy valami jóvátehetetlent csináljanak. Megmenthessük őket attól, hogy évtizedeket töltsenek börtönben, ha valami félresikerül...”

A bejegyzés végén hangsúlyozza, hogy kizárólag nyilvános, igazolható információkat, linkeket és fotókat kér, mivel a fekete ruhásoknak is vannak személyiségi jogaik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.


A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

Link másolása
KÖVESS MINKET: