Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy Európa nem fog egy közös hadsereget létrehozni, még az orosz fenyegetés árnyékában sem. Erről szombat este beszélt a lengyel állami televízióban adott interjújában.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nem sokkal korábban szólította fel az európai országokat arra, hogy hozzanak létre egy egységes hadsereget. Szerinte a kontinens már nem bízhat teljes mértékben az Egyesült Államok védelmében, és Washington tiszteletét csak egy erős, saját katonai erővel nyerhetné el.
Sikorskit arról kérdezték, mit gondol a közös európai hadsereg ötletéről.
„Óvatosnak kell lennünk ezzel a fogalommal, mert mindenki mást ért alatta” – mondta. „Ha a nemzeti hadseregek egyesítésére gondolunk, az nem fog megvalósulni. De mindig is támogattam, hogy Európa, az Európai Unió fejlessze a saját védelmi képességeit.”
Hozzátette, hogy az Európai Unió már dolgozik egy megerősített dandár létrehozásán. „Ha az Egyesült Államok azt akarja, hogy fokozzuk a védelmi kiadásainkat, akkor ennek nemzeti, NATO-s és uniós szinten is meg kell jelennie. Fontosnak tartom, hogy az EU támogassa a védelmi ipar fejlesztését, növelje a kapacitásainkat, és egy valóban európai erőt hozzon létre” – fejtette ki.
A lengyel külügyminiszter arról is beszélt, hogy
nem tervezik lengyel csapatok küldését Ukrajnába. „Ez nem jöhet szóba, mert Lengyelország elsődleges kötelessége a NATO keleti szárnyának, vagyis saját területének védelme”
– hangsúlyozta.
Sikorski szavai rávilágítanak arra, hogy bár elutasítja a nemzeti hadseregek egyesítését, teljes mértékben támogatja az európai védelmi ipar fejlesztését és az EU katonai kapacitásainak megerősítését.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy Európa nem fog egy közös hadsereget létrehozni, még az orosz fenyegetés árnyékában sem. Erről szombat este beszélt a lengyel állami televízióban adott interjújában.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nem sokkal korábban szólította fel az európai országokat arra, hogy hozzanak létre egy egységes hadsereget. Szerinte a kontinens már nem bízhat teljes mértékben az Egyesült Államok védelmében, és Washington tiszteletét csak egy erős, saját katonai erővel nyerhetné el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter reagált Orbán posztjára: Orbán Viktor ismét hazudik, a magyargyűlölő román elnökjelölt pártjával tervez szavazni az EP-ben
A miniszterelnök szerint: „Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész”.
Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"
A miniszterelnök posztjára hamarosan Magyar Péter is reagált. Szintén a közösségi oldalán írta meg, hogy:
"Orbán Viktor ismét hazudik. Az Európai Parlament nem Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltásáról szavaz holnap, hanem a teljes Európai Bizottság és ezzel együtt az Orbán által jelölt magyar biztos esetleges megbuktatásáról is. A bizalmatlansági indítvány egyik szerzője a magyargyűlölő bukott román elnökjelölt pártja, az AUR".
Majd hozzátette: "Ursula von der Leyent nem a TISZA Párt, hanem Orbán Viktor jelölte az Európai Bizottság élére. És
a Fidesz most sem volt annyira bátor, hogy aláírja a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt, hanem mint egy toporzékoló gyáva kisgyerek, inkább csak mások háta mögül dobálja a kavicsokat a vízbe."
A politikus szerint pártja egyetért azzal, hogy "lehetne jobb és kompetensebb vezetése az Európai Uniónak, ugyanakkor,
semmilyen körülmények között sem fog együtt szavazni a magyargyűlölő román elnökjelölt, George Simion pártjával, az AUR-ral. Orbán Viktor éppen ezt tervezi tenni.
Ha már a múltkor az erdélyi és partiumi magyaroknak köszönhetően Romániában elbukott az oroszpárti, magyar sírokon ugráló magyargyűlölő politikus, akkor Orbán most az Európai Parlamentben akarja megtámogatni a javaslatát.
De mi is köti össze Orbán Viktort és a magyargyűlölő George Simiont? Erről majd holnap" - ígérte posztjában, amelyhez Oebán X-es bejegyzésének képéhez hasonló illusztrációt tett ki.
A kép vélhetően nem véletlen - A miniszterelnöknek hasonló módon üzent korábban az Európai Néppárt európai parlamenti-képviselőcsoportja. Von der Leyen pártcsaládjának frakciója tavaly tette ki az „ideje távozni” feliratú képet Orbánról.
Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"
Az X-en pedig egy képet osztott meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.
A WHO adatai szerint az XFG június 22-ig összesen 38 országban jelent meg,
és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.
Délkelet-Ázsiában különösen jelentős a növekedés: május 5. és május 26. között 17,3 százalékról 68,7 százalékra emelkedett az XFG aránya. Európában ugyanebben az időszakban 10,6 százalékról 16,7 százalékra nőtt, Amerikában pedig 7,8 százalékról 26,5 százalékra.
Az Egyesült Királyságban a variáns június végére az angliai esetek 30 százalékát tette ki – írta meg a The Independent. Az ottani egészségügyi hatóságok továbbra is nyomon követik az új törzsek terjedését.
„Normális, hogy a vírusok idővel mutálódnak és változnak” – mondta Dr. Alex Allen, az UKHSA epidemiológiai tanácsadója.
Az XFG a WHO szerint a korábbi LF.7 és LP.8.1.2 variánsok keveréke. Az első mintát január 27-én vették. A szervezet „alacsonynak” minősítette az új variáns kockázatát, és közölték: a jelenlegi adatok nem utalnak arra, hogy az XFG súlyosabb betegséget vagy több halálesetet okozna, mint a többi ismert variáns.
Dr. Kaywaan Khan háziorvos azt mondta,
a variáns egyik legjellemzőbb tünete a rekedtség, amit érdes vagy karcos hang kísér. A tünetek általában „enyhék vagy közepesek”.
A szakértők hangsúlyozták, hogy az új törzs nem tűnik veszélyesebbnek a korábbiaknál, és a jelenlegi Covid-vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos lefolyás ellen.
A WHO szerint a variáns terjedésének mértékét nehéz pontosan meghatározni, mert a tesztelések száma világszerte jelentősen csökkent a járvány csúcspontjához képest.
Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.
A WHO adatai szerint az XFG június 22-ig összesen 38 országban jelent meg,
és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagyot kasználhatnak az új hitellel azok, akiknek magas a jövedelme
A szakemberek számítása szerint több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén az, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát. Elárulták azt is, hogyan.
A kormány bejelentése szerint új, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelt kaphat az, aki első lakásához kéri a pénzt. Ez mintegy harmada a piaci kostrukciójú hiteleknek. Tíz százalék önerőt kérnek, és az ingatlan értéke 100 millió forint alatt kell legyen. Ősztől bárki kérheti a kedvezményes hitelt.
A hitelt 25 évre lehet felvenni, és a végén kb. 71 milliót kell visszafizetni. De ha van ennyi pénze, akkor azt állampapírba téve 228 milliót kaphat a végén kézhez azonos futamidő alatt. Azaz több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát (feltéve, ha a feltételek nem változnak) - a Bankmonitor számítása szerint.
Ha tehát a kamattámogatott konstrukciót felveszi, és a megtakarítását inkább államkötvénybe fekteti, az megnégyszerezheti vagyonát az adófizetők pénzén.
Az RTL Híradó által kérdezett szakértő szerint azok járhatnak jól, akiknek magas a fizetése, és amúgy is tehetősek. A maximális összeg havi törlesztő összegét ugyanis csak az tudja bevállani, aki az átlag felett keres - mondta.
A kormány bejelentése szerint új, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelt kaphat az, aki első lakásához kéri a pénzt. Ez mintegy harmada a piaci kostrukciójú hiteleknek. Tíz százalék önerőt kérnek, és az ingatlan értéke 100 millió forint alatt kell legyen. Ősztől bárki kérheti a kedvezményes hitelt.
A hitelt 25 évre lehet felvenni, és a végén kb. 71 milliót kell visszafizetni. De ha van ennyi pénze, akkor azt állampapírba téve 228 milliót kaphat a végén kézhez azonos futamidő alatt. Azaz több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát (feltéve, ha a feltételek nem változnak) - a Bankmonitor számítása szerint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.
A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".
A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.
A kétmillió forint feletti összeg ugyanis
- az orvosok egy kisebb részének (10.653 fő)
- összes állásából és
- rendes munkaidőn felüli plusz munkájából (orvoshiány!),
- a szakmai, veszélyességi és egyéb pótlékokat is beleszámolva keletkezett
- bruttó összeget jelenti,
aminek nincs köze az orvosok átlagbéréhez - közölte a MOK.
Az államtitkár által küldöttek alapján a valódi orvosi átlagbér:
- heti 40 órás munkáért bruttó 1.513.606, azaz kb. nettó 1 millió forint átlagbért kapnak a kollégák. Ez az összeg pedig a rendkívül kedvezőtlen, elöregedett korfából adódik - tették hozzá.
- a fiatal orvosok pályájuk első öt évében nettó 450-570 ezer forintot keresnek. A hétvégi és éjszakai ügyeleti munkáért orvosaink órabére nettó 3000-6000 Ft.
"A Kamara véleménye szerint az egészségügyi vezetés feladata olyan bér- és munkakörülmények megteremtése, ami az ország lakosai számára biztosítja a megfelelő ellátáshoz szükséges orvosi - és szakdolgozói - létszámot. Hiteles informálásra van szükség, mert propagandával nem lehet eredményesen felvenni a versenyt a külföldi állásajánlatokkal vagy a hazai magánszektorral" - írták végül.
A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.
A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".
A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
