SZEMPONT

Pont úgy működnek az új tanodák, amitől óva intették őket

Az új tanodák nagy része iskolák mellett működik, ha mégsem, akkor is az adott településen lévő iskola pedagógusai dolgoznak benne.

Neuberger Eszter, Abcúg - szmo.hu
2018. január 25.

Másfél év telt el azóta, hogy kihirdették az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményeit. Akkor több tucat új tanoda létrehozására kaptak támogatást a tanodás színtéren addig ismeretlen szervezetek, az ezzel párhuzamosan támogatás nélkül hagyott régiek nagy felháborodására. Az új tanodák nagy része iskolák mellett működik, ha mégsem, akkor is az adott településen lévő iskola pedagógusai dolgoznak benne. Pedig pont ettől intett óva több, tanodákkal foglalkozó kutató szakember, akik attól féltek: a tanodából, mint informális, civil pedagógiai műhelyből végül nem marad több, mint egy speciális napközi.

2016 szeptemberében, a kihirdetés tervezett időpontjához képest fél éves késéssel végre megszülettek az Emberi Erőforrások Minisztériuma kifejezetten a tanodák támogatására kiírt EFOP pályázatának eredményei.

Az eredmények azonban akkor gyakorlatilag sokkolták a tanodás világ nagy részét: számos olyan nagy múltú, rutinos szervezetnek bukott el ugyanis a pályázata, amelyek évek óta sikeresen üzemeltették tanodáikat.

Bár aztán az ügy sajtóvisszhangjának köszönhetően az Emberi Erőforrások Minisztériuma újabb pályázatot írt ki a témában, ahol már az előző körben elutasított régi tanodák is forráshoz jutottak, a pályázat eredményei közben csúnyán megosztották a tanodásokat.

Ha ők igen, mi miért nem?

Feszültség alakult ki a mellőzött régi és az újonnan tanodát indító szervezetek között. A több, jó hírnevű tanodát is a tagjai között tudó tanodás ernyőszervezet, a TanodaPlatform többször is – például a pályázat eredményeit értékelő tanulmányában – hangsúlyozta: a szakmaiságot és a tanodamozgalom alapelveit látja veszélyeztetve azzal, hogy a sok, régóta sikeresen működő tanoda helyett e téren tapasztalatlan szervezeteket támogat inkább a kormány.

Kifogásolták például, hogy a nyertes szervezetek között sok, iskolához tartozó alapítvány van, pedig a tanodák pont az iskola hiányosságainak ellensúlyozására jöttek létre először a kétezres évek közepén. Arról, hogy mi lehet a baj azzal, ha iskolák veszik a kezükbe a tanodák működtetését, ebben az Abcúg-cikkben olvashat bővebben.

Az pedig még nagyobb nemtetszést váltott ki a régi tanodások körében, hogy a református és a görögkatolikus egyház olyan településeken indíthatott tanodákat, ahol korábban épp ők idézték elő a főként roma, hátrányos helyzetű gyerekek szegregációját, azzal, hogy saját iskolát nyitottak a már működő állami intézmény mellé. Egy ilyen esetről pedig itt írt korábban az Abcúg.

Az említett értékelésben pedig az az aggodalom is megjelent, hogy a nyertes pályázók egy része csak nyereségvadászatból indult el a pályázaton, ezért nem is működtetnek majd érdemben tanodát.

A pályázat eredményeinek kihirdetése óta eltelt több mint egy és negyed év, a tanodapályázaton első alkalommal nyert tanodák pedig nagyjából egy éve, 2017 januárjában kezdték meg működésüket a két évre szóló, 2019 januárjáig elkölthető 30 millió forintos EU-s támogatásból.

Szerettük volna megtudni, hogyan reagálnak a felsorolt aggályokra, és hogyan működnek az újonc tanodák, ezért megkerestünk több szervezetet az először nyertes pályázók közül.

Szerintük jobb, ha benne van az iskola

“A tanodamozgalom azért jött létre és szélesedett ki, mert a közoktatás képtelen a hátrányos helyzetű, illetve a cigány/roma tanulók többsége számára megfelelő oktatási minőséget nyújtani, hátrányaikat kompenzálni. Ezért

érthetetlen, hogy a korábbi tanodapályázatokkal ellentétben miért pályázhattak és nyerhettek tanodaforrásokat ekkora mértékben iskolák, kollégiumok, iskolákhoz kötődő alapítványok.

Egy rendszer hibáit orvosló kezdeményezést értelmetlen és pazarló a diszfunkcionális rendszer szereplőivel feltölteni.”

– fogalmaz a TanodaPlatform jelentése. A megkérdezett újonc tanodák vezetői azonban máshogy vélekednek.

“Több helyről hallottuk mi is, hogy nem szerencsés, ha egy iskolával összefonódva működik a tanoda, de mi ennek több előnyét látjuk, mint hátrányát. Az iskolai nehézségeik és erősségeik, illetve az aktuális feladataik teljes ismeretében tudnak igazán személyre szabottan segíteni a diákoknak a tanodás pedagógusok”

– magyarázta az Abcúgnak Farkas József, aki az egyik nyertes, a Szántói Gazdász Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az alapítvány a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújszántón, a helyi Barczay János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola tehetséges tanulóinak ösztöndíjas segítésére jött létre még a 90-es években.

A nyertes pályázat nyomán tavaly januárban elindult tanodában viszont az iskola “leghátrányosabb helyzetű” diákjaival foglalkoznak iskolaidőn kívül a szakközépiskola tanárai. Az abaújszántóihoz hasonlóan a legtöbb megkérdezett új tanodában is a helyi iskola tanárai dolgoznak a tanodában.

Egy kivétel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszabercel, ahol a nyíregyházai Lippai János Mezőgazdasági Szakgimnázium és Szakiskola helyi tagiskolája mellett indult tanoda. Itt ugyanis nem az iskola tanárai, hanem az iskola titkársági alkalmazottai foglalkoznak a diákokkal, egyszerűen, mert nekik fért bele időben és energiában ez a plusz munka. “A tanodás személyzet megszervezése volt az egyik legnagyobb nehézség a tanoda elindításában” – fogalmazott Tóth Pál, a pályázó Agrárifjúságért Alapítvány titkára.

Nem a tantárgyi segítségnyújtás az igazán hangsúlyos

Az új tanodásokkal folytatott beszélgetésekből az is kiderült, hogy nem is igazán a tantárgyi fejlesztés van a tevékenységük középpontjában.

A Nógrád megyei Szécsényben működő Liget Lovasudvar nevű lovarda-lovasiskola saját egyesületén, az Igaz Lóbarátok és Jóbarátok Diáksport Közhasznú Egyesületen keresztül pályázott és nyert a tanodapályázaton.

A lovardát üzemeltető házaspár Véghné Turányi Éva és férje az egyik szécsényi iskola tanárai, és a tanoda is az iskola egyik termében működik, heti három nap van foglalkozás. Az gyerekek iskolai felzárkóztatása azonban csak egy része a tanodai életnek.

“Mivel jó kapcsolatunk van helyi vállalkozókkal, a gyerekek több szakmával is megismerkedhettek már az elmúlt egy évben: az állattenyésztéssel, ezen belül a lótenyésztéssel, vagy a cukrász, a pék munkájával”

– magyarázta Véghné Turányi Éva, majd hozzátette: a tanodások rendszeresen járhatnak a lovardába, és térítésmentesen lovagolni is tanulhatnak.

Számít a helyszínválasztás

A tanodapályázatban 30 gyerek tanodai foglalkoztatását kellett vállalniuk a pályázó szervezeteknek, Farkas József, az abaújszántói tanoda vezetője szerint minimum 60 százalékuk kellett, hogy hátrányos helyzetű gyerek legyen.

A heti háromszori tanulmányi segítségnyújtás elindításához a legtöbb tanoda a Szegedi Tudományegyetemen kifejlesztett szintfelmérő feladatsort használta.

“Az úgynevezett bemeneti kérdőívet számítógépen, az oktatási (OM) azonosítójukkal belépve csinálták a gyerekek, ezek alapján kellett egyéni fejlesztési tervet készíteni a tanodában velük foglalkozó pedagógusoknak”

– magyarázta az Abcúgnak Tóth Kálmánné Nagy Brigitta, aki a Pest megyei Váchoz közeli Bujákon látja el a 2017 januárjában indult helyi tanoda adminisztrációs feladatait. A diákok a helyi Szentgyörgyi Albert Általános Iskolából érkeznek.

“Az iskolával való napi kapcsolat kulcsfontosságú a munkánkban, de a tanodai foglalkozások helyszínének megválasztásával is szerettük volna hangsúlyozni, hogy a tanoda nem az iskola meghosszabbítása”

– magyarázta Nagy Brigitta, miért a falu művelődési házának közösségi helyiségében működik a tanoda.

Ilyen szempontból azonban inkább kivétel a bujáki tanoda, az általunk megkeresett szervezetek többsége az iskolában működteti a tanodáját.

Mi ezzel a probléma?

A megkérdezett tanodák egytől egyig olyan helyeken indultak, ahol a hátrányos helyzetű, az iskolában különböző nehézségekkel küzdő diákokhoz nem szól más, hasonló program, ezért esélyteremtő szerepük vitathatatlan. A megkérdezett tanodák több, olyan szabadidős tevékenységet biztosíthatnak az elnyert pénzből a hozzájuk járó gyerekeknek, amit egyébként nem lenne lehetőségük kipróbálni.

A probléma nem is ezzel, hanem az intézményesüléssel, az iskolák és az iskolai pedagógusok fokozott szerepvállalásával van

az Abcúgnak korábban nyilatkozó, a tanodamozgalommal foglalkozó oktatáskutató, Németh Szilvia szerint.

“A tanodákra jellemző bizalmi légkört nagyon nehéz ugyanannak az iskolának megteremteni, ahol napközben nagy létszámú osztályokban, a hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozáshoz nem értő, és emiatt frusztrált tanárokkal tanul a diák” – mondta a szociológus, aki szerint sem a szülők, sem a gyerekek nem fognak elvonatkoztatni attól, hogy iskolában vannak, még akkor sem, hogyha nem pont ugyanazok a pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel az iskolai tanodában, mint a tanórákon.

A kutató szerint, ha az iskolában működik a tanoda, akkor egyszerűen nem sokban különbözik egy napközitől. Azzal, hogy az iskola pedagógusai, sok esetben az iskola épületében tartják a foglalkozásokat, a tanoda épp azt a jellegzetességét veszti el, hogy a foglalkozásokon a gyerekek egy, az iskolainál sokkal kötetlenebb, bizalmasabb környezetben, más pedagógiai szemléletű, személyre szabott fejlesztést kaphatnak.

A növekvő állami szerepvállalás és a tanodának az a fajta intézményesülése, amiről az iskolák szélesebb körű bevonása és az egységes szintfelmérő bevezetése is árulkodik, Németh Szilvia szerint a civil vonalat gyengíti tovább a tanodamozgalomban. Pedig a civil tanodák pont abban nagyon jók – mondta -, hogy motiválttá, érdekeltté teszik a gyerekeket a tanulásban, ami fontos kiegészítője a klasszikus iskolákban működő ‘külső-vezérelt” modellnek, ahol a tanár a tudás letéteményese, és a pedagógiai folyamatok irányítója.

“Zavarban éreztem magam”

A felvázolt szakmai törésvonalnak köszönhetően minimális a kommunikáció az új, és az említett civil vonalat képviselő régi tanodák között – ez a megkérdezett tanodásokkal folytatott beszélgetésekből is kiderült.

A Tokaji Gazdász Alapítvány a Tokaji Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium saját tanodájának megnyitásáért indult tanodapályázaton.”A beiskolázási körzetünk területén nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekek élnek” – magyarázta Hutkai Józsefné, az alapítvány elnöke és a tanoda szakmai vezetője, miért volt egyértelmű, hogy pályáznak tanoda indítására.

Hutkai Józsefné azonban arról is mesélt az Abcúgnak, hogy a kialakult helyzet miatt nem érezte túl komfortosan magát új tanodásként a pályázat eredményhirdetése utánra szervezett első tanodás szakmai fejtágítókon.

“Miskolcon voltam első alkalommal az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte tanodás tájékoztatón, akkor még egyetlen kezdő tanodásként. Még nem lehetett tudni, hogy lesz egy második kör a tanodapályázatban, úgyhogy az egész nap akörül forgott, hogy milyen botrányos döntések születtek a pályázaton. Érezhető volt a feszültség”

– magyarázta Hutkai Józsefné, majd hozzátette, kissé zavarban is érezte magát emiatt, ott ülve egyedüliként egy első nyertes pályázó szervezet képviseletében.

“Tapasztalatlanok vagyunk még ezen a területen, úgyhogy sokat kell tanulnunk, így persze szakmai kapcsolatban vagyunk régebb óta működő tanodákkal, de azért érezzük a pár lépés távolságot”

– tette hozzá Hutkainé.

Mit mond a TanodaPlatform?

“A második pályázati kör eredményhirdetése után kiderült, hogy a régi tanodák is visszatérhetnek a pályára. Ekkor eldöntöttük, hogy új lapot nyitunk, és aki tenni akar a tanodás színtéren, azt kollégának tekintjük. Nem szeretnénk csak az alapján megítélni egy szervezetet, hogy tapasztalat nélkül nyert forrást tanoda elindítására”

– mondta Szűcs Norbert, a TanodPlatform egyik alapítója, a Motiváció Műhely tanodáink szakmai vezetője az Abcúgnak. Szűcs ugyanakkor hozzátette: az elmúlt egy évben csak néhány új tanoda csatlakozott a TanodaPlatform hálózatához. Szerinte részben azért, mert rájuk sült a bélyeg, hogy erősen konfrontálódtak a kormánnyal az első tanodapályázat eredményei miatt.

Szűcs Norbert egy év távlatából is azt gondolja, jól reagált a TanodaPlatform akkor, amikor hangot adott a tapasztalt tanodások felháborodásának. A fentebb említett, az Oktatási Hivatal szervezte szakmai fórumokat pedig pont arra tartja jó alkalomnak, hogy a régi tanodák kapcsolatba kerülhessenek érdeklődő újakkal.

A következő nagy falat: a normatív finanszírozás

A tanodás világban most a legaktuálisabb téma, hogy mi biztosítja majd a jövőben, hogy ne kelljen finanszírozási okokból szünetelnie, vagy akár meg is szűnnie tanodáknak.

A jelenlegi támogatási rendszer legnagyobb problémája ugyanis, hogy a pályázatokkal finanszírozott időszakok nem fedik egymást, sokszor egy egész évre forrás nélkül maradnak a tanodák.

Hogy a finanszírozási foghíjak a gyerekekkel folytatott, nagy mértékben a bizalomra épülő munkát ne akadályozzák, felmerült, hogy állami normatív finanszírozás váltaná fel az EU-s projektalapút. Bár a TanodaPlatform és az Oktakási Hivatal közreműködésével elkészült erről szóló javaslatcsomag már egyeztetésre vár az Emberi Erőforrások Minisztériumában, Szűcs Norbert szerint az már csak a tavaszi országgyűlési választások után dől el, mi lesz a sorsa.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt mondta a munkásoknak a debreceni építésvezető, hogy nem jön vonat - de jött, ketten meghaltak, miután a szalagkorláthoz szorította őket a szerelvény

Vádat emelt az ügyészség az építésvezető ellen. A nyomozó hatóság szerint a férfi úgy küldte a munkásokat bejelentés nélkül a sínekhez, hogy a korábbi vágányzár már nem volt érvényben.

KÉK HÍREK

Elsüllyedt egy nő a Velencei-tó iszapjában, drámai mentés lett a vége

Egy 35 éves dunaújvárosi nőt kellett kimenteni a Velencei-tó iszapjából, miután elsüllyedt és nem tudott szabadulni. A segítségére egy szolgálatát épp befejező vízirendőr sietett, aki a szolgálati rádión hallotta a riasztást.

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.

M.M. / Fotó: ATV/YouTube - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Kapcsolódó

Magyar Péter elmondta, mikor születhet döntés a paksi turbinák újraindításáról

Csak akkor, ha a szükséges vízszint tartósan rendelkezésre áll, és több napra előre kizárható az újabb apadás. Azonban egyelőre az erőmű vízkivételi öblének vízszintje csak 4 centimétert emelkedett, a Dun főmedrében hiába mértek nagyobb értéket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.