prcikk: Politico: vészforgatókönyvekkel készül Orbán Viktor újabb győzelme esetére az Európai Unió | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Politico: vészforgatókönyvekkel készül Orbán Viktor újabb győzelme esetére az Európai Unió

A lap szerint az EU-ban már konkrét forgatókönyveket dolgoztak ki a magyar kormányfő esetleges újraválasztására. A lehetséges lépések között szerepel a szavazati jog felfüggesztése, a többsebességes Európa koncepciója, további uniós források visszatartása, sőt még a kizárás lehetősége is felmerült.


Az Európai Unióban vészforgatókönyveket készítenek arra az esetre, ha Orbán Viktor ismét választást nyer, és több tagállam is azt mérlegeli, hogyan lehetne Magyarország nélkül továbblépni – írja a Politico tíz uniós diplomatára hivatkozva. A felmerült ötletek között szerepel a szavazási szabályok megváltoztatása, további uniós források visszatartása, sőt, még a kizárás lehetősége is.

A feszültség azután hágott a tetőfokára, hogy Orbán Viktor legutóbb blokkolta az Ukrajnának szánt uniós hitelcsomagot. António Costa, az Európai Tanács elnöke akkor dühödten nyilatkozott az újságíróknak.

„Senki sem zsarolhatja meg az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja meg az európai intézményeket. Teljesen elfogadhatatlan, amit Magyarország csinál”

– mondta. A helyzetet tovább rontották azok a vádak, melyek szerint a magyar kormány a háború alatt végig kapcsolatot tartott fenn Moszkvával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig az uniós ülések szüneteiben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.

Ha Orbán Viktor nyer a következő választáson, „lekerülnek a kesztyűk”

– fogalmazott egy magas rangú uniós diplomata a Politicónak. Egy másik forrás szerint sokan úgy gondolják, hogy Magyarország átlépett egy vörös vonalat, és valamit tenni kell, de még nem világos, hogy pontosan mit.

Az egyik lehetőség a minősített többségi szavazás kiterjesztése olyan érzékeny területekre, mint a külpolitika vagy a költségvetés, ahol jelenleg egyhangú döntésre van szükség.

A módszer nem teljesen új, Olaf Scholz német kancellár korábban azt javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen ki kávézni, amíg a többi vezető dönt Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Egy diplomata szerint a gyorsabb reakcióképesség miatt van szükség a változásra. „Ez olyasmi, amit egyébként is szorgalmazunk, függetlenül Orbán konkrét esetétől: ha gyorsan akarsz reagálni, több minősített többséggel hozott döntésre van szükség” – mondta. Az egyhangúság elhagyása azonban komoly lépés lenne, mivel a közös cselekvés az unió egyik alapelve.

Felmerült a többsebességes Európa koncepciójának gyakoribb alkalmazása is, ahol a hajlandó országok kisebb csoportokban, rugalmasabban működnek együtt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogatja a megerősített együttműködés kiterjesztését. „Mindig az kell, hogy legyen a törekvésünk, hogy mind a 27 tagállam között megállapodásra jussunk. Ha azonban a haladás vagy az ambíció hiánya Európa versenyképességét vagy cselekvőképességét fenyegeti, nem szabad visszariadnunk a szerződésekben előirányzott lehetőségek alkalmazásától” – fogalmazott. Egy magas rangú diplomata szerint azonban ez a megoldás sem tökéletes, mert a legfontosabb döntések végül mégis visszakerülnek mind a 27 tagállam asztalára.

A harmadik opció a pénzügyi nyomás fokozása és a szabályok szigorúbb betartatása.

Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa szerint a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez. „Ez azt jelenti, hogy ha a jogállamiság megsértése történik, a kifizetések felfüggesztése vagy a finanszírozás blokkolása most már az asztalon van” – jelentette ki. Ugyanakkor az uniós pénzek visszatartása jogilag bonyolult, és egy diplomata szerint közvetlen kapcsolatot kell kimutatni a jogállamisági sérelmek és az uniós forrásokkal való visszaélés között.

Szóba került Magyarország szavazati jogának felfüggesztése is a 7-es cikkely alapján, amelyet az Európai Parlament már 2018-ban elindított.

Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminiszter szerint már a folyamat lebegtetése is nyomást gyakorol Budapestre. A szavazati jog megvonásához azonban a többi 26 tagállam egyhangú támogatása szükséges, amit Szlovákia várhatóan nem adna meg. „A 7-es cikkelyhez egyhangúság kell – ez nehéz lesz” – ismerte el egy forrás.

A legdrasztikusabb, egyben legkevésbé reális forgatókönyv Magyarország kizárása az unióból.

Ilyenre még soha nem volt példa, és a szerződések nem is tartalmaznak erre vonatkozó eljárást. Bár egy diplomata szerint az ötlet újra terjedni kezdett, hozzátette, hogy ez „nem reális, de jó felvetés”. Egy másik forrás szerint a kizárás nem is állna az EU érdekében. „Mihez kezdene Magyarország ebben az esetben? Oroszország vonzáskörzetébe kerülne” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Láttam, hogy ebből baj lesz” - Orbán Viktor a G-napról és Simicska Lajosról vallott Hajdú Péternek
A NER egyik legfontosabb szakításáról kérdez Hajdú Péter a Beköltözve című műsorának előzetesében, ahol ezúttal rendhagyó módon a miniszterelnökhöz látogat Felcsútra. Orbán Viktor elárulja, hogy egy idő után ő már számított arra, hogy Simicska Lajossal kötött barátsága véget érhet.


Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába. A műsor előzetese kedden került ki az internetre, aminek elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt. A videót a Blikk is szemlézte.

Az előzetesben felbukkan a miniszterelnök egyik esküvői fotója is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.

Ezután Hajdú Péter a 2015-ös G-napra kérdezett rá, amikor egy szövetség és egy barátság ment tönkre, amire szavai szerint senki sem számított.

„Engem leszámítva. Nekem nem volt döbbenetes” – reagált Orbán Viktor.

A miniszterelnök Simicska Lajosról szólva kifejtette:

„láttam, hogy ebből baj lesz, és előbb-utóbb ennek lehet valami durva, szimbolikus szakítása. És hát ismerve a barátomat, ez elég durvára és szimbolikusra sikerült”.

A műsorvezető azt is felvetette, hogy bár harcban állunk Brüsszellel, a magyar gazdaságnak szüksége lenne az uniós pénzekre, ezért nem lehetne-e elszívni a békepipát. Erre a kormányfőtől az a válasz érkezett:

„Az én taktikám nem a békepipa, hanem a tomahawk”.

A promó végén Hajdú Péter azt a kérdést teszi fel, hogy

ha csak a töredéke igaz annak, amit a volt Nemzeti Bank-elnök Matolcsy Györgyről és fiáról hallani, akkor hogyhogy nincsenek még börtönben.

Erre az előzetesben már nem érkezik válasz. A teljes beszélgetés csütörtökön 19 órától lesz látható a Frizbi TV Youtube-csatornáján.

Az előzetest itt láthatjátok:
A videó itt

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Buda Péter a Gundalf-ügyről: Ha kivizsgálás nélkül, büntetlenül eltűnik, az egy olyan seb, amiből a magyar demokrácia soha nem fog felgyógyulni
A 24.hu szakértőket kért arra, hogy vágjanak egy kis rendet a Tisza Párt körüli titkosszolgálati kavarás káoszában. Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója, viszont az ügyet soha nem fogják kivizsgálni, aminek Buda szerint végzetes következményei lehetnek a harmadik magyar köztársaságra nézve.


Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.

Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.

Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a hétfői interjú után két fő következtetés vonható le. Egyrészt úgy véli,

„az interjú a fiatal informatikussal kapcsolatos kémvádat nem tisztázta minden kétséget kizáróan, de nem is erősítette – sőt, valamelyest még gyengítette is”, mivel Gundalf egy sikeres poligráfos vizsgálatra hivatkozott.

A szakértő ugyanakkor kiemelte, érdemes átgondolni, hogy ha az informatikus dolgozott is idegen titkosszolgálatokkal, az feltehetően Ukrajna védelmében történt, nem pedig Magyarország ellen.

„Olyan vád, hogy Magyarország ellen kémkedett volna a fiatal, még a meghallgatás során sem hangzott el”

– vélekedik Buda Péter.

Másrészt szerinte erősödött az a hipotézis, hogy a Gundalf beszervezésével próbálkozó, Henry nevű személy magyar állami háttérrel dolgozhatott.

„Az interjú során sem szűnt meg az a rossz érzése az embernek, hogy a magyar állami hatóságok az ügynek ezt a második szálát nem akarják kivizsgálni” – mondta a szakértő, aki szerint ez azért lehet, mert „a magyar állam valamilyen szinten érintett ebben a kérdésben”.

Gundalf szavahihetőségével kapcsolatban Buda Péter óvatosságra intett, mondván: „Nyilvánvalóan nem kell és nem is szabad pusztán azért elfogadni valamit, mert valaki azt mondja, pláne akkor, hogyha gyakorlatilag azt állítja, hogy az előző alkalommal végig hazudott”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fiatalember állításai között vannak olyanok, mint a poligráfos vizsgálat ténye és eredménye, amelyek állami szervek segítségével könnyen ellenőrizhetőek lennének.

A szakértő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem lett volna szabad manipulált felvételeket nyilvánosságra hoznia, amíg nem tudja egzakt módon bizonyítani az állításait. Véleménye szerint a döntés a videó közzétételéről nem szakmai, hanem politikai szinten született, majd hozzátette: „Kizártnak tartom, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ne tiltakoztak volna kézzel-lábbal ez ellen”.

Az ügy dekonspirálódása miatt a szakmai eljárásnak gyakorlatilag vége. „Olyan szinten dekonspirálódott az eljárás, hogy attól eredményeket várni már nagyon-nagyon nehéz lenne” – emelte ki Buda, aki szerint

az ügyet propagandacélra használták fel. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire rengeti meg a titkosszolgálatokba vetett bizalmat, úgy felelt: „Sajnos maximális mértékben”. Úgy látja, „a titkosszolgálatokat a politika jelenleg lábtörlőnek használja, emiatt elvesztik a hitelüket, és ebből a politika sem jön ki jól”.

Ezzel a véleménnyel Gatter László is egyetértett. „Meglep, hogy egy ilyen ügy titkosságát feloldotta, és a nyilvánosság elé tárta azt az Alkotmányvédelmi Hivatal, ezzel pedig lejáratta magát” – mondta az ügyvéd, aki szerint „ez alkalmas arra, hogy aláássa a titkosszolgálatokba vetett bizalmat”. Az eljárást megengedhetetlennek és a titkosszolgálati működés elveivel ellentétesnek tartja. „Tették ezt azért, hogy megpróbálják befeketíteni ezt a fiatalembert és megpróbáljanak belőle egy ukrán kémet gyártani” – fogalmazott.

Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója. „Ezt helyesen mondta a hétfői interjúban: olyan szempontból nincs félnivalója, hogyha a kormány nyilvánosságra hozta a meghallgatás részleteit, annak megszűnt a titkossága” – magyarázta. Az ügyvéd szerint a meghallgatás nem minősül sem tanú-, sem gyanúsítotti vallomásnak, így az informatikus bármit mondhatott. „Valószínűleg információt akart szerezni így a hivatal, egyébiránt nehéz értelmezni ezt a meghallgatást” – vélekedett, és elképzelhetőnek tartja, hogy Gundalf „hülyét csinált a titkosszolgálatokból”.

Arra a kérdésre, hogy kiderülhet-e valaha a teljes igazság, Gatter László pesszimistán válaszolt.

„Soha nem fogunk tisztán látni. Biztos vagyok benne, hogy nem fogják tudni ezt kivizsgálni, még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem”

– mondta a Fővárosi Bíróság egykori elnöke.

Ezzel szemben Buda Péter úgy gondolja, egy kormányváltás esetén az új vezetés megpróbálna az ügy végére járni. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Henry-szállal kapcsolatban több bűncselekmény is felmerülhet, a legsúlyosabb a választás rendje elleni bűncselekmény. Buda Péter szerint ha az ügy következmények nélkül marad, az a magyar demokrácián maradandó sebet ejt.

„Ha ez a kémügy kivizsgálás nélkül, büntetlenül, szankciók nélkül el tud tűnni, el tud halványulni, akkor az a magyar demokrácián egy olyan seb, amelyből szerintem soha nem fog felgyógyulni”

– mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jeszenkszy Géza: Olyan szervilis hangnem Szijjártó és Lavrov között, amit még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas, hetvenes években használtak
A volt külügyminiszter a VSquare által nyilvánosságra hozott hangfelvételekre reagált, amelyeken Szijjártó Péter orosz kérésekre ígér közbenjárást.


„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.

A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.

Az ügyre a politikai élet szereplői is hevesen reagáltak. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint Magyarország gyakorlatilag szövetségest váltott. Úgy fogalmazott, a magyar és a szlovák kormány „olyan szervilis hangnemben” lobbizik az orosz érdekekért, „amit szerintem még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas–hetvenes években használtak”.

Szijjártó Péter nem tagadta a beszélgetés létét, de a lehallgatást és annak nyilvánosságra hozását botránynak tartja. „Óriásbotrány. Egy nagyon durva óriásbotrány, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan lehallgatták a telefonhívásaimat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a felvétel választások előtti kiszivárogtatása „minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba”. A miniszter azzal védekezett, hogy Iszmailovának jogalap nélkül kellett volna a listán maradnia, és szerinte a diplomácia lényege éppen a párbeszéd fenntartása.

A Demokratikus Koalíció szerint a külügyminiszternek azonnal le kell mondania. Rónai Sándor, a párt politikusa azt mondta: „végre bizonyíték is van rá, hogy Szijjártó Péter hazaárulást követett el”, és szerinte bebizonyosodott, hogy Vlagyimir Putyin utasításait követte, miközben „közvetlenül az orosz külügyminiszter rángatta őt dróton”.

Arató László brüsszeli újságíró szerint a magyar kormány azért lehetett sikeres az orosz személyek érdekében folytatott lobbiban, mert az EU-nak sokszor fontosabb volt egy-egy szankciós csomag elfogadása, mint néhány név miatt megakasztani a folyamatot.

A nemzetközi oknyomozó cikkből az is kiderül, hogy Szijjártó nemcsak Lavrovval, hanem az orosz energiaügyi miniszterrel is rendszeresen egyeztetett, sőt, esetenként kérés nélkül is felajánlotta a segítségét szankciókkal fenyegetett orosz bankok ügyében. Az ügynek pedig Panyi Szabolcs szerint várhatóan lesz még folytatása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Friss megállapodás: Magyarországot megkerülve juthat amerikai gáz Ukrajnába
Görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők egységesítették a gázszállítási feltételeket. A döntés megnyitja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG Ukrajnába történő továbbszállítása előtt.


Megszületett egy, az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott megállapodás a Vertikális Gázfolyosó használatáról, amely érdemben növelheti az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítását Közép- és Délkelet-Európa felé, éppen akkor, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé.

Az új útvonal így Magyarországot megkerülve biztosíthatná az ukrán ellátást.

A Vertikális Gázfolyosó rendszerét a görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők, valamint a görög–bolgár összekötő vezetéket működtető ICGB fogja össze. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és az Európai Bizottság is támogatja, az elmúlt hónapokban pedig már konkrét lépések is történtek a vonzerejének növelésére, például jelentős díjkedvezményeket vezettek be.

Az elképzelés lényege, hogy októbertől a teljes útvonalon új, napi, havi, negyedéves és éves tranzitkapacitás-termékeket vezetnek be, méghozzá egységesebb, uniós szabályokhoz igazított és a szereplők szerint „rendkívül versenyképes” tarifákkal.

Egy görög gázpiaci szereplő szerint a lépés megnyithatja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG továbbszállítása előtt, és fellendítheti a Görögországból Ukrajna felé tartó gázáramlást

– írja Montel alapján a Portfolio

A megállapodás akkor válhat fontossá, ha Magyarország valóban leállítja a harmadik negyedévtől a vezetékes földgázszállítást Ukrajna felé, amit a kormány egyrészt Magyarország energiabiztonságával és a tározók feltöltésével, másrészt az állítólagos „ukrán olajblokáddal” magyaráz.

Az ukrán külügyi szóvivő szerint viszont a lépés jelentős bevételkiesést okozna Budapestnek. „Jelenleg ez az import nem állt le… ha leállítja, … a magyar gazdaságot és a magyarokat több mint egymilliárd dollártól fosztja meg” – közölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk